Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-20 / 43. szám

fiatalok ifjúságirovata fiatalok Évente visszatérő feladata a KISZ Tolna megyei Bizottsá­gának a téli vezetőképző-tá­borok megszervezése. Az idei, téli továbbképzés a közel­múltban fejeződött be. Melyek a most lezajlott ve­zetőképzés tapasztalatai, mi­lyen feladatokra készítették fel a megye alapszervi KISZ- vezetőit? Kérdésünkkel Péti Imrét, a KISZ Tolna megyei Bizottsá­gának titkárát kerestük fe\ aki bevezetőjében elmondotta, hogy a vezetőképzések az idén január 3. és február 15. között zajlottak le. Két turnust szer­veztek, egyben a megye közép­iskolai és szakmunkásképző intézeteinek KISZ-titkárait, a másikban pedig a megye mun­kahelyeinek ifjúsági vezetőit készítették fel az 1975/76-os mozgalmi év feladatainak el­látására. A továbbképző-tábo­rok helye Dombóvár és a fo- nyód-bélatelepi járási úttörő­tábor volt. Mindkét helyen három fő témakört ismertet­tek a fiatalokkal. így a KISZ Központi Bizottsága tavaly ta­vasszal hozott határozatából adódó megyei feladatokkal, az 1974/75 évi akcióprogram tel­Felkészülés' az új feladatokra jesítésének tapasztalataival, az ifjúsági szervezet kongresszusi akcióprogramjával, az abból adódó megyei, járási, városi, alapszervi feladatokkal és a KISZ kádermunkájának és vezetőképzésének megyei helyzetével foglalkoztak az alapszervezeti titkárok. Az elsődleges cél a fiatalok módszertani segítése volt. Az előbb említett három fő kér­déscsoporton túl a továbbkép­zésen elsősorban módszertani segítséget kívántak adni a fia­taloknak. Ez a segítés annál is inkább fontos, mert KISZ- szervezeteink jelentős felada­tok előtt állnak. A közeljövő­ben — február 15. és május 15. között — mindegyik alap­szervezetnél 2—2 taggyűlést tartanak. Az elsőn a vezető­ségek számolnak be az elmúlt évben végzett munkáról, s ezeken a taggyűléseken érté­kelik majd az egyéni válla­lásokat. Ugyancsak ezeken a taggyűléseken tartják meg az évente esedékes vezetőség- választásokatj. A másik, ké­sőbbi időpontban megrende­zésre kerülő taggyűléseken vi­tatják meg a fiatalok az 1975/76-os mozgalmi év alap­szervi szintű akcióprogramját. Különös jelentősége lesz ezek­nek a taggyűléseknek, hogy a fiatalok majd ezeken vehetik át a KISZ KB tavaly tavasz- szal hozott határozata alap­ján megváltoztatott új formá­tumú tagkönyveiket A továbbképző-táborokban a fiatalokat előadások, csopor­tos foglalkozások, konzultációk keretében készítették fel elkö­vetkező feladataik minél jobb megoldására. Ezen túl termé­szetesen jutott idő kulturális és sportrendezvényekre is. Ahogy Péti Imre, a megyei KISZ-bizottság titkára el­mondotta, a szabad idős fog­lalkozások keretében, a hagyo­mányokhoz híven az idén is megrendezték a járási fóru­mokat, amelyeken a lakóhely párt- és állami vezetői tájé­koztatták az ott élő fiatalokat a szűkebb haza politikai, gaz­dasági, kulturális helyzetéről. A megyei KISZ-bizottságon úgy vélik, hogy a mostani té­li vezetőképzés jól zajlott le, s az itt szerzett tudásanyag minden bizonnyal jól kama­tozik majd a fiatalok moz­galmi munkájában. Óvónő­képzős bábosok Egy közösség, ahol vezető és beosztottak jól érzik ma­gukat. A miértre egyszerű a válasz. Állandóan lehetőségük van közös céljaik megvalósítására. Bábokat készítenek. S miután eljutottak a „valamiből valamit” élményéhez, újat akartak alkotni. A közös munka gyümölcse: az állandó lel­kesedés és aktivitás. 1972. októberében 26 óvónőképzős, Jobbágy Gáborné óvónő vezetésével bábcsoportot alakított. Miután a diákok kimennek az iskola falai közül, hasznosítani tudják saját óvodásaik körében, amit a Jobbágyné vezette bábcsoportban tanultak. Terménybábbal kezdtek, majd papírbáb, fakanálbáb, kesztyűbáb következett. Elsősorban óvodás korúaknak szánt darabokat játszanak. A művelődési központ kísérleti színpadával több közös és eredményes produkciójuk volt. Mivel a bábjátszás egyben népművelés, ehhez igazítva alakítják műsorprogramjukat. Tavaly a „Hóember és a Nap”, a „Mackósors”, a „Sep­rő vitéz” című darabokat mutatták be. A megyében mindenütt voltak, ahova hívták őket, s továbbra is elvállalnak minden meghívást. Szerepeltek Oroszlányban, a harmadik Dunántúli bábjátékos napokon. Salgótarjánban az első Bábjátékos bemutató színpadon, ahol egy kritikusuk azt mondta, hogy új színt vittek a bábmoz­galomba. Újabban nem paraván mögött, hanem anélkül játsza­nak. Ez év januárjában Győrben arattak nagy sikert a kí­sérleti színpaddal. Készülnek Oroszlányba szerepelni a ne­gyedik Dunántúli bábjátékos napokon. Készülnek a Heli­konra. S amire büszkék: Balogh Beatrix, a Népművelési In­tézet munkatársa darabot ír a csoportnak. * — szé — Kati levelei Uj tanműhelyben Kapcsolatok levéiborítékban Néhány országos lapunkban, a Magyar Ifjúságban, a Világ Ifjúságában és az Ifjúsági Magazinban rendszeresen jelennek meg olyan fiúk, lányok címei, akik barátokat, le­velező partnereket keresnek. Sokan egyszerűen levelezni szeretnének, gondolatokat, ismereteket cserélni, mások barátot keresnek, mert úgy ér­zik, társtalanok, magányosak. V. Kati címe megjelent az IM decemberi számában. Tőle érdeklődöm, mi történt azóta? — Miután leközölték a címemet, rengeteg levelet kap­tam. Megijedtem a nagy mennyiségtől és csak ímmel-ám- mal válaszolgattam, mert nem tudtam választani. Aztán fo­kozatosan kedvet kaptam a levélíráshoz, jelenleg tizenkét fiúval levelezek. Repesve várom válaszaikat. Az ország minden vidékéről jönnek leveleik és hozzák-viszik a híre­ket. Uj embereket ismerek meg. Egyszerűeket és bonyolult lelkivilágúakat. egyetemistákat és fizikai dolgozókat. Rette­netesen izgalmas dolog! Már minden szabad időmet leköti a levelezés, pedig amúgy sem volt sok időm. De megéri, * mert nagyon sokat tanultam ezekből a kedves irományok­ból. Ahány ember, annyiféle vélemény, minden dologról. Sokan mondták, csak a műveltségben hozzám hasonló fiúk­kal fogom jól megérteni magam. Ebben tévedtek, igaz, hogy az egyetemista srácnak gondosabban fogalmazok, de ez azt hiszem, csak azért van, mert nem akarom, hogy csalódjon bennem, hogy „leégjek”. — Nagyon bánt, hogy a szüleim dühöngenek legújabb mániám miatt. Még az is lehet, hogy elköltözöm otthonról. Ök mindenáron férjhez akarnak adni. Én inkább az albér­letet választom, de úgy élek, ahogy én szeretnék. Nem mon­dok le a levelekről, mert jelenleg ez jelent nekem mindent. Azt pedig nem hiszem, hogy létezik olyan fiú, aki ebbe há­zasság után is beleegyezne. Bosszankodom, de azért remé­lem, hogy sikerül a szüléimét meggyőzni. Ami a levelezést illeti, egy kicsit azért félek a jövőtől. Egyik levélbarátom sem tudja, hogy nem ő az egyetlen. Nem tudom, mi lesz eb­ből, ha személyesen találkozunk, maradhat-e a kapcsola­tunk „csupán” barátság? Az az igazság, hogy még levelek­ben, fényképek láttán is kezdenek az érzelmek kibontakoz­ni. Ez néha nem is rossz, de ha több ilyen kapcsolat van, az bizony nem becsületes dolog. Én meg finoman úgy ala­kítgatom, hogy elodázhassam a döntést. A találkozást is kerülöm... W * W *' Valószínű, hogy Kati esete nem egyedi. Többeknek le­hetnek hasonló problémái. Való igaz, a levelezés nagyon hasznos lehet mindkét fél számára, de ugyanúgy rossz irány­ba is terelheti a fiatalok gondolati és érzelmi világát. Ve­szélyes, ha „pótszerként” fordulnak hozzá és valódi barát­ságot, vagy élő szerelmet helyettesítenek a levelek. Az ilyesfajta levelezést szerencsére a legtöbben kinövik. Az okos, világot láttató levélváltások persze nem feleslege­sek soha. N. V, Ä holnap szakemberei Képünkön: Tizenöt érettségizett fiatal ismerkedik, ma még alapfokon, a mechanikai mű­szerész szakmával a BHG Kapcsológép Gyárának új tanműhelyében. Szekszárd legfiatalabb üze­me a BHG Kapcsológép Gyá­ra. Az elmúlt év közepén ala­kult meg a volt Szekszárdi Vasipari Vállