Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-02 / 28. szám

Labdarúgó-mérkőzéseken felbecsülhetetlen károkat okoznak a stadionban, hazafelé menet pedig megrongálják a vonatot és az autóbuszt. Leszerelik a telefonfülkéket, a parkokban a padokat, telefirkálják a nyilvános WC-ket, tönkreteszik a levélszekrényeket, a cigaretta- és rágógumi-automatákat, a játszóterek hintáit. Nem tisztelik a templomot és a temetőt sem. Két angol kutató szerint az Angliát terrorizáló ifjú vandálok nem bűnözők; romboló hajlamuk állítólag a légköri' szennyeződés következtében vérükbe kerülő ólomnak tulajdonítható.

A The Ecologist c. folyóiratban írt cikkében V. Bryce-Smith és H. A. Waldron, akik mindketten a birminghami egyetem munkatársa}, kijelentették, hogy a városok szennyezett levegőjében, lévő ólom olyan mennyiségben halmozódik fel az emberek vérében, hogy valóságos mérgezést okoz, viselkedésbeli zavarokhoz és olykor — főleg a fiatalok körében '— az agy morfológiai átalakulásához vezet. Egereken és nyulakon végzett kísérletek során kiderült, hogy az angol városok normál levegőjébe helyezett állatok (az ólomszint 2,7 mikrogramm légköbméterenként) ingerültekké, 'agresszívekké váltak és gyakran belemartak egymásba. Az emberekkel folytatott hasonló értelmű kísérleteknek még csak a kezdetén vagyunk, de már az eddigi eredmények is azt mutatják, hogy az

ólommal dolgozók körében réndkíyül magas az agybeli elváltozások, a pszichometriai vizsgálatok során kiderült abnormitásokl és a személyiség megváltozásának aránya. 1 A felnőtteknél sokkal érzékenyebb gyermekeknél a legkisebb fokú ólommérgezés is agresz- szivitást és rombolásvágyat fejleszt ki.

A vér ólomszintjének növekedését elsősorban a legfiatalabb korosztálynál tapasztalható hiperaktivitás jelzi: egy nemrégiben végzett kutatás során kiderült, hogy a London központi kerületeiben lakó gyermekek legalább 40 százaléka hiperaktívnak minősíthető. „A hiperaktivitás — magyarázza Bryce- Smith és Waldron — nemcsak azt jelenti, hogy a gyermek állandó szükségét érzi annak, hogy mozogjon és tevékenykedjék, hanem egyben nyugtalanságot, türelmetlenséget, figyelmetlenséget, a csalódások elviselésére való alkalmatlanságot, emotív éretlenséget, a heves erőszakos, romboló és túlzottan impulzív cselekvési vágyat is jelenti. A vandalizmus nem más, mint a hiperaktivitás egyik járulékos jellemzője.

Elméletük bizonyítására a két angol kutató svájci és amerikai börtönökben végzett felmérési eredményekre hivatkozik. A fölmérésekből kiderül, hogy a börtön lakóinak vérében sokkal magasabb az ólomszint, mint a lakosság többi tagjának vérében.

HüHywoóui Eai‘pag$nok

Mindig egyedül mossa zokniját és trikóját, mert drágának tartja a mosodát. Filmforgatás alatt soha nem étkezik a filmgyár éttermében, mert véleménye szerint itt igen magasak az árak. Amikor ifjú felesége, Dyan Cannon gyermeket.'.szült, nem volt hajlandó gyermeklányt fogadni. Arra hivatkozott, hogy az alkalmazottak túlságosan magas fizé- tést kérnek. Cary Grant, az egyik legnagyobb hollywoodi filmcsillag, világszerte ismert a fösvénységéről.

De nem ő az egyetlen, akit a film mekkájában hatalmába kerített a leggazdagabbak betegsége. Hollywoodban lakott, minden reggel megszámolta a hűtőszekrényben a tojásokat,

nem vitt-e el valaki belőle az

éjszaka folyamán

Ha egy barátja azzal a kérdéssel fordult Henry Fondá- hoz: engedje meg, hogy telefonáljon tőle, a dúsgazdag sztár mindig megkérte a telefonér- me árát. Kirk Douglas mindannyiszor idogrohamot kap, amikor bármilyen csekély ösz- szegről csekket kell kiállítania.

Greta Garbo is felsorakozik a hollywoodi Harpagonok mellé: nemrégiben fordult elő, hogy szemet vetett egy pár cipőre, amelyet azután mégsem vásárolt meg. Amikor az eladó megkérdezte, miért nem veszi meg a cipőt, így válaszolt: „Nem bírja a pénztárcám”.

nyugdíjasok egyeteme

Működik Franciaországban egy egyetem, amelybe csak 60 éven felüli hallgatók iratkozhatnak be. Az egyetem, amelyet 1973-ban Toulouseban alapítottak „nyugdíjasok egyeteme” néven, a maga nemében egyedülálló a világon. Az egyetemre ezer, 60 és 80 év közötti hallgató iratkozott be (van közöttük három 90 éven felüli is). Ezzel a kezdeményezéssel a francia hatóságok a nyugdíjasok legnagyobb ellenségét} a semmittevést szeretnék leküzdeni. Az öregek elidegenedését előzik meg különböző tanfolyamokkal, jogi előadásokkal, általános kulturális ismeretek terjesztésével. Az egyetemen emellett megszervezik a rendszeres orvosi ellenőrzést és a gyógytornát is. A kezdeményezésnek igen nagy a jelentősége, különösen, ha meggondoljuk, hogy Franciaországban a hatvan éven felüliek száma 11,3 millió, vagyis az összlakosság 21 százaléka.

Mennyit ér

egy prany

Az angol pénzügyi hatóságok nemrég felfigyeltek arra, hogy a forgalomhói rendszeresen eltűnnek a rézből vert egy pennys pénzdarabok. Az ellenőrzés bizonyította, hogy a ' pénzverdében mindig elkészül a tervezett mennyiség az érméből, és így mm lenne szabad hiánynak jelentkeznie.

A rendőrség is foglalkozott az esettel, és hamarosan megállapította, hogy egy kis csoport „ügyeskedő" mindenütt felvásárolta az egy pennys pénzdarabokat és bankjeggyel fizetett értük. A társaság az érméket beolvasztotta,

majd a rezet „hulladékként" értékesítette. Megállapították azt is, hogy egy tonna, pennykből nyert réz, a beolvasztási veszteséget is számítva, 450 fontba került, de amikor „hulladékként értékesítették”, egy tonna rézért 730 fontot kaptak.

Az ötlet valóban szellemes, felfedezőinek pedig valószínűleg lesz alkalmuk rá, hogy magányukban újabbakat is kitaláljanak.

Cethal... a hegyekben

Gstengeri cethal maradványainak feltárása az Észak-Kaukázus krasznodari területén.

(Foto: F. Filippov felvétele .— APN—ICS)

Ismeretlen állat megkövesedett csontjaira bukkantak az Észak-Kaukázus krasznodari területén. Az Urupszkij szov- hoz munkásai egy elektromos távvezeték lefektetése közben találtak rá az értékes leletre. A helyi tájmúzeum munkatársai azonnal megkezdték az ásatásokat. A négy és fél méter hosszú, őstengeri cethal maradványai a föld alatt, egy méteres mélységben húzódtak. Épségben megmaradt az állat gerincoszlopa, az állkapocs, a

bordák és az uszony csontozata. A nem mindennapi lelet igen nagy érdeklődést váltott ki a tudósok körében.

Az ásatások eredménye mindjobban megerősíti a szakemberek • feltételezését, mely szerint körülbelül tízmillió évvel ezelőtt Észak-Kau- kázus területét a tenger hullá- ■ mai mosták, ez az őstenger a mai Fekete-, Azovi- és Kasz- pi-tengereket egyesítette.

(APN—KS)

Részegségért negyven botütés

Ismét életbe léptették a szesztilalmat Líbiában. Mégpedig eléggé drasztikus módon. Akit ezentúl rajtakapnak, hogy megiszik egy pohár bort, vagy bármiféle más szeszes italt, . megbotozzák, vagy börtönbe zárják. A nemrégiben hozott törvény értelmében aki szeszes italt fogyaszt, elad, készít, vagy raktároz, 10 —40 botütésre, vagy három hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető. A szesz- tilalom a „nem mohamedánokra" is vonatkozik.

A% „utcaseprő” rovar

Az afrikai vadászlumgyák

Műtét mágneses mezőkkel

A rigai Traumatológiai és Ortopédiai Kutató Intézetben az idegsebészeti osztály orvosai kilenc esetben' eredményeden operáltak meg agyereket, anélkül, hogy a skalpelhez

• kellett volna nyúlniuk a mű♦ téthez mágneses mezőket használtak fel.

Sebészeti beavatkozásuk célja ebben az esetben az volt, hogy a véredény megvékonyo1975. február 2.

dott falát megerősítsék, vagy a beteg helyet kikapcsolják.

A lett orvosok egy csoportja dolgozta ki a vértelen műtéti eljárást, amelynek célja a meggyengült érfalszakasz megerősítése : irányított mágneses mezőkkel, pozitív töltést adnak az erekben keringő vérnek, mire az az állandóan negatív töltéssel ellátott vér- edényfalhoz tapad. A vér megalvad és — pontosan megállapított határok között — mesterséges érfalat képez. Ezáltal jelentősen csökken az ér- falszakadás veszélye.

A beavatkozás teljesen fájdalommentes.

A hangyák közismert megfigyelői, Fahre és Maeterlinck sohasem tudták volna lencsevégre kgpni az afrikai vadászhangyákat. Az olasz Carlo Bavagnoli fényképésznek is búvárruhát* kellett öltenie, amikor • megközelítette , őket. Ezek a rovarok olyan vadak és agresszívek, .hogy sem az állat, sem az ember nem érezheti biztonságban magát tőr lük. Ha, sikerül elmenekülni, az . ember megússza néhány éles fájdalmat okozó , harapással. De gyakran idézik azt az esetet, amikor egy 40Ó kilós sebesült bivály húsát nem egészen tíz óra leforgása alatt maradéktalanul felfalták a hangyák, és csak a puszta csontvázat hagyták meg.

Az amerikai termeszekhez hasonlóan az afrikai vadászhangya is nomád állatfaj. Nincs állandó lakhelyük, hihetetlen mennyiségű rovart elpusztító „hadjáratuk” során .ideiglenes fészket készítenek 'ma'guknak.

Furcsa módon,- ezek a rova- ,rok, • vakon születnek.

i Szaglósz.ervük. pótolja látásukat is..'így találnak vissza fészkűkbe, ‘ ahol, a. királynő a töjpsok lerakásával foglalatoskodik.. •. ; . ,

•A boly .vándorlását egyébként a, király nő .tojáslerakási ciklusa szabályozza. A boly mindig nyílegyenes vonalban vonul, és a tudósoknak mindmáig nem sikerült megfejteniük^ mi segíti őket a tájékozódásban. Ezzel kapcsolatban számtalan elmélet született már, de egy sem nyert bizonyítást.

Azt viszont már sikerült megfigyelni, hogy a hangyák olykor egy már korábban megtett útvonalon haladnak.. (Gyakran előfordul, hogy 'egy másik boly útját Választják.)

Ha azt vesszük alapulj* milyen vad és veszélyes állatfajta az afrikai vadászhangya,' minden bizonnyal istencsapásnak kell tekintenünk. De ne feledkezzünk meg arról, milyen fontos szerepet töli. be a természet egyensúlyának fenntartásában. Szabályozza a rovarvilág szaporodását, és afféle „utcaseprő” szerepet játszik. Hiszen minden útjába kerülő állati tetemet eltakarít.

Az ölöm bűne