Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-02 / 52. szám

Pintér Istvánt FEJEZETEK A MAGYAR FEGYVERES ELLENÁLLÁS TÖRTÉNETÉBŐL 3. Van-e kiút csak Nyugat felé ! 1942—43 telén Sztálingrád­nál Hitler elszenvedte legna­gyobb vereségét. Megfordulta kocka. Ettől kezdve a Vörös Hadsereg győzelmet győzelem­re halmozott. De nemcsak Hit­lert, hanem „szövetségeseit” is kiheverhetetlen csapás érte a Volga és a Don partján. Köz­tük volt Magyarország is, hisz a Don-kanyarban, Voronyezs térségében elpusztult a 2. ma­gyar hadsereg. A súlyos vérveszteség, a fronton „a magyar nép ön­érzetét vérig sértő német ma­gatartás” ismertté válása, a növekvő német igények miatt az ország gazdasági helyzeté­nek gyors romlása mindenek­előtt a háború elleni és a tár­sadalmi elégedetlenség'erőtel­jes jelentkezésében mutatko­zott meg. A kormány szemben találta magát az „oktalan bé­ke utáni vágyakozással”, „a fertőző kishitűséggel”, az ál­lamférfiak szavainak , kétség­be vonásával”, s főként a nácik oldalán várható vereség, a a győzelemben való kételke­dés növekedésével. A csendőri, rendőri jelentések egész sora a munkások nyugtalanságáról, az állandó bérkövetelésekről, elégedetlenségről, „a baloldali eszmék”, „a kommunista ta­nok” gyors terjedéséről, a „robbanás” veszélyeiről Írnak. 1918—1919, a forradalmak li- dérce egyre gyakrabban jele­nik meg a magyar uralkodó osztályok előtt. A fronton és az országban végbement változások az ural­kodó osztály körében is, fő­ként ellentéteik kiéleződésé­ben éreztették hatásukat. A nácik feltétlen hívei, az imré- dyeták ék nyilasok újabb ka­tonai és gazdasági segítséget követeltek, „mindent a front­nak” meggyőződést hangoztat­tak. A helyzettel reálisan szá­molók — ide tartozott maga a miniszterelnök, Kállay Mik­lós is — belátták, ha nyíltan nem is mondták ki, hogy Hit­ler elvesztette a háborút. Ezért ők olyan „hazardírozó” politi­kába kezdtek, amelynek lénye­gét a következőkben foglalhat­nánk össze: Anglia és Ameri­ka nem engedheti meg, hogy a szovjet csapatok a szovjet területek után, Közép- és Dél- kelef-Európát is felszabadítsák. Mi mást célozna Churchill azon terve, hogy a Balkánon nyitja meg a 2. frontot. Ha ez igaz, márpedig Kállayék el­képzelhetetlennek tartottak mást, a kormány feladata a következő: Változatlanul har­colni a szovjetek ellen, miköz­ben Nyugat felé meg kell kez­deni a különbéke-tapogatódzá- sokat és abban a pillanatban, amikor az angolszáz csapatok partra szállnak a Balkánon és elérik Magyarország határait, kilépni a háborúból. Kállay külpolitikai elképze­léseinek volt egy belpolitikai változata is. Ennek lényege: mindenáron megakadályozni, bogy a háború végén Magyar- országon 1918 és 1919-hez ha­sonló szituáció alakuljon ki, hogy a tulajdonviszonyokban forradalmi változásokra kerül­jön sor. Ez utóbbi érdekében a kormány változatlan heves­séggel üldözte a kommunistá­kat é6 velük szimpatizálókat, hogy megakadályozza az anti­fasiszta harc legkövetkezete­sebb erejének talpraállását. S még inkább, hogy megakadá­lyozza az országban társadal­mi méreteket öltő elégedetlen­ség és azt tudatos cselekvéssé kovácsolni akaró KMP-vel va­ló találkozást Sajnos az SZDP, a szakszervezetek jobb­oldali vezetői és a Kisgazda- párt jobbszárnya is jórészt el­fogadta a Kállay-féle alterna­tívát és rajtuk keresztül e po­litika jelentős tömegeket tu­dott befolyásolni. A hintapoli­tika nemcsak befolyásolta, ha­nem távol is tartotta a dolgo­zókat az aktív, eredményre is vezető háborúellenes harctól, a tömegniegmózdulásóktól. Ép­pen e politika miatt, „az anti­fasiszta szövetségnek különle­ges nehézségei adódtak” álla­pította meg Kádár János, aki ebben az időben is a