Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-05 / 30. szám

1 Milyen volt az időjárás januárban - Szekszárdon FEBRUAR 5 SZERDA Névnap: Ágota A Nap leél 7.06 — nyugszik 16.50 órakor A Hold kél 2.50 — nyugszik 11.42 órakor — Lakásépítő szövet­kezet alakítását határoz­ták el a gyönki dolgo­zók. A fogyasztási szö­vetkezet jelentős segít­ségével 14-re szaporo­dott azok száma, akik az új szövetkezet tagjaként kívánják lakásukat fel­építeni. Terveik szerint az építés hamarosan megkezdődik. A kivitele­ző Gyönki Építőipari Szövetkezet ez évre 4 lakás építését és átadá­sát vállalta. — Száznyolcvan négy­zetméter alapterületű korszerű élelmiszer- és háztartási bolt építését kezdte meg a pincehelyi ÁFÉSZ házilagos brigád­ja. — A kölesdi takarék­szövetkezet az elmúlt év februárjában nyitott be­tétgyűjtő pénztárat Gyönk községben. A szö­vetkezetnek Gyönkön ma már 210 tagja van, s a tagok által jegyzett rész­jegy összege meghaladta a 100 ezer forintot. — Gyógynövényterme­lő szakcsoport alakítását tervezik Tengelic köz­ségben. A fogyasztási szövetkezet tagjai közül több mint 30-an jelen­tették be, hogy szerző­dés ellenében gyógy­növényt termelnek, amit az ÁFÉSZ a Herbária Szövetkezeti Vállalatim keresztül értékesít. Röviden Jellemezve: „tavasza téiben" — elégtelen csapadék­kal és az évszakhoz képest rendkívüli« rekordmeleg napok­kal. Csendes, derült időben lép­tünk be az 1975. évbe, de reggel enyhén fagyos volt a talaj. A következő éjszaka ke­vés havas esőt kaptu-nk, s a csekély hó nyomban el is ol­vadt. Ezután egy hetet vára­tott magára a 7 mm-es eső, majd 18 száraz nap követke­zett. A hó végén aztán kiadós (10 nrvm) esőnk lett. A januári csapadék sajnos, a szokásos havi átlagon jóval alulmaradt. Csak 5 napon nem volt ré­szünk napsütésben és 26 napon át sütött ránk a Nap. így ért­hetően és szokatlanul magas (130) volt a napsütéses órák száma. A hőmérséklet is álta­lában és átlagban messze túl­haladta a januári téli hónapok szokásos hőmérsékletét. Tizen­négy nap reggelén fagyott ugyan, de enyhén, ám a déli órákig erősen felmelegedett, akárcsak a 0 fok feletti reg­gelek után. Legmelegebb nap volt a 6-i, 18-i és 26-i, amikor déltájt árnyékban tízen felüK fokos meleget mértek, — a napsütésre kitett hőmérő 7—8 fokkal még többet mutatott. Havat ugyan nem kaptunk, de a hótakaró hiányát kárpó­tolták a tartós meleg napok, melyek az őszi vetések fejlődé­sét, megerősödését lehetővé tették és a rendkívül esős ősz végi időjárás miatt elmaradt kinti munkálatok is befejeződ­hettek. Telünk nagyobbik részén, leg­alábbis időben túl vagyunk. Vajon a kritikus február 2-1 napon a medve visszabújt-e a barlangjába és ezután jön-e még a tél, avagy kint marad-e és továbbra is enyhe marad időjárásunk, hogy korábban jöjjön a — kikelet? Ki tudja? Nálunk február 2-én Napot nera láttunk, szélcsend volt, reggeltől estig sűrű köd nehe­zedett a talajra, — utána éj­szaka kevés esőt, havas esőt is kaptunk — nyomtalanul. Mohács Busóelő&etes Évről évre ezrek láto­gatnak el Mohácsra, a bizonytalan eredetű, de mindenhogyan népünne­pélyt jelentő búsójárás- ra. Mohács megyénk tő- szomszédságában van, az előbb említett ezrek között — a külföldiek­ről