Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-28 / 50. szám

Nagyobb figyelmet közútjainkon Előzzük meg a baleseteket I ’ A Tolna megyei Közlekedés­biztonsági Tanács szakbizott­ságai rendszeresen értékelik a megye közútjain történő ese­ményeket. Vizsgálják a bal­esetek előfordulásainak tárát, az útviszonyokat, az egyes la­kott területeken a forgalom szervezését, stb. Tolna megyé­ben 1874-ben közúti baleset következtében 37 személy vesztette életét, 312-en súlyo­san megsérültek és 424 a köny- nyű sérültek száma. Emelkedik közútjainkon a gépjárművek száma, fokozódik a veszélyhelyzet. Nagyobb figyelmet, több óvatosságot kíván ez a közlekedő embertől. Képünkön a szekszárdi Rákóczi utcát mutatjuk be. Az úttest egyik fele ugyan fires, de a másik oldalon látni, bogy egy perc alatt több mint egy tucat jár­mű torlódott össze. A balesetek 66 százalékát a személygépkocsik és a motor­kerékpárok vezetői okozták. Bár a sebességkorlátozás éta kevesebb baleset történik, mégis igen sok motoros sérül meg az országutakon. Képünket egy baleset alkalmával kéazftet- i’c&k. amikor a motorkerékpáros a tehergépkocsi aiá i A baleseti okok között még mindig előkelő helyen van a gyorshajtás. Képünket egy súlyos kimenetelű balesetről ké­szítettük, amikor a gyorshajtás következtében a vezető életét ■« esztette, a szabálytalan előz és, a szabálytalan kanyarodás, a* elsőbbségi jog meg nem adása, a szeszesital-fogyasztás a balesetek fő oka. A vezetőkön múlik tehát, hogy kevesebb legyen a baleset Nagyobb figyelemmel kell útjainkon közle­kedni és betartani a KRESZ előírásait. Kellő figyelemmel és úgy közlekedjünk, hogy magatartásunk a személy, ék * vagyonbiztonságot op veszélyeztesse, Tanácskozás a közlekedés biztonságáról A balesetek számának csök­kentése a közlekedés bizton­ságának növelése érdekében tanácskozott tegnap a Tolna megyei Közlekedésbiztonsági tanács szakbizottsága a TIT Tolna megyei székházában. A megbeszélésen részt vettek a közlekedési vállalatok képvi­selői, az Autóközlekedési Tan­intézet vezetői, ott voltak a megyei közlekedésrendészet szakemberei és az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács küldötte. Az értekezleten a résztvevők megbeszélték, mi­lyen feladatokat kell megva­lósítani napjainkban a közle­kedés biztonságának fokozá­sa, valamint a jövő év janu­ártól érvényes új KRESZ iá- mertetésének érdekében. Az OKBT képviselője beszá­molt a megyei szakemberek­nek azokról a tervekről és le­hetőségekről, amelyekkel az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács ezt a munkát elősegí­ti. Az új KRESZ oktatása csak egy része, de nagyon fontos része a balesetek megelőzése érdekében kifejtendő tevé­kenységnek. Erre a célra az OKBT operatív bizottsága ter­vet dolgozott ki, milyen se­gédeszközök alkalmazásával tudják a helyi közlekedésbiz­tonsági tanácsoknak ezt a munkáját segíteni. Elsőként a gépkocsivezetők és -oktatók számára szerveznek tanfolya­mot, ahol a KRESZ szerkesz. tőbizottságának tagjai ismer­tetik a résztvevőkkel az új szabályokat így biztosítják, hogy egységes értelmezésben tanítsák a holnap gépkocsive­zetőit a közlekedés szabályai« ra. ősszel tanfolyamokat szer­veznek, melyeken vadamennyi gépkocsivezető bővítheti az életbe lépő új KRESZ-szel kap­csolatos ismereteit Erre az időre elkészülnek a diasoroza­tok, oktatófilmek, melyek megkönnyítik a szabályok megismerését Az iskolateleví­zióban harminc részből álló filmsorozatot