Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-06 / 31. szám
Hétköznap Nagydorogon esem őket, aggastyánokat Is beleértve egy-egy nagy dorogira 252 forint társadalmi mun- káérték jutott. Tavalyi tervek és tények: A legnagyobb megerőltetés érán sem tudnám megmondani, hogy hányszor voltam Nagydorogon. Apróbb-csep- rőbb ügyben, vagy éppen átutazóban alighanem számtalanszor. — Ismerem hát Nagy- dorogot? A szokásosnál valamivel huzamosabb tartózkodás hamar meggyőz arról, hogy édeskevéssé. A csak valamennyire is alapos ismeretek megszerzéséhez idő kell. Milyennek látta tehát egy közönséges, január végi hétköznapon Nagydorogot az újságíró, aki a vasúti sorompó mellett az első megkérdezett ismeretlentől a következő választ kapta tudakozására : — Mi történne nálunk máma? Hát semmi! Dolgozunk! Ami persze egyáltalán nem semmi. o Aki a faluban kezdődő első mozgásnak szemtanúja akar lenni, annak nem szabad megijednie az ősziesen borús, januárban cseppet se vonzó korai keléstől. Az első autóbusz hajnali 3/4 4-kor viszi a távolabbi munkahelyekre indulókat, az ingázókat. A vasútállomáshoz közeli és az erről a közlekedési csomópontról elnevezett korcsma, reggel 5 órakor nyit és nincs a napnak olyan órája, amikor kongana az ürességtől. Havi forgalma 360 ezer forint, ez csak alig- alig származik az átutazók pénztárcájából, annál inkább a helybéliekéből és elsősorban az italból. A tanácselnök véleménye szerint a 3200 lelkes községből naponta 250—300-an kelnek útra. Ez nemcsak Nagydorogon van így, de teljesen érthető, hogy a község vezetőinek fő gondja a munkahelyek számának szaporítása. Hajnalok hajnalán már ég a világ a Sütőipari Vállalat 7. számú telepének ablakaiban. Munkalehetőséget biztosít a dohánybeváltó ő a gabonafelvásárló, de igazán sok embernek elsősorban csak időszakosan. Fontos az ÁFÉSZ, van telepe a MÉK- nek, 130 személyt foglalkoztat a tanács költségvetési üzeme, a legtöbb értelmiségi pedig Széchenyi Domonkos gróf egykori kastélyában fordul meg naponta: — itt van az iskola. A termelőszövetkezetről most szándékosan nem ejtünk szót. Nem a fontosságát lekicsiny- lendő, hanem mert egyetlen napja „lefényképezéséhez” talán ugyanakkora terjedelemre lenne szükség, mint amennyit az egész falura szánunk. • A faluban nézelődni érdekes, sőt olykor meglepő is. Az egyik házfalon a kedves fogyasztó megnyugtatására felirat hirdeti, hogy az ottani szikvízüzem „vegyvizsgált vizet” használ termékei előállításához. A kissé angolosan írt „nyugdíjasok clubjával” átel- lenben aktatáska lóg a fán, valaki ott feledhette és egy szemlélődő öreg ember megnyugtat, hogy ne aggódjak: — Majd visszajön érte aki elhagyta és itt biztosan megtalálja! A szolgáltatóbolt redőnye egész nap leeresztve, nem sikerül kideríteni, hogy mit szolgáltat voltaképpen. A régi orvoslakáson némi előrelátásra valló tábla: — „Tatarozás idejére (pár hónapig) zárva. Rendelés itt és itt...” Egy házzal odébb építőmunkások szorgoskodnak. Pár szóból kiderül, hogy itt nem akármilyen építkezés folyik, hanem elsősorban a kisgyermekes családokat nagyon közelről érintő. — Nagydorogon bölcsőde idáig még nem volt. Pontosabban, csak nyáron, idényjellegűén, húsz kicsinek. Itt most a jövő hónapban befejezünk egy kétszer ekkorát, de ez állandó lesz és negyven gyereknek elégséges. — Mikor nyitják? — Márciusban! • Túlzás nélkül lehet mondani, hogy Nagydorogon mindennap építkeznek. Az ÜTP-nek megéri külön kirendeltséget fenntartani a nagyközségben, keresném a vezetőt: — Lakásátadáson van! — így a válasz. Ottjártam idején, azon a bizonyos közönséges hétköznapon két társasházat — mindegyikben négy-négy 2 és fél szobás lakással — adtak át a költségvetési üzem szakemberei, egyelőre csak műszakilag. — Négy házban, vagyis tizenhat lakásban, már laknak, — tudtam meg később. — Kik? Nem a nevek érdekelnek, a lakók — családfők — foglalkozása ... — Szabó, cukrász, rakodó- munkás az Alsópéli Á. G.-nál, betanított munkás, óvónő, finánc, raktáros, felvásárló, fogász-asszisztens, segédmunkás, állatgondozó, karosszérialakatos, még egy betanított munkás és még egy rakodó. Végül tsz-kovács, gépkezelő és állat- gondozó. Kis emberek, családosok, túlnyomó többségüket megillette a szociálpolitikai kedvezmény. o Ennyi információ és néhány órai talponlét után az utas érettnek érzi az időt a reggelizéshez. Rövid beszélgetés • „Napsugár” vezetőjével: — Valamikor régen sok korcsmárosnak megérte, hogy beszálló vendéglőt tartson fenn. Nagydorogon rendszeresen fordulnak meg hosszabb- rövidebb időt itt töltő, rokon- ismerőssel nem rendelkező látogatók. Két-három vendégszoba berendezése nem len- ne-e kifizetődő az ÁFÉSZ- nek? (A kérdés nem nélkülöz némi önzést. Azért a szerény szállásért, melyben a Mező utcában részem volt, 70 forintot kértek egy éjszakára.) — 8—10 vendégünk valószínűleg mindig lenne. Árkalkulációt kellene végezni. Bizonyára. o Jó két hónappal ezelőtt csendesen, minden nagyobb hírverés nélkül új üzem született Nagydorogon. A régi szeszfőzde egyik nagy és egyelőre kulturáltnak még jóakarattal sem mondható termében csomagoló részleget nyitott a Paksi Konzervgyár. November 25-én kezdték és azóta 30—32 as2- szonynak, lánynak munkalehetősége van itt... — Mit csomagolnak? — Csomagoltunk már NDK- ex portra szánt uborkát, most jó ideje szovjet megrendelésre zakuszka van soron, — mondja Gutweiler Józsefné, a részleg vezetője. — Mennyit? — Napi öt vagon áru megy ki inneni És 30—32 asszonnyal kevesebb próbál a falun kívül kenyeret keresni. Az itteni napi 65 forintos összeg nem csillagászati, de helyben van, ami nagy szó és ebben valameny- nyien megegyezünk. — A Népújság még úgysem írt rólunk, — kapom búcsúzóul a csendes szemrehányást. Igaz is! Második napja nem láttam a lapot, ahonnan a fizetésemet húzom. Újabb gyalogtúra, ezúttal a postáig. — Kérnék egy Népújságot! — Az kérem már nincs! Fél tíz van. Ilyen népszerűek lennénk? Az ember mindig szívesen hiszi a kellemeset, hadd higgyen. (A lapot végül is ebédnél, a már említett Napsugárban kérem kölcsön.) * Fényes délelőtt van, jó lenne már a község valamelyik vezetőjével is beszélni. De nincs a helyén se a nagyközségi közös tanács elnöke, se a termelőszövetkezeté és még hiányoznak sokan mások. — A nagyközségi párt végrehajtó bizottság tart ülést! Késő délutánba fordul a nap, mire nagy vonalakban megismerkedem a megvitatottakkaL * Gazdag István tanácselnök ezen a január végi hétköznapon adott számot a tavalyi fejlesztési tervek megvalósultáról, és az idei elképzelésekről. Összességében a bevételi előirányzatot teljesítették, sőt túlteljesítették, ami azonban nem jelenti azt, hogy minden téren a legjobb rendjén mennek a dolgok. A lakossági hozzájárulásnak például 380 ezer forintra, a közműfejlesztésnek 250 ezer forintra kellett volna rúgnia. A valóság 348, illetve 151 ezer forint Házhelyeket, ingatlanokat is kevesebbet sikerült értékesíteni a tervezettnél, elsősorban azért, mert a volt földespusztai iskola épületére nem akadt vevő. Pénzmaradványokból és költségvetési pluszbevételek átcsoportosításából azonban mégis tetemes többletre sikerült szert tenni. Az eredmény: 2 millió 288 ezer forintos tervvel szemben 2 millió 641 ezer forint. A nagydorogiak hívek maradtak ahhoz a példamutató szokásukhoz, hogy szívesen végeznek hasznos társadalmi munkát. Tavaly például 1 millió 292 ezer forint értékben, ami annyit jelent, hogy cse1871 négyzetméter járda építése. Megvalósult Villamosítás a Forrás-majorban, a Kossuth utcában és a borpince környékén. Megvalósult. Orvoslakások, 8 OTP-lakás. Megvalósult, sőt még több is. (Fogorvosi lakás, váró, rendelő, titkári szolgálati lakás, más szolgálati lakások felújítása.) Mélyfuratú kút tervezése Pusztahencsén. Megvalósult, a kút fúrását elkezdték. 1130 ezer forint bankhitel törlesztése. Megtörtént Az idei év tervei szerényebbek, de reálisnak tűnnek. Legfontosabb részei: 8 OTP-lakás közművesítése, ikerlakás építése, kútfúrás, járda építése, a pusztahencsei vízműhálózat kiviteli tervének elkészítése. Az itt felvázoltak mellett a párt-vb. megvitatta és elfogadta, hogy Nagydorog csatlakozzon a megyei fejlesztési versenyhez. Máris vásároltak 500 fenyő- és 500 juharcsemetét, a Vörösmarty utca lakói pedig mintegy száz köbméter föld megmozgatásával segítették társadalmi munkában utcájuk rendezését. Estefelé Gyura Józseffel, a termelőszövetkezet hatalmas termetű főállattenyésztőjével van találkám. Váratlan dolga akadt, késik, van tehát módom szemlélődni a vendéglő estébe hajló forgalmán. Szorítkozzunk arra a megállapításra, hogy nincsen semmilyen falusias jellege. De tulajdonképpen mire várok? Mi is az a „falusias jelleg”? Azt a két Bercsényi Miklós-frizurás fiatalembert délelőtt nyakig malterosan az építkezésnél láttam dolgozni. Most bármilyen osztályon felüli vendéglő igényeit kielégítő eleganciával, békésen söröznek és udvarolnak két lánynak. Két bőszoknyás néni vonul be és leül Bercsényiék mellé egy duplára. Fokozatosan megtelik a terem, a kedves presszós hölgy, aki fél napon át őrizte a csomagomat, most kijön a „placcra” társnőjének segíteni a felszolgálásban. Békés a hangulat és kulturáltabb, mint sok városi vendéglőben. Megjön Gyura barátom, hozza a termelőszövetkezet monográfiáját, amit az elnöktől kaptam kölcsön, hiszen az Uj Barázdáról is írni kellene, méghozzá sokat. Együtt ballagunk a Mező utca felé és aznap utoljára érzem a lábamban, hogy Nagydorog nemcsak nagy község, hanem hosszú is. ORDAS IVÁN Fotó: Cottvald Károly All'CUuwa út M«**a*w Harminc év magyar irodalma Felszabadulásunk közelgő 30. évfordulója alkalmából kerülnek a könyvesboltokba a „Harminc év magyar irodalma” című, Szépirodalmi— Magvető közös sorozat első kötetei. A Szépirodalmi Kiadó sorozatnyitó kötetnek szánja Karinthy Ferenc „Budapesti tavasz” című, több kiadást megért és megfilmesített regényét, amely első ízben 1953-ban látott napvilágot. A tervek szerint még ebben az évben a sorozat további nyolc kötettel gazdagodik. Gyurkó László „Lenin, október” című esszéje olyan emberről, olyan korról íródott, amelyet látszólag mindenki ismer. A kisregényből készült nagy sikerű film egy ország előtt tett ismertté Dobozy Imre a „A tizedes meg a többiek” című, 1944—45 fordulóján játszódó kisregényét. A kötet másik kisregénye a „Kedd, szerda, csütörtök” voltaképpen arról szól, hogy azoknak a kockázatot is vállaló magyaroknak, akik küzdeni akartak a haza felszabadításáért, nem is volt olyan könnyű és egyszerű megküzdeni a külső, belső akadályokkal, s eljutni a zászló alá. Galgóczi Erzsébet válogatott novelláik, Juhász Ferenc „A Sántha-csa- lád” az „Apám”, „Anyám” című eposzain kívül és Illyés Gyula négy drámáját — a Fáklyalángot, a Kegyencet, a Tisztákat, a Testvéreket — kínáló kötet mellett e sorozatban jut el az olvasókhoz Mesterházi Lajos „Férfikor” című, talán legnépszerűbb regénye. Nagyszabású — 1943 telétől, a voronyezsi csatatértől 1945- ig, az első magyar kormány megalakulásáig, a fél ország felszabadulásáig ívelő — történelmi képsor Illés Béla „Honfoglalás” című regénye. A hadifoglyok, a táborok életéről szóló, a magyar partizánok harcát bemutató történet beszámol a felszabadító szovjet hadsereg Kárpátok-beli hadműveleteiről is, a Magyar Szó (Üj Szó) szerkesztésének és terjesztésének kalandos krónikájáról. E sorozat majdani vásárlói kézbe vehetik Szabó Pál „Isten malmai” című költői szépségű regényét, amely, történelmünk legmozgalma.' sabb korszakának, a felszabadulás és a földosztás hónapjainak sikeres ábrázolása. A front kellős közepébe csöppent falu néhány napig gazdátlan, volt urai elmenekültek, új vezetői még nincsenek. Néhány napig tart csak ez az ájult állapot, azután gyorsan kialakul a falu új rendje, a nép a maga soraiból választ vezetőket és megszervezi az új honfoglalást, a földosztást. (MTI) Emelkedik a vidéki kijnyvlorgalom 1974-ben a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat forgalma először haladta meg a félmilliárd forintot; a boltokban és bizományosoknál 542,5 millió forintért vásároltak könyveket Ez 1973-hoz képest csaknem 18 százalékkal magasabb keresletet jelent. Mint a vállalat illetékesei az MTI munkatársának elmondották, az örvendetes forgalomfelfutás számos tényezőnek köszönhető. A kiadói térvek hasznosan szolgálták a művelődéspolitikai célokat, s lehetővé tették a közönség legkülönbözőbb igényeinek kielégítését. Fejlődött- a vidék könyvhálózata is: 11 új könyvesbolt nyílt az ország különböző pontjain, 6 üzletet pedig teljesen felújítottak illetve korszerűsítettek. Ez különösen azért jelentős, mert az új boltok jelentős többsége a községekbe és a lakótelepekre jutr tatja el az olvasnivalót. 1975. február & iCSWt