nem beszélve — Tol­na megyeiek is szép számmal ott vannak. Ép­pen ezért közöljük, a Mohácsi Városi Tanács művelődési osztálya szí­ves segítségével az idei busójárás előzetes ter­veit. Szombaton (II. 8.) népdaléneklési verseny lesz és zenés-táncos mű­sor népi motívumokkal a helyiek és jugoszláviai vendégek részvételével. Kiállítások sora nyűik. A Kossuth filmszínház­ban batik- és mázaske- rámia-bemutató. A helyi múzeumban a váro6 tör­ténetét visszaadó képek láthatók, a könyvtárban viszont gyermekrajz­kiállítás, szovjet kisgrafi- kák és ex libris-ek. Farsang vasárnapját, február 9-ét térzene, majd nemzetiségi nép­zenei műsor nyitja. Dia- filmbemutató és a város építészetét, képzőművé­szetét dokumentáló fil­mek után kezdenek gyü­lekezni a busók az ízes délszláv nevű Kóló té­ren. A felvonulás dél­után háromkor kezdődik és utcabállal, délszláv műsoros esttel, sokác- bállal kombinálva tart, amíg a résatvevők láha bírja. A busómaszkok­tól lehet, hogy a törökök egykor megijedtek, a lá­togatóknak nem szüksé­ges. A múzeum igazgató­ja az egyik leghíresebb helybeli faragó, Késity György, szép munkáját bocsátotta rendelkezé­sünkre, melyet fényké­pészünk megörökített. Szadista szórakozás A szekszárdi munka» szállások egyikén tavcriy nyáron xán, Bath András és Cs. Ferenc fiatalkorú, estük egy szobában pedig egy negyedik társuk. As utóbbi gyakran volt áldozata a három erősebb szentély öniloényeskedésének: pa­rancsolgatásuknak kellett eleget tennie, kűtönbee foáirvíiöSOTTOzfccikr Oh*" f-;m az « hagy mdrágafp verték megy és ez Utón húsz percig összekötözve tartották. Máskor lefogták, Várható időjárás ma estig: az ország délnyu­gati, déli részén időn­ként megnövekvő felhőzet, legfeljebb egy-két helyen kisebb havazással. Máshol általában kevés felhő, havazás nélkül. Mérsékelt, időn­ként megélénkülő északkeleti, keleti szél. Vár­ható legmagasabb nappali hőmérséklet; mí­nusz 1, plusz 4 fok között OOOOOOöOOOOOODOöOOOOOOOOOOOODOOOOOOO) — Táskarádiót lopott Isme­rősétől Rácz János 38 éves de­cs! lakos. A Szekszárdi Járás­bíróság dr. Vass Gábor taná­csa az ekkor hatodszor elítélt Rácz Jánost nyolchónapi fegy- házzal sújtotta, és egy évre el­tiltotta a kőzügyektőio „Jobbért harcoltunk, de énekszóval** Székely művészeti együttesek Kakasdon és Bátaszéken TOLNA MEGYEI népújság A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: FEJES ISTVÁN Szerkesztőség: Szekszárd, Beloiannisz u. 2. Telelőn: 129—01. 123—«1 Sportrovat: 128—15 Kiadja: Tolna megyei. Lapkiadó Vállalat Szekszárd, Béla tér L Telefon: 120—11, 120—10 Telex: 14251 Postafiók 71. Felelős kiadó: PETRTTS FERENC Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 48. Postacím: 7101 Szekszárd. Telefon: 129—21 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely posta­hivatalnál és kézbesítőnél Előfizetési díj egy hőnapra 20 Ft A székelység hagyományait Tolna megyében sokan és szépen ápolják. Kakasdon Sebestyén András vezetésével 1972 őszén alakult a székely művészeti együttes. Alig néhány hónapos mun­ka után 73 februárjában átestek a tűzkeresztsé­gen; Kakasdon léptek fel fergeteges sikert arat­va. A felfelé ívelő szerepléssorozat tovább foly­tatódott. Felléptek