Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-08 / 33. szám
A KSH jelentése az 1974. évi terv teljesítésére!, a népgazdaság fejlődéséről (Folytatás a 1. oldalról) termelésnövekedése is meghaladta az előirányzatot. A vidék részesedése az ipari termelésből 1974-ben tovább nőtt. . j Az ipar értékesítése 8,7 százalékkal volt több, mint 1973-ban. Ez jelentős részben a fogyasztási és beruházási szükségletek emelkedésével, valamint az élénk külföldi kereslettel függött össze. 1974-ben a szocialista ipar átlagos állományi létszáma 1 754 400 fő volt, az előző évhez képest a növekedés 0,9 százalék. A termelésnövekedés fő forrása a munkatermelékenység emelkedése volt. Ebből származott a termelés növekedésének 89 százaléka. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 7,2 százalékkal múlta felül az 1973. évit és nagyobb mértékben nőtt, mint a korábbi években. Az ipari beruházások révén bővült és korszerűsödött az ipari kapacitás, fokozódott a gépesítés. 1974-ben a villamos- energia-kapacitás 530 mW-tal nőtt. Jelentős beruházások valósultak meg a kohászatban, a kőolaj feldolgozó iparban, valamint a vegyipar más ágaiban is. Folytatódott a rekonstrukció néhány könnyűipari ágazatban. A tervezett ütemnél gyorsabban haladt a hejőcsabai cementgyár beruházása. Néhány nagy beruházásnál azonban elmaradás volt a tervezett ütemhez képest. A főbb ipari ágazatok közül legnagyobb mértékben a gépipar növelte termelését. A beruházási javak termelése a beruházási szükségletekkel és az exporttal összefüggésben számottevően emelkedett Jelentősen növelte az ipar a fogyasztási cikkek termelését is. Ezen belül kiemelkedő volt egyes gépipari fogyasztási cikkek (pl. televízió, mosógép, centrifuga, hűtőszekrény porszívó, villamos- és gáztűzhelyek) továbbá a bútorok, a kötöttáruk termelésnövekedé. se. Az élelmiszeripari termékek közül igen nagy mértékben emelkedett többek között a fogyasztói tej, az üdítő ital, a csontos nyers hús, a vágott baromfi, az étolaj és a sör termelése. Az országos építési tevékenység a tervezett 4 százaléknál nagyobb mértékben, 5 százalékkal nőtt. Ezen belül a- kivitelező építőipar — az állami építőipari vállalatok, az építőipari szövetkezetek és az építőipari közös vállalkozások együtt — 6,3 százalékkal növelték termelésüket A visszautasított építési igények és a befejezetlen építkezések száma emelkedett A kivitelező építőiparban az összes foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 362100 fő volt, 0,6 százalékkal több, mint 1973-ban. Az építőipari munkások száma lényegében nem változott, így a termelésnövekedés teljes egészében az egy építőipari munkásra jutó termelés 6,5 százalékos emelkedéséből adódott. 1974-ben 88 000 lakás épült, a tervezettnél 2600-zal több. A kivitelező építőipar 49 200 lakást épített, az előirányzatnál 1400-zal kevesebbet. A házilagos szervezetek, a magánépítőipar és a lakosság kivitelezésében 38 800 lakás készült el, ami 4000-rel meghaladta a tervet. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése — az előirányzott 2—2,5 százalékkal szemben — 3.7 százalékkal nőtt. A növénytermelésben a terv a kiemelkedő 1973-hoz képest kismértékű visszaeséssel számolt. Ténylegesen a növénytermelés — a kedvezőtlen időjárás ellenére — azonos volt az előző évivel. A vetésterület szerkezetében nem történt jelentős változás. A gabona, főleg a búzatermés a — magasabb termésátlagokból adódóan — tovább emelkedett. Zöldségből 1,9 millió tonna termett, valamivel több, mint 1973-ban, a gyümölcstermés 1,5 millió tonna volt, annyi, mint az előző évben. A kedvezőtlen időjárás az őszi érésű növényeknél károkat okozott. A mező- gazdasági dolgozók helytállása és a társadalmi összefogás csökkentette a veszteségeket. A szőlőtermés mennyisége kisebb, minősége rosz- szabb volt az 1973. évinél. A cukorrépa mennyisége növekedett, cukortartalma azonban kevesebb volt az előző évinél. A főbb növények termés- mennyisége kielégíti a hazai szükségleteket, egyesekből, pl. búzából exportra is jutott A cukorrépatermésből a belföldi cukorszükséglet nem elégíthető ki teljesen. Az állattenyésztés termelése a tervezettnél nagyobb mértékben, 8 százalékkal nőtt. A sertésállomány az év végén 8,3 millió darab volt, 3,5 százalékkal több az előző év véginél. Folytatódott a szarvasmarha-tenyésztési program végrehajtása, a tej- és hús'irányú szakosodás. A szarvasmarha-állomány az év végén 2,0 millió darab, a tehénállomány 797 ezer darab volt. Az egy évvel korábbihoz képest a szarvasmarha-állomány 4,5 százalékkal, a tehén- állomány 1,4 százalékkal nőtt. A mezőgazdaságban a munka termelékenysége a termelésnél nagyobb ütemben emelkedett. Az aktív tsz-tagok száma egy év alatt 3 százalékkal csökkent, a tsz-alkalma- zottak száma lényegében nem változott. Az állami gazdaságokban a foglalkoztatottak száma 1,6 százalékkal kevesebb volt, mint 1973-ban Nőtt az erdőgazdálkodás termelése is. Az év folyamán 25 000 hektár területet erdősítettek. Az erdőterület 1 536 000 hektár volt, az ország területének 17 százaléka, 1974-ben 3.7 millió köbméter fát termeltek ki, csaknem azonos mennyiséget, . minf az előző évben. Az öntözött terület az előző évivel lényegében azonos, 308 ezer hektár veit. Folytatódott az árvízvédelmi vonalak korszerűsítése és a vízszennyeződés megakadás lyozása. vén, többek között más vállalatok, intézmények járműveinek igénybevételével elégítették ki. A szállításban tovább nőtt a közúti közlekedés és a csővezetékes szállítás aránya. A szállított áruk súlya 7 százalékkal több volt, mint az előző évben, vasúton 6 százalékkal, tehergépkocsikon 8 százalékkal szállítottak több árut. A távolsági személyszállításban 3 százalékkal több utast szállítottak, ezen belül a vasúton utazók száma 2 százalékkal kevesebb, az autóbuszon utazóké 7 százalékkal, a repülőgépen utazóké 27 százalékkal több volt, mint 1973-ban. A vasúti közlekedésben a Szajol—Lökösháza közötti 113 km hosszú vonalat villamosították. Az autóbuszhálózatba újabb helységeket kapcsoltak be és így a települések csaknem 99 százalékába lehet autóbusszal utazni. Az év folyamán mintegy 1000 új, korszerű autóbuszt állítottak forgalomba, az előző évinél és a tervezettnél is többet. Nőtt és korszerűsödött az ország tehergépkocsiállománya. A személygépkocsik száma 82 000 darabbal emelkedett és az év végén elérte a 491 OOo darabot. Ebből 462 000 a lakosság tulajdonában volt Szállítás 1975. február S. A népgazdaság gyors ütemű fejlődése, az élénk külkereskedelmi tevékenység, a tranzitforgalom növekedése, valamint az őszi csúcsforgalom lebonyolítása, amit nehezített a kedvezőtlen időjárás, nagy feladatokat rótt a közlekedési vállalatokra. A szállítási igényeket a csúcsidőszakban különleges intézkedések réA terv 1974-re a szocialista szektorban 117—118,5 milliárd forint beruházást irányzott elő. A tényleges teljesítés 120 milliárd forint volt. A növekedés 1973-hoz képest folyó árakon 11 százalék, összehasonlítható árakon 9 százalék. Állami beruházásokra 53,7 milliárd forintot, a vállalatiakra 66,3 milliárd forintot fordítottak, folyó árakon 9, illetve 12 százalékkal többet, mint az előző évben. Az állami beruházásokon belül a nagy beruházások teljesítése a tervezettnél és az 1973. évinél kisebb, 15,4 milliárd forint volt. Az állami beruházások többi részére, a