Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-12 / 36. szám
Feszült a helyzet Eritreában PANORÁMA VIENTIANE Az eritreai felszabadítápí front szóvivője kedden Bejrutban elutasította Gaafar Nimeri szudáni elnöknek az etióp kormánycsapatok és az eritreai tartomány szeparatistái közötti tűzszünetre vonatkozó közvetítő javaslataik A szervezet szóvivője kijelentette, hogy addig nem lehet szó fegyver- szünetről vagy tárgyalásokról, amíg az etióp kormányzótanács nem ismeri el Eritrea függetlenségét és önrendelkezési jógák Nimeri szudáni elnök viszont Khartoumban úgy nyilatkozott, hogy az eritreai szeparatista vezetők pozitívan reagáltak békekonferencia- javaslatára. Szadat egyiptomi elnök 5s üzenetet intézett az éti ópiai ideiglenes katonai kormányzótanácshoz, és felikérte annak vezetőit, hogy azonnal tegyenek lépéseket az eritreai ellenségeskedések beszüntetésére. Szadat is a tárgyalásos rendezés mellett szállt síkra. A nyugati hírügynökségek jelentése szerint a kormány- csapaitok kedden megnyitottak a forgalom számára egy Ae- marából az ország déli része felé vezető országutat, amelyen ezt követően több ezer menekült hagyta el a tartományi központok A Reuter és az APP azt jelentertte, hogy keddre virradó éjszaka Asmara külvárosában újabb fegyveres összecsapások zajlottak le. A laoszi hazafiak hírügynöksége kedden azzal vádolta meg a Vientianeban állomásozó laoszi királyi légierőt, hogy gépei az elmúlt hét csütörtökjén tizenkét bevetésben támadták a laoszi hazafiak Xieng Khouang tartományban állomásozó erőit. SAIGON A vietnami hold-újév első csatája hetvenöt perccel hétfőn éjfél után zajlott le a Mekong deltájának sűrűn lakott vidékén. A Reuter tudósítása szerint a dél-vietnami népi erők és a saigoni rezsim gyalogsági alakulatai An Xuyen tartományban csaptak össze. A tudósításból az is kitűnik, hogy a felszabadító erők az elmúlt 24 órában Saigontól 120 kilométerre délre, a delta-vidéki Ngu Lac faluban kiverték állásából a Thieu-kormányzat helyőrségét LONDON A brit munkáspárt parlamenti csoportjának szárnya nyilatkozatban üdvözölte Wilson miniszterelnök és Callaghan külügyminiszter küszöbönálló moszkvai látogatását. Mint ismeretes, a brit kormányfő pénteken kezdi meg tárgyalásait a szovjet vezetőkkel, A nyilatkozat a többi között hangsúlyozza, hogy a brit-szovjet kereskedelem kibővítése előtt igen nagy lehetőségek állnak, megvalósítása sok ezer angol munkásnak adhat kenyeret. Az angol parlamenti képviselők nyilatkozata a többi között üdvözli a Szovjetuniónak azt a bejelentését is, hogy csökkenti a katonai kiadásokat. A nyilatkozat leszögezi: reméljük Wilson biztosíthatja majd szovjet partnereit arról, hogy Anglia is tervbe vette fegyverkezési költségeinek reális csökkentését Kormányválság Dániában Dániában elhúzódik a kormányválság. Härtling ügyvezető miniszterelnöknek nem sikerült áthidalnia a várható parlamenti nehézségeket: Jörgensen (középen) szociáldemokrata vezető nem hajlandó szavatolni, hogy pártja nem szavaz mz új kabinet ellen. így a Hartling-kormány gyakorlatilag megszűnt — mielőtt megszületett volna. Portugália egy esztendeje Kedd esti k ommentá rank. lisszaboniból olyan hírt röpítettek világgá a távíró- gépek és az éter (hullámai, amelyet a földkerekség szinte .minden, politikával foglalkozó újságja vezető helyen ismertetett. Pedig a hír lényege „csak,” egy dátum, Francisco da Costa Gomes, a Portugál Köztársaság elnöke hivatalosan bejelentette, hogy az országban 1975. április 12-én megtartják a nemzetgyűlési választásokat. Csaknem fél évszázad után először vonulhat úgy az urnák elé a portugál nemzet, hogy szavazata nem formális, (hogy véleményért nem a fasiszta elnyomó gépezettől való rettegés szabja meg. Milyen volt a bukott rendszer? Arra nemcsak az jellemző, hogy a titkosrendőrség, ,a PIDE tisztjeit annak idején a Gestapónál képezték ki. legalább annyira kifejezi a rezsim lényegét, hogy fél évszázad alatt egyetlen olyan ellen-elnökjelöltet állitottalk — Delgado tengernagy személyében —, alti komolyan vette szerepét és ennek az egynek Se az életével kellett fizetnie becsületességéért. 1974. április 25-től, a fordulat történelmi napjától a választások napjáig, 1975. április 12-ig nem egészen egy esztendő telik el. S e rendkívül rövid idő alatt megkezdődött a régi sebek be gyógyítása, az új vezetés végre levonta az idők változásával járó kérlelhetetlen következtetést és megszüntette a Mundo Portuguese, a „portugál világ”, vagyis a gyarmatbirodalom roskadozó légvárá/t. A foeűpoli Bkában az örökség ennél Is sokkal súlyosabb volt. A Salazar—Gaetano-korszak mérhetetlen ke Berűséget és szétzilált gazdaságot jelentett — olyan országot, amely nemcsak földrajzi értelembal van Európa szélén,Ez az örökség azt is jelenti, hogy a politikai porondon sok a robbanóanyag és nem vitás, hogy ezt mind a szélsőbal, mind a szélsőjobb meg is próbálja majd felldbbantani, A Portugál Kommunista Párt a fegyveres erők mozgalmával szilárd szövetségben munkálkodik * választások előkészítésén. Igyekszik megértetni a baloldal minden csoportjával — saino6, ez nem megy mindig könnyen —, hogy a jobboldal a haladás táborában keletkező minden résbe „beleáll”. Alvaro Ou.nlkű, a Portugál KP vezetője Evorában, a mezőgazdasági dolgozók konferenciáján kinyilvánította, hogy a kommunisták szerint a földreform az ország jövőjének egyik kulcskérdése. A jelek szerint mind több paraszt érti meg ugyanezt. Abban az országban, ahol egy esztendeje kommunistákról és földreformról beszélni 1b — börtönt jelentett. I Válság — olasz módra X. KERESZTÉNYDEMOKRATÁK Rajtuk csattan az ostor. Csődbe vezették az országot. Felelősségük vitathatatlan a gazdasági helyzet és a politikai morál romlásáért, a közélet de- generálódásáért, a káoszért, a szociális reformok elmaradásáért, az olasz társadalom széthullásáért Maga a párt is széthullóban van. Túlélte önmagát. Hét frakciója egymással ugyanolyan heves vitát folytat, mint maga a kereszténydemokrácia a többi pártokkal. Két vezéregyénisége, Fanfani és Moro is különböző nézeteket képvisel. Fanfani, aki annak idején a középbal és a Keletre való nyitás politikájának szószólója volt, saját pártjában is elvesztette hitelét. Megbukott, mert a Vatikánnal együtt kierőszakolta^ a népszavazást a válásról szóló törvénycikkről. ügy gondolták, hogy a katolikusok — pártállásra való tekintet nélkül — a válás ellen fognak szavazni. Minthogy a 1975. február 13. kereszténydemokrata párt nemcsak konzervatív párt, hanem a katolikusok -pártja is. Hol tévedtek? KIDERÜLT, hogy az állandóan emlegetett „katolikus tömegek” meglehetősen bizonytalan fogalom. A keresztény- demokráciának sikerült aA ami még soha: a Vatikán árnyékában a szavazók 67 százaléka megtagadta a keresztény erkölcs egyik lényeges pontját Lelepleződött tehát hogy a kereszténydemokrácia és a Vatikán — együtt és külön — milyen kevéssé ismeri az ország közhangulatát és milyen vakon rabja maradi nézeteinek. Jobb, iha nem merülünk el vallási szempontok és az azon alapuló politikai nézetek vitájában. „A szent és ugyanakkor bűnös kereszténydemokrácia máglyára fog kerülni” — írja a francia Le Monde. A kereszténydemokrata párt, amely a háború után egységes katolikus tömbként lépett fel, 1958-ban a gazdasági csoda idején 42,3 százalékot 1972- ben 38,8 százalékot kapott. A válásról történő népszavazáskor pedig csak 33 százalék szavazott mellette FANFANI szerint az esemény nem lényegbe vágó. Ez persze nem így van. Az utóbbi időkben tett zavarna és ellentmondó nyilatkozatai még tovább gyengítették Fanfani pozícióját. Ha elvállalná egy kormány vezetését, az csak tovább rontaná a kereszténydemokraták esélyeit. Maradt Moro. Kiderült, hogy ő az egyetlen, aki 52 nap után kormányt tud alakítani. De nemcsak ez a szempont ösztönözte a kereszténydemokrata pártot az elhatározásra. „A civakodó politikusok látványa — írta az Economist című folyóirat — már kezdett elviselhetetlenné válni. A politikai válság heteiben a bűntettek ijesztő sorozatban követték egymást. Azon a napon, amikor a párt vezetői megvitatták elhatározásukat Moro jelölésére, a terroristák öt embert raboltak el, köztük három gyermeket”. MORO, a „democragia cris- tiana” balszámyának vezére. Nem az amerikaiak embere. Még akkor sem, ha Morót, mint a kompromisszumok emberét ismerik. „Ez a képessége — írja róla Piero Pratesi, katolikus politikai újságíró — a demokratikus katolicizmusra jellemző kulturális tényezőkből származik, de bizony« bizalmatlanságból is a kereszténydemokrata kultúra iránt.. Moro tudja, hogy a kapcsolat a többi politikai erővel, a keresztény- demokrácia számára nélkülözhetetlen segítség. Ezért mindig kutatja a politikai helyzet súlypontját” Saját pártjának frakcióharcai során fogják őt, mint kormányfőt elfogyasztani azok, akiknek nem tetszik reálpolitikája, türelmesebb bel- és külpolitikai nézetei. Kormánya minden bizonnyal átmeneti. De már neki sem sikerült középbal kormányt alakítania. Erről nem ő tehet, a kereszténydemokrata párt már nem kormányképes és nem koalícióképes. A középbal, mint lcormányfoima, ezzel letűnt a politikai lehetőségek porondjáról. A republikánusokkal alakított kiskoalíció minden bizonnyal addig vezeti az országot, míg 1975-ben ki nem Írják az idő előtti választásokat. S mi le6z akkor? GIOVANNI AGNELLI, a confíndustria elnöke szerint a kereszténydemokraták a szavazatok 38,8 százalékával a hatalom 80 százalékát tartják a kezükben. Nincs a világon még egy kereszténydemokrata párt, amely ily hosszú ideig ennyi hatalmat birtokolt volna. Ezt a hatalmat főleg olyan emberek segítségével gyakorolja, akiknek számára a politika sok esetben a profithoz vezető rövid utat jelenti. Választási szakértők szerint egy közeli választáson a kereszténydemokráciára adott szavazatok aránya már nem haladná meg a 35 százalékot. Ez pedig lehetetlenné tenné, hogy továbbra is megtartsa vezető szerepét. Megindulhat az ország .gazdasági és politikai stabilitásának helyreállítása, az új Olaszország felépítésének kezdete. Mi hát a kereszténydemokrácia alternatívája? Tulajdonképpen ez: kommunisták vagy amerikaiak. S míg a kereszténydemokrácia dilemmázik, hogy kommunistákkal vagy nélkülük, az amerikaiak attól félnek, ha a kommunisták a (hatalom részesei lesznek, ez gyengíti védelmi rendszerüket a Földközi- tenger térségében. Itália ma már túlságosan fontos bázisa a földközi-tengeri politikának. Amerikai elképzelés szerint Olaszország az arab olaj útja. EZZEL a háttérrel már érthető Kissinger nagy vihart keltett kijelentése: egy olasz halra tolódás magér egy amerikai bevatkozást. (Folytatjuk) KEREKES IMRE