a sárközi lakodalomban, a szekszárdi szüreti napokon produkciójukért má­sodik díjat kaptak. Voltak Bonyhádon, Harcon, Mucsfán, Lengyelben, Bonyhádvarasdon, Cikón, Tevelen, Mórágyon, Bátaapátiban, és Budapesten. A legutóbbi szekszárdi minősítésen a zsűri okle­véllel jutalmazta teljesítményüket. A fiatalok azonban nem kötődnek az együtteshez, bár­mennyire is pezsgő élet folyik a heti két próbán. Sajnos — s ez majd minden együttessel így van — anyagi lehetőségeik is erősen korlátozottak, s ez a tény a szerepléseknél — elsősorban a ta­goltabbaknál — komoly anyagi megterhelést ró a tagokra. Ez évben először február másodikán szerepeltek a községtől távolabb, Izményben, Aparhanton, Majoson, majd Budapesten tervez­nek fellépést; Szokások című műsorukkal, mely­nek három tétele: fonóest, karácsonyi jelenet és lakodalmas. Mindhárom bővelkedik népdalban, népmesében, és néptáncban. Jellemzője az együttesnek, hogy tagjai száz éve nem használt ruhákat szedtek elő, alakítottak át. s valameny­nyi fellépésükön — tatán ez is a sikerük egyik titka — eredeti népviseletben szerepelnek. A Ma­gyar Televízió is megörökítette az együttes pro­dukcióját. A képernyőn rövidesen láthatjuk a kakasdiakat a szombatonkénti Örökség című so­rozat valamelyikében. Az andrásfalviak betlehe­me s játéka Kakasdon című műsort adják elő. A betlehemes népi játék kellékeit a Néprajzi Mú­zeum átvette megőrzésre, de már elkészültek helyettük az újak. A bátaszéki székely asszonykórust Tamási Ist­vánná vezeti. Mindannyian tsz-tagok, 1970 óta énekelnek együtt székely népdalokat. Az együt­tes kamarakórusnyi. Sikerrel szerepeltek eddig Dunaszentgyörgyön, Szekszárdon, Kaposváron és Szakályban. A Megfúlyom a furulyám, a székely­találkozó és a szüreti napok közönsége tapsol­hatott a kórusnak, aminek talpra esett szakmai vezetőre lenne szüksége most. Ez évben is sokat szerepelnek, mivel valamennyi meghívásnak eleget akarnak tenni. A két együttes tagjainak életében fontos sze­repet játszik a hagyományok ápolása és nehéz lenne nem látni, hogy a hagyományok őrzésén, megújításán túl, külön örömükre van minden jó­ízével az együttes munkálkodás. Szé­X Zrínyi család eredeti oklevele került a Baranya megyei Levél­tárba. A 350 éves relik­viák nemzeti értéknek számítanak. Eddig isme­retlen oklevelekről van szó, amelyek kalandos úton kerültek végleges helyükre: a pécsi levél­tárba. Az oklevelek részben magyarul, részben latin, illetve horvát nyelven íródtak a 17. század el­ső évtizedeiben. Aláíróik között több Zrínyi sze­repel, köztük a költő Zrínyi Miklós. Tartal­mukat tekintve főleg gazdasági i jellegűek: pénzügyekről, adomá­nyozásról, végrendelke­zésről esik szó bennük. A Zrínyi-oklevelek tudományos feldolgozás­ra kerülnek és még az idén közzéteszik a szö­vegüket. • szeszt' raeggyújtottífe A ^nnirrnr^nrtt0 ftftmffftrfttftnifleri je«»«»«! jnovaSaMran ság de. Vast Gábor tanfr» pb Bath Andi ást haténe pi börtönre, Cs. Ferencet négyhónopi, a fiatalkorúak fogházában sitiiben rB $2xibo(lBQgvesz06vo ttMtab A búáság ■ fttafalé büntetésének régrebojfo sát kátéd prfbaédfre ftrfW isseretmi Zruyi-aklevelekei taliltat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom