Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-18 / 65. szám

^oTjfetlg a f : öT3aír§5

'T?

T — A népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztését szem előtt tartva, hazánk lehetőségeivel és a nemzetközi együttműkö-; fiéssel egyaránt számolva,

i az eddiginél is different 1 eiáltabban fejlesztjük az ! ipar egyes ágazatait

f— mondotta. — Figyelembe véve a hazai és a nemzetközi lehetőségeket, tovább korszerűsítjük az energiaszerkezetet. Végrehajtjuk a földgázprogramot, növeljük a szén felhasználását, különösen a villamos energia előállításában. Folytatjuk az atomerőmű-építési programot Még több gondot fordítunk a hazai természeti források, közöttük a legszámottevőbb ásványkincsünk, a bauxit kitermelésének növelésére, a timföldgyártás termelékenységének fokozására. A feldolgozó iparban — a gép-, a könnyűéig az élelmiszeriparban elsősorban a rekonstrukciók útján bővítjük a termelést

— Pártunk töretlenül folytatja szövetkezeti politikáját; a jövőben is azért dolgozik, hogy a szövetkezeti mozgalomban rejlő nagy erő a szövetkezetek fejlődését, a szocialista előrehaladást az általános szocialista fejlődést szolgálja. Folytatjuk agrárpolitikánkat, a mezőgazdaságban is tovább erősítjük a szocialista termelési viszonyokat Az egész mezőgazdaságban továbbfejleszt-! jük, korszerűsítjük az anyagi,' műszaki alapokat Bővítjük a vegyianyag-ellátást a hűtő- és tárolóteret. Növelni kell a gabona és az ipari növények hozamát, meg kell oldani a biztonságosabb zöldség- és gyümölcstermelést és -ellátást Cukortermelésünknek fedezni kell a hazai szükségleteket Az állattenyésztésben fokozni kell a hústermelést A jó tapasztalatokat hasznosítva tovább folytatjuk a korszerű iparszerű termelési módszerek megalapozott kiterjesztését

A KB első titkára ezután gazdasági építőmunkánk nemzetközi feltételeiről beszélt, utalva a tőkés világpiac számunkra kedvezőtlen változásaira. Hangsúlyozta:

— Központi Bizottságunk á helyzetet megvizsgálva, alapos elemzés után arra a következtetésre jutott, hogy a külső nehézségek ellenére elérhető, hogy népgazdaságunk a következő években is az előző évekét megközelítő ütemben fejlődjék és az életszínvonal is tovább emelkedjék. A megoldás egyrészt a jobb munka, hazai gazdasági erőink és lehetőségeink jobb kihasználása, másrészt a szocialista országok gazdasági együttműködésében rejlő nagyszerű lehetőségeknek az eddiginél sokkal jobb hasznosítása.

— Munkánk sikere mindenekelőtt saját erőfeszítéseinktől függ. Folytatjuk, miég következetesebben valósítjuk meg gazdaságpolitikánkat Most sokkal élesebb megvilágításba kerültek népgazdaságunk belső problémái. Saját gazdasági munkánk fogyatékosságaiért nem tehetjük felelőssé a nemzetközi gazdasági életet. Erőteljesebben vetődik fel a kérdés: vajon megfelelően hasznosítjuk-e népgazdaságunk belső lehetőségeit? Kellően számot vetünk-e fejlődésünk intenzív időszakának követelményeivel? Nem új feladatok ezek, tartalékaink jobb hasznosítása, a hatékonyabb gazdasági munka már a X. kongresszuson is nagy hangsúlyt kapott. Értünk is el eredményeket, de a követelmények most az eddiginél sokkal pa- rancsolóbbak.

— Nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk azért, hogy a szocialista társadalom előnyei1975. március 18.

n

A XI. pártkongresszus szünetében. Előtérben Leonviil Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Mellettük (balra) dr. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára és Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára, illetve Németh Károly, az MSZMP _... ■ ..... KB titkára.

vei párosulva’ hazánkban is minél gyorsabb ütemben bontakozzék ki a tudományostechnikai forradalom, a tudomány váljék mindinkább közvetlen termelőerővé. A gazdasági szerkezet korszerűsítése, ami gazdaságpolitikánknak mindig kulcseleme volt, fejlődésünk legnagyobb tartaléka és mindinkább továbbfejlődésünk létfeltételévé válik. A népgazdasági szempontból előnyös és szükséges termelést fejleszteni kell, a gazdaságtalan termelést vissza kell szorítani.

— Gazdasági előrehaladásunk igen fontos feltétele, hogy

javuljon a beruházási tevékenység hatékonysága.

Azok a beruházások szolgáljanak példaképül, amelyek a közelmúltban a tervezett határidőre és költségszinten megvalósultak, mint a lenintvárosi olefinmű, a Testvériség gázvezeték első szakasza, a Dunai Vasrpű folyamatos acélöntő műve, a Tiszamenti Vegyiművek kénsavgyára, az Ajkai II. Timföldgyár, a szombathelyi Lakástextil Vállalat rekonstrukciója. A kommunális beruházások közül példamutató munkát végeztek és végeznek a budapesti föld alatti vasút építői.

Kádár János elismeréssel szólt azokról a vállalatokról is, ahol a technológia fejlesztésével, a munka jobb szervezésével, a munkaerő belső átcsoportosításával jó eredményeket értek el a termelékenység növelésében, s ahol már biztató sikerei vannak az ésszerű takarékosságnak.

— Gazdasági munkánk fejlesztésének fontos feltétele — folytatta —, hogy

minden szinten tovább’ ja-'

vítsuk a gazdaság Irányítását.

iFöbh mint hét év tapasztalatai igazolják, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése helyes és szükséges volt. Teljesültek a megfogad mázott fő célok: tovább erősöd dött szocialista rendszerünk} meggyorsult hazánkban a szocialista társadalom építése; toü '1 vább fejlődtek a szocialista tu- ’ lajdonviszonyok és a termelő-» • erők: növekedett szocialista £;■ vállalataink önállósága; Javult :f gazdaságunkban a tervszerű-. ség és tovább fejlődtek a szó-: cialista tervgazdálkodás korszerű módszerei.

— Már a X. kongresszuson is elhangzott az a figyelmeztetés, hagy a vállalatok önálló-: ságinak növelése nem csője?

Jcentheti a központi állami irányítás szerepét és felelősségét. A gazdálkodó egységek nagyobb önállósága, a hatáskörök, a döntési jogkörök tekintélyes részének decentralizálása még fokozottabban igényli a hatékony központi irányítást és ellenőrzést.

— Vezető állami szerveink és testületeink, az Országos Tervhivatal, a gazdaság területén működő minisztériumok é6 főhatóságok éljenek jogaikkal, és hiánytalanul teljesítsék a központi irányításra háruló kötelességeiket. Ne habozzanak beavatkozni, ha kell, utasítani ott és akkor, ahol és amikor arra van szükség; például a mostani helyzetben a korlátozott mennyiségben beszerezhető fontos anyagok és termékek behozatalát és belföldi forgalmát illetően. Ha azt tapasztaljuk, hogy egy korábban helyes és egy ideig jó irányba ható gazdasági szabályozó vagy rendelkezés a körülmények változása miatt már nem a népgazdasági érdekek érvényesítése irányában ösztönöz, ne késlekedjünk kijavítani, amit kell. Az időről időre történő korrekciók nem gyengítik, hanem erősítik gazdaságirányítási rendszerünkét; éppen a rugalmas gazdaság- politika igényli az ilyen irányítást.

— A gazdasági éoftőmunká- han segített az a korábbi intézkedés, amellyel a dolgozó kollektívákat közvetlenül anyagilag is érdekeltté tettük nyereségrészesedéssel és más formában a jobb munkában. Ez az eredményekben is tükröződik. Meggyőződésünk, hogy

a szocializmus sikeres építésében találkozik az országos érdek, az egyes dolgozó kollektívák érdeke és

minden állampolgár személyes érdeke.

Énnek megfelelően, célszerűen szabályozva, a jövőben is biztosítani kell a csoport- és az

egyéni érdekeltséget a szocialista építés különböző területein, ezzel új erőforrásokat nyer az ország a gazdasági feladatok megoldásához. Közismert, hogy visszásságok is előfordulnak, amikor csoport- érdeket vagy egyéni érdeket akarnak érvényesíteni országos érdek rovására. Pártunk álláspontja e kérdésben is világos: minden ütközés esetén első az országos érdek, és azt kell érvényesíteni egyes csoportok vagy személyek mesterkedéseivel szemben.

A beszámoló ezután kitért a ráfordítási arányokat kellően tükröző, a hatékonyabb gazdálkodásra ösztönző termelői árak szerepére, majd részletesen foglalkozott nemzetközi gazdasági kapcsolatainkkal.

— A .Magyar Népköztársaság nemcsak sajátos gazdasági helyzete, viszonylagos nyersanyag- és energiaszegénysége miatt, hanem elvi okokból is híve az országok nemzetközi gazdasági együtt, működésének. Attól a szilárd elhatározástól vezérelve, hogy a jövőben is tőle telhetőén hozzá kíván járulni az államok együttműködésének, a né. pék barátságának előmozdításához, a békés kapcsolatok fejlesztéséhez, szélesíti gazdasági kapcsolatait minden országgal, amely erre készséget mutat.

Érthető, hogy gazdasági területén is mindenekelőtt a testvéri szocialista országokkal, szövetségeseinkkel tartunk mind szorosabb kapcsolatot. Kiemelkedő fontosságú partnerünk a gazdasági együttműködésben is a Szovjetunió, amely, lyel egész külkereskedelmünk egyharmadát bonyolítjuk le. Árucsere-forgalmunk egyre bővül és az idén több mint 60 százalékkal lesz nagyobb mint 1970-ben volt. A világpiaci árak gyors emelkedése nyomán keletkezett nehézségeink leküzdésében, nyersanyag, és energiaellátási gondjaink megoldásában is

Jmi'

nagyon soka! jelöniéit Samunkra ezúttal is a magyar—szovjet gazdasági

együttműködés.

Ezért szeretnék itt is őszinte köszönetét mondani személy szerint Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetuniói Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió kormányának a megértésért^ a segítőkészségért. . v

Kádár János ezután méltató l ta a szocialista országoknak á j. proletár internacionalizmuson: ; alapuló új típusú gazdasági kapcsolatait megvalósító KGST! szerepét. . i

A KGST keretében megvalósuló együttműködés nyújtót-; 4 ta és fogja nyújtani a jövőben is hazai építőmunkánk szilárd! nemzetközi támaszát. Mindetsf. erőnkkel azon leszünk, hogy sás szocialista gazdasági integráció»!, az eddiginél gyorsabb ütern-»f ben fejlődjön. A szocialista or-»!] szágok közös érdekeinek, nenu'i' zeti érdekeinknek megfelelően1 részt kívánunk venni a nyers-? í; és alapanyagok együttes kitér,;* melésében, további közös szer-? vezeték, közös vállalatok létre-s 1 hozásában. : jí

— A KGST munkájának ki- , emelkedő eseménye volt a bey. j számolási időszakban a sza-fií cialista integráció komplex» j programjának elfogadása a" KGST XXV. ülésszakán. Részt»* vettünk a szocialista integráció» 4 ezen új alapvető okmányának'4, kidolgozásában; és teljes lóerőnkkel részt veszünk a prog-yjj ram megvalósításában is. í®

— A fejlődő országok népéül hogy biztosítsák országuk ön-j| állóságát és függetlenségét, ön-uf álló nemzetgazdaságuk kiépítési sén és megerősítésén dolgoz-»,? nak. Kötelességünk ebben munkájukban segíteni őketj ’ ugyanakkor a mi országunk számára is előnyös gazdasági együttműködést alakíthatunk ki velük. Ezért politikánknak megfelelően a gazdasági kap-: csolatok további szélesítésére törekszünk a fejlődő országokkal.

A békés egymás mellett éléd elvéből kiindulva, a nemzet-» közi munkamegosztás lehetősé-: geire építve, a világgazdaság részeként továbbra is gazdasági kapcsolatokat tartunk fenn és építünk a fejlett tőkés országokkal is. Mi hívei vagyunk a szocialista és kapitalista országok közötti, megkülönböztetésektől mentes, kölcsönösen előnyös alapokon nyugvó kereskedelemnek. De elutasítunk minden diszkriminációt, például az Egyesült Államok kongresszusa által a múlt év végén megszavazott kereskedelmi törvényt vagy a Közös Piac néhány ismert lé-' pését.

—■ A TV. ötéves terv utolsó évében — mondotta ezután — a népgazdasági egyensúly biztosítása végett az a legfontosabb feladatunk, hogy a terv sikeres befejezésén munkálkodjunk. Ez a feltétele annak, hogy hozzáfoghassunk újabb, immár ötödik ötéves tervünkhöz, hogy még közelebb kerüljünk egész népünk nagy nemzeti céljának megvalósításához: a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez. Nagy erőfeszítéseket kell tennünk, de népünk nyugodtan tekinthet előre, és barátainkat is biztosíthatjuk:

a Magyar Népköztársaság gazdasági alapjai szilárdak, s fejlődésünk P téren is töretlenül folytatódik.

Következetesen megvalósul a párt életszínvonal-politikája

Központi Bizottság je-: lenti, hogy a X. kongresszusnak az életszínvonal emelésé-» re vonatkozó határozatai megvalósultak. A IV. ötéves tervben a párt életszínvonal-politikájának megfelelően, a nemzeti jövedelem bővülésével és a népgazdaság anyagi teherbíróképességével arányosan javultak népünk életkörülményei.

:— Az egy keresőre jutó reálbér öt év alatt 16 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 25 százalékkal emelkedik, a lakosság fogyasztása 28 ■százalékkal lesz több 1975- ben, mint 1970-ben volt. Az áruellátás az utóbbi években

kiegyensúlyozott volt, színvo nala emelkedett. A fogyasztó árak a legutóbbi években kül ső és belső tényezők hatásán évente átlagosan 2—3 száza lékkai emelkedtek, de az ár színvonal-emelkedés egyik év ben sem lépte túl az éves terv

(Folytatás az 5. oldalon)