Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-05 / 54. szám
Három évtized feltalálói Nem szomjazó erőművek Harminc év alatt hétszer több papír Biztosított a papírgyárak idei nyersanyagellátása Dr. Heller László akadémikussal az Energiagazdálkodási Intézet főmérnökével és dr. Forgó Lászlóval, az intézet irodavezetőjével nehéz volt közös randevút szervezni: sokat dolgoznak, tanítanak, tárgyalnak, értekeznek, kísérleteznek és kutatnak. Nem vagyunk feltalálók r így, hogy Heller—Forgó — alighanem az egész ország ismeri a nevüket. Azt esetleg kevesebben tudják, mitől váltak ismertté. Alkotásuk — a Heller—Forgó féle hűtőtorony alkalmazása az elektromos áramot termelő hőerőművek működtetésében nagy horderejű. Az erőművek hűtéséhez ugyanis rengeteg víz kell. Egy 500 megawattos teljesítményű erőmű pL óránként 1300 köbméter vizet párologtat el. És víz nincs mindenütt a szükséges mennyiségben. A hűtőtoronnyal működő erőművekhez viszont csak annyi víz kell, amennyivel egyszer feltöltik a hűtőberendezést. Ez a vízmennyiség aztán hosszú ideig — akár évekig — elegendő: a torony zárt rendszerében keringve nem párolog eL Keringés közben a levegő hűti a vizet, a víz hűti a gépeket A feltalálók ezzel a megoldással függetlenítették az erőműveket a vizet bőségesen adó helyektől: erőműveket hűtőtoronnyal, akár a Szaharában is építhetnek most már. — így van — helyesel Heller professzor — feltalálók azonban nem vagyunk! Nem szeretjük, ha így emlegetnek bennünket Mérnökök vagyunk és problémákat oldunk meg: ez a foglalkozásunk és a hivatásunk. Legfeljebb néha sikerül egy-egy műszaki feladatot elsőként megoldanunk a tálé- gon. — Minden, ami emberileg egyáltalán lehetséges, megérik arra — veszi át a szót Forgó doktor —, hogy előbb vagy utóbb feltalálják. A fejlődéssel jelentkező gondokat, új problémákat meg kell oldani, hogy ez kinek sikerül, az a szerencse dolga is, de hogy valakinek sikerül, ha a probléma már jelentkezett a világon — az bizonyos — A világon eddig még csak — szerintem legalábbis — egy feltaláló létezett — mosolyog Heller László. — Aki feltalálta a zippzárat... Arra ugyanis nem volt szüksége senkinek: azt tényleg ki kellett találni. Mi viszont mérnökök vagyunk, s a naponta jelentkező kisebb- nagyobb műszaki feladatok megoldásán dolgozunk. •• Ötlet a Torna-patak partján — A hűtőtorony is így született? — Pontosan. Közvetlenül a háború előtt megbízást kaptam — mondja Heller professzor — az Ajkai Erőmű építésére. Akkor az Egyesült Izzónál dolgoztam. A hűtést a Torna patakra terveztük. A patak vize azonban, egyszer csak a felére apadt. Láttuk, ez a víz kevés lesz. Elkezdtem bújni a szak- irodalmat. Tömi a fejemet így támadt az ötlet Az a mai megoldásnak persze még csak egészen egyszerű változata volt. Közbejött a háború— A háború után aztán, már együtt fejlesztettük tovább a megoldást Forgó Lászlóval — a mai formáig. — Az ötvenes évek elején — folytatja a történetet Forgó László — Vas Zoltán, a Tervhivatal akkori elnöke, adott másfél milliót, abból építettünk egy kis nróbatomyot a Soroksári Textil udvarán. S ett fejeztük be a Torna patak partján született probléma jmp>grV!H ffcáfri M Soroksártól — a világhírig A soroksári gyár udvarán ismerkedett aztán a nagyvilág a magyar találmánnyal. Előbb az angolok „fedezték" fel, aztán sorra több, más ország nagy, neves cégei vették meg a licencet Jelenleg is érvényes gyártási szerződés létezik egy-egy japán, amerikai, angol és svájci céggel. De Franciaországban és az NSZK- ban is működik több Heller— Forgó hűtőtomyos erőmű, vízben szegény vidékeken. A KGST-tagországokat pedig teljes egészében a magyar ipar látja el ezzel a berendezéssel. A Heller—Forgó féle elgondolás tehát biztos és jó hasznot hoz több gyár kollektívájának, jó devizabevételeket a magyar népgazdaságnak és tisztes anyagi, erkölcsi megbecsülést az alkotó mérnököknek. — A nemzetközi sikerig azonban itt is eltelt 10—15 év — a Toma pataktól számítva— — hozakodom elő az újítók, feltalálók alighanem nemzetközi gondjával. Egy-egy új elgondolás átfutási ideje túlságosan hosszú a megvalósulásig. — Ebben, a mi esetünkben, benne volt a háború is— Aztán már Schopenhauer megmondta, hogy az új dolgok három szakaszban terjednek — bármit teszünk is ez ellen. Először mindenki nevetségesnek tartja az újat, aztán mindenki hadakozik ellene, a harmadik szakaszban viszont már mindenki a legtermészetesebbnek tartja a létezését— Ez alól a hűtőtorony sem volt kivéteL Magyarország német megszállása után a párt Központi Bizottsága elérkezettnek látta az időt a fegyveres harc megszervezésére is. Ezt a gondolatot fejezte ki az a felhívás is, amelyben a párt a legkíméletlenebb harcot hirdette a megszállók ellen: „Ne legyen se éjjele, se nappala hazánk földjén a német megszállóknak! Ne hagyjatok nekik egy nyugodt pillanatot sem. Gyújtsátok rájuk a házat, pusztítsátok őket tűzzel- vassal!" 1944. áprilisában a Központi Bizottság napirendre tűzte a Katonai Bizottság felállítását is. Megszervezése azonban néhány hónapot késett, mert a Központi Bizottság sorait letartóztatások tizedelték. Ekkor fogták el Kádár Jánost is, a párt vezetőjét, aki útban volt Jugoszlávia felé, hogy Ti- tó partizánjaival a szorosabb kapcsolatot kiépítsék és konkrét segítséget kérjenek a magyar fegyveres ellenállás megszervezéséhez is. A letartóztatások, majd a Magyar Front megalakulásával megsokszorozódott teendők átmenetileg levették napirendről a Katonai Bizottság megszervezését. Ez azé®— Ha valaki találmánnyal lép a világ elé — veezí át a szót Forgó László —, akkor fel kell készülnie a vitára, mert a találmány kihívás a világ ellen. A feltaláló kimondatlanul is azt hirdeti: okosabb vagyok mindenkinél, s ráadásul ezért még pénzt is kér... No, de ezt tudnia és vállalnia kell mindenkinek, aki a tudományo6-műszaki haladásért tenni akar valamit. A megtakarítást 60 méter r- Min dolgoznak most? — A világon több országban egyre nagyobb teljesítményű erőműveket terveznek, építenek. Nos, itt jelentkezik egy újabb nagy gond: a turbinákat óriásira kell méretezni — 80—100 méter hosszúra —, hogy az áramfejlesztő generátorok meghajtásához szükséges vízgőz elférjen bennük. A vízgőz térfogata ugyanis a turbina működése 'közben a háromezerszeresére növekszik. Ilyen óriási turbinákat építeni nehéz műszaki feladat és költséges is. Ha viszont a folyamat utolsó fázisában ammóniát alkalmazhatnánk, amelynek fajlagos térfogata 300-zal kisebb a vízgőznél — a turbinák nagyságát negyedére^ ötödére csökken thetnénk— — Az utolsó szakaszban tehát a vízgőzt fel kell váltani ammóniával. Kettős közegű körfolyamatra kellene építeni a turbinákat — így mondják a szakemberek... Nos, ez a probléma tehát most az erőmüvek építésében. Ez foglalkoztat bennünket és másokat is a világon. Jó lenne újból elsőként A célba érni... GERENCSÉR FERENC ban nem azt jelentette, hogy a párt a fegyveres harc előkészítéséről lemondott volna. Már a nyár folyamán több — bár sikertelen — kísérlet történt fegyveres alakulatok létrehozására. Egyik ilyen szervező útja során „lepték” meg a nyomozók Ságvári Endrét, aki a velük vivott tűzharcban mártírhalált halt. A kommunista párt a fegyveres harc előkészítése mellett egyik fontos feladatának tartotta a hadsereg német- ellenes szárnyának megnyerését. Ezért javaslatára a Magyar Front létrehozta a katonai propaganda bizottságát, amelynek vezetője a kommunista Pálffy György, volt vezérkari százados lett Csoport, ja irányításával a röpiratok tömege jutott el — a demokratikus erők által eddig jórészt elhanyagolt területre — a hadsereg körébe és fejtett ott ki — a vezérkar szavaival élve — veszélyesen bomlasztó tevékenységet Nem véletlen az sem, hogy a Magyar Front c. illegális újság beköszöntő számában a hadseregre irányította a figyelmet, mondván: „o nemzet jó vagy balsorsa ma a hadsereg kezében van". „A magyar hadsereg előtt két út áll — írta a lap. 1975 első hónapjaiban ösz- szességében a terveknek megfelelően alakult a Papíripari Vállalat teljesítménye. Januárban a cellulóz- és papír- gyártás, valamint a papírfeldolgozó ipar együttesen 101,2 százalékra teljesítette tervét Előreláthatólag a későbbiek során sem lesz fennakadás; részint a hosszú lejáratú államközi szerződéseknek, részint pedig az előrelátó vállalati gazdálkodásnak köszönhetően, ez évre már biztosítottak a legfontosabb nyersanyagok. Kétségtelen azonban, hogy a világpiaci árak — még ha kedvezőbben alakulnak is — már nem térnek vissza a megelőző évek szintjére, ami kihat ez iparág gazdálkodására is. A lakosság azonban a legfontosabb, közszükségleti jellegű papíráruknál nem érzi meg a drágulás hatását A takarékos papírgazdálkodásra viszonylag magas papírfogyasztási szinten kerül sori Az újabb három évtizedben ugyanis nagymértékben növekedett a papírfelhasználás, ami részben a könyvek, folyóiratok és más kiadványok iránti igényekkel, részben a higiénia növekedésével, a csomagolás- technika korszerűsödésével függ össze. Az egy lakosra jutó papírmennyiség 1938-ban még mindössze 8 kiló volt — az idén eléri az 55 kilót, s ezzel meghaladjuk a világátlagot. Ezt és a következő évek terveit alapul véve, hazánkban a papírfelhasználás 10 évenként mintegy megkétszerező'Az egyik az, amelyen S hadsereg eddig haladt... Ez a hadsereg pusztulását és a nemzet érdekeinek elárulását jelentené. A másik út: szembefordulni a német megszállókkal és kiverni őket a magyar földről...” Pálffyék nemcsak propagandavonalon ' értek el sikereket, hanem komoly kapcsolatokat teremtettek főtisztekkel is, összeköttetéseik a vezérkar, sőt Horthy szűkebb kabinetjéig is eljutottak. Ezek jelentős szerepet játszottak a kiugrási előkészületekben, később pedig a Kiss János altábornagy körül gyülekező hazafias tisztek szervezésében. 1944. szeptember végén, október elején Pálffyék a fenti feladatok mellett újabb megbízást kaptak a Kommunista Párt Központi Bizottságától, mégpedig a párt Katonai Bizottságának létrehozását. A bizottság tagjai között találjuk Fehér Lajost, aki közvetlenül a budapesti akciógárdákat irányította, Sólyom Lászlót, aki pedig a hadsereg és a munkásmilíciák szervezését kapta. A Katonai Bizottság sokirányú tevékenységére utal Pálffy György ösz- szefoglaló jelentése is, a következőkben ebből idézünk részleteket: Szervezkedésünk két irányú volt — írja Pálffy: L Kis akciócsoportok szervezése, felfegyverzése, anyaggal való ellátása és bevetése német- és nyilasellenes akciókra.” (A továbbiakban részletezi az akciógárdák munkáját, mi erről külön szólunk.) A második feladat „a fegyveres felkelés céljából tömegszervezés”. Ez a munka három irányú volt a) Apró Antalon, az építők és Bartha Bertalanon, a vasasok párton belüli vezetőin keresztül „a megmozgatható munkástőme- gek megszervezése”, b) „A társadalom különböző köreiből, (egyetemi hallgatók, nemzetőrségek, később kisedík, ami ® világ átlagában csak 15 évenként következik be. Az idén a múlt évinél csaknem 20 ezer tonnával több* összesen 347 ezer tonna papír és karton készül a hazai gyárakban. Ez azonban koránt-? sem fedezi a szükségletet; nagyarányú cellulóz- és papírbehozatalra szorulunk. Ezek egyre növekvő részét sikerül szocialista importból szerezni. Köztudott, hogy a Szovjetunió különösen nagy mértékben járul hozzá a szükségletek kielégítéséhez. A papíriparban jelenleg felhasznált fenyő- papírfát teljes egészében, a cellulóz 40 százalékát, és az összes papír több mint 20 százalékát szállítja, Nagy jelentősége van a termékszak ásításnak és a termékcserének, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos típusú papírokat gazdaságosabban, nagyobb tömegben gyártsunk. A szükséges cellulóz egy részének biztosítása érdekében részt veszünk közös beruházásokban. A legjelentősebb a szovjet; Uszty—Iliimben létesülő cellulózkombinát, amelynek révén évi 39 ezer tonna fenyőcellu- -lózt kap majd a hazai papíripari A nemzetköri együttműködés bővítése mellett a további, növekvő ellátás biztosításához járulnak hozzá a napirenden levő hazai fejlesztések. Ezek közül kiemelkedik a dunaújvárosi hullámvertikum építés^! amire mintegy 4 milliárd ío-j rintot fordítanak. gítő karhatalmi alakulatokj miniszteri s más hatósági tisztviselők, tartalékos tisztek stb.) különböző ellenállási csoportok megszervezése, nyilvántartása, fegyverrel, anyaggal való ellátása.” c) „A honvédség különböző egységeinek beszervezése, amit mind-; hárman csináltunk” Pálffy György összefoglaló-! jában képet kaptunk arról is„ hogy a Katonai Bizottság hogyan találta meg az utat magas rangú horthysta tisztekhez, a párt hogyan tudta nemcsak megnyerni, hanem az aktív harcba bekapcsolni a vele összeköttetésbe került katonai egységeket. A Katonai Bizottság komoly szerepet játszott nemcsak a Kiss János altábornagy vezette Katonai Vezérkar megszervezésében, hanem ennek letartóztatása után szétesett katonai csoportok, különböző fegyveres alakulatok újjászervezésében és a Kommunista Párt által közvetlenül, vagy közvetetten vezetett partizáncsoportokhoz vagy más fegyveres testületekhez való irányításában. Pálffy említett írásában azt is megemlíti, hogy a Katonai Bizottság munkáját 1944. decemberéig a Központi Bizottság részéről Rajk László, majd annak letartóztatása után a Németországba irányított transzportból megszökött és a KB munkájába ismét bekapcsolódó Kádár Já^ nos irányította. A párt a Katonai Bizottság legfőbb célját a fegyveres felkelést, ha nem is tudta megvalósítani, kiemelkedő szerepet játszott a fővárosban kibontakozott fegyveres ellenállás szervezésében és irányításában. Érdemei elévülhej tetlenek. \ (Folytatjuk) ] 1975, március % Pintér István3 5. A Kommunista Párt Katonai Bizottsága a fegyveres harc megszervezéséért