párt ve­zetője volt. Ugyanis nem ke­vesebbről volt szó részükről, mint olyan nemzeti összefo­gásról, amely kirekeszti a kö­zős. küzdelemből a kommunis­tákat, olyan összefogásról, amely nemcsak a náci Német­ország és magyar kiszolgálóik, hanem a Szovjetunió és a kommunisták ellen is irányul. A kivárási politika különö­sen veszélyes szakaszába lé­pett 1943 őszén, amikor a Nyugat felé kiugrás hangozta­tása éppúgy, mint a Szovjet­unió és a nyugati hatalmak közötti ellentétek felülkereke- désére apellálás csak arra volt jó, hogy félrevezesse a töme­geket Eltakarja előlük az alapvetően megváltozott kato­nai-politikai helyzetet azt hogy a felszabadítót nem Nyu­gatról, hanem Keletről kell várni. A kommunisták éppen ezért szokatlanül éles formá­ban vetették fel: végre tudo­másul kell venni, hogy ku­darcra van ítélve minden olyan törekvés, amely a hábo­rúból való kilépésnél számítá­son kívül hagyja a Szovjet­uniót, és csak a nyugati szö­vetségesekre kívánja építeni terveit; a kiugrás belső felté­teleinél pedig nem épít az anti­fasiszta ellenállás következetes erőire, eleve kizárja a töme­gek forradalmi lendületében rejlő óriási lehetőségeket. Van azonban kiút az egyre válságosabbá váló helyzetből szögezte le a kommunista párt. „Ez az út a kemény és bátor harc útja: teljes és félreérthe­tetlen szakítás a reakcióval, Kállay jelszavaivaL” 1943 őszén már a munkás­ság soraiban is erősödik az aktív harc akarása. A csepeli, diósgyőri munkások megmoz­dulása, a mezőtúri asszonyok tüntetése, a bányászok anti- fasiszta tömeggyűlései, s álta­lában a szervezett dolgozók politikai aktivitásának felélén­külése mind a komoly válto­zás előjelei. 1944 februárban már Bajcsy-Zsilinszky Endre is felismerte, hogy az általa is hosszú időn át támogatott hin­tapolitika csődpolitika. Az idő azonban már kevés volt ahhoz, hogy a tömegek erejével ves­senek véget az antifasiszta harcot gátló politikának. 1944. március 19-én bekövet­kezett Magyarország német megszállása, (Folytatjuk) Fiatalok sziget© A forradalmat kővetően Kuba egyik fontos mezőgazdasági köz­pontjává vált Pinos szigete, ame­lyet nem véletlenül neveznek a fia­talok szigetének: az elhagyatott, puszta terület képét a Havanná­ból és az ország más részeiből érkezett több ezer fiatal munká­ja változtatta meg. A fiatalok legfontosabb feladata azonban a tanulás. Az oktatási rendszer forradal­ma Pinos szigetén gyakorlatilag 1971 júniusában kezdődött, ami­kor Fidel Castro megnyitotta ott az első középiskolát Jelentős ese­mény volt, hiszen a Havannából és máshonnan a szigetre érke­zett figtolok nem tudták folytatni tanulmányaikat mivel nem volt iskola. Ma viszont 12 iskola működük ott és a tanulmányi eredmények országosan kiemelkedőek. 1975 végéig újabb 8 középiskola nyfv lik meg, s ez 4000 fiatal tovább­tanulását biztosítja. Pinoson ezenkívül 14 bentlakásos általán nos iskola, 7 mezőgazdasági ál­talános iskola és 3 mezőgazdasá­gi iskola működik. A havannai egyetem helyi fakultásán 700 diák tanul. A kubai kormány orra törek­szik, hogy Pinos szigetének min­den ifjú lakosa számára megte* remtse a továbbtanulás lehetősé­gét A távlati tervekben több tíz­ezer fiatal középfokú oktatása szerepel. A kubai kormány nagy goro- dot fordít a fiatalok sport- éí kulturális igényeinek kielégítésé­re is. §inos szigetén jelenleg mintegy 130 sportlétesítmény, két színház, hat mozi, három mú­zeum, planetárium és bét ayfc vános könyvtár von. (BUDAPRESS—FRENSA LATINAI Nonstop működő kulturális-szórakoztató kombinát Nemzetközi kereskedelmi központ Moszkvában Varsó rövidesen olyan kul­turális-szórakoztató központot kap, amelyet méltán megiri­gyelhet tőle nem egy európai nagyváros. A kultúrkombinát- ban 24 órán át lüktet majd az élet; bármikor látogasson is el ide az érdeklődő, mindig „tör­ténni fog” itt valami, a nap minden szakában, — ráadásul érdekes, újszerű formák fel­használásával, a maga nemé­ben egyedülálló hangulatban. A varsói kultúrkombinát öt­szintes létesítmény lesz. A leg­alsó — föld alatti — szinten nonstop mozi fog működni, kb. 300 nézőt befogadó terem­mel. Ezt elősorban a most épülő Központi Pályaudvar utasainak szánják, akik a mo­ziba a pályaudvarról föld alatti átjárón fognak átjutni. A földszinten az építészek nagy ifjúsági szórakozóhelyet kívánnak berendezni, több tu­catnyi játékautomatával, ügyességi játékkal és automa­ta tekepályával. A második emeletet két szé­lesvásznú mozinak szánják, 300 illetve 480 nézőt befogadó termekkel. A nézőknek itt kü­lön klubtermet rendeznek be, ahol feketekávé mellett fil­meknek szentelt kiállításokat lehet megtekinteni, filmművé­szeti lapokat és könyveket át­nézni, stb. A mozik szomszéd­ságéban kis színpad létesül, amelyet a rendező és a szce- nográfus elképzeléseinek meg­felelően szabadon lehet átala­kítani. Mellette a tervezők 2000 nézőt befogadó esztrád- előadótermet javasolnak, amely természetesen sokféle funkciót tölthet be. Ugyanezen a szinten nagyszabású lemez­klubot is létesítenek. A felsőbb szinteken elhe­lyezkedő kiállítási termekben festészeti, grafikai, szobrásza­ti, plakátkiállítások, valamint különféle reklámváílalatok és intézmények, vállalatok árube­mutatói stb. kapnak helyet Észt költségvetés: 70 százalék szociális célokra Észtország nemzeti összjövedel­mének több mint 70 százalékát a népművelési és egészségügyi szolgáltatásokra, a dolgozók tár­sadalombiztosítására, lakóház- építkezésekre és egyéb szociális- kulturális célokra fordítják. 1940 előtt amíg Észtország nem csatlakozott a Szovjetunió­hoz, a nemzeti jövedelem egy főre eső hányada a legalacso­nyabbak között volt Európában. Ma a köztársaság e tekintetben megelőzte az olyan iparilag fej­lett államokat, mint Norvégia, Dánia, Belgium és Hoiiaaáia, 1975-ben Moszkvában meg­kezdik a Nemzetközi Kereske­delmi és Műszaki-Tudomá­nyos Kapcsolatok Központjá­nak építését, a központot kor­szerű számítógépes, informá­ciós tájékoztató rendszerrel látják eL A tervek szerint a központot a külföldön elter­jedt kereskedelmi, gazdasági információgyűjtő, illetve -to­vábbító és -kiadó rendszerrel, az „Interfaillal” kapcsolják össze,"amely már ma is össze­köti a londoni, tokiói és New York-i nemzetközi kereskedel­mi központokat. A rendszer különleges kódjeleivel a ke­reskedelmi központok nyelvi nehézségek nélkül érintkez­hetnek egymással, A MoszJcvai Nemzetközi Ke­reskedelmi és Műszaki-Tudo­mányos Központ, amelyet az Egyesült Államok cégeivel kö­zösen hoznak létre, szerves egységet alkot azzal az új ki­állító-komplexummal, amely a Moszkva folyó partján közel 90 hektárnyi területet foglal majd el. A kiállító-komplexum a legjobb feltételeket biztosít­ja az akkreditált cégek és szer­vezetek képviselőinek munká­jához. / ~T" ------ ­A komplexumhoz tartozik a több emeletes adminisztratív épület és két szálloda, egy két­ezer személyes kongresszusi terem és egy pihenőközpont, ahol filmszínház, éttermek, üz­letek, sportpályák, 60o szemé­lyes föld alatti garázs és több más szolgáltatóépület találha­tó. A helyiségeket modern hír­közlő-berendezésekkel, szink­rontolmács-felszereléssel, fil­mek és diafilmek bemutatásá­ra alkalmas készülékekkel, korszerű sokszorosítógépekkel látják el. ____ A Moszkvai Nemzetközi Keres «.edelmi és Müszaki-Tudoznáajos Kapcsolatok Központjának makettje. Az építés még aa idén megkezdődik, Qí&Bq £BSir*&Sb j

Next

/
Oldalképek
Tartalom