Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-26 / 72. szám

A I amási Járási Állat» és Nőyényréclelmí Szakszolgálat regölyi szakaszának gyakorlata Az 1974/1975. kiképzési cik­lus keretében az elmúlt év decemberében a regölyi Ál­lat- és Növényvédelmi sza­kasz jól sikerült gyakorlatot hajtott végre. A gyakorlatot a jó szervezés, a fegyelem és a kitűnő végrehajtás jellemezte. A szakasz felkészítésében és a gyakorlat megszervezésében a legtöbbet vállaltak maguk­ra: Dávid Gyula községi pv- parancsnok, és dr. Rubinek Gyula alegységparancsnok. Mindenre kiterjedő figyelem­mel, pontossággal és körülte­kintéssel szervezték meg a gyakorlatot. A kitűzött nap előtt már három héttel bizto­sították az alegység minden tagjának a gyakorlat végre­hajtásához szükséges védőru­hát, gázálarcokat. Időben gon­doskodtak a megfelelő számú erő- és fertőtlenítő gépekről. Előre kijelölték a gyülekezési helyet, a menetvonalat, a fel- tételezés szerinti fertőzött te­repszakaszt, és mindazon pon­tokat, ahol valamennyi felada. tot végre kell hajtani. A parancsnokok az alegy­ségekkel külön-külön foglal­koztak az elméleti és gyakor­lati előkészítéseken. A kikép­zési időben a védőruha fel­vételétől kezdve, a közvetlen és konkrétan végrehajtandó momentumokig gyakorolták az egyes mozzanatokat, és a gyakorlat különböző' elemeit. A jó előkészítés és szervezés után következett a kiképzés alegységkötelékekben történő végrehajtása. December 12-én 8 óra 30 perckor az alegység a kiindu­lási helyen gyülekezett. 9 órakor jelentették, hogy az alegységek a feladat végrehaj­tására készenléti helyzetben hiánytalanul, teljes felszere­lésben felsorakoztak. A parancsnok körvonalazta a feltételezett helyzetet, meg­határozta a gépek sorrendjét a menetoszlopban, és paran­csot adót az indulásra. A kár­terület határán a parancsnok megállította a menetoszlopot és felsorakoztatta az alegysé­get. Külön-külön meghatároz­ta a végrehajtandó feladato­kat, és azok időnormáit. A feltételezés szerint, a mente­sítendő telepen az állatokat, azok tartási helyét, és a ta­karmányt sugárszennyeződés érte. Az eligazítás után, az al­egységek védelmi helyzetben megkezdték a feladatuk vég­rehajtását. A szennyezett útszakaszon, magasnyomású fertőtlenítő géppel az utat portalanították. Ez után a művelet után, az állatokat az arra kijelölt hely­re szállították. Ezzel egyidő- ben megkezdődött a tartási épületek mentesítése^ magas- nyomású gépekkel. Először a tetőszerkezetet, majd az ol­dalfalakat és végül a padló­zatot mentesítették. A nö­vényvédő raj a tárolt takar­mányok felszínéről, 10—15 cm-ig a szennyezett takar­mányrészeket eltávolította, és a kijelölt helyre szállította. Az állatvédő raj az állatok test­felületét 25 C-os mosószeres vízzel megtisztította. Egy. egy lemosás 10—15 percig tar­tott. Végül folyóvizes leöblí- téssel megtisztították a rádió- aktív szennyeződéstől. Egy óra alatt a raj négy szarvasmar­hát mentesített. A művelet után sugárszennyezettség- mérővel ellenőrizték a szeny- nyeződés mértékét, a megha­tározott egyedet pedig a szük- ség-kényszervágóhelyre irányí­tották. Ott a kényszervágó­raj az állatot a megadott idő­normára levágta. A feladatok végrehajtása után, az alegységparancsnokok jelentették, hogy a kitűzött feladatokat meghatározott időre végrehajtották. A parancsnok ezután kiér­tékelte a gyakorlatot, és en­gedélyt adott a leszerelésre. A járási szakszolgálattól je­len lévők a gyakorlat pontos, és fegyelmezett végrehajtását elismeréssel nyugtázták és az alegységből Antal Jánost, He­gedűs Gyulát, Fazekas Ist­vánt, a kiképzésben elért ki­váló eredményért, tárgyjuta­lomban részesítették. DR. KESZTHELYI GÁBOR A lakosság polgári yédelmi felkészítésének jelentősége (Folytatás az 5. oldalról) ni a szükséges felszerelések­kel. c) A lakosságot és az üzemi dolgozókat egyéni védelmük érdekében, a termelésben el­foglalt helyük és szerepük, valamint az adott terület ve­szélyeztetettségének megfele­lően — differenciáltan — el kell látni egyéni védőeszkö­zökkel. d) Á lakosság kollektív vé­delmét két — egymással ösz- szehangolt és egymást kiegé­szítő — módszerrel: az óvó­helyépítéssel és a kitelepítés­sel kell megvalósítani. e) Meg kell szervezni a lakosság értesítését és riasztá­sát a várható veszélyről és a támadás következtében ki­alakult helyzetről. A polgári védelem megkí­vánt szintjét csakis állami és társadalmi összefogással lehet biztosítani. A második világ­háborúban kialakult helyi lég­oltalom a feladatokat ma már egyáltalán nem lenne képes megoldani. Erre csak a kor­szerű színvonalon álló, a tár­sadalom tömegei által aktívan támogatott polgári védelem képes. A kiképzés helyzetének értékelése Szekszárd városi Polgári Védelmi Parancsnokság a ta­nácsi osztályvezetők, szakszol­gálatparancsnokok és az üze­mi polgári védelmi parancsno. kok jelenlétében értékelte az elöljáró szervek által 1974— 1975. évre rpeghatározott pol­gári védelmi kiképzési felada­tok végrehajtását. Az értékelés megállapította, hogy — a szakszolgálatparancsnok­ságok személyi állománya az 1974. évre ütemezett ki­képzési feladatokat — az elsötétítő szakszolgálat­parancsnokság kivételével — maradéktalanul végre­hajtotta. Legjobb ered­ményt az élelmezési szak- szolgálat törzse érte el, a legtöbb hiányosság az egészségügyi szakszolgálat törzsénél tapasztalható; a szakszolgálati alakulatok alegységparancsnokainak szakmai felkészítése meg-' történt, alegységparancsno­kai alkalmasak beosz­tottaik szakkiképzésének végrehajtására; a szakszolgálatok alegysé­gei beosztott állományának szakkiképzését a legjobb eredménnyel az élelmezési szakszolgálatnál és Béri B. A. Mg. Tsz-nél szervezett állategészségügyi- és nö­vényvédelmi szakasznál, valamint a mérőműszer- gyár két önálló szakszolgá­lati alegységénél hajtották végre. A szakszolgálati al­egységek összlétszámát alapul véve az állomány 40 százalékánál befejeződött a kiképzés; — az üzemi önvédelmi szer­vezetek törzseinek szakmai felkészítése 1974. évben végre lett hajtva, további feladatuk, hogy üzemeik­ben az alegységeik szak­kiképzését irányítsák és fel­mérjék képességeiket a fel­adatok végrehajtásában; az önvédelmi szervezetek alegységeinek szakkiképzé­se a mérőműszergyárbart befejeződött, a város többi üzemében a felkészítésük folyamatban van; — városunkban 1974. évben tovább folytatódott a pol­gári védelmi szervezetek­be be nem osztott, de ál­talános polgári védelmi kö­telezettség alatt álló üzemi dolgozók általános polgári védelmi felkészítése és az év végéig a tervezett vá­rosi létszám 90—92%-a ki, képzésben részesült. A vá­rosban lévő egyes üzemek, intézmények azonban még külön felszólítás és figyel­meztetés ellenére sem kezdték meg dolgozóik fel­készítését. Ezek az űze­tnek figyelmeztetésben ré­szesültek. Az általános polgári védel­mi felkészítést végrehajtó üzemeknél lehetővé vált, Hogy megkezdjék dolgo­zóik diferenciált felkészíté­sét a várható munkahelyi feladataikra. Az elmúlt év­ben ennek személyi, tárgyi feltételé városunkban csak a mérőműszergyárban volt meg, ahol_ igen jó ered­ménnyel ezt a feladatot is végrehajtották. A város üzemeiben, intézményeiben «zt a feladatot az elöljáró szervek utasításai alapján ez év június 30-ig kell végrehajtani. Összesített értékelésként a parancsnokság megállapította, hogy az üzemi dolgozók dif­ferenciált kiképzésének kivé­telével a kiképzési feladatok végrehajtása időarányos. Fel­adatainkat a város területén megfelelő előkészítő munká­val, a kiképzések jó szerve­zésével, az üzemi társadalmi- és tömegszervezetek támogatá­sával, az üzemi vezetőír haté­konyabb ellenőrzéseivel és irt; Sézkedéseivel minden szinten, az elöljáró szervek utasításá­ban meghatározott határidőig végre tudjuk hajtani. STADLER FERENC A lakosság magatartása A BIOLÓGIAI RIADÓ ELRENDELÉSE UTÁN A RADIOLÓGIAI RIADÓ ELRENDELÉSE UTÁN A radiológiai veszély előre­jelzésétől számítva rövidebb- hosszabb idő, kedvező eset­ben esetleg egy-két óra is ren­delkezésre áll a megelőző vé­delmi intézkedések foganato­sítására, a teljes elzárkózás megvalósítására. Természete­sen előfordulhat azonban, hogy nem mindig lesz elegen­dő időnk, ezért a legszüksé­gesebb egyéni védőeszközöket, az óvóhelyi és élelmiszer­csomagot elő kell készíteni, megfelelő mennyiségű ivóvizet kell tárolni, az óvóhelyeket, illetve szükségóvóhelyeket, la­kásokat elő kell készíteni a radioaktív kiszóródás' esetére. A riadó jelének elhangzása után mindenkinek védett hely­re kell vonulni, az óvóhelyek, szükségóvóhelyek, radioaktív kiszóródás elleni védőlétesít­mények, illetve az erre kije­lölt lakrészek nyílászáró szer­kezeteit le kell zárni. A leg­szükségesebb élelmiszer- és ivóvíztartalékokat, egyéni vé­dőeszközöket magunkhoz kell venni. A védett helyet mindaddig nem szabad elhagyni, míg a polgári védelmi szervektől er­re vonatkozólag valamilyen utasítást nem kapnak. Amennyiben nincs elegendő előkészített életvédelmi léte­sítmény, úgy szükségszerűen radiológiai kiszóródás elleni védelmi célra minden épület igénybe vehető. Ebben az esetben fel kell azonban ven­ni az egyéni védőeszközöket a helyiség ablakait, ajtóit, be kell csukni és a nyílászáró szerkezetek esetleges hézagain, a tómítetlenségeken keresztül bejutó radioaktív beszivárgás­nak megakadályozása, illetve bejutásának megnehezítése vé­gett függönyöket ajánlatos a nyílások elé akasztani. Ha nincs lehetőség épületben, yagy védett helyre elhúzódni. úgy fal mellé, fa alá kell áll­ni, mert így is kisebb a szeny- nyeződés veszélye. Természe­tesen azonban, hogy ebben az esetben az egyéni légzés- és bőrvédő eszközöket minden­képp fel kell venni. A kiépített óvóhelyek, il­letve a megfelelően, kiépített radioaktív kiszóródások elleni védőlétesítmények gyakorlati­lag teljes védelmet nyújtanak a kiszóródás radioaktív anya­gok sugárhatása ellen. A ki­szóródás ideje alatt a létesít­ményt teljesen, lehetőleg her­metikusan el kell zárni, ha van levegőszűrő-berendezés, úgy azt be kell kapcsolni, ha nincs, két-három óra eltelté­vel 3—5 percre lehet szellőz­tetni. A szükségóvóhelyeken tartózkodóknak légzésvédő eszközöket kell viselni. Tilos a polgári védelmi szer­vek által lezárt sugárszeny- nyezett területre belépni. A lakosság elzárkózásának idő­tartamát a területileg illeté­kes polgári védelmi szervek a tényleges sugárhelyzetnek megfelelően határozzák meg. A lakosság elzárkózási viszo­nyai alapvetően három sza­kaszra bonthatók: — az első szakaszban, amíg a sugárszint magas, az életvé­delmi létesítményeket csak a legszükségesebb esetben sza­bad elhagyni. Az első napon, a kiszóródás kezdetétől számí­tott tizenöt óra után, 10—15 percre, egyéni védőeszközök­ben ki lehet jönni az óvóhe­lyekről. Az első egy-két na­pon maximum 20—40 percet, a következő napokban . napi 1—2 órát szabad fedezéken kívül tartózkodni, szigorúan egyéni védőeszközökben. Az első szakasz két-három napig tarthat, — a második szakaszban napi 3—4 órát szabad kint tar­tózkodni. Ez a szakasz négy­hat naptól, több hétig is el­tarthat, attól függően, hogy milyen a terep sugárszennye­ződése ; — a harmadik szakasz tu­lajdonképpen akkor kezdődik, amikor a sugárszint értéke erősen lecsökken. Ebben az időszakban 8—12 órát is lehet szabadban tartózkodni, ter­mészetesen a védelmi rendsza­bályok betartása mellett, egyé­ni védőeszközökben. A har­madik szakasz néhány nap­tól több hétig, esetleg hóna­pokig is eltarthat. Alapvető védelmi rendsza­bályok tehát, hogy — az életvédelmi létesítmé­nyeket csak engedéllyel sza­bad elhagyni; — a szabadban tartózkodók az egyéni védőeszközök zárt­ságát nem bonthatják meg (nem vehetik le álarcukat, nem gombolhatják ki köpe­nyüket, stb.); — a szabadban, vagy elő­készítetlen védelmi célra elő nem készített épületben tar­tózkodók nem étkezhetnek, nem dohányozhatnak, termé­szetes élettani szükségletet nem végezhetnek, nem ülhet­nek le a földre, szennyezett tereptárgyakra, feleslegesen nem járkálhatnak. A polgári védelmi szervek a veszélyesen sugárszennyezett körzetekből megfelelő védel­mi létesítmények hiányában elrendelheti a lakosság egy részének kivonását is. A ki­menekítés során az intéz­kedő hatósági és szakszolgá­lati közegek utasításait mara­déktalanul végre kell hajtani. A kimenekítés során csak a megszabott útvonalon, meg­határozott irányban és egyéni .védőeszközökben szabad a sugárszennyezett körzetet el­hagyni, A területi polgári védelmi szervek, az illetékes egészség- ügyi hatóságokkal egyetértés­ben intézkednek a fertőzött terület azonnali lezárására, a karantén, (egészségügyi vesz­tegzár) elrendelésére. A fel­adat : minden körülmények között megakadályozni a fer­tőzés szétterjedését, a kóroko. zók széthurcolását Ennek érdekében: — a fertőzött, vesztegzár alá helyezett területeken a for­galmat minimálisra csökken­tik; — lezárják a fertőzött terü­letet és megakadályozzák a terület önkényes elhagyását; — a fertőző betegeket, il­letve fertőzés gyanús szemé­lyeket elkülönítik; — megkezdik a lakosság védőoltását. A gyógyító-, megelőző mun. kában egyéni védőeszközöket (légzés- és bőrvédő eszközö­ket) kell viselni és a legszük­ségesebb fertőtlenítést is el kell végezni. A lakosság köteles végre­hajtani az élelmiszer és ivó­víz-tartalékok fertőzését meg­előző védelmét. Feldolgozás, felhasználás előtt az élelmi­szernyersanyagokat alaposan meg kell mosni, jól meg kell főzni, sütni, az edényeket és használati tárgyakat gondo­san fertőtleníteni. Alapvető védelmi rendsza­bály, hogy: — a vizet és tejet csak for­ralva szabad fogyasztani; — főkozni kell a személyi higiéniát; •— a betegeket nem szabad látogatni, be kell tartani az egészségügyi szakszolgálat beosztottainak utasítását és szükség szerint részt kell venni a fertőtlenítés végre^ hajtásában. Á biológiai riadó időszaká­ban a területileg illetékes pol_ gári védelmi szervek folyama­tosan tájékoztatják a lakos­ságot, a kialakult és várható helyzetről, meghatározzák a tennivalókat. A VEGYI RIADÓ ELRENDELÉSE UTÁN Mérgező-, vegyi harcanya­gok hatásainak kivédése érde­kében rendkívül gyors és ha­tározott intézkedésekre van szükség. Ezért a riadó jelének el­hangzása után: — haladéktalanul fel kell venni az egyéni védőeszközö- | két és lehetőleg azonnal vé­dett helyet kell keresni, óvó­helyre kell vonulni; — az életvédelmi létesítmé­nyeket el kell zárni, szűrt le­vegő-szellőztetésre kell át­állni, ha nincs, akkor herme­tikusan el kell zárkózni; — a szükségóvóhelyeken a nyílászárókat jól le kell zár­ni és a légzésvédő eszközöket fel kell venni, akár csak a védelmi célokra igénybe vett és megfelelően nem hermeti- zálható helyiségekben; — szabadban a védőruházat zártságát nem szabad megbon­tani, tilos enni, inni vagy do­hányozni és a természetes szükségletet elvégezni; \ — a védelmi létesítménye­ket a polgári védelmi szervek utasítása nélkül elhagyni! A szennyezett területeket csak gázálarcban, megfelelő védőeszközökben, esetleg szük­ségvédőeszközökben szabad el. hagyni, tiszta területre érve azonban azonnal részleges vegyimentesítést kell végre­hajtani. Ha rendelkezésre áll személyi vegyi mentesítőcso­mag, úgy a mentesítést annak felhasználásával végezzük el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom