Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-01 / 51. szám

\ I pártvezetőségek öntevékenysége Megválasztották •rok?tut vezetőségi tagokat. S mint ahogyan ez korábban is tör. tént, a régi vezetőségi tagok mellett viszonylag nagy szám­ban új elvtársakat is válasz­tottak a vezetőségekbe. A párttagság alapos mérle­gelés után olyan embereket küldött újonnan a vezetősé­gekbe, akiknek ismeri hűségét, odaadását, elvi szilárdságát, akik jó emberi tulajdon­ságokkal rendelkeznek, tiszte, lik és megbecsülik elvtársai­kat, s a párttagságot a szemé­lyük iránti megbecsülés alap­ján is mozgósítani tudják. Nagy erőforrás ez és nem sza­bad az esetleges tapasztalat­lanság. a vezetésben való já­ratlanság miatt veszendőbe mennie. Fontos feladat az új titká­rok és vezetőségi tagok felké­szítése. Az irányító pártszer­vek többségének megvannak a jó ■ elképzelései, megfelelő módszerei, és minden bizony­nyal a XI. kongresszus utáni időben sor kerül az új titká­rok és vezetőségi tagok fo­lyamatos képzésére. Az elkövetkező hetekben azonban az irányító pártszer­vek az optimálisnál kevesebb segítséget tudnak adni az alapszervezeteiknek, mint ami­re szükség lenne. Ennek oka az, hogy az irányító pártszer­vek saját munkájuk értékelé­sével lesznek elfoglalva. Ilyen körülmények között fokozott jelentőségű a vezetői öntevé­kenység. Az alapszervezetek pktív, politizáló légköre, a kommunisták tettrekészsége lehetőséget ad az öntevékeny munkára. 1975. kiemelkedő feladatai nem is engedik meg a bizonytalanságot, a várako­zást, Az újjáválasztott gveekzet6sé; munka folytatásához rendel­keznek a legfontosabb isme­retekkel. Ismerik a párt kong­resszusi irányelveiben megfo­galmazott elképzeléseket; a szervezeti szabályzat módosí­tási tervében rögzített maga­sabb követelményeket; a KB 1974. december 5-i határoza­tát. Ismert előttük saját be­számoló taggyűléseik határo­zata, a legfontosabb éves ten­nivalók. a régi vezetőség ál­tal elkezdett, de még meg nem valósított jó elképzelések. Többségükben alapszerveze­teikben maradtak az újjá nem választott titkárok és ve­zetőségi tagok is. akik bizo­nyára szívesen segítenek a ve­zetőségnek az átmenet zökke­nőmentes megvalósításában. Nem szégyen tanácsot, segít­séget kérni tőlük (s vélt mel- lőztetés miatt ők se húzódja­nak vissza). , Az új vezetőségek kezdet­ben gyakrabban tartsanak megbeszéléseket. Vegyék sor­ba a tennivalókat, osszák fel maguk között a munkát, ha­tározzák meg, lq miért lesz felelős, és mikorra kell elvé­gezni az egyes feladatokat. Be­széljék meg a végrehajtás módszereit. A kollektív gon­dolkodás és cselekvés, a ta­pasztalatok, az ismeretek hasz­nosítása. a párttagság vélemé­nyének. javaslatának ismerete és figyelembevétele, a kommu­nisták bevonása a végrehaj­tásba. mind-mind alapfeltéte­le a sikeres munkának. Az 1975-ös év ötéves ter­vünk utolsó éve, egyben a kongresszus éve is. Ismertek gazdasági célkitűzéseink és nehézségeink. Vizsgálják meg a-/ új vezetőségek, hogy meg­történtek-e a kellő helyi gaz­dasági. politikai intézkedések a takarékosság fokozására, a munka minőségi feltételeinek biztosítására, a kongresszusi felajánlások maradéktalan tel­jesítésére. Ha szükségesnek látják, számoltassák be a gaz­dasági vezetőket a megtett in­tézkedésekről. A tömegszer­vezetekkel együtt érjék el, hogy. a vezetők és a dolgo­zók mindent megtegyenek az 1975. évi feladatok teljesítése érdekében. A llárt erős*tése a munkában “ H“'1 kitűnt fizikai dolgo­zókkal és az értelmiség leg­jobbjaival állandó, folyama­tos tevékenység. A számítás­ba vettek munkájának, fej­lődésének segítése, figyelem­mel kísérése, a párthoz ve­zető útjuk egyengetése az új vezetőségnek ís alapvető fel­adata. Környezete politikai hangu­latának kialakítása, a párt politikájának magyarázása, megértetése és elfogadtatása minden kommunista köteles­sége. A vezetőségeknek köte­lességük figyelemmel kísérni az észrevételeket és azonnali magyarázatot adni a kérdések­re. Különösen most nagy je­lentőségű ez. amikor a kong­resszusi irányelvek mindenki számára ismertekké váltak, amikor a Központi Bizottság kéri, igényli a kommunisták és a pártonkívüliek vélemé­nyét az elképzelésekről, a ter­vekről. Mindez bizonyítja, hogy az alapszervézeti vezetőségek vá­rakozás és különösebb külső segítség nélkül, azonnal hozzá­foghatnak megbízatásuk tel­jesítéséhez. Az új vezetőségi tagok munkáját könnyíthetik meg. ha a régiek átadják azo­kat az okmányokat, emlékez­tetőket. jegyzőkönyveket, ame­lyeket az előző vezetőség vagy a taggyűlés tárgyalt, és az új vezetőségi tag feladatköréhez kapcsolódnak. Ez elősegíti, hogy az illető elvtársak job­ban megismerjék a helyzetet, és a problémákat folyamatuk­ban, fejlődésükben láthassák. Természetesen nélkülözhe­tetlen az irányító pártszervek által a titkárok, vezetőségi ta­gok számára rendezett elő­adás-sorozat, tanfolyam. és nem kevésbé a helyszín; se­gítés. ellenőrzés. Az összefüg­géseket megmutató, érvekkel alátámasztott előadások, kon­zultációk, viták során kiala­kuló tapasztalatcsere nagy le­hetőséget nyújt arra, hogy fej­lődjék a régi és az új veze­tőségi tagok tudása, ismerete, tapasztalata. Sok a feladat az uj esz­tendőben, mégis azt kell tanácsolnunk a vezetőségeknek, hogy az új ta­gokat apránként vezessék be a munkába. Igyekezzenek megtalálni a szükségletnek és képességeiknek leginkább megfelelő feladatokat. így a taggyűléseken elhangzott igé­nyek — amelyek a pártmunka hatékonyságának növelését, a kommunista magatartás erősí­tését célozták — fokozatosan testet ölthetnek a gyakorlati életben. Az új vezetőségektől azt várja a tagság, hogy irányít­sák a cselekvést. A vezetősé­gek tagjait az a törekvés ve­zeti. hogy jól oldják meg fel­adataikat. Természetes szán­dék ez, és teljesítéséhez min­den lehetőség adott, öt évre szól a most megválasztott ve­zetőségek mandátuma, sokat tehetnek ez alatt s hogy mi­lyen lesz ez az öt év. az nem kis mértékben múlik az indu. lás hetein, hónapjain. & CY. A termőföld gyógyítása Huszonegymillió forint meliorációra, rét-, legelőrendezésre A föld is gyógyításra szo­rul. Mint az öreg ember, aki egész életét munkában tölti, úgy a föld is egyszer elfárad« Frissítésre, gyógyításra szorul a termőföld is. Vagy a jó erő­ben lévő földet kell kezelni, a betegség megelőzése érdeké­ben. Az évek, évtizedek alatt sok tízmillió forintot költöt­tek Tolna megyében e célra. Tárgyalás a megyei tanácson A héten döntöttek arról, hogy a