Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-20 / 67. szám

zel 60 százalékát adja, ahol munkásosztályunk derékhadá­nak nagy része dolgozik, fo­lyamatosan megkapja az in­dokolt támogatást. A munka termelékenységé­nek növelése az intenzív gaz­dasági fejlődés egyik kulcs­kérdése. Bár az utóbbi évek­ben e téren is felgyorsult a fejlődés, még mindig jelenté­kenyen elmaradunk a nemzet­közi élvonaltól. Az elmaradás döntő oka a munka- és üzem- szervezés viszonylag alacsony színvonala. A termelékenység emelésé­nek elengedhetetlen felté­tele, hogy megszüntessük az élő munkával való pa­zarlást. Nincs minden rendben a munkaerő-gazdálkodásban, a munkaidő kihasználásában, és a munkafegyelemben is van javítanivaló. A gazdasági hatékonyság növelésének fontos feltétele az önköltség csökkentése. 1968. és 1973. között a népgazdaságban a termelés fajlagos költsége ' (Folytatás az í. oldalról) Á Központi Bizottság titkára ezután a mezőgazdaság kérdé­seiről beszélt, s (hangsúlyozta, -hogy pártunk agrárpolitikáját az élet igazolta. A mezőgazdasági termelés nö­vekedési üteme meggyorsult. A második ötéves terv időszaká­ban az évi átlagos növekedés 1,2 százalék, a harmadikban 2,8 százalék volt, a jelenlegi ötéves tervben pedig várhatóan 3,5 százalék lesz. — A mezőgazdasági termelés eredményeiben együtt fejező­dik ki az állami gazdaságok dolgozóinak, szövetkezeti pa­rasztságunknak politikai és er­kölcsi fejlődése, áldozatkész munkája, a munkásosztály és az állam sokoldalú támogatása. Agrárpolitikánk érvényesítése hozzájárult a munkás-paraszt szövetség további erősítéséhez, a mezőgazdasági dolgozók, a parasztság élet- és munkakö­rülményeinek javulásához. Agrárpolitikánk £5 elvein nem kell változtatni. Továbbra Sm a mezőgazdaság korszerű nagyüzemi rendszerének fejlesztésére, szocialista vo­násainak szüntelen erősíté­sére törekszünk. A mezőgazdasági nagyüzemek mindkét formáját, az állami gazdaságokat és a termelőszö­vetkezeteket tovább kell fej­leszteni. Az állami gazdaságok a jövőben is legyenek kezde­ményezői, bevezetői és terjesz­tői a korszerű technikának és termelési eljárásoknak, a tudo­mányos eredmények gyakorlati alkalmazásának. A termelőszö­vetkezeteket, amelyek a mező- gazdasági termelés döntő több­ségét adják, úgy kéül fejleszte­ni, hogy még korszerűbb nagy­üzemekké váljanak, gazdálko­dásukban erősödjenek a szo­cialista nagyüzemekre jellemző vonások. Ez összetett, bonyo­lult és hosszabb időt igénylő folyamat, amely magában fog­lalja, hogy fokozatosan szövet­kezeti tulajdonná vál jék a szö­vetkezetek által hasznosított egész föld, hogy folytatódjék a gazdaságos termelési szerkezet kialakítása, a szakosítás, a komplex gépesítés, növekedjék a munka szervezettsége, emel­kedjék az irányítás színvonala, jobban érvényesüljön a munka szerinti elosztás és a szövetke­zeti demokrácia. A termelőszövetkezetek egye­sülésével előrehaladt a terme­1975. március 24. 2,5 százalékkal csökkent. Ez öt év alatt mintegy 18 milli­árd forint megtakarítást ered­ményezett. Nem lebecsülendő, de mégiscsak szerény ered­mény ez. Az a feladat, hogy takarékoskodjunk az energiá­val, állítsunk elő a rendelke­zésre álló anyagokból több és jobb terméket, javítsuk a fel- használás fajlagos mutatóit. Például ma az anyagköltség egyszázalékos csökkentése 5— 6 milliárd forinttal növelné a nemzeti jövedelmet. Németh Károly hangsúlyoz­ta, hogy a hatékonyság növe­lése megköveteli az állóeszkö­zök eddiginél jobb kihasználá­sát, valamint a beruházási te­vékenység lényeges javításét, majd arról beszélt, hogy nép­gazdaságunk további lendüle­tes fejlesztése mind sürgetőb­ben igényli a tudomány aktív közreműködését céljaink meg­határozásában és megvalósítá­suk előmozdításában. — A tu­dományos és a műszaki ered­mények gyakorlati alkalmazá­sa, a tudomány termelőerővé válásának folyamata lassúbb az indokoltnál és a lehetsé­gesnél. lőerők koncentrálása. 1970-ben 2400 termelőszövetkezet átla­gosan 2300 hektáron gazdálko­dott, jelenleg 1620 termelőszö­vetkezet működik átlagosan 3500 hektár területen. A jövő­ben is támogatjuk egyes ter­melőszövetkezetek indokolt, ésszerű egyesülését, de figye­lembe kell venni, hogy már or­szágosan kialakult a szövetke­zeti gazdaságoknak az a mére­te, amely mai viszonyaink kö­zött megfelelőnek tekinthető. A termelés bővülését, a hatéko­nyabb gazdálkodást a nagy­üzem által biztosított lehetősé­gek maximális kihasználásával kell elérni. A mezőgazdasági üzemek és a feldolgozó, forgalmazó szer­vezetek között terjednek az erők ésszerű egyesítését, a gaz­daságosabb termelést segítő együttműködési fonnák. A jö­vőben is támogatjuk a szövet­kezetközi, a szövetkezetek és az állami gazdaságok, a szövetke­zetek és az állami vállalatok közötti társulások, közös vál­lalkozások, közös vállalatok, agráripari egyesülések létre­hozását. Az ésszerű szakosítás mellett (továbbra is fenn kell tarta­nunk mezőgazdaságunk sokol­dalú termelését. A mezőgazda­ságnak is rugalmasan kell al­kalmazkodnia a népgazdaság igényeihez. Ennek elismerésre méltó példája, hogy a mezőgazdasági üzemek a Központi Bizottság felhí­vására, devizakiadásaink csökkentése érdekében ez évben 30 százalékkal növe­lik a cukorrépa vetésterü­letét és adottságaiknak megfelelő, más ipari növények termelését. A zöldségtermesztést is úgy fejlesszék, hogy az mind msny- nyiségben, mind minőségben jobban elégítse ki az igénye­ket. A nagyüzemi mezőgazda­sági termelés fejlesztése mel­lett, mint eddig, ezután is szá­molunk a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelésével. Németh Károly ezután arról szólt, hogy ez elmúlt években — a X. kongresszus határoza­tainak megfelelően — emelke­dett a gazdaság irányításának színvonala. Gazdaságirányítási rendszerünk, a népgazdasági tervezés, a gazdaságirányítás szervezeti rendszere és a jogi szabályozás jól szolgálták gaz­daságpolitikánk megvalósítását Gazdaságirányítási rendszerün­ket, gazdaságpolitikai céljaink megvalósításának eszközét, mint eddig, ezután is folyamatosán hozzáigazít­juk az élet változó követel­ményeihez, hogy egyre eredményesebben szolgálja a szocialista gazdasá­gunk, társadalmunk fejlődését A népgazdasági tervezés tudo­mányos megalapozásában fon­tos lépés volt az ötéves tervek szerepének növelése, az éves, a közép- és hosszú távú tervezés együttes alkalmazása. Ezen az úton kell tovább haladni, tudo­mányosan megalapozottabbá tenni a népgazdasági tervezést és biztosítani a hatékonyabb központi irányítást A fejlett szocialista társada­lom építésének feladatai azt követelik, hogy dolgozzunk nagyobb terv- szerűséggel, erősítsük és fejlesszük a tervgazdálko­dást. A szocialista tervgazdálkodás követelményeinek érvényesíté­se, nemzetközi gazdasági kap­csolataink további elmélyítése Benke Valéria: Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke bevezetőben arról szólt, hogy népünk túlnyomó több­sége magáénak érzi a szocia­lista Magyarországot A dol­gozó emberek helyesnek tart­Németh Károly a továbbiak­ban az ipari szövetkezetekről beszélt elismerve munkájuk eredményeit hangsúlyozta, hogy állítsák .munkájuk előte­rébe a lakosság növekvő szol­gáltatási igényeinek kielégíté­sét és tekintsék fontos felada­tuknak az állami vállalatok termelésének hasznos kiegészí­tését, az áruválaszték bővíté­sét a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal, nélkülözhetetlen feltétele nép­gazdaságunk töretlen fejlődé­sének. A centralizmus és a demok­ratizmus elvét érvényesítve, a gazdasági életben is erősíteni kell a központi irányítást és növelni a termelő, a gazdálko­dó szervek önállóságát és fele­lősségét. A központi irányítás és ellenőrzés hatékonyságának növelése megköveteli, hogy te­gyük a jelenleginél egyértel­műbbé a központi gazdaságirá­nyító és tervező szervek fel­adatkörét és felelősségét, állít­suk a közgazdasági szabályozó eszközöket fokozottabban a népgazdasági érdekek szolgála­tába, alkalmazzuk következete­sebben az ellenőrzést, az uta­sítást és indokolt esetben a felelősségre vonást. A központi irányító szervek fejtsenek ki kezdeményezőbb, következete­sebb és határozottabb tevékeny­séget a vállalatok irányításá­ban. Ez nem mond ellent an­nak, hogy a vállalatok és a szö­vetkezetek önállóságát — a népgazdasági érdekekkel össz­hangban — növelni kívánjuk. Németh Károly ezután fel­hívta a figyelmet, hogy a gaz­daságban is tovább kell erősí­teni a párt vezető szerepét, a végrehajtás minden lánc­szemében következetesen meg kell valósítani a párt gazdaságpolitikáját. A kommunisták eszmei, po­litikai és cselekvési egysége a ják pártunk politikáját, el­fogadják a munkásosztály ve­zető szerepét, megértik, hogy céljai egybeesnek az egész társadalom céljaival. Helyes­lik és támogatják azt a küz­delmet, amit hazánk kultu­rális felemelkedéséért folyta­tunk. Dolgozó népünkben ma mé­lyen, érzelmeiben is benne él a munkásnemzetköziség szelleme, a szolidaritás a szabadságukért küzdő népekkel, a szovjet em­berek szeretete és a hála a nagy szovjet nép iránt, amely már eddig is annyi áldozatot hozott a szocializmus győzel­méért, a békéért. A kapitalizmus általános válsága mind jobban elmélyül, a „fogyasztói társadalom” vonzása ma már azoknak a szemében is vesztett erejé­ből, akik egy társadalom fej­lettségét az autók számán és a kirakatokon szokták mér- ni. Pártunk, programnyilatko­zatunk meghirdeti: napirend­re került, konkrét társadalmi célunkká lett a fejlett szo­cializmus felépítése. Márpedig ez nemcsak falak felhúzását, gyárak és gépek, termelőesz­közök gyarapítását jelenti, ha­nem a szocialista társadalmi viszonyokat is. Nekünk úgy kell haladnunk, tetteink nyo­mát» azt kell elérnünk, hogy az legfőbb biztosítéka annak, hogy a pártszervezetek működési te­rületükön eredményesen való­sítsák meg az ellenőrzésből, a politikai és szervező munkából rájuk háruló feladatokat. Ez mindenekelőtt a párt politiká­jának határozott képviseletét, a helyi viszonyoknak megfele­lő érvényesítését jelenti. A pártszervezetek, jogaikkal élve, biztosítsák, hogy a hatáskörük­be tartozó vezetők alkalmasak legyenek feladataik ellátására. Gondoskodjanak róla, hogy a végrehajtásban érvényesüljön a kommunista példamutatás, amely a dolgozó tömegek meg­nyerésének és mozgósításának nélkülözhetetlen feltétele. A pártszervezetek folyamatosan ellenőrizzék a határozatok végrehajtását A vezetők munkájáról szó!va Németh Károly rámutatott: nagy többségük becsülettel, odaadással dolgozik, akadnak azonban olyanok is, akik „el- kényelmesedtek”, vagy akik megsértik a párt- és állami fegyelmek A pártszervezetek kötelessége a mulasztásokkal, a hibákkal szemben a határozott fellépés és állásfoglalás, a po­litikai felelősség érvényesítése. Kongresszusunk abban a meggyőződésben fogadhatja el az ötödik ötéves terv fő elő­irányzataira előterjesztett ja­vaslatot, a .programnyilatko­zatban foglalt célokat, hogy azok reálisak — mondotta be­fejezésül Németh Károly. — Végrehajtásuk pedig biztosítja népgazdaságunk töretlen fejlő­dését, népünk életszínvonalá­nak rendszeres emelését, a munka- és életkörülmények ja­vítását. A kommunisták mun­kájának a jövőben is ez ad igazi értelmet. TAJMFT, JÓZSEF, a Ősénél Vas- és Fémművek esztergá­lyosa a Gsenel Művek dolgod zóinak munkájáról szólott. Ar­ról beszélt, hogy fokozták Gae-í pelen a munkahelyükhöz hű munkások erkölcsi és anyagi megbecsülését, s így születeti újjá a törzs gárdamozgalom. Ezután Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Társadalmi Szem­le szerkesztő bizottságának ve­zetője szfflalt fel. emberek kapcsolatában, gon­dolkodásmódjában, életvitelé­ben is győzzön a szocia­lizmus. Az embereket kö­zösségivé, a fiatalokat mun­kás, szocialista ifjúsággá el­sősorban saját példánkon ne­velhetjük! Tudjuk, hogy nem mindent ki látja a pontos összefüggé­seket a maga részcselekvése és a népgazdaság, a társa­dalom egészének érdeke kö­zött. Ezt megváltoztatni az­zal tudjuk, ha növeljük a kol­lektívák szerepét a munka és az ember minősítésében. Ez a legjobb eszköze a szubjekti­vizmus leküzdésének és an­nak is, hogy újabb rétegeket késztessünk együttgondolko­dásra és vonjunk be a közös cselekvésbe. Az ellenőrzésbe bevont, a bírálatával, a javas­lataival változtatást elérő em­ber fellépése visszahat saját felfogására és magatartására is. A párt vezető szerepe, irá­nyító tevékenysége segítségé­vel a dolgozók társadalomfor­máló terveinek és módsze­reink jobb ismeretében tud­nak helyesen tájékozódni. így ismerik fel, hogyan alakít­hatják ők maguk a viszonyai­kat. (Folytatás a 3. oldalon) j Bugár Jánosné, az MSZMP KB tagja, dr. Bíró József, az MSZMP KB tagja, külkereskedelmi miniszter, a tanácskor ■ás szttUütáben. Pártunk agrárpolitikáját az élet igazolta Következetesen meg kell valósítani a párt gazdaságpolitikáját Társadalomformáló tetteket csak szervezett erő vihet véghez

Next

/
Oldalképek
Tartalom