vetítenek, ami­nek segítségével az ifjabb korosztály is elsajátíthatja a közlekedés szabályáét. Gon­dot fordítanak arra, hogy az idős emberek is megismerjék a gyalogosközlekedés előírá­sait Új jogszabályokról — röviden A TSZ-TAGOK TOVÁBBTA­NULÁSÁRA vonatkozó ren­delkezéseket egészíti ki a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 3/1975. (XL 14Ú MÉM. sz. rendelete. A rende­let szerint a vezetőség enge­délyére nincs szükség, ha a közös munkában rendszeres«» részt vevő tag az általános is­kola elvégzése, a tsz tevé­kenységi körének megfelelő szakmában szakmunkás-bizo­nyítvány, illetőleg felsőfokú politikai • képesítés megszerzé­se érdekében a megfelelő ok­tatási intézményben kíván ta­nulni. „A vezetőség engedé­lyével középfokú oktatási in­tézményben (gimnáziumban, szakközépiskolában) továbbta­nuló tag a munkajogi szabá­lyok szerint munkaidő-kedvez­ményre és tanulmányi szabad­ságra jogosult Erre az idő­re a tagot átlagrészesedés ille­ti meg. A szakközépiskola le­velező tagozatán továbbtanuló tag részére a vezetőség a munkajogi szabályok szerint járó útiköltség-térítést is enge, délyezhet; az engedély az egyébként adható útiköltség részbeni megtérítésére is szól­hat” — mondja ki többek kö­zött a rendelet, amely a Magyar Közlöny folyó évi Ifi, számában jelent meg. A HALÁSZATRÓL szóló törvényerejű rendelet végre­hajtására korábban kiadott jogszabályt módosítja a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 4/1975. (II. 14.) MÉM. sz. rendelete, melyből itt csupán az alábbiakat idézzük: „A területi engedély kiadására jogosultak a 14 éven aluli személyek részé­re a horgászjegyet és az ösz- szes vízterületeikre érvényes területi engedélyt magában foglaló horgász jegyet (gyer- mekhorgászjegy) szülőjük, il­letőleg gyámjuk kérelmére adhatnak ki.* A HÁZADÓRÓL és a ház- értékadóról szóló rendeletet módosítja a Minisztertanács 2/1975. (II. 21.) MT. sz. ren­delete, amely szerint „külön­leges méltányosságot érdemlő esetekben az ingatlan fekvé­se szerint illetékes megyei ta­nács elnöke a lakóépület (la­kás) után fizetendő házérték- adót mérsékelheti. Adómér­séklésben elsősorban az ala­csony jövedelmű nyugdíjasok és a munkaképtelen eltartot­tak részesíthetők." A jogsza­bály rendelkezéseit 1975, Ja­nuár L napjától kell alkata mázni. A MUNKAVISZONNYAL! kapcsolatos egyes kérdésekről szól a munkaügyi miniszter 3/1975. (II. 21.) MüM. sz. ren­delete, mely a Magyar Köz­löny folyó évi 11. számában jelent meg, s amely kimondja, hogy a fegyveres erőknél és a fegyveres testületeknél to- vábbszolgálatot vállaló dol­gozónak a bevonulás előtti munkáltatóval fennálló mun­kaviszonya a továbbszolgálat leteltéig vagy megszűntéig szünetel, és azt a vállalat fel­mondással nem szüntetheti meg. Ugyancsak nem szüntet­hető meg felmondással a mun­kaviszonya annak, aki az al­koholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről szóló jogsza­bály alapján intézeti kezelés-' ben részesül, e kezelés tarta­ma és az azt követő 15 nap alatt. A KERESKEDELMI ÉRTE­SÍTŐ folyó évi 6-os számában közlemény jelent meg az egyéni tanulással felkészülő, munkaviszonyban álló dolgo, zók szakmunkásvizsgái tár­gyában. Itt jegyezzük meg. hogy 1975. október—november hónapban felszolgáló és szál­lodás szakmában is lehet tan­folyam nélkül szakmunkás- vizsgát tenni. AZ Ű JITŐMOZG ALOM irányításához és az újítási szabályzatok elkészítéséhez közöl irányelveket a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Érte­sítő folyó évi 5-ös száma. Az irányelv az újítás fogalmá­nak pontos megjelölésén kí­vül közli az újjtási javaslatok, bejelentések nyilvántartásá­nak rendjét, az újítási javas­latok ügyintézésének vállalati szervezetét, a javaslatok elbí­rálásának rendjét, iránymuta­tást ad az újítók erkölcsi és anyagi elismerésére, az újítá­sok értékesítésére, újítási fel­adattervek készítésére, pályá­zatok kiírására, foglalkozik az újításokkal kapcsolatos pana­szok mikénti elintézésével, az újítási üpvíntézés ellenőrzésé­vel és külön fejezetben a vál_ lalati szakszervezeti szervek,' valamint a szövetkezeti vá­lasztott testületi szervek fel­adataival. Az irányelv 1975, január elsejével lépett ha-: tályba. DR. DEÁK KONRÄD ' osztályvezető ügyész ’’ ’ Tolna megyei KBT Kiadványszerkesztés! fis »terjesztési. Szakbizottság Fiorogi nfipboüs ^ ellenőr. Poo- túwsn lódból szár­mazik. «A postás- meg ■ vasutasgye­rek csórón megy a házasságba. Én sem voltam kivétel“ — mondogatta gyakran. Esküvője után négy évet albérletben töl­tött, az asszonyával. Vodka, az egyetlen kisfiúk is ott szüle­tett Három éve történt, az «teás futottunk A nyugtalan ember — A nyakam rá, nem találod el, hova megyek. — Boltba, a féle­séged elé, vagy a gyerekért... — Ne próbálkozz a megfejtéssel. Az OTP-be megyek. Lá­tod ezt a táskát? Hatvanezer van ben­ne. Lakást veszünk. — Örökké panasz­kodtál. — Az igaz, de harmincezret csak sikerült összespórol­nunk. A többi köl­csön. Tíz a sógortól, tíz az apóséktól, ötöt-ötöt két kollé­gám adott. Nem irigyellek. — Kinyögjük — mondta és futott to­vább. Dorogi részletre vett bútort, ková­csoltvasból csilláro­kat készített, előszo­bafalat fabrikált, kbnyhai polcokat, könyvszekrényt csi­nált. Dorogi univerzális — hallottam. Víz­csapot, villanyt, ház­tartási gépeket javít. a A kis pvc-Jaguár ablakából integet. Lassít, fékez. meg­áll. — Tetszik? — kér­dezi büszkén. — A célnak bizto­san megfelel. Kié? — Kölcsön autóval nem járok — adja az önérzetest. — Saját. Volt egy oldalkocsis MZ-m, tizenkét­ezerért eladtam, a többit meg két évig törlesztettem. Dorogi garázst épít, összefogott né­hány házbeli ember­rel. Hajnalban és késő este maltert ke­ver, földet dobál, fa­lat rak, a tömzsi so­főrrel meg a nyurga banktisztviselővel. Az alap: — ha kell, visszaadom a mun­kát. Dorogivá a lakás előtti nyitott folyo­sóról nézi őket. Bol­dog és elégedett. Kü­lönösen, ha az óvo­dás Lacikát figyeli, aki nagy üggyel- bajjal téglát emel, hogy azt az apja ke­zére adja. ® Nem tudom mi van Dorogival. Köszön, köszön. De nem úgy, ahogy szokott. Más emberré lett volna az utóbbi időben? — Mi van veled? Nem tetszel nekem. — Hagyd a fené­be, vizsgaidőszak van. Hogyan, te nem is tudtad? Másod­éves főiskolás ma» Oyok1. csodálkozni rám. — Nem tudtam Es bírod? — Muszáj. De olyan vagyok már, mint az alvajáró.. Tudod mit szeretnék legjobban? Egy hétig aludni... — \hirtelen felkapja a tekinte­tét: — Semmi vész •— mondja gyorsan — csak ezt a más­fél évet bírjam ki. f— Ki fogod bírni • Homloka, mint a többi emberé. Hol sima, hol ráncok tar­kítják. Itt él, együtt állunk sort a pultok előtt, együtt szurko­lunk kedvenc foci­csapatunknak. Olyan, mint bárki más, nincs különös ismer­tetőjele. Mégis több valamiben, s ez a valami nem más, mint a sikerekkel nyugtázott szüntelen igyekezet, amit egy ponton túl a kímélő okosságnak kell azért, fékeznie. <«, _ 3L& .

Next

/
Oldalképek
Tartalom