Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-09 / 34. szám
'* i % * # * •&* Ezt hozta a hét a külpolitikában Befejeződtek a magyar—lengyel k ä lÜ2‘v miniszteri CV tárgyalások így látja a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: „Gyakran van szükség arra, hogy széles körű véleménycserét folytassunk és összeiga- Kítsuk a politikai óránkat” — így nyilatkozott négynapos közel-keleti útjáról hazatérőben Gromiko szovjet külügyminiszter. Ennek az óraigazításnak jegyében zajlott damaszkuszi és kairói látogatása s a kibontakozás lehetőségeinek mérlegelése lesz nyilván a téma a Genfben nemsokára esedékes szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozón is. Az Egyesült Államok diplomáciájának vezetője a Közel-Keletről érkezik majd a svájci városba, miután felkeresi Izraelt és az érdekelt arab államokat. A szovjet álláspont szerint ezek az említett politikai órák azt mutatják, hogy elérkezett; a genfi béksértekezlet újrakezdésének ideje! A konferencia 1073. decemberében Csupán három napig ülésezett a Nemzetek Palotájának új épületszárnyában s munkája kerek négyszáz napja szünetei, pedig ez a fórum lenne a legalkalmasabb a bonyolult válság rendezésére. Elvben Washing ion. és Tel Aviv sem tagadhatja a genfi tárgyalások szükségességét, a gyakorlatban azonban szeretnének megmaradni az amerikai közvetítés, a szakaszos rendezés diplomáciája, az úgynevezett „kis lépések” mellett. Az arab frontok szétszabdalása, a más-más menetrend Kairóval, Damaszkusz- szal, az ammani udvarral, illetve a palesztin mozgalommal szemben lehetőséget nyújtana a taktikázásra, a manőverezésre. A találó hasonlatra visszatérve: az óramutatót már az Egyesült Államok és Izrael sem tudja megállítani, de szeretnék, ha az arab országok politikai órái különféleképpen járnának, s nem lennének összeegyeztetve a szocialista világgal. A Gromiko-látogatás eredményeképpen a szovjet—Szíriái közös közlemény világosan és egyértelműen fogalmazott: legkésőbb március elejéig fel kell újítani a genfi mun. kát, amelybe szükséges lenne a PFSZ bevonása is. A damaszkuszi Gromiko—Arafat találkozó nyilvánvalóvá teszi, hogy a palesztin mozgalom többsége egyetért a genfi részvétellel. Haladéktalan feladatként jelölte meg a genfi konferencia összehívásét Kairó is, de a pontos határidő hiánya némiképpen általánossá teszi ezt az ál1 ásfoTrl ást. Egyiptomban valószínűleg azt várják, mit hoz maid Kissinger diolo- rwtatfskálában, anvkor Kairóba látogat, hajlandó-e Izrael számottevő visszavonulásra; a Sinai-félsziget stratégiai fontossági hágóinak és az Abu Rudeisz-i olajmezőknek kiürítésére. Nem messze a közel-keleti térségtől, a Földközi-tenger keleti medencéjében, Cipruson és Ciprusért ismét kiújult a feszültség. A törökök ezer katonát visszavontak ugyan a szentről, de íny is a megengedett létszám ötvenszerese állomásozik ott. Ankara olyan földrr-izi alánon megszervezett föderációt kíván, amely a lakosság áttelepítésével két összefüggő területre osztja az országot, s a teljes kettészakí- tós alapjául szolgálhatna. Kieridesz és Denktas tárgva- lásai — jóllehet a héten folytatódtak — érdemi eredményre eddig nem vezethettek. A ciprusi hullámok Washingtonban is érzékelhetők: a kongresszus ragaszkodik az Ankarának nyújtott katonai segítség felfüggesztéséhez, Ford elnök viszont a folytatását szorgalmazza. Az ok, hogv a török hadsereg a létszámát tekintve második a NATO- bao, 477 000 főnyi állományával a nyugatnémet Bun- deswehrt is megelőzi... Európa többi részében tárgyalási nagyüzem volt. Moszkvában megtörtént a hivatalos kapcsolatfelvétel a KGST és a Közös Piac között s a kapcsolatokat normalizáló párbeszéd folytatódni fog. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkári minőségében először látogatott el a világszervezet viszonylag úi tagjai között számon tartott NDK- ba és NSZK-ba. Párizs vendége volt az olasz és a nyugatnémet kormányfő: Lisszabonba látogatott a brit külügyminiszter; s Eácsben Genscher próbálkozott „zavarórepüléssel”, Bonn-nak azonban nem sikerült meghiúsítani a készülő NSZK—osztrák konzuli egyezményt. Külügyminiszteri találkozókra került sor Magyarországon is, Stefan Olszov/ski, a lengyel diplomácia vezetője tárgyalt hazánkban. Mindkét szocialista ország tevékeny részese a Varsói Szerződésbe tömörült államok egyeztetett békepolitikájának. Sok közös érdekű kérdésről tárgyalhatunk, az európai biztonság ügyétől kezdve — a NE-EB tagjaiként — a Vietnammal kapcsolatos párizsi egyezmények következetes megvalósításáig. Portugália és Peru földrajzilag távol esnek egymástól, a hét eseményei mégis egymás mellé helyezhetik a két országot. Limában és Lisszabonban egyaránt a nemzeti érzésű, haladó katonatisztek hatalom- átvétele jelentette egv új politikai irányzat kezdetét. A progresszív fejlődést mindkét országban támogatják a kommunista pártok s a demokratikus szervezetek is. A jobboldali reakció most mindkét helyen áttörési kísérletet tett. Portugáliában megpróbálta szétbomlasztani a kormány- koalíciót, s miközben NATO- hadgyakorlatok folynak az At- lanti-vizeken, állítólagos szovjet támaszpontokról fölröppentett koholmányokkal próbált nyugtalanságot • kelteni. Peruban a rendőrök eleinte gazdasági jellegű sztrájkját szerette volna elleforradalmi célokra felhasználni. A fővárosban zavargásokra, gyújtogatásokra került sor, halálos áldoztok is voltak. A fegyveres erők azonban Portugáliában is, Peruban is a haladás érdekében léptek fel, nem váltak be a „chilei recepthez" fűzött vágyálmok. Lisszabonban az eszközök politikaiak voltak, a fegyveres erők mozgalma a távlatokról, a katonák jövőbeni szerepéről és felelősségéről tanácskozott i konferenciáján, Peruban a hadsereg határozott közbelépésére volt szükség, hogy az utcákon helyreálljon a rend. I Szombaton a Külügyminisztériumban befejeződtek Púja Frigyes külügyminiszter és Stefan Olszowiski lengyel külügyminiszter tárgyalásai. Szombaton elutazott Budapestről Stefan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, aki Púja Fri- gyés külügyminiszter meghívására hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban. A lengyel külügyminiszterrel együtt elutazott félesége és kísérete. Bezons - Szekszárd : A megyeszékhely francia, kommunista testvérvárosából Germaine Peronnet tanárnő vezetésével fiatalok egy csoportja érkezett Szekszárdra. Tagnap Ruzsa János, a városi pártbizottság első titkára fogadta őket és Keresztes Jánossal, a KISZ városi titkárával együtt tájékoztatta a fiatalokat Szekszárd múltjáról, jelenlegi helyzetéről és a jövőre vonatkozó tervekről. Fiatalokról lévén szó, a legnagyobb érdeklődést természetesen az iskolákra, a kollégiumi elhelyezésre Aszmarában pénteken felújultak a harcok néhány órával azután, hogy a központi kormány bejelentette: nem szándékozik megadni a függetlenséget Eritreának. Kevéssel éjfél előtt három robbanás, majd ezt követőleg heves gépfegyvertűz volt hallható a városban. A harc mintegy 30 perccel ezután elcsendesedett. Az etióp kormány bejelentése szerint a legutóbbi összetűzéseknek, mintegy 1500 haBúcisúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes és felesége, Marjai József külügyi államtitkár és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a búcsúztatásnál Stefan Jedry- chowiski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete és Németi József, a Magyar Nép- köztársaság varsói nagykövete. A tárgyalásokról közleményt hoztak nyilvánosságra. vonatkozó felvilágosítások váltották ki. Ugyanígy a nyári táborozás lehetőségei és az, hogy lélekszámához viszonyítva Szekszárd nyugodtan viselheti az „iskolaváros” jelzőt, hiszen a 8 középfokú oktatási intéz-*- ményben több ezren tanulnak. A fiatal francia vendégek a megyei pártbizottság hatodik emeleti teraszáról gyönyörködtek a város panorámájában. Látogatásuk, mely a Szek- szárdról náluk járt magyar csoport ottani tartózkodásának viszonzása, e hó 16-ig tart. lálos áldozata, több ezer sebesültje van és több ezren váltak hajléktalanná. A kormány legutóbbi nyilat, kozatában arra utalt, hogy a szakadárok külföldi fegyverekkel harcolnak az új rendszer ellen. Az etióp kormány Addisz Abebában időről időre ellenőrzi az itt élő eritreai családokat, akiket azzal gyanúsítanak, hogy kapcsolatot tartanak fenn a szakadárokkal. Francia fiatalokat fogadott Rúzsa János, a szekszárdi pb. első titkára Üjabb harcok Aszmarában Válság — olasz módra VTTI. FOGLALKOZTATOTTSÁG A kritikus helyzet a foglalkoztatottság problémáit is napirendre tűzte. Olaszországban rendkívül alacsony a foglalkoztatottsági arány: 55 millió emberből mindössze 18 millió dolgozik. S ők is hogyan? Vajon mind a 18 millió dolgozó — „dolgozó”? Olasz fogalom a „sottooccupazione”, az alul foglalkoztatottság. A négyórás munkaidőben dolgozókat értik ezen. S ilyen szép Bzámban akad a 18 millióból. Továbbá a minisztériumokban, államhivatalokban, vállalatoknál nyüzsögnek az altisztek, az aktaszállítók, a „capuccinos” emberek, akiknek az a dolguk, hogy a habos kávét időben prezentálják az uraknak. Protekcióval dugják be őket e „fontos” pozíciókba, minthogy semmiféle szakmájuk nem lévén, máshol használhatnia1975. február 9. nők. ök is részei a 18 milliónak. Százezrekre tehető azok száma, akiknek tevékenysége felesleges, improduktív. OLASZORSZÁGBAN, mint a sottooccupazione klasszikus példáját ismerik a nápolyi redőnyolajozó esetét. Kannájával járja végig az üzleteket és olajat csöppent redőnyre, zárra, kilincsre. A nápolyiaknak jó ismerőse, 100—200 lírát adnak neki az ajtókenésért. Megkérdezték az üzlettulajdonosokat: szükség van erre? — „Semmi szükség — mondják — csalt megszoktuk. Az apja is ezt csinálta.” O is benne van a 18 millióban. És mégis, már egymillió fölé emelkedett a munkanélküliek száma, kétmillió olasz dolgozik vendégmunkásként Idegen országban. Csökken a munkaalkalom, s ahol van, oda is szakmunkásokat keresnek. S éppen ez található legkevésbé. MUNKAMORÁL. Az olasz válságnak része, ha nem is okozója, de jellemzője az alacsony munkamorál- Mert a válságos helyset ellenéi» vidám élet folyik a legtöbb hivatalban. Az alkalmazottak nagy része 10—11 óra körül jár be munkahelyére, megissza feketéjét, elcseveg a kollégákkal, lapozgat az aktákban és déltájt hazamegy. A telefonálóknak azt mondják, a doktor úr éppen most ment el, jön nemsokára. S valóban, a „signor dottore” úgy estefelé visz- szatér — a jól fizetett túlórákra. RÓMA 40 ezer városi alkalmazottja közül naponta átlagosan 12 ezren maradnak távol a munkahelyüktől betegség és családi okok címén. Szinte hihetetlen, hogy ebben az iparilag fejlett országban hasonló jelenségek mutatkoznak a gyárakban is. A torinói Fiat dolgozóinak mintegy 10 százaléka marad távol munkahelyéről naponta — hasonló okokból. Ezt a képet a posta botránya karikatúrává torzítja. Rájöttek, hogy a postaigazgatóság levelek tonnáit, benne ajánlott és expressz leveleket adott ed agy ka rtoagyárnak, mint aelejt papírt Az olasi postát Európa leglaesúbb postái között tartják számon. A milliárdos unoka, Paul Getty levágott füle majdnem három hétig volt úton, miután elrablói bizonyítékul expressz küldeményként adták fel Rámából Nápolyba. A nyugdíjak kifizetése 4—6 hónap késéssel történik. A rendszer sokat kibír — mondják privát beszélgetéseken az újságírók, akik naponta beszámolnak lapjaikban ezekről a rendellenességeikről. A tiltakozások és leleplezések hatástalanok maradnak. A HANYATLÁS drámája még sok fejezetből áll. Sztrájkok bénítják a gazdaságot, a közigazgatást. Politikai botrányok, egoizmus, sógorság- komaság teszik lehetetlenné a jcszándékú kezdeményezéseket, reformokat. Emiatt bizalmi válság jelentkezik a társadalom minden szintjén. „Az olasz dráma — politikai dráma” — jelentette ki egy kereszténydemokrata képviselő. „Olaszország a legveszedelmesebb és legdrámaibb válságát éli át a második világháború óta” — írta a torinói Stampa. AZ ELNÖKÖK ORSZÁGA. A válság nem most kezdődött, régebben. Gyökerei visszamenőleg is kimutathatók az olasz közéletben. A közvélemény növekvő bizalmatlansága az * egymást követő kormányokkal szemben is ennek jeleként fogható fel. Az olaszok nem bíznak a kormányban, jobban bíznak a pártokban. Körülbelül 5 és fél millió ember, a lakosság mintegy 10 százaléka tagja valamely politikai pártnak. Nemcsak azért, mert az olaszok szeretnek politizálni, szeretik hallani a hangjukat, inkább védelmet és hasznot remélnek attól, ha tagjai lesznek valamely polgári pártnak. E pártok körül nyüzsög és tolong a reklámügynökségek, sajtóirodák, gyanús diákszervezetek élősdi hada, a fontos- kodókból álló hatalmas udvartartás. Nem önzetlenül teszik. A pártfogók anyagilag is támogatják őket. A közélet maf- fiaszsrű degenerálódása szinte megállíthatatlan. A kijárás és a zsíros állások osztogatása már szinte legalizált bevételi forrássá vált. A VÉDELMET és támogatást keresők hada nemcsak a politikai pártokhoz orientálódik. Olaszországban mintegy 60 ezer állami és f'élállami szervezet, társadalmi egyesület működik. És mindegyiknek van elnöke. A Messaggero című lan kiszámította, hogy minden 900. olasz odaírhatná a neve után: elnök. (Folytatjuk) KEREKES IMRE