Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-21 / 68. szám

T KOVÁCS ANTAL, az MSZMP Vas megyei Bizottsá­gának első titkára részletesen foglalkozott a párt eszmei, po- Etikai, szervezeti és cselekvé­si egységének, a párttagság fe­gyelmének egyes kérdéseivel. A fegyelem, amely alapja a párt vezető szerepe érvényesü­lésének, sarkköve a párt egy­séges cselekvésének, függvénye annak is, hogy a pártszerveze­tek mennyire képesek kritiku­san feldolgozni a környezeti és más külső hatásokat. Úgy vélem — mondotta —, hogy ez arányban van a pártszerveze­tek ideológiai felkészültségé­vel, politikai érettségével, aim az utóbbi években kedvező irányban fejlődött. Mégis, na­gyobb figyelmet kell fordíta­nunk arra, hogy fokozzuk pórt« tagságunk ideológiai felkészült­ségét. Ehhez pedig a párt po­litikájának jobb, egységesebb értelmezésére van szükség. MAKKOS ANTALNÉ, a Mo­sonmagyaróvári Kötöttárugyár pártbizottságának titkára arról szólt, hogy a X. kongresszus óta gyárukban erősödött a pórt vezető szerepe, politikai nevelő munkával sikerült elér­ni, hogy a párttagság jobban értse a párt és a munkásosz­tály vezető szerepét, a párt szövetségi politikáját. Helyte­len, téves nézetek csak szór­ványosan fordulnak elő. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a X. kongresszus óta bevezetett éves beszámoló taggyűlések tapasztalatai pozi­tívak. A taggyűlések erősítet­ték a pártélet demokratizmu­sát, a párttagság ellenőrző és számonkérő jogának érvénye­sülését, a pártfegyelmet. Erő­södött az alapszervezetekfoen a kritikai szellem. — A veze­tők többsége nagyobb figyel­met fordít a párttagok véle­ményére, javaslataira — mon­dotta —, de a párttagok egy része még mindig tart a bur­kolt visszavágásoktól, az eset­leges hátrányos megkülönböz­tetésektől. Továbbra is nagyon fontos feladatunk olyan felté­teleket teremteni, hogy a párt fórumain a demokratikus lég­kör, a nyíltság, az őszinteség érvényesüljön, s a párttagok észrevételeit, javaslatait meg­felelő intézkedések kövessék. Befejezésül arra kérte a kongresszust, hogy a pártveze­tőségek feladataként erősítse meg a párttagok egyéni gond­jaival, problémáival való fog­lalkozást, illetve ezek megol­dásának a segítését. ' Dft. TÓTH JÄNOS, a XIL kerületi- pártbizottság első tit­kára kerülete tapasztalatai alapján az értelmiség helyze­tével foglalkozott. Elmondta: Értelmiségünk körében vilá­gossá vált az a felismerés, hogy a munkásosztály politi­kája jó talajt nyújt az alkotás számára. A fejlett szocialista társadalom építésének körül­ményei között kibontakozó tu­dományos technikai forrada­lom, a szocialista országok gaz­dasági integrációja, a mind­inkább erősödő gazdasági, tu­dományos, technikai és kultu­rális kapcsolatok megannyi új, megoldásra váró feladatot kí­nálnak. Tolmácsolta az értelmiségi­eknek azt a kérését, hogy a jövőben a határozatok végre­hajtásába, annak megszerve­zésébe és ellenőrzésébe, a na­gyobb alkotásokkal, létesítmé­nyekkel kapcsolatos döntések előkészítésébe is jobban von­ják be az adott szakma kép­viselőit. Igénylik továbbá, hogy a (párthatározatokat minden esetben kövessék átgondolt, egyértelmű és időben hozott ál­lami döntések, intézkedések is. Hangsúlyozta azt a jogos kö­vetelményt, hogy a vezető posztokon mindenütt politikai­lag, világnézetileg elkötelezett, a párt káderpolitikai elveinek megfelelő vezetők álljanak. HORVÁTH ISTVÁN, a Bács­Risku-n megyei pártbizottság első titkára a munkás-paraszt (Folytatás a 5. oldalról) szövetségről fejtette kS véle­ményét, majd arról beszélt, hogy az elmúlt években meg­változott és átalakult Báes- Kiskun megye gazdaságának szerkezete. A megye hagyomá­nyosan agrár jellegű volt Ma már azonban az ipar lényege­sen nagyobb termelési értéket hoz létre, mint a mezőgazda­ság, amely pedig évről évre a tervezettnél is nagyobb arány­ban növeli termelését Ezt a tényt a szocialista gazdasági fejlődés kifejezőjének tekint­JSüt — mondottal — örülürífc annak, hogy a Duna—Tisza közi homokon és a Duna men­tén az ipar ugyanúgy gyökeret eresztett mint a szőlő és a gyüműílos. DR. PAL LÉNARD akadé­mikus, a Központi Fizikai Kutató Intézet igazgatója be­vezetőben arról beszélt: a Köz_ ponti Bizottság beszámolójá­ból, a beterjesztett dokumen­tumokból az a következtetés vonható le* hogy a következő Időszak; Jobb munkát követel a tudomány munkásaitól is. A továbbiakban a felszólaló azokról a gazdaságpolitikai követelményekről szólott, ame­lyek a következő 10—15 év­ben erősen befolyásolják meg_ határozzák majd a műszaki fejlesztés és kutató munka főbb irányait. Szünet következett, majd Csehik Ferencnének, Buda. pest ,V. kerületi Tanácsa el­nökének elnökletével folytatta pálinkáját a kongresszus. Púja Frigyes: Sikereinkben fontos szerepet játszik a szocialista országok összehangolt külpolitikája Púja Frigyes külügymi. niszter bevezetőben rámuta­tott, hogy pártunk és kormá­nyunk a két kongresszus kö­zött is jelentős erőfeszítéseket tett a szocialista világrendszer egységének erősítéséért és fel. lépett az egységet lazító kí­sérletek ellen. A tőkés országokkal kiala­kult kapcsolatainkról szólva rámutatott: a Magyar Nép- köztársaság és Finnország vi­szonya bensőséges, kapcsola. taink bővülő tendenciát mu­tatnak. Ausztriával kapcsola­taink sokoldalúak, amit or­szágaink elnökeinek, minisz­terelnökeinek és miniszterei­nek gyakori találkozói mutat, nak. Megelégedéssel nyugtázzuk, hogy a Német Szövetségi Köz. társaság kormánya is törek- szijc a kapcsolatok fejlesztésé­re. Reméljük, hogy a bonni kormány nem hagyja megkér­dőjelezni az európai béke és biztonság szempontjából oly nagy jelentőségű, érvényes szerződéseket, és nem engedi meg a szocialista országok és a Német Szövetségi Köztársa, ság kapcsolataiban megindult kedvező folyamatok megzava. rását. Olaszország, Franciaország, Anglia és hazánk kapcsola­tai biztatóan alakulnak. Úgy véljük azonban, célszerű len­ne közös erőfeszítéseket ten­ni e fejlődés gyorsítására. A Közös Piac országaival na­gyobb mértékben fejlődhetné­nek kapcsolataink, ha nem gátolnák az ismert, számunkra hátrányos megkülönböztető in­tézkedések. A Magyar Népköztársaság kormánya nagyra értékeli a demokratikus Portugáliához fűződő, újkeletű kapcsolatain­kat. Bízunk abban, hogy a portugál kormány tovább ha­lad a megkezdett úton, s ez még kedvezőbb lehetőségeket teremt a szocialista országok — köztük hazánk — és Por­tugália gyümölcsöző együtt­működéséhez. Fejlődtek kapcsolataink az Egyesült Államokkal is. En­nek ellenére viszonyunkat még nem nevezhetjük normá­lisnak. Gazdasági kapcsola­taink fejlődését akadályozza a legnagyobb kedvezményes el­bánás hiánya. Más rendezen­dő problémáink is vannak, így például még mindig az Egyesült Államokban vannak a magyar koronaékszerek. A magyar kormány kész közö­sen megvizsgálni a kapcsola­taink fejlesztését elősegítő in-, tézkedéseket Bár a bécsi haderőcsökken­tési tárgyalásokon a NATO- hatalmak magatartása miatt nem született megállapodás, szükségesnek tartjuk azok folytatását, s a fegyverkezési verseny csökkentését célzó más intézkedések közös kidolgozá­sát. A Magyar Népköztársaság , szélesíti kapcsolatait a fej­lődő világ országaival, kü­lönösen azokkal, amelyek p. haladás útját járják, s cl nem kötelezett politikát folytatnak. Elsősorban az arab térség fe­lé fordul figyelmünk — mon­dotta. — A Magyar Népköz- társaság az arab népek igaz ügye mellett áll és követeli a közel-keleti válság igazságos és átfogó megoldását Újab­ban olyan törekvések tapasz­talhatók, amelyek a szocialis­ta országok kihagyását céloz­zák a válság rendezésére irá­nyuló erőfeszítésekből. Előre meg lehet mondani, hogy a szocialista országok, elsősor­ban a Szovjetunió közremű­ködésének mellőzése csak tö­rékeny, az arab népek igazi érdekeivel ellentétes, részleges rendezést eredményezhet. Algériával, Szíriával, Irak­kal, a Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársasággal, Líbiával jelentősen fejlődtek gazdasági és kulturális kapcsolataink, magas szintű politikai érint­kezések jöttek létre. Sokol­dalú együttműködésre törek­szünk az Egyiptomi Arab Köztársasággal is. Indokína problémája to­vábbra is a nemzetközi érdek­lődés homlokterében álL A saigoni adminisztráció ag­resszív, a párizsi egyezménye­ket lábbal tipró magatartása lehetetlenné teszi a béke megteremtését, a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizott­ság normális működését. Kor­mányunk elítéli a saigoni ad­minisztráció szabotázsát és to­vábbra is hatékony támogatást nyújt a Dél-vietnami Ideigle­nes Forradalmi Kormánynak. Országunk és India között erősödtek az együttműködés szálai. Iránnal szélesedtek gazdasági kapcsolataink. Ked­vező jelként értékeljük, hogy több délkelet-ázsiai tőkés ország, amelyek korábban el­zárkóztak a szocialista orszá­goktól, növekvő érdeklődést mutatnak a szocialista orszá­gokkal kiépítendő kapcsolatok iránt. Afrika haladó országairól szólva üdvözölte a portugál kormány és a portugál gyar­matok felszabadító mozgal­mainak megállapodásait, ame. lyeknek eredményeként Gui­nea-Bissau független ország lett, Mozambique és Angola pedig a közeljövőben nyeri el függetlenségét. Latin-Amerikában — mon­dotta a külügyminiszter — hazánk egyfelől fejleszti két­oldalú kapcsolatait Latin- Amerika független országaival, Peruval, Argentínával, Mexi­kóval, Venezuelával, a Ka- rib-térség országaival, másfe­lől politikai segítséget nyújt Latin-Amerika népeinek nem­zeti céljaik valóra váltásához. A szocialista országoknak az utóbbi időben elért át­ütő nemzetközi sikereiben nagyon fontos szerepet játszott a szocialista or­szágok összehangolt kül­politikája, egyöntetű fellé­pése a nemzetközi poron­don. Ennek így kell lennie a jövőben is. X külpolitikai tevékenység­ben gyakran találkozunk ra­vasz, szocialista lepellel ta­kart szovjetellenes nézetek­kel is — mutatott rá —, ame­lyeknek az a céljuk, hogy éket verjenek a szocializmus és a haladás leghatalmasabb támasza, a Szovjetunió és a többi szocialista és ha­ladó ország közé. Pártunk és kormányunk következetes harcot folytat minden szov­jetellenes nézet és magatartás ellen. Mi néni takargatjuk külpolitikánk szovjetbarátsá­gát, ellenkezőleg, büszkék va­gyunk erre! Előre megmond­juk: a Szovjetunió külpolitiká­ja iránti bizalmatlanság mér­gezett magvainak elhintése a mi talajunkon hiábavaló fá­radozás, eleve kudarcra ítélt kísérlet. > SARLÓS ISTVÁN, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkára a Hazafias Népfront Országos Tanácsa januári állásfoglalására utalva rámutatott, hogy a népfront a XI. kongresszus határozatai­nak megvalósításából minden erejével kiveszi részét — Azt tapasztaljuk —■ mon­dotta —, hogy mostanában a Magyarországra érkező har­madik világbeli, de olykor kapitalista országbeli delegá­ciók ís élénken érdeklődnek á magyarországi népfrontmozga­lom tevékenysége iránt. Arra törekszünk, hogy megértessük velük: a népfront, a nemzeti összefogás, az antiimperialista politika mozgalma volt min­dig, és az ma is. Arra törek­szünk, hogy megértsék, hogy a népfront a szocialista építés körülményei között a párt és a kormány politikájának szel­lemében dolgozik. Megma­gyarázzuk, hogy mozgalmunk olyan kerete a nemzeti össze­fogásnak, amelyben minden társadalmi intézmény és min­den, politikánkat támogatni kí­vánó állampolgár részesévé válhat a közös cselekvésnek, — mondotta, majd így folytat­ta: __ meggyőződtünk róla, h ogy a politikánkkal egyet­értő állampolgárok igyekez­nek közeledni a népfronthoz^ Részt vesznek a közügyek in­tézésében, ezért azt tartjuk) legfőbb kötelességünknek, hogy ezt a közeledést megkönnyít­sük mindenkinek, aki dolgozó emberként él ebbén az or­szágban. ! Társadalmi méretű, köz­ponti kérdésként említette a területfejlesztést. Ezt a gon­dolatsort folytatva, kijelentet­te: — Az utolsó néhány év során az üzemek és a szocia­lista brigádok ezrei kapcsolód-- tak lakóterületük életébe. A népfront főtitkára a to­vábbiakban a törvény-előkészí­tés fokozottabb demokratizáló-; sáról szólt. Befejezésül hazánk közelgő nagy ünnepéről, április 4-ről, és az erre való előkészületek­ről szólva hangsúlyozta: a népfront aktivistái kötelessé­güknek tartják, hogy szívük meggyőződése szerint tisztelet­tel emlékezzenek meg a Szov­jetunióról. Mindig az interna­cionalizmus, a Szovjetunióhoz való barátság, a szövetségi politika vezette és vezeti tet^ leinket, tevékenységünket A külföldi vendégek kö­zül tegnap délután Gén orgosz Krisztodulidesz, a Ciprusi Dolgozó Nép Ha­ladó Pártja Politikai Bizott­ságának tagja, Prében Henrik- sen, a Dán Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkárjai. Annia-Iása Hyvönen, a Finn. Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának tagja, Hart Laosz Florakfisz, a Görög Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, Victor Ed- disford, N-agy-Britannia Kom­munista Pártja Politikai Bi­zottságának tagja, Hermann Gautier, a Német Kommunis­ta Párt elnökihelyettese és Ame Jorgensen, a Norvég Kommu­nista Párt Politikai Bizottságá­nak tagja szólalt fel és adta át pártja üdvözletét a kong­resszusnak, ezzel a XL párt- kongresszus befejezte csütör­töki ülését. A kongresszus ma reggel 9 órakor folytatja mun­káját, !«>•••­Kádár János fogadta a veteránok egy csoportját A kongresszuson részt vevő veteránok egy csoportját fo­gadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, a tanácsko­zás csütörtök délutáni szüne­tében. A párt első titkára — Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának, Brutyó Já­nosnak, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökének és dr. Ja­kab Sándornak, a KB párt- és tömegszervezetek osztálya ve­zetőjének társaságában — szí­vélyesen elbeszélgetett a párt, a munkásmozgalom sok évti­zedes harcainak katonáival, a Tanácsköztársaság egykori védelmezőivel, a magyar munkásság forradalmi moz­galmának szervezőivel, részt- vevőiveL Kádár János a Központi Bí~ zotság nevében elmondott kö­szöntő szavaiban hangsúlyoz­ta, hogy a mai nemzedék kö­vetkezetesen folytatni kívánja azt a munkát, és harcot, ame­lyet elődeink a forradalom, a szocializmus győzelméért évtizedekkel ezelőtt megkezd­ték, s amelyért a munkásmoz­galom sok kiváló harcosa éle­tét áldozta. 1975. március 2L,

Next

/
Oldalképek
Tartalom