Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-22 / 69. szám

F '(Folytatás a 5. oldalról) Az elnök megköszönte a fel­szólalást, San Marino kommu­nistáinak jókívánságait. JUAN GOMEZ, a Spanyol Kommunista Párt Végrehajtó Bizottságának tagja egyebek között hangsúlyozta: — Pártjaink és népeink kö­zös hagyománya a szabadsá­gért, a proletár nemzetközi­ségért vívott harc. Kommu­nisták, magyar forradalmárok harcoltak hazánkban a dicső nemzetközi brigádok soraiban, s népünk szíve mélyén őrzi Zalka Máté, Lukács tábornok nevét, aki a fasizmus elleni harcban, Spanyolország sza­badságáért halt hősi halált. Juan Gomez a továbbiakban sok sikert kívánt Magyar- ország népének a szocializmus építésében, s rámutatott: a szocialista országok eredmé­nyei értékes segítséget jelente­nek a kapitalizmus ellen har­coló népeknek, pártoknak, tá­mogatást a nemzetközi enyhü­lés segítésében, a béke fenn­tartásában, az imperializmus ellen harcoló forradalmi, ha­ladó erők világfrontjának erő­sítésében. Elmondotta, hogy Spanyolországban erősödik a nép küzdelme a francóista rendszer hatalma ellen, s a harcok élén a munkásosztály áll. Harcukat a társadalom leg- szc’esebb rétegei támogatják, A politikai folyamat viharosan gyorsul, már az egyház is nyilvánosan elhatárolta magát az uralkodó rezsimtől. — A küzdelemre rendkívül nagy hatással volt a spanyol- országi demokratikus ta­nács létrejötte, amely ki­fejezi a nép, a mun­kásosztály érdekeit is. A tanács békés, demokratikus változá­sokat javasolt, ez lehetővé te­szi — egy új polgárháborút el­kerülve — a diktatúra felszá­molását. A Spanyol Kommu­nista Párt befolyása és tekin­télye gyorsan növekszik, mind döntőbb erőt képvisel. A pro­letár internacionalizmus elveit követve lelkesen támogatjuk a portugál nép győzelmes harcát — mondotta. — Sfltraszál- lunk az európai biztonsági és együttműködési konferencia mielőbbi befejezéséért, s — összhangban a vamod konzul­tatív értekezleten elfogadott elvekkel — mi is hozzájáru­lunk az európai kommunista és munkáspártok konferenciá­jának előkészítéséhez. — A kapitalizmus válságá­nak élesedésével növekszik a haladó pártok egységének fon­tossága. Úgy gondoljuk, hogy az antikommunizmu6 és a szovjetellenesség — bárhonnan is induljon ki — ellentmond a munkásosztály, a proletár internacionalizmus érdekeinek — zárta beszédét Juan Gomez. Az elnök megköszönte Juan Gomez szavait, sok sikert kí­vánt a spanyol testvérpártnak, Spanyolország összes demok­ratikus erőinek a fasiszta rendszer elleni harcukban. FRANZ DÜBÍ, a Sváicl Munkapárt Politikai Bizottsá­gának tagja a fasizmus felett aratott győzelem közelgő 30. évfordulójára utalva rámuta­tott, hogy Svájcot a háború megkímélte, a svájci kommu­nisták azonban büszkék arra, hogy szolidaritásukkal, a hit­leri Németország és a fasisz­ta Olaszország illegalitásban harcolt kommunistáit támo­gatva hozzájárulhattak a fa­sizmus elleni küzdelemhez. A svájci párt mindig hű volt és az is marad a proletár internacionalizmus elveihez. A továbbiakban arról szólt, hogy a nagy gazdasági konjunk­túra időszaka Svájcban is el­múlt, körülbelül fél év óta mind több üzemet zárnak be, sok gyárban kényszerszabad­ságokat rendelnek el, rövidí­tik a munkaidőt, csökkentik a dolgozók bérét A munkásság soraiban, amely évtizedeken át nem kényszerült éles harcra, most nő az elégedetlenség, s mind határozottabban lépnek Sei a dolgozókat sújtó intéz­kedések ellen. A Svájci Mun­fcapárt X. kongresszusa úgy­nevezett népi kezdeményezést határozott el a drágulás, az infláció ellen. Rövid idő alatt csaknem százezer svájci pol­gár csatlakozott aláírásával a kezdeményezéshez. — Mi, kommunisták tudjuk, hogy a küzdelem egy új Svájcért hosszú és kemény lesz — mondotta. Pártunk a társadalom alapvető átalakí­tásáért folytatott harcában együtt halad a szocialista or­szágokkal, a kapitalista világ kommunistáival, Ázsia, Afrika és Latin-Amerika imperialista elnyomás alól felszabaduló népeinek haladó erőivel. Végül a magyar pártnak, a magyar népnek sok sikert és békét kívánt nagy feladatai-' nak megvalósításához. Az elnöklő Nemes Dezső megköszönte a svájci testvér­párt jókívánságait, a párt kül­döttének üdvözlő szavait. PER ISRAELSSON, a Svéd Baloldali Párt — Kommunis­ták Központi Bizottságának tagja tolmácsolta a kongresz- szusnak pártja üdvözletét, majd a következőket mondot­ta: — Pártjaink különböző fel­tételek mellett végzik munká­jukat. Az MSZMP hatalmon lévő párt, egy szocialista or­szágban, a mi pártunk kis párt egy kapitalista országban, amelynek fejlődése nagymér­tékben függ a kapitalista vi­lág gazdasági és politikai vi­szonyaitól. Rámutatott, hogy a második világháború után az északi országok különböző külpoliti­kai utakat választottak. Nor­végia és Dánia csatlakozott a NATO-hoz, Svédország meg­tartotta semlegességét, de gaz­daságilag erősen kötődik a NATO-országokhoz, Finnor­szág szintén semleges lett, és megőrizte sokoldalú gazdasági kapcsolatait. A svéd párt rövid távon a dolgozó nép helyzetének meg­javításáért harcol, hosszabb távon pedig célja a társadalmi rendszer olyan megváltozta­tása, amely megkönnyíti az át­menetet a szocializmusba. — Pártjaink és népeink kö­zös célja Európa és a világ tartós békéjének biztosítása — mondotta. — Hiszünk a szo­cialista rendszer fölényében és a békés egymás mellett élés lehetőségében. — Pártunk harcol Svédor­szág semlegességi politikájá­nak védelméért és minden oly^n gazdasági kötődés meg­akadályozásáért, amely sem­legességét veszélyezteti. Végül pártjaink együttmű­ködését, népeink barátságát méltatta, hangsúlyozva, hogy küzdjünk közösen Európa tar­tós békéjéért Az elnöklő Nemes Dezső megköszönte a svéd testvér­párt küldöttének üdvözlő sza­vait, jókívánságait. I. BILEN, a Török Kommu­nista Párt KB főtitkára be­vezetőben átadta pártja üd­vözletét, majd méltatta azt az alkotó munkát, amelyet a magyar nép az eltelt 30 évben végzett — Magyarország most a fejlett szocialista társadal­mat építi — mondotta. Célja világos, távlatai megalapozot­tak, népe bizalommal tekint­het a jövő elé. Sikereik bá­torítást jelentenek számunkra' a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért, a békéért és a társadalmi haladásért ví­vott harcban. Ezután hazája társadalmi- . nak jelenlegi állapotáról be­szélt. A kapitalista út zsák-. utcába vezet — mutatott rá. — Országunkat hosszan tartó, mély válság sújtja. Ennek egyik oka az, hogy Törökor­szág 25 év óta olyan agresz- szív blokk tágja, mint ami-. lyen a NATO. Hazánk az im­perialista és multinacionális monopóliumok vadászterületé, vé vált. — A reakciós uralkodó kö­rök az erősödő munkás-, pa­raszt- és ifjúsági mozgalmiak elfojtására különböző elnyo­mó rendszabályokhoz folya­modtak: bevezették a rendkí­vüli állapotot, a nép ellen ve­zényelték a hadsereget, s a burzsoáziától függő kormá­nyokat hoztak létre. Azonban még így sem tudták elérni céljukat, sőt az ellentétek és a válság még inkább mélyült. Egyre élesebbé váltak a bur­zsoázia belső harcai, olyany- nyira, hogy most már a kor­mányalakítás is gondot okoz számukra. A kormányválság immár hónapok óta tart. A Török Kommunista Párt arra törekszik, hogy szervez­ze a tömegek harcát, kialakít­sa saját szervezeteiket a mun­kásság körében, a gyárakban és üzemekben. Síkraszállt a Ciprusi Köztársaság területi integritásáért és szuverenitá­sáért, követelte az idegen csa­patok kivonását a szigetről, és a támaszpontok felszámolá­sát. A török nép békét és biz­tonságot kíván ebben a tér­ségben. A Török Kommunista Párt minden erejével támo­gatja a Szovjetuniónak a fe­szültség csökkentésére, a bé­ke és a biztonság megerősí­tésére irányuló kezdeménye­zéseit. Végezetül hangsúlyoz­ta annak szükségességét, hogy az európai testvérpártok ta­nácskozása után üljön össze a kommunista és munkáspártok újabb világméretű fóruma. Az elnök köszönetét mon­dott a felszólalásért, a nehéz körülmények között dolgozó török kommunisták üdvözle­téért. Ezután ebédszünet követke­zett. Ebédszünet után Mórocz La­jos vezérőrnagy elnökletével folytatta tanácskozását a kong. resszus. Mórocz Lajos elmon­dotta, hogy újabb üdvözletek érkeztek: az iráni Tudeh Párt­tól, a Guadeloupei Kommunis- tá Párttól, a Martiniquei Kom­munista Párttól és a Pakisz­táni Szocialista Párttól. Beje­lentette: pénteken délelőtt át­utazott Budapesten Urho Kék. konen, a Finn Köztársaság el­nöke, s baráti üdvözletét, jó-, kívánságait küldte a kongresz- szusnak, a kongresszus útján a magyar népnek. A jókíván­ságokért Mórocz Lajos a kongresszus nevében mondott köszönetét, majd szót adott dr. Varga Péternek, az MSZMP Somogy megyei Bizottsága első titkárának. DR. VARGA PÉTER, a So­mogy megyei pártbizottság el­ső titkára a kongresszust meg­előző termékeny politikai vita megyei tanulságairól beszélt, összefoglalóan megállapítot­ta, hogy a vitában a párttag­ság szükségesnek tartotta a pártfegyelem, a párttagság cse­lekvési egységének szilárdítá­sát. Többen erélyesebb fellé­pést sürgettek azokkal szem­ben, akik megsértik a szerve­zeti szabályzat előírásait, a pártélet normáit Sok helyütt javasolták, hogy a vezetőségek bővítsék, rendszeresen értékel­jék, kérjék számon a pártmeg­bízatások teljesítését, ismerjék el a jól végzett munkát, von­ják felelősségre a mulasztókat Meggyőződésem — hangsú­lyozta —, hogy a párttagság­gal járó követelmények telje-1 sítését jól fogja segíteni a ter­vezett tagkönyvcsere. Ezután a megye gazdasági fejlődéséről, s iparának továb. bi fejlesztéséről beszélt. So­mogy megye gazdasága az el­múlt négy év alatt jelentősen fejlődött. A megye iparosítása tovább növekedett. Nagy je­lentőségűnek minősítette azt a központi anyagi segítséget, amit a megye az elmúlt évek. ben az ipar fejlesztéséhez ka­pott. De még ma is érződik, hogy korábban hosszú éveken át nem megfelelően fejlődött a megye ipara. Ezért célszerű, hogy az ötödik ötéves tervben is anyagilag tovább támogas­sák a fejletlenebb területeket. Befejezésül hangsúlyozta: a Balaton növekvő hazai és nem­zetközi népszerűsége arra kö_ telez bennünket, hogy óvjuk, védjük szépségét. Az idegen- forgalmi fejlesztésére szánt összegeket a mainál céltuda­tosabban kell hasznosítanunk. A célok megjelölésénél foíco3 zottabban indokolt figyelembe vennünk a pihenni vágyó dol„ gozók és családtagjaik, vala­mint az ifjúság igényeit. Ja­vasoljuk, hogy az Országos Tervhivatal a rendelkezésre álló központi fejlesztési ösz- szegek felhasználását a jelen­leginél hatásosabban koordi­nálja. DOJCSÄK JANOS, a Diós­győri Gépgyár vezérigazgatója egyebek között arról beszélt, hogy gyáruk egyike a kor­mány által megkülönböztetett gonddal kezelt 50 nagyválla­latnak. A gyár kollektívája eredményesen dolgozik a ne­gyedik ötéves terv megvalósí­tásán. A termeléstöbblet teljes egészében a munka termelé­kenységének növekedéséből származik. Az export részará­nya 32 százalékról 44 száza­lékra emelkedik. Gazdaságo­sabbá vált a termelés szerke­zete, a nyereség éves átlag­ban 10,3 százalékkal, a mun­kások jövedelme 6 százalék­kal növekedik. Meg kell azonban monda­nom — folytatta —, hogy eh­hez a Központi Bizottság 1972 novemberi határozata terem­tette meg a feltételeket. Úgy gondolom, hogy a többi nagy­üzem tapasztalata is igazol­ja az 50 nagyvállalat kijelö-’ lésének szükségességét és heJ ly ességét A kongresszusra készülve üzemeinkben taggyűléseken és * pártértekezleten is feltár­tuk, hogy hatékonyabb gyár­tás- és gyártmányfejlesztéssel; nagyobb állóeszközfejlesztési lehetőségekkel, jobb káder­munkával, céltudatosabb szo­cialista munkaversennyel, a munka- és üzemszervezés fel­adatainak megoldásával naJ gyobbak lehetnének eredmé­nyeink. Végezetül a gyár terveivel és feladataival foglalkozott, és megállapította: meggyőződé­sem, hogy a kongresszus ha­tározata újabb munkasikerek forrásává válik vállalatunk­nál és másutt is. Ezután Móroez Lajos beje-2 lentette, hogy 143-an jelent­keztek felszólalásra, s eddig 53 küldött kapott szót. Az el­nökség nevében indítványoz­ta, hogy még négy jelentke­ző szólaljon fel, majd zárják le a vitát Javasolta: akik nem kaptak szót véleményüket írásban juttassák el a kong­resszus titkárságához, amely továbbítja majd a megválasz­tandó Központi Bizottsághoz. A kongresszus küldöttei az el­nökség javaslatát egyhangú­lag elfogadták. A következő felszólaló Tóth’ Imre, az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium párt- bizottságának titkára volt. TÖTH IMRE, az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium pártbizottságának titká­ra örömmel szólt arról, hogy az MSZMP Központi Bizott­sága kongresszusi beszámoló­jában a lakásépítési tervek megvalósulását és a lakás- építési technológia forradalmi változásait szocialista hazánk sikerei sorában értékelte. A magyar—szovjet együtt­működés eredményeként lét­rejött házgyárak országos há­lózata nemcsak megteremtette a tömeges lakásépítés techni­kai feltételeit, de biztos ala­pul szolgál majd a szocialista építés távlati céljai között sze­replő másfél-kétmillió lakás felépítéséhez — mondotta. A gondok között említette, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben növekedtek az utóbbi években a lakásépítési költségek. Elmondotta, a mi­nisztérium pártszervezete alapvető politikai feladatának tekinti minden eszközzel se­gíteni, hogy a lakásépítési (Folytatás a 4. oldalon) 1975. március 22, Kádár János, aa MSZMP KB első titkára kongresszusi küldöttekkel beszélget a tanácsko­zás szünetében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom