Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-26 / 48. szám

Az irányelvek tükrében : A területfejlesztés gazdasági, társadalmi követelményei 25 eres a nzahmunháshépxee Kiállítás, tanácskozások Lengyelen Az elmúlt években sikeresen megvalósítottuk azokat a tár­sadalompolitikai célkitűzése­ket, amelyek a gazdaság terü­leti szerkezetében, fejlettségi színvonalában, továbbá a la­kosság életkörülményeiben ko­rábban meglévő nagyarányú különbségek felszámolását célozták. Ezen eredmények alapján összhangban hosszú és középtávú gazdasági és társadalmi céljainkkal — a következő évek területfejlesz­tési politikájában — a XI. kongresszus irányelvei alap­ján — két feladatcsoportot indokolt kiemelni. Nevezete­sen: a főváros, a megvék gazdasága — a hatékonyság követelménye alapján — ki­egyensúlyozottan fejlődjön, to­vábbá a különböző körzetek­ben élő népesség életszínvona­la, életkörülményei közeledje­nek egymáshoz. Indokolt hangsúlyozni, hogy a követke­ző években területfejlesztési politikánkban is erőteljeseb­ben érvényesíteni kell gazda­sági fejlődésünk alapvető ér­dekét. a hatékonvság növelé­sét. Olyan területfejlesztési politika érvényesítése szüksé­ges, amely az ipari termelő­erők telepítésénél gz eddigi­eknél fokozottabban figye­lembe veszi a területek adott­ságait, elsősorban a már ki­épült termelési háttér és meg­felelő számú képzett munka­erő nyújtotta továbbfejleszté­si lehetőségeket, valamint az intenzív fejlesztés feltételeit Az iparilag még kevésbé fejlett területeken új mun­kahelyek létesítésével is se­gíteni kell a még foglalkoz­tatható munkaerő elhelvezke- dését. Ezért elsősorban Észak- kelet-Magyarország; Szabolcs, Hajdú megyében és Borsod megye egyes városaiban,, va­lamint a Dél-Alföld és Dél­(Folytatás az 1. oldalról) végére ennek megvalósításá­val több mint 22 millió fo­rint megtakarítást biztosítot­tak a népgazdaságnak. A hat­soros cukorrépa-betakarító gépsorok is határidő előtt el­készültek. Hasonlóan ehhez, a tervezettnél 12 nappal hama­rabb elküldték a mezőgazda- sági üzemekbe a hordozható öntözőberendezéseket. Vállalták, hogy a gyártás során két és fél millió érté. kű anyagot és 78 ezer forint értékű energiát megtakaríta­nak. A kongresszusi munka­verseny első fordulójában az anyagmegtakarítás értéke 5 ezer forint híjján 3 millió lett, az energiamegtakarítás pedig 144 ezer forint. Jelen­tős mértékben emelkedett a beadott, illetve elfogadott újí­tások száma is. Az év során 99 újítást adtak be, több mint kétszer annyit, mint az előző 12 hónapban. A vállalat­nál 1974-ben megalapozták a „Dolgozz hibátlanul”-mozgal- mat is, minek eredményeként az elkészített öntözőberende­zések 28 százaléka „Kiváló termék” minősítést kapott A dolgozók öntudatos mun­kájára jellemző a társadalmi tevékenység is. Tavasszal vál­Dunántúl egyes településeiben szükséges új munkahelyeket létesíteni. A hatékony területfejleszté­si politika érvényesítésében, gazdasági súlya miatt is hang­súlyozott szerepe van a buda­pesti gazdasági, települési kör­zet fejlesztésének. A cél az, hogy a fővárosban a követ­kező évtizedekben a munka­képes korú népesség csökke­nése ellenére növekedjék az egészségügyi, szociális-kultu­rális, kcrc-Aedelmi ágazatok­ban fe '■ÖKOztatottnlc száma. E feladat csak a főváros ipa­rának munkaerő-megtakarí­tást eredményező intenzív fej­lesztése (gépesítés, automati­zálás, szervezési színvonal emelése) útján valósítható meg, mely a gazdaságtalan tevékenvség megszüntetését, a tervszerű iparkítelepítés foly­tatását indokolja. A KÖVETKEZŐ ÉVTIZED­BEN a területfejlesztési poli­tika másik kulcsfeladata, hogy a gazdasági fejlettség növeke­désével, a több megyét ma­gába foglaló gazdasági kör­zetekben élő népesség élet- színvonala, életkörülményei közeledjenek egymáshoz. En- n°k fő eseköze a foglalkozta­tás feltételeinek javulásával párhuzamosan emelkedő jö­vedelmi színvonal, és a lakos­ság alapvető szükségleteit ki­elégítő szolgáltatási hálózat fejlesztése. E cél — elsősor­ban a már felsorolt területe­ken — új ipari munkahelyek létesítésével, továbbá az adottságokhoz igazodó, azt ki­használni képes korszerű me­zőgazdasági termelés fejleszté­sével érhető el. A LAKOSSÁG életkörül­ményeiben ma még meglévő különbségek viszonylagos ki- egyenlítése természetesen csak hosszú folyamat eredménye lalták, hogy a vállalat terüle­tének szépítésére a KISZ- klub és a sportpálya alapozási munkáira, a városi, községi is­kolák, óvodák, bölcsődék kör­nyékének parkosítására, kü­lönböző felszerelések, játszó­téri berendezések készítésére munkaidőn kívül 14 ezer 200 órát fordítanak. Ennyi volt az ígéret. Az elmúlt évben azon­ban a mezőgazdaságban dol­gozóknak a mostoha időjárás miatt súlyos gondokkal kel­lett megküzdeniök- A Mező­gép dolgozói azonnal a ter­melőszövetkezetek és állami gazdaságok segítségére siet­tek. Közel 9 ezer órányi tár­sadalmi munkában segítették az ottaniakat. Emellett telje­sítették a többi felajánlásai­kat is. összesen 31 ezer .302 óra társadalmi munkát végez­tek. A kongresszusi munkaver­seny során kiemelkedő eredmények születtek mind az öt gyáregység­ben. A jók között legjobb­nak a gyönki gyáregység bizonyult. Vállalásukat 178 százalékra teljesítették, s ezzel véglegesen elnyerték a vállalat kongresszusi vándorzászlaját. lehet. Az V. ötéves tervidő­szakban elsősorban az alapve­tő ellátást biztosító intézmény­hálózat fejlesztésében lehet előrehaladni. Az 1976—80. években első helyen változat­lanul a lakásellátás javítása áll. A városok lakáshiányának mérséklése érdekében erőfor­rásainkat elsősorban a fővá­rosban, a nagyvárosokban és az ipari központokban élők lakáshelyzetének javítására célszerű koncentrálni. Emel­lett változatlanul támogatni kell a falun élő népesség la­kásépítését, különös tekintet­tel arra, hogy ma az ipari munkások körülbelül fele a községekben él. Mindezek megvalósítása te­remti meg az alapját a terv­szerű településhálózat fejlesz­tésének és feltételét annak a kongresszusi irányelvekben megfogalmazott célnak, hogy 'tovább csökkenjen a különb­ség a város és falu között. A TERÜLETFEJLESZTÉS minden alapvető elemét fel­ölelő célkitűzések gyakorlati megvalósítása folyamatos, sok­irányú tervszerű előkészítő, tervező-, koordinációs munkát ró a minisztériumokra, a me­gyei, városi, községi párt- és tanácsi szervek vezetőire, dol­gozóira. E munka csak akkor lehet eredményes, ha a me­gvék. városok, községek terü­leti, illetve településhálózat­fejlesztési terveikben foglalt célok és rendelkezésre álló eszközök éves és középtávú tervekben egyaránt a népgaz­dasági és helyi lehetőségek­kel összhangban vannak; ha messzemenően serkentik és felhasznállak a lakosság kez­deményezőkészségét, áldozat- vállalását. DR. CRAVERO RÓBERT, az Országos Tervhivatal főosztály vezetője Az MSZMP XI. kongresz- azusa, s hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulója tiszte­letére meghirdetett munka­verseny azonban az elmúlt év decemberében nem ért vé­get. Idén a .szocialista brigá­dok újabb munkaverseny- fglajánlásokat tettek. ígér­ték, hogy 23 millió 700 ezer forinttal túlteljesítik az éves tervet. Jelentősek takarékos- sági vállalásaik is. összesen 387 ezer forinttal kevesebb értékű energiát használnak fel a tervezettnél. Eb­ben jelentős összeget képvisel a gépkocsik ésszerű üzemeltetéséből adódó megta­karítás. A fűtőolajjal történő gondosabb gazdálkodás ered­ményeként 166 ezer forinttal kevesebb összeget kell a ter­vezettnél a vállalatnak kifi­zetni, s hasonló mértékben csökken a villamosenergia­felhasználás is. A vállalások között az egyik legmagasabb összeget az anyagmegtakarítás jelenti, ennek nagysága 3 millió 34 ezer forint. Idén is kiveszik részüket a Szekszár­di Mezőgép dolgozói a társa­dalmi munkából. Különböző feladatok teljesítése érdeké­ben 7875 óra társadalmi mun­ka végzésére tettek ígéretet. — sz I — A lennyeli Mezőgazdasági Szakmunkásképző intézetben a szocialista szakmunkáskép­zés 25. évfordulója alkalmából megrendezett kiállítás tegnap zárult. A kiállítás bemutatta az intézet-és az iskola alakulá­sát, fejlődését 1946-tól napja­inkig. Az elmúlt 29 esztendő­ben tízezer-ötszázkilencvenöt oklevelet adtak ki Lengyelen. A kiállításon minden szakma szerepelt, amit az 'intézetben oktatnak. Az állattenyésztési szakmában az állattenyésztési szakkör mutatta be munkáját, a hallgatók elkészítették a sza_ kosított szarvasmarhatelep makettjét és a takarmánytáp- gyűjteményt, valamint fejőgé­pet is mutattak be. A kerté­szeti szakma képviselői fény­képeken illusztrálták a külön­böző kertészeti munkafolya­matokat, szép volt a címke- gyűjtemény és a diákok bor­kóstolót is berendeztek. A mezőgazdasági gépészek szakköreinek kiállítása külö­nösen. figyelmet érdemel. A mezőgazdaságban használatos erő- és munkagépek modelljei között megtalálható az MTZ— 50 és DT—75 lánctalpas traktor és Dutra is. A munkagépek kö­zött cukorrépa-betakarító gép­sor, borsórendre vágó gép és borsókombájn szerepelt. A ki­állítás vendégeinek automata diavetítő több száz képen mu­tatta be az iskola tanulóinak munkáját, a kiállítást eddig 780-an tekintették meg, a kiállított anyagból a megyei zsűri döntése alapján 31 kiállí. tási tárgy képviseli a lengyeli szakmunkásképzőt a megyei kiállításon. A jubileumi rendezvényso­rozaton belül ifjúsági tanács­kozást tartottak, erre nyolc mezőgazdasági üzem KÍSZ- titkárát, köztük a hőgyészi és a tamási tanüzem KlSZ-szer- Vezetének csúcstitkárát is meghívták. Bálint János párt- összekötő tanár bevezető elő­adásában beszámolt az intézet fejlődéséről. Tájékoztatta a résztvevőket az iskolában folyó KISZ-munkáról. El­mondta, hogy 1950 óta 2100 fiatal hagyta el a lengyeli szakmunkásképzőt, 80 százalékuk KISZ-tag volt. Értékelték az elmúlt évben végzett KISZ-munka eredmé­nyeit, az építőtáborozást. A gondok, problémák között megemlítették a tanüzemek­ben lévő fogyatékosságokat és megoldást kerestek arra, ho­gyan lehetne javítani az isko­lai és az üzemi KlSZ-szerve- zetek kapcsolatán. A Hőgyészi Állami Gazdas: j a kapcsola­tok javítása érdekében meg­hívja ifjúsági klubjába az in­tézet tanulóit is. Még a héten szakmai ta- nácskozásra kerül sor Lengye­len. Ezen részt vesznek a szak­mai közösség tagjai, és min­den szakmát képviselve máso­dik, harmadik osztályos ta­nulók. A tanácskozás célja, bemutatni a mezőgazdasági szakmák fejlődését, perspektí­váját. A szakoktatók ez alka­lomból ismertetik a szakmun­kásképzés eddigi eredményeit, gondjait. De megvitatják a gyakorlati képzés problémáit is. Az intézet vendégül lát olyan szakmunkásokat, akik néhány éve kapták kézhez szak. munkás-bizonyítványukat. Ök a munkában töltött idő tapasz, talatairól számolnak be. Szombaton kulturális ren­dezvénnyel zárul a jubileumi rendezvénysorozat Lengyelen. Bemutatkozik ez alkalommal az iskola tánccsoportja, mű­sort ad az irodalmi színpad is. „Ki mit tud a Szovjetunióról?” címmel vetélkedőt és irodalmi fejtörőt rendeznek. Az inté­zetben háziversenyeken döntik el, kik azok a legjobban fel­készült tanulók, akik az orszá­gos versenyeken a lengyeli Mezőgazdasági Szakmunkás, képző Intézetet képviselik. A Közúti Gépellátó ta­mási telepére felveszünk LAKATOS, HEGESZTŐ SZAKMUNKÁSOKAT, SEGÉD­MUNKÁSOKAT. Órabér megegyezés sze­rint. Jelentkezés: Tamási, Vas­út u. 13. szám alatt (531) 1975. február 26. A kongresszus tiszteletére K’válé eredmények a Szekszárdi Mezőgépnél

Next

/
Oldalképek
Tartalom