Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-25 / 71. szám

A XI. kongresszus jelentőségét méltatja a nemzetközi sajtó f SZÓFIA I Valamennyi bolgár központi lap vasárnapi száma első ol­dalon számol be az MSZMP XI. kongresszusa munkájának befejezéséről. A kongresszusi terem hat napon át állt a testvéri Magyar- ország közvéleménye figyel­mének középpontjában — írja „Tovább a szocializmus útján” című tudósításában a szófiai Rabotnicseszko Delo. A kül­döttek nagy felelősségérzettel, alkotó légkörben tekintették át a megtett utat és a közeli jövő feladatait. A kongresszus, amely híven tükrözte a párt egységét és összeforrottságát nem kerülte meg a hibákat és a hiányosságokat sem, világo­san rámutatott okaikra és konkrétan megjelölte kiküszö­bölésük útjait is —, állapítja meg a BKP KB lapja. A Narodna Mladezs szalag­címében emeli ki, hogy a XI. kongresszus látványos módon demonstrálta a párt és a nép teszmei-politikai egységét. BERLIN Ä Német Demokratikus Köztársaság rádióállomásai és televíziós adói szombaton is­mertették Kádár János kong­resszusi zárszavát, kiemelve, hogy az MSZMP XI. kongresz- szusa tovább erősítette a mun­kásosztály vezető szelepét és a nép hatalmát. A rádióadások és a televízió híradásai ismer­tették a politikai bizottság összetételét is. ! BELGRAD r 1 A jugoszláv lapok vasárnapi számukban részletesen tudósí­tottak az MSZMP XI. kong­resszusának befejezéséről. A Borba és a Politika a Tanjug hírügynökség budapesti jelen­tése alapján — a Borba Kádár János fényképével illusztrálva — ad hírt arról, hogy a kong­resszus befejezte munkáját. A jelentés beszámol róla, hogy a szombat délelőtt megtartott zárt ülésen a kongresszus meg­választotta az új Központi Bi­zottságot és a Központi Ellen­őrző Bizottságot, majd az új KB „megválasztotta végrehaj­tó szerveit és a párt első tit­kárát, aki újabb ötéves idő­tartamra Kádár János lett. A Vjesnik című zágrábi na­pilap vasárnapi számában kü­löntudósító jának jelentése alapján számol be a kongresz- szus befejezéséről. A tudósító rámutat, hogy „a magyar dol­gozók a párt kongresszusát nagy munkasikerekkel ünne­pelték, a kongresszus .hetét pedig a munkaverseny heté­nek nevezték”. Az újvidéki Magyar Szó va­sárnapi számában „Az MSZMP XI. kongresszusa után — a korszerűbb Magyarországért” címmel Bálint István írását közli, amely méltatja a kong­resszus jelentőségét. HAVANNA A kubai rádióállomások szombaton este részletesen be­számoltak az MSZMP kong­resszusának befejezéséről, a párt vezető szerveinek megvá­lasztásáról. A televízió két csatornájának esti híradói is tájékoztatták a -nézőket a kongresszus eseményeirőL A Rádió Nációnál „Ez tör­tént a héten” című szokásos vasárnapi összeállítása szintén nagy figyelmet szentelt a ma­gyar kommunisták tanácsko­zásának. Ismertette a megvá­lasztott politikai bizottság, va­lamint titkárság névsorát, majd kiemelte: „A magas ran­gú vendégek jelenléte a kong­resszuson azt is jelzi, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt a kommunista világmoz­galomban nagy megbecsülés­nek örvend”. A Rádió Revelde „a kong­resszusi beszámoló, a vita, a jóváhagyott dokumentumok: azt bizonyítják, hogy a magyar part következetesen megvaló­sította fő politikai irányvona­lát. A küldöttek, az ország kommunistáinak nevében, e politika folytatására mondtak igent”. A Rádió Havana, a többi között azt hangsúlyozta, hogy a magyar nép abban t tudat­ban köszöntheti felszabadulá­sának közelgő évfordulóját, hogy — mint ezt a kongresz- szus is leszögezte — sikeresen halad előre a szocializmus épí­tésének útján. MOSZKVA . Á hétfői moszkvai Irmok — a Pravda és a Szovietszkaia Rosszija a TÄSZSZ jelentése alapján részletesen ismertetik az MSZMP XI. kongresszusá­nak határozatát. A magyar kommunisták. fórumának egy­hetes munkáját értékelte va­sárnapi „nemzetközi oo/norá- májában” a moszkvai ví­zió is. VARSÓ Hétfőn mind a nyolc Defter 0- li varsói napilan első oldalán, vezető helyen jelentette, hogy szombaton véget ért az MSZMP XI kongresszusa. Az összes lap ismertette Kádár János zárszavának fő megállapítása­it és a politikai bizottság, va­lamint a KB-titkárság össze­tételét „Üj feladatok, új távlatok” című kommentárjában a Trv- buna Ludu a többi között ki­emelte: A kongresszus előtti és a kongresszusi vita meggyőzően bizonyította a magyar kommu­nisták -fő vonalának helyes­ségét mind ideológia és politi­kai, mind gazdasági és kultu­rális téren. Ez az irányvonal hű a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus, a Szovjetunióval és a szocia­lista közösség országaival meg­valósított testvéri szövetség és egység elveihez, az elvszerű­ségen és következetességen, az ország dinamikus társadalmi- gazdasági fejlesztésén, a dol­gozók életszínvonalának sza­kadatlan emelésén alapul. Brezsnyev és Chirac megbeszélései Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Jacques Chirac francia miniszterelnök hétfőn a Kremlben megbeszélést foly. tatott. Ügyancsak hétfőn dokumen­tumok aláírásával véget értek a szovjet-—francia tárgyalások, amelyekben francia részről Chirac, szovjet részről pedig Koszigin miniszterelnök és Gromiko külügyminiszter vett részi Köszigin és Chirac a tár­gyalások záró aktusaként kör. nyezetvédelmi és mezőgazda- sági együttműködési megálla­podást írt alá. Moszkvában közölték, hogy a felek a barátság,'egyetértés és tárgyszerű együttműködés légkörében — amely jellemző a szovjet—francia kapcsola­tokra — megvitatták a két­oldalú kapcsolatok jelenlegi állapotát és további fejleszté­sük távlatait. Konstruktív lég­körben eszmecserét folytattak a kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó nemzetközi problé­mák széles köréről. Kifejezték a tárgyalásaik eredményeivel való elégedettségüket és azt a meggyőződésüket, hogy ezek a tárgyalások hatékonyan elmé­lyítik a szovjet—francia kap­csolatokat abban az irányban, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Valery Gisard d’Estaing francia elnök 1974 decemberében megtartott Rambouillet-i találkozója je. lölt meg. A felek megállapodtak ab­ban, hogy szovjet—francia kö­zös közleményt hoznak nyilvá. nosságra, továbbá közzéteszik megállapodásaikat. Az OKP kongresszusának határozata Az Olasz Kommunista Párt XIV. kongresszusa vasárnap a késő esti órákban ért véget Rómában. Az egy hétig tartó elmélyült tanácskozást Berlin- guer főtitkár vitazárója foglal, ta össze. „A kongresszusi vita, amely arról folyt, milyen módon, milyen politikával küzdjön az ólasz dolgozók legnagyobb po­litikai pártja céljai megvaló­sításáért, a demokrácia elmé­lyítéséért és egy igazságosabb új társadalomért, végig ma­gas színvonalú és élénk volt — mutatott rá Berlinguer. — Tükrözte a párt egységét, ugyanakkor belső dialektiká­ját, a véleménykülönbségeket is, amelyek azonban mindig a jobb megoldások közös erővel történő keresését szolgálták és nem a széthúzást.” Berlinguer zárszavában rendkívül élesen támadta a kereszténydemokrata vezetést, személy szerint Fanfanit, szél. sőséges antidemokratikus és kommunistaellenes magatar­tása miatt. Ezt a támadást azonban nem terjesztette ki az egész kereszténydemokrata pártra, amelynek jobbik részé­vel lehetséges és szükséges — mondotta az OKP vezetője — egyetértést találni az égető és súlyos problémák megoldása érdekében. A legszélesebb tömegeket és politikai csoportokat átfogó kezdeményezéseket kell indí­tani — hangoztatta. A párt előtt álló feladatokról szólva — a dolgozók érdekeinek megvédésére, a problémák megoldására. A súlyos gazda­sági helyzet kemény harcot sürget a dolgozók pillanatnyi érdekei, életkörülményei biz­tosításáért ezt a harcot azon­ban össze kell kötni, a legszé­lesebb szövetségi politika út­ján, a távolabbi célkitűzések­kel, az ország demokratikus megújításával, a kormányzat megváltoztatásának céljával. A kongresszusi határozat ebu ben a szellemben fogalmazza meg a párt elkötelezettségét a társadalom megújítására, 3 demokrácia elmélyítésére, a tömegharcok szervezésére. Tizenkettedik éve létezik és erősödik a kollektív szocialis­ta valuta, a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsában részt vevő államok transzferábilis rubelje. A KGST-tagállamok megállapodása e valuta beve­zetéséről, a transzferábilis ru­belben való sokoldalú kölcsö­nös elszámolásokról és erre a célra a Gazdasági Együttmű­ködés Nemzetközi Bankjának (GENB) létrehozásáról 1964. január 1-én lépett érvénybe. Nagyon rövid idő ez ahhoz a periódushoz képest, amelynek folyamán a világban a kapi­talista valutarendszer kiala­kult, különféle kataklizmákat élt át, újból erőre kapott és újból válságokba zuhant Ez alatt az idő alatt azonban megszilárdult és tovább töké­letesedik az önálló, elvileg új szocialista nemzetközi valuta- és pénzügyi rendszer mecha­nizmusa. R rubel mint értékmérő Nem a véletlen műve, hogy a rubel vált az értékmérés, a fizetési eszköz és a felhalmo­zási eszköz kollektív alapjá­vá. Ez nem azért történt mert Erősödik a kollektív szocialista valuta az egyik ország pénzegysége elnyomta és kiszorította a többit, mint ahogy ezt először az angol font, azután pedig az amerikai dollár tette, miköz­ben a „megrövidített" kapita­lista államok beleegyeztek eb­be, mert bizonyos kényelmet jelentett számukra.: A transz­ferábilis rubelt, mint 0,967412 gramm tiszta aranyat tartal­mazó elszámolási egységet — ez az arany tartalom azonos a szovjet külkereskedelmi rubel aranytartalmával — a KGST- hez tartozó országok egész együttes gazdasági ereje ga­rantálja. A transzferábilis rubel ere­detileg annak eredményeként jön létre, hogy valamely szo­cialista ország árut exportál és szolgáltatást nyújt más KGST-országoknak és viszont. A transzferábilis rubel forrá­sául szolgálnak továbbá az or­szágok által ebben a valutá­ban felhalmozott eszközökből nyújtott hitelek is. így tehát a kollektív valutaképzésben és felhasználásában minden KGST-tagállam résízt vesz egyenrangú alapon. Transzfe­rábilis rubelben bonyolítja le milliárdos nqgysárendű műve­leteinek többségét a GENB és 1971. január 1 óta a Nemzeté közi Beruházási Bank (NBB) is. Mindkét bank szabadon át­váltható nyugati valutákkal és aranytartalékokkal is rendel­kezik. Amikor a Szovjetunió és a KGST más tagországai meg­kezdték a jelenlegi ötéves ter­vet, Alekszej Koszigin szovjet kormányfőnek minden alapja megvolt rá, hogy kijelentse: „A transzferábilis rubelt kol­lektív szocialista valutaként felhasználó KGST-tagáliamok- nak megbízható védelmük van a tőkés gazdaság számá­ra egyre súlyosabb nehézsége­ket okozó valutaválság külön­féle hatásaival szemben”. Mi változott meg azóta? Sok minden. Nyugaton a valuta­megrázkódtatások, amelyeket a nyersanyag- és energiane­hézségek csak elmélyítettek, olyan hanyatlás nyitányává váltak, amely nem pusztán egy soron következő ciklikus válság, hanem a tőkés gazda­ság egész strukturális válságá­nak > jegyeit mutatja. A transzferábilis rubel megszi­lárdulása és erősödése ugyan­akkor felfelé ívelő folyamat, amelynek szerves részét alkot­ják a testvéri országok közös intézkedései, mind a valuta- és pénzügyi szférában, mind pedig az anyagi termelés és a külkereskedelem területén. Hz átválthatáság előkészítőse X szocialista gazdasági in­tegráció Komplex Programja előirányozza, hogy a részt ve­vő országok időközönként megvizsgálják a transzferábi­lis rubel árfolyama és arany- tartalma realitásának biztosí­tásával kapcsolatos kérdése­ket A KGST Végrehajtó Bi­zottságának a napokban Moszkvában miniszterelnök­helyettesi szinten megtartott hetvenedik ülése egyebek közt megvizsgálta a valuta- és pénz­ügyi problémákat is. A megelőző időszakban, 1972. és 1974. között a KGST-tagál­lamok foglalkoztak nemzeti valutáik egymás közti és transzferábilis rubellel való, gazdaságilag megalapozott arányának megállapításával. A következő ötéves időszak fel­adata lesz megteremteni az előfeltételeket minden ország nemzeti valutája egységes ár­folyamának és 1980. után transzferábilis rubelre való kölcsönös átválthatóságának bevezetéséhez. A transzferábilis rubel — ha ma még kissé elvont formában is — máris jelentkezik a KGST-tagországok közti nem kereskedelmi műveletek szfé­rájában, például az idegenfor­galom területén. A Komplex Programnak megfélelően egy sor intézkedést dolgoztak ki és vezettek be az állampolgárok­nak a KGST-tagországokba történő kölcsönös utazásai so­rán a valutaszolgálat megja­vítására. Megnövelték az át­váltható nemzeti valuta össze­gét és egyszerűsítették magát a műveletet. S mindez a transzferábilis rubel alapján történt. Mint ahogy a KGST és Komplex Programja egyaránt nyitva áll valamennyi érdekelt állam előtt a teljes, vagy rész­leges részvételre, ugyanúgy a transzferábilis rubelt is — szerepének növekedése ará­nyában — a jövőben fel fog­ják használni a harmadik or­szágokkal történő elszámolá­sokban. Ismételten tanúskodik erről az a pozitív érdeklődés, amelyet ma már nemcsak egyes kapitalista országok ta­núsítanak a KGST iránt, ha­nem egész regionális csoporto­sulások is, mint például a Kö­zös Piac. Nem kétséges, hogy a nemzetközi kereskedelem szolgálatában álló egyéb vi­lágvaluták között a traszferá- bilis rubel elfoglalja majd azt a helyet, amely a KGST-tagál­lamok világgazdasági jelentő­ségénél fogva megilleti. 07,EG SZTROGANOV CAPN-KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom