Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-26 / 72. szám
Az elismerés nem marad el A beosztott állomány jutalmazása. Vidóczy elvtárs adja át a jutalmat. ' Ä Dombóvár városi polgári védelmi parancsnokságon a polgári védelmi szervek tevékenységének értékelésére nagy gondot fordítunk. Az értékelést természetesen minden esetben követi az elismerés, amely lehet; — kitüntetés; pénzjutalom; tárgyjutalom; köszönőlevél (oklevél); szóbeli elismerés, valamint sajtón keresztüli- népszerűsítés. . Á városi pv. parancsnokság Szinte valamennyit alkalmazza. Ä legnagyobb elismerés, amit a huzamosabb idő óta végzett polgári védelmi munkáért javasolhatunk, a honvé. delmi miniszter elvtárs által adományozott „Honvédelmi Érdemérem” kitüntetés, amelyet rendszerint Szabópál Antal, megyei tanácselnök, polgári védelmi parancsnok ad át. Ä kitüntetéssel együttjárő Szabadság és pénzösszeg már önmagában is elég magas elismerés. Városunkból 1974-ben öten kapták a „Honvédelmi Érdemérem” kitüntetést. Á kiképzések befejeztével lehetőség van, hogy a parancs, noki törzsekből, a parancsnoki állományból az év végén néhány személyt magasabb pénzjutalomra felterjesszünk. Ä városi pv. parancsnokság élt is ezzel a lehetőséggel. 1974-ben öten kaptak ilyen pénzjutalmat. E pénzjutalom átadása is ünnepélyes keretek között történik. Á beosztott állomány részére az ide vonatkozó rendelkezés szerint a megadott kere. tek között tárgyjutalmat lehet adni. Ilyen tárgyjutalmat 1974-ben negyvenen kaptak. Vidóczy László városi tanácselnök,''pv parancsnok meg. köszönte a meghívottak munkáiét, adta át a jutalmakat, külön gratulálva és további jő munkát kívánva. Mint minden anyagi forrás, így a jutalmazási keret is megszabott összeg. Ami azt jelenti, hogy nem tudunk mindazoknak a személyeknek anyagi elismerést juttatni, akik a végzett munkájuk alapján különben megérdemelnék. MIS. március 2& így több esetben javasoltuk a munkaadónak a polgári védelmi munka elismerését. Az üzemek rendszerint figyelem, be veszik ezeket a javaslatokat. Több olyan eset volt, amikor az üzemek a kiképzési év befejeztével külön a polgári védelmi munkáért fizettek ki pénzjutalmat. Egy-egy fontosabb polgári védelmi megmozdulás, mint a kiállítás, gyakorlat, stb. értékelésénél e munkát elősegítő személyek részér*, köszönőlevelet adunk. Ilyen köszönőlevelet kaptak 1974-ben negyvenen. Egyes üzemek a küldött köszönőlevelet, mint egy helyes propagandamódszert alkalmazva, kitették az üzemi faliújság táblára. Ezzel is bizonyságot téve annak a meggyőző, désnek, hogy a polgári védelem az ugyanúgy hozzátartozik az üzem mindennapi életéhez, mint a többi egyéb más feladat. Az egyik, talán leghatásosabb módszerünk, a jól dolgo. zó személyek népszerűsítése. Ez általában a Tolna megyei Népújság pv. mellékletén, illetve a Városi Tanács Híradóján keresztül történik. 1974-ben közel 10 személyt mutattunk be név szerint, és több alegységet pedig a kollektív munkája alapján. A jövőben ezt a területet kívánjuk kiszélesíteni, gazda, gabb módszereket alkalmazni. Tudjuk, hogy a polgári védelmi szervekhez beosztott emberek nem az anyagi elismerés mié« végzik hosszú évek óta e nemes feladatukat. Tudjuk azt is, hogy ec az elismerés csak kis része annak, ami „kijárna” azért az önfeláldozó munkáért, amit egyesek olyan önzetlenül végeznek. Azonban tudjuk azt is, hogy az emberek többsége átérezve a polgári védelmi feladatok társadalmi fontosságát, becsületesen teljesítik a honvédelmi kötelezettségből adódó ilyen irányú feladataikat. Itt mondunk köszönetét azoknak a személyeknek is, akik az említett elismerésekben ugyan nem részesültek, de maradéktalanul teljesítet, ték a „Kiképzési programban” meghatározott követelményeket. Együttműködés a kiképzésben A polgári védelmi kiképzések biztosítása anyagi-tech. nikai eszközökkel általában nem kis gondot jelent, de a lehetőségek megfelelő kiválasztása és a jó együttműködés elháríthatja az akadályokat annak érdekében, hogy a szakkiképzési követelmények ne szenvedjenek csorbát. Ez történt 1975. február 7- én a paksi konzervgyárban, ahol a dunaföldvári gumiipari KTSZ vegyi védelmi százada mentesítő alegységei a valóságost legjobban megközelítő helyzetben hajtották végre a kiképzési tervben előírt feladatukat Sajátos körülmények diktálták az ilyen megoldást, ugyanis a dunaföldvári alegységek számára nincs megfelelő terű. let ahol a jármű- és személymentesítő eszközöket telepíteni, működtetni lehetne. Még ha lenne is erre alkalmaz terület, akkor is felmerül az eszközök Paksról Dun»- földvárra és vissza szállítása. A megoldás más útját kellett választani, úgy született megegyezés a vv. alegység parancsnoka és a konzervgyár törzsparancsnoka között, hogy a kiképzést rövid, gépjárművön végrehajtott menet után a paksi konzervgyár területén telepítik és működtetik rendszeresített eszközeiket. A kijelölt napon 08.00 órakor külön autóbusszal érkezett a dunaföldvári különleges mentesítő alegység és fegyelmezetten bevonultak a gyár területére. Rövid szóbeli eligazítás után megkezdődött a gyakorlati munka. A résztvevők érdeklődéssel fogtak hozzá a száspukra új eszközök telepítéséhez. Az egyszerű és rövid idői alatt telepíthető és üzembe helyezhető járműmentesítő keret és személymentesítő állomás hibátlanul működött. Tanulságos volt az élelmi-» szer-mentesítő hely működése^ melyet a termelésre használt eszközökből állítottak össze rendkívül gyorsan. A résztvevők gyakorolták a védőfelszerelésben való tevét kenységet. A szakkiképzés eredménye.; sen zárult, és ezenfelül a résztvevők még egy külön élménnyel is gazdagodtak, amit az üzemlátogatás és termékkóstoló nyújtott i Tóthegyi Ferenc IP *.«*«> .*««*«<1 A rádióaktív por eltávolítása. Selyem István ElelinidZcl' mentesítése. t Bevonulás a feladatra. ^