Tolna megyében ren­delkezésre álló keretből mely gazdaságok részesüljenek. Va­lamivel több mint huszonegy- millió forint áll a közös és ál­lami gazdaságok rendelkezésé­re a termőföldek javítására. A megyei tanács szakemberei határoztak a huszonegymillió forint sorsáról. Tízmillió fo­rintot a társulások kapnak, vízgazdálkodási és rekonstruk­ciós célra, a többi felosztásra kerül a gazdaságok között, illetve a folyamatban lévő, áthúzódó munkákra költik. Nem jut mindenkinek Az természetes, hogy a gaz­daságok legtöbbjétől érkezett kérelem. Sajnos mindet nem lehet kielégíteni. A legsürgő­sebb igények kielégítésére is kevés a pénz, így érthető, hogy nagy gond volt az el­osztás. E pénzfelosztást nagy munka előzte meg. A tanács szakemberei igen mélyreható elemzés után, a helyszínen végzett tapasztalatgyűjtés bir­tokában határoztak a rendel­kezésre álló pénz felosztásá­ról. A kölesdi Egyetértés, a szedresi Petőfi, a dunaszent- györgyi Ezüstkalász, a tolna- némedi Kossuth, a varsádi Dózsa, a bogyiszlói Duna Gyöngye, a naki Dózsa, a re. gölyi Népakarat, a magyarke­szi Petőfi, a felsőnyéki Egyet­értés, a hátai November 7, a decsi Sárközi Egyetértés részé­re nem tudnak adni pénzt, bár némelyik téesznek több mint négymillió forintra voi- £&& szüMsé^Si, Üzemi meliorációra kapták a pénzt A megyei tanácson hozott döntés értelmében a dunaföld- vári Virágzó 840 ezer forintot kap az államtól, a 360 ezer forint saját, e célra fordítan­dó pénzeszköze mellé. A du_ naföldvári Aranykalász 560 ezret kap, az Alkotmány 420- at, a tolnanémedi tsz 73-at, a faddi Lenin 700 ezret, a bá­tai tsz 120 ezret, talajvéde­lemre a felsőnyékieknek adtak 198 ezret, a paksiaknak 700 ezret, a szekszárdi Jóre­ménységnek 560 ezret, a ma- docsai Igazságnak mélylazítás­ra 130 ezret, a bátaszéki Bú­zakalásznak ugyancsak mély­lazításra 57 ezer forintot. NEB-vizsgálat a családok jólétéért Politikailag igen jelentős közérdekű vizsgálatot indított tegnap a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A KNEB vizsgálati programjának meg­felelően annak megállapításá­ra törekszik, hogy a népese­déspolitikai feladatoktól ho­zott 1040/73. MT. számú ha­tározatot miként hajtották végre a tanácsoknál, a gyer­mekellátási cikkeket gyártó iparban, a nagy- és kiskeres­kedelemben, hogy a munkál- ■ tatók milyen segítséget nyúj­tanak a családok jólétének nö­veléséhez, élet- és munkakö­rülményeinek javításához. A vizsgálat számos fontos részletkérdésre is kiterjed; így például a család- és nő­védelmi hálózat kiépítésére, munkájára, az orvosképzésre és -továbbképzésre, a művi abortusz számának alakulá­sára. a leendő anyák munka­helyi foglalkoztatásának mód­jára. Az is érdekli a népi el­lenőrzést, hogy a vállalatok miként pótolják azt a munka­erőt, amelyet átmenetileg azért kénytelenek nélkülözni, mivel nődolgozóik közül szá­mosán igénybe vették a gyer­mekgondozási segélyt. Szintén tanulságosnak ígér­kezik a válasz arra a népi el­lenőrzési kérdésre, hogy a kis­kereskedelmi vállalatok és az eladók — az erkölcsieken túl — mennyiben érdekeltek ej gyermekellátási cikkek forgal­mazásában. A megyei NEB e széles kö­rű vizsgálatánál is alkalmaz­za a már bevált kérdőíves módszert, ezenkívül őszinte érdeklődéssel hallgatja meg a családosok véleményét. Rétek, legelők javítása Döntés történt abban is, hogy rétek, legelők javítása, mely gazdaságokban kíván na. gyobb állami támogatást. így a varsádi Dózsa Termelőszö­vetkezet 36,5 hektár rendezé­séhez 40, jövőre 66, 1977-ben 20 ezer forint állami támoga­tást kap. Az ozorai Egyetértés ugyanilyen bontásban 100 hek­tár területjavításra 408, 96 és 96 ezer forintot kap. A bölcs­kei Rákóczi Mg. Tsz 63,5 hek­táron javítja legelőjét, rétjét, e célra csak az idén kap 79 ezer forintot. Míg egy másik téma megvalósításához ugyan­ez a termelőszövetkezet, 345 hektárnyi terület rendezéséért, javításáért 518, illetve jövőre már 635 ezer forint állami tá­mogatást kap. Az említett kö­zös gazdaságok a munkához körülbelül azonos összegben saját erőből is hozzájárulnak. Az MSZMP XI. kongresszus sa, s hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulója tisztele­tére folyó munkaverseny ke­retében jelentős munkasike­reket értek el a Tolna me­gyei Építőanyagipari Vállalat dolgozói. Tizenhat brigád vett részt a mozgalomban, s válla­lásuk teljesítésével 400 ezer forinttal növelték a vállalat nyereségét. A termelésben végzett kiemelkedő eredmé­nyeik mellett sok társadalmi munkát is végeztek. Munka­időn túl a szekszárdi I. számú bölcsődében az építési részleg dolgozói folyamatosan végez­ték a karbantartást. A Tiszta virágos Szekszárdért mozga­lomban elkészítettek 500 úgy­nevezett grünbeton-elemet a szekszárdi parkirozóhelyek burkolására. (Igaz, ezeket a városi tanács nem szállíttatta el.) Ezekben a hetekben a válj lalat dolgozói a kongresszusi verseny második fordulójának vállalásait készítik elő. Ezek között legfontosabbak az anyag- és energiatakarékos­ság az újítómozgalom fellendí­tése. a termékek minőségének további javítása. © A Paksi Konzervgyár dol- gozói a kongresszusi munka­verseny során jelentős ered­ményeket értek el az energia- és anyagtakarékosság terén. Tavaly gondos munkavégzés­sel megtakarítottak 373 tonna szenet, és 117 ezer kilovattóra villamos energiát. Ezek érté­ke közel félmillió forint. A gyártás során felhasznált le­mezekkel és segédanyagokkal is gondosabban gazdálkodtak, s ez 741 ezer forint megta­karítást eredményezett. A ki­selejtezett ládák és egyéb fa­göngyölegek megjavításával il­letve azok anyagának javítás­ra történt felhasználásával 120 ezer forinttal csökkentették ß költségeket, >■ © 1 Ä Tolna megyei Tejipari Vállalatnál a dolgozók kilenc­tized része, 39 szocialista bri­gád vett részt a kongresszusi versenyben. Vállalásaik kiter­jedtek a termelés és értékesí­tés minden területére. Ezek között az egyik legjelentősebb volt az alapanyagok takaréko­sabb felhasználására tett fel­ajánlás. Azt ígérték, hogy en­nek eredményeként 200 ezer forint felesleges kiadásától mentesítik a vállalatot. Szer­vezettebb. s a réginél sokkal gondosabb munkával ennek az összegnek sokszorosát, 1 mil­lió 100 ezer forintot takarí­tottak meg. A sajtgyártásban dolgozó szocialista brigádok az érlelési veszteség csökkenté­sét ígérték. Vállalásuk értéke 610 ezer forintot tett ki, és jó munkájuk eredményeként ezt 1 millió 583 ezer forintra tel­jesítették. I 1975, március L

Next

/
Oldalképek
Tartalom