célcsoportos és egyéb állami beruházásokra 38,3 milliárd forintot fordítottak, valamivel kevesebbet, mint az előirányzat, de jóval többet az előző évinél. A vállalati beruházások tervét túlteljesítették. A beruházások 36 százaléka, 43,5 milliárd forint, az előző évinél 3 milliárd forinttal nagyobb összeg az ipar fejlesztését szolgálta. Az építőiparban felhasznált összeg 2,5 milliárd forint volt, ugyanannyi, mint az előző évben. A mező- gazdasági beruházások összege 20 milliárd forintról 22 milli- árdra nőtt. Legnagyobb mértékben a kereskedelmi, közlekedési és kommunális beruházások összege emelkedett, 45 milliárd forintról 52 milliárd- ra. Az üzembe helyezett beruházások értéke nagyobb volt az előző évinél. Ugyanakkor nőtt a befejezetlen beruházások állománya, az év végén meghaladta a 100 milliárd forintot Külkereskedelem A külkereskedelmi forgalmon belül, összehasonlítható árszinten, a kivitel 4 százalékkal, a behozatal a tervet meghaladón, 18 százalékkal emelkedett A kivitelen belül — ugyancsak összehasonlítható árakon — a gépek, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja jelentősebben, a fogyasztási cikkeké mérsékeltebben emelkedett. A gépkivitel növekedése elsősorban komplett gyárberendezésekből, autóbuszokból és műszerekből adódott Ezek túlnyomó részét a szocialista országokba szállítottuk. A behozatalon belül a legnagyobb mértékben a gépek importja nőtt, főleg a szocialista országokból A külkereskedelmi forgalom értékének 62 százalékát a szocialista országokkal, ezen belül 30 százalékát a Szovjetunióval bonyolítottuk le. A fejlett tőkés országok külkereskedelmi forgalmunkból 31 százalékkal, a fejlődő országok 7 százalékkal részesedtek. Az összes külkereskedelmi forgalom -egyenlege 1974-ben passzív volt. A passzívum a dollárelszámolású forgalomból adódott, ami jórészt a számunkra kedvezőtlen tőkés világpiaci árváltozásokkal függött össze. A rubelelszámolású forgalomban az előző évinél kisebb aktívum keletkezett. Foglalkoztatottság, jövedelmek, fogyasztás 1975. január 1-én az aktív keresők száma 5100 000 fő volt, 0,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 1974-ben a kereskedelemben, a szállítás-hírközlésben és egyes szolgáltató ágazatokban Csökkent a kötelező heti munkaidő, ami csaknem 500 000 főt érintett, így 2,8 millió fő dolgozik csökkentett munkaidőben. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére, a tervezett 3,7 százalékkal szemben 5,5 százalékkal emelkedett. 1974-ben központi bérrendezésre, ill. béremelésre került sor a nem ipari és építőipari vállalatoknál dolgozó ipari és építőipari munkásoknál, az állami iparban és építőiparban dolgozó kisegítő alkalmazottaknál, a kutatóintézetek, a színház és színház jellegű intézmények dolgozóinál és az államigazgatás egyes területein. A központi béremelés 474 000 főt érintett, mértéke 5—25 százalék, összege egy évre számítva 1,2 milliárd forint. A reálbérek tervezettnél nagyobb növekedésében szerepe volt annak, hogy a termelés is meghaladta az előirányzatot, a fogyasztói árak emelkedése pedig a tervezett kereten belül maradt. A lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme 6,6 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A lakosság jövedelmét a reálbérek mellett a foglalkoztatottság emelkedése kis mértékben, a társadalmi juttatások jelentősen növelték. A pénzbeni társadalmi juttatások összege 16 százalékkal emelkedett. Közülük legszámottevőbben a népesedés- politikai határozatokból adódó kifizetések nőttek. A családi pótlék havi ösz- szege két gyermek esetén június 1-től gyermekenként 100 forinttal, a gyermekgondozási segély havi összege január 1- től az első gyermek után 150 forinttal, a második gyermek után 250 forinttal, a harmadik gyermek után 350 forinttal emelkedett. Az anyasági segély és babakelengye-juttatás összegét egységesen 2500 forintra emelték. Családi pótlékra 5,2 milliárd, gyermek- gondozási segélyre 2,4 milliárd forintot fordítottak. — Az előző évinéi jóval nagyobb összeget fizettek ki nyugdíjakra is. Az év végén a nyugdíjasok száma 1 748 000 volt, R5 000 fővel több, mint egy évvel korábban. Szeptembertől a tüzelőanyagok áreme1ése miatt az alkalmazásban állók és a nyugdíjasok egységesen havi 50 forint bér-, illetve nyugdíjkiegészítést kaptak. A lakosság összes fogyasztása az előző évhez képest 6,9 százalékkal, egy lakosra számítva 6,4 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom összehasonlítható ,árakon 9.2 százalékkal nőtt, az előirányzott 6,5 százalékkal szemben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása — ugyancsak összehasonlítható árakon — 7,0 százalékkal, a ruházati cikkeké 8,3 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 12,5 százalékkal emelkedett. Különösen nagy volt a növekedés a tartós fogyasztási cikkekből és így a lakosság ellátottsága tovább javult. — A lakossági szolgáltatások értéke folyó árakon 8 százalékkal emelkedett, jóval nagyobb ütemben, mint a korábbi években. Ebben jelentős szerepük volt különböző állami kedvezményeknek és a szolgáltatóhálózat fejlesztésének. — A parasztság és a kettős jövedelmű háztartások saját termelésből származó fogyasztása nem változott számottevően. A takarékbetét-állomány 8,8 milliárd forinttal, 14,2 százalékkal nőtt és az év végén 70,8 milliárd forint volt. A növekedés meghaladta az 1973. évit Áralakulás 1973-hoz képest az ipar termelői árszínvonala 3,3 százalékkal emelkedett A belföldön értékesített ipari termékek árai átlagosan 1,2 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. Az exportált termékek ára, a tőkés világpiaci áremelkedés miatt számottevően meghaladta az 1973. évit. A mezőgazdasági üzemek termékeit lényegében az előző évivel azonos árakon értékesítették, kivéve a bort, amelynél a termelői áremelkedés 13,8 százalék volt Az építőipari és a beruházási árszínvonal 2 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A kiskereskedelmi árak — jelentős költségvetési támogatások mellett — átlagosan 2,1 százalékkal emelkedtek. A ruházati cikkek átlagos árszínvonala 2,0 százalékkal a vegyes iparcikkeké 3,3 százalékkal haladta meg az 1973. évit. Ez utóbbiakon belül a tüzelőanyagok, a kőolajszármazékok, az ékszerek és bizsuk ára emelkedett jelentősebben, de meghaladta az átlagot pl. a bútorok és a festékek áremelkedése is. A fogyasztói árszínvonal — a kiskereskedelmi és a piaci árak, valamint a szolgáltatások árai együtt — a tervezett kereteken belül, 1,9 százalékkal emelkedett. Népmozgalom, egészségügyi és kulturális ellátás Az ország népessége 1975. január 1-én 10 510 000 fő volt. Az élveszületések száma, elsősorban a népesedéspolitikai intézkedésekkel összefüggésben, jelentősen nőtt. Emelkedett a szülőképes korba lépő nők száma is. 1974-ben 186 275 gyermek született, 30051-gyel több, mint 1973-ban; az ezer lakosra jutó élveszületések száma az előző évi 15,0- ről 17,8-ra emelkedett. Ilyen magas élveszületési arány 18 éve nem volt. Legnagyobb mértékben a második szülöt- tek száma nőtt, jelentősen emelkedett a harmadik szülöttek száma is. A gyermekgondozási segélyt a kereső szülő nők több mint 3/4 része veszi igénybe. Az év végén 229 000 nő volt gyermekgondozási segélyen, 34 000- rel több mint egy évvel korábban. Az év folyamán 2500 (Folytatás a 3. oldalon). Építőipar Beruházás
