Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-04 / 29. szám

Gromiko Kairóban Andrej Gromiko. a Szovjet­unió külügyminisztere hétfőn találkozott Mahmud AI-A juhi­val, a Szíriái Arab Köztársa­ság minisztertanácsának elnö­kével, a Baath-párt vezetőségi tagjával. A megbeszélés során sző volt a szovjet—Szíriái kétolda­lú kapcsolatok kérdéseiről, va­lamint más kölcsönös érdek­lődésre számattartó problé­mákról. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere vasárnap a damasz­kuszi szovjet nagykövetségen találkozott a Szíriái Kommu­nista Párt vezetőségével. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter vasárnap fo­gadta Jasszer Arafatot, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet Végrehajtó Bizottságának elnökét. . Hétfőn aláírták a Szovjet­unió és Szíria gazdasági és műszaki együttműködési egyezményét, továbbá azt a kormányközi megállapodást, amelynek értelmében együtt­működnek az egészségvédelem és az orvostudomány területén. A dokumentumok aláírása után sor került Andrej Gro­miko és Abdel Halim Rhad- dam Szíriái külügyminiszter zárómegbeszélésére. Gromiko hétfőn befejezte baráti látogatását a Szíriái Arab Köztársaságban és Kai­róba utazott. Nem sokkal a szovjet kül­ügyminiszter megérkezése után Andrej Gromiko és Iszmail Fohmi egyiptomi külügy­miniszter megkezdte tár­gyalásait. Az első napi megbeszélések eredménye­ként három egyezményt ír­tak alá. Az első egy konzuli szerződés, amely a két or­szágban nyitandó új konzulá­tusokról intézkedik. A másik egyezmény a gazdasági terve­zés területén kialakítandó együttműködést szabályozza, a harmadik kulturális megálla­podás. Este az egyiptomi külügy­miniszter vacsorát adott szov­jet kollégája tiszteletére. (MTI) Az MSZMP Fejér megyei Bizottsága megvitatta a kongresszusi irányelveket Az MSZMP Fejér megyei Bizottsága hétfőn Székesfehér­várott tartott ülésén megvitat­ta az MSZMP Központi Bi­zottságának kongresszusi irányelveit és összegezte a párttaggyűlések, a pártbizott­ságok kongresszusi előkészítő munkájának tapasztalatait. Az ülésen részt vett Fook Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke. Államosítások Etiópiában Az etiópiai ideiglenes kato­nai kormányzótanács hétfőn az Addisz Abeba-i rádióban felolvasott közleményben hírül adta, hogy állami ellenőrzés alá vont több mint 60 társasá­got. Ennek formája részben a teljes államosítás, részben a legkevesebb 51 százalékos kor­mányérdekeltség biztosítása. Az intézkedés értelmében ál­lamosították az élelmiszer-, textil- és bőripart, és állami ellenőrzés alá kerültek olyan nagy cégek, mint az amerikai Pepsi Cola és Coca Cola, to­vábbá a Shell, az Agip, a Mo­bil olajtársaságok, a holland tulajdonban levő cukorültet­vények, az olasz tulajdonú Melotti sör- és likőrgyár, több malom, palackozóüzemek, stb. PANORÁMA LISSZABON A portugál hatóságok vasár­nap felszólították a jobbolda­li Kereszténydemokrata Pár­tot, hogy függessze fel kong­resszusát, mert nem tudják szavatolni a részvevők bizton­ságát. A kongresszus részve­vői békésen szétoszlottak. ATHÉN Hazaárulás vádjával a pi­reuszi Koridallosz börtönébe zárták Georgiosz Zoitakiszt, a Görög Királyság volt régen- sét, a fegyveres erők volt ve­zérkari főnökét. A 61 éves tá­bornokot az 1967-es katonai államcsínyben játszott szere­pe miatt állítják ma,id bíró­ság elé. Mint emlékezetes, Gö­rögországban 1967-ben meg- döntötték a polgári demokra­tikus rendszert és katonai diktatúrát vezettek be. SAIGON Á saigoni tájékoztatásügyí minisztérium bejelentette, hogy a kormány betiltott öt napilapot. A bejelentést köz­vetlenül megelőzően ezeknek és még másik négy lapnak el­kobozták a hétfői számait. A betiltások oka ugyanaz, mint az elkobzásoké; az, hogy kö­zölték az úgynevezett „Thieu- ellenes politikai vádiratot”. 700 fiatal részvételével Tavaszvárő műsoros Gyorslista vetélkedő Szekszárdon bt. 1975. február 3-án megtartott lottó jutalomsorsolásról, amelyen az 5. heti lottószelvények vettek részt. 2 830 716 ki mit vál„ 2 832 823 Utalv., 2 842 946 Utalv„ 2 847 152 textil utalv., 2 847 820 utalv., — 2 850 178 utalv., 2 875 352 lakbér, utalv., 2 879 238 lakbér, utalv.» — 2 882 530 ki mit vál. utalv. — 2 883 267 textil UtalV„ 2 886 757 utalv., 2 892 475 utalv., 2 900 881 konyhafelsz. utalv., 2 916 509 utalv., 2 917 077 textilutalv., 2 918 878 40 000 Ft-os vásárlási utalv., 2 925 982 utalv., 2,928 364 lakbér, utalv., — 2 934 453 lakbér, utalv.. 2 945 862 utalv., 2 960 532 utalv., 2 972 184 Utalv., 2 978 990 textilutalv., — 2 987 008 Utalv.. 2 989 412 Utalv., — 2' 989 825 hűtőgép, 2 990 772 ki mit vál., 3 022 249 utalv., 3 028 346 lak­bér., 3 030 582 utalv., 3 058 537 tv, — 3 063 099 hűtőgép, 3 063 431 lemez­játszó és utalv., 3 063 900 utalv., — 3 067 921 konyhafelsz. utalv., — 3 067 927 konyhafelsz. utalv., — 3 067 928 utalv., 3 075 575 tv, — 3 079 584 utalv.. 3 085 997 textil- Utalv., 3 088 195 hűtőgéo. 3 112 030 lemezjátszó és utalv., 3114 146 tv. 3 126 506 utalv.. 3 130 397 tetőtől tal­pig Utalv., 3 140 703 utalv., 3 154 732 utalv., 3 1 64 134 ki mit vál.. 3 190 328 Utalv., 3 195 830 Utalv., 3 206 288 40 000 Ft-os vásárlási utalv., — 3 209 609 lakbér, utalv.. 3 214 140 konyhafelsz. utalv., 3 218 827 ki mit Vál., 3 218 902 hűtősén. 3 231 452 utalv., 3 233 135 hűtőgén, 3 234 499 lakbér, utalv., 3 242 994 ki mit vál., 3 256 609 tv. 3 257 897 lemezjátszó és utalv., 3 304 369 bútor-lakbér., — 3 306 728 utalv., 3 333 100 utalv., — 3 367 038 utalv., 3 376 769 tv, — 3 378 779 hűtőgép, 3 382 446 konyh*­felsz. utalv., 3 383 456 kl mit váL, 3 389 595 UtalV., 3 390 458 utalv., — 3 395 247 hűtőgép, 3 407 658 hűtő­gép, 3 413 032 textilutalv., 3 414 035 ki mit vál., 3 416 603 utalv., 3 416 995 utalv., 3 423 748 Utalv., 3 424 129 textilutalv., 3 430 372 tv, 3 434 822 utalv., 3 438 401 hűtőgép, 3 439 168 textilutalv., 3 444 322 utalv., — 3 45$ 574 sztereórádió, 3 456 171 konyhafelsz. utalv., 3 458 686 utalv„ 3 461 576 utalv., 3 463 878 utalv., — 3 469 712 textilutalv., 3 470 548 utalv., 3 472 614 Utalv., 3 477 961 tetőtől tal­pig utalv., 3 480 362 utalv., 3 484 347 ki mit vál. 3 486 469 utalv., — 44 506 538 ki mit Vál., 44 511 445 utalv., 44 512 827 konyhafelsz. utalv., 44 517 967 hűtőgép, 44 832 211 tetőtől talpig utalv., 44 833 026 tv, 44 836 868 44 846 828 lemezjátszó és utalv., — 50 211 460 tv, 50 214 038 Utalv., — 50 219 755 Utalv., 50 222 107 Utalv„ 50 229 859 utalv., 50 236 763 utalv., — 50 243 665 tv, 50 245 750 ki mit vál., 50 263 040 Utalv., 50 272 300 utalv., 50 278 687 Utalv., 50 286 225 Utalv., 50 299 780 textilutalv., 50 304 505 utalv., 50 313 086 utalv., 50 317 079 textilutalv., 50 333 402 utalv., — 50 358 728 utalv., 50 382 962 utalv., — 52 224 471 utalv., 52 254 141 ki mit Vál., 52 287 851 Utalv., 52 297 860 utalv., 52 310 387 utalv., 52 319 345 utalv., 52 320 484 Utalv., 52 321 424 utalv., 52 321 915 hűtőgép, 52 332 310 ki mit vál., 52 340 121 ki mit vál., 52 342 348 utalv., 52 343 534 konyha­felsz. utalv., 52 345 381 utalv., — 55 491 393 utalv., 55 492 330 lakbér., 55 499 199 konyhafelsz., 55 504 194 Utalv., 55. 513 224 utalv.. 55 836 384 utalv. A gyorsllsta közvetlenül a sorso­lás után készült, az esetleges hi­bákért felelősséget nem vállalunk. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére az Ex­pressz Ifjúsági és Diák Utazá­st Iroda és a KISZ Központi Bizottsága Tavaszváró címmel műsoros vetélkedőt hirdetett. A megyei selejtezők után a területi vetélkedők megrende­zésére folyamatosan került sor. Szombatom Szekszárdon zaj­lott le az ötödik területi ver­seny, amin Dél-Dunántúl csa­patai mérték össze erejüket. Szombaton a kora délutáni órákban először 700 fiatal rész­vételével megkoszorúzták a felszabadulási emlékművet. Ezt követően a Babits Mi­hály megyei művelődési központ színháztermében megkezdődött Tolna, So­mogy, Baranya és Fejér megye 5 tagú csapatainak harca az országos döntőbe jutásért. A vetélkedőt Dobos Gyula, a KISZ Tolna megyei bizottsá­gának titkára nyitotta meg, aki köszöntötte a vendégeket és a versenyzőket. A játékot Szilágyi János rádió- és tv- riporier vezette, A vetélkedőn a fiatalok a felszabadulás történelmi eseményeit bemutató kér­désekre válaszoltak, va- i 1 amint arról számoltak be, hogy megyéjük fej­lődésében mit jelentett a szocialista átalakulás, és milyen változást hozott as elmúlt 30 esztendő. Végezetül pedig ügyességi versenyen mérték össze erejü­ket. A területi verseny győz­tese Somogy megye csapata lett, ők indulnak Dél-Dunán­túl színeiben március 29-én aa országos döntőben, amit a Cse­peli Munkásotthonban ren­deznek meg. A második he­lyezett Fejér megye, a harma­dik pedig a hazai csapat lett, mert Tolna megyét ez alka­lommal ismét elkerülte a sze­rencse. A versenyt műsoros est követte. Neves fővárosi művészek szórakoztatták a kö­zönséget, utána éjfélig tartat! az Expressz-bak Válság — olasz módra IV. IPAR „ AZ OLASZOK állítólag há­rom dologhoz értenek: a zené­hez, a labdarúgáshoz és a ' gépkocsikhoz. A gazdasági válságot tekintve a zenét és a labdarúgást figyelmen kívül hagyhatjuk. Annál is inkább, mert ehhez valóban értenek. A gépkocsikhoz már kevésbé. _ Az olasz ipar struktúráját úgy építették fel, hogy annak a gépkocsi az alapja. Azt mondták, ha gépkocsi van, ak­kor minden van. Egy fejlett gépkocsigyártással rendelkező ország mindent elbír. NEM ÍGY TÖRTÉNT. Túl­termelési válság robbant ki a gépkocsiiparban. 1974-ben. 30 százalékkal zuhant a gépkocsi iránti kereslet. A Fiat és az Alfa Romeo kocsik százezrei várnak bel- és külföldi vevő­re. Ezt tetézte az olajháború. Olaszországban a benzinárak — noha benzin korlátlanul kapható — a négyszeresére emelkedtek. Mindezek követ­keztében a gépkocsigyártás termelési üteme lelassult, a Fiat például időnként három­napos munkahéttel dolgozik. >1975. február 4. Nő a gépkocsiiparban a mun­kanélküliek száma, napirenden az elbocsátások és a sztráj­kok. A gépkocsiiparra alapo­zott gazdasági elmélet kudar­cot vallott. Ez oly mélyen érinti az olasz ipar struktú­rát, hogy helyreállítására úgy­szólván nincs remény. az olasz ipari gépe­zet természetesen ebben a helyzetben is működik. Felmerül’ a kérdés, mégis hogyan lehet ilyen politikai­gazdasági konstellációban, az egymástól független, külön­féle érdekeket képviselő vál­lalatokat, ipari csoportokat va­lamiféle közös, rendező elv szerint működtetni, irányíta­ni? Az olasz ipari vállalatok 40 százalékában — a legfontosabb iparágakban — az állam rész­vénytöbbséggel rendelkezik. Vagyis ezek lényegében álla­mi irányítással működő vál­lalatok. Ily módon kétségtelen, hogy az állam befolyása, irányító szerepe nagymértékben érvé­nyesül. Mindössze arról van szó; kinek a hasznára? A KÉRDÉS akadémikus és egyben vitathatatlan: a kapi­talisták hasznára. De ugyan­ez az ipari struktúra a szé­les tömegek érdekében is működhetne, ha szocialista elemek határoznák meg a ve­zetés koncepcióját A vállalatok és üzemek ál­lamosítása az említett mér­tékben tehát már megtörtént. Nem is az államosítás to­vábbvitele a legfontosabb pil­lanatnyi tennivaló, hanem az ipari csúcsszervezet vezetési koncepcióját kellene megtöl­teni megfelelő tartalommal. Berlinguer, a KP főtitkára er­re célzott, amikor legutóbbi beszédében kijelentette, hogy a válságból kivezető fordulat intézkedései során szocialista elemeket kell bevezetni. Ezt természetesen egyetlen nagytőkés sem hajlandó elfo­gadni. Ugyanakkor az olasz közgazdászok, sőt a közvéle­mény is tudja, hogy Beriin- guemek igaza van. Más meg­oldás nincs. Ha pedig minden marad a régiben, akkor az ipari csúcs­szervektől a vállalatoknak, vállalkozóknak juttatott psz- szegek továbbra is elfolynak. Nem eredeti rendeltetésükre használják azokat. Felhaszná­lásuk ellenőrizhetetlen a je­len állami és gazdasági struk­túrában. A pénz, az állami támogatás, a dotáció ily mó­don csak a spekulációt szol­gálja, az inflációt erősíti. AUTÓK ÉS UTAK. A gép­kocsigyártás koncepciójához tartozott az utak problémája. Az volt az elképzelés, hogy a gépkocsigyártással párhuza­mosan fejleszteni kell az út­hálózatot. Olaszországban egymilliárd lírába került egy kilométer út megépitése. Az úthálózat kiváló. Az olasz autósztrádák világhírűek. Csak éppen megettek, való­sággal felfaltak úgyszólván minden pénzt, amivel az ál­lamkassza rendelkezett. Ezért nem jutott szociális beruhá­zásokra, nincsenek új kórhá­zak, iskolák, elhanyagoltak a szociális intézmények. A be­tegek egy része a kórházak folyosóin hever. Bergamóban sztrájkba léptek a betegek, tiltakozásul a piszkos kórter­mek miatt. Torinóban az adó­hivatal lefoglalta az egyik kórház ágyait és ingóságait. A kórházak egész sorában, pénz hiányában, nem válta­nak ágyneműt, s ha éppen meghal valaki, biztos hogy sztrájkolnak a sírásók. Az iskolákban nem fűtenek, a ta­nítók, tanárok vállra vetett té­likabátban magyaráznak, ked­vük szerint, mit sem törődve a tanmenettel. Iskolareform — olasz módra. Valaha Angliában a birkák ették meg az embereket, ma — Olaszországban — az utak. Igaz ugyan, hogy ezeken az autósztrádákon remekül le­het háitani, de az is világos­sá vált, hogv az út, amit építettek, politikailag, gazda­ságilag nem járható. OLASZORSZÁGNAK 1974­ben mintegy 7000 milliárd líra (kb. 10,5 milliárd dollár) a kereskedelmi deficitje. Ennek fele az olaj világpiacon meg­emelt árából származik. Az olaszok azt mondják: ez rosz- szabb mint egy elvesztett há­ború. A GYÁSZ. Koldus ül a Piazza Argentína sarkán. Mag­nóról szól a megindító szö­veg: „Emberek, isten nevé­ben adjatak!” Fölötte táblai „AMALLATO” — vagyis be­teg. Ül a koldus, elmerülve gi­tározik. Szemén fekete szem­üveg. Kabáthajtókáján jel­vény helyett fekete gomb. Sö­tét napszemüvege mögül áb­rándozva tekint a semmibe. ADOK NEKI 200 lírát, de nem a földön heverő sapkába dobom, hanem nyújtom. Kel­letlenül néz rám, de elveszi. Zavarom. Mégis felteszem a kérdést: — Kit gyászol? — Az olaszokat. — Miért választotta ezt a foglalkozást? — Divat. — Értem... de nem látok itt több koldust a környéken. — Mind koldus ez, uram ... Semmit sem ér a pénzünk. — Ott az a tábla a feje fölött: beteg! Tényleg beteg? — Én nem. A helyzet. — Ki kellene javítani a táb­lát. — Fejezzük be uram, 200 líráért tovább nem beszélek! KEREKES IMRE (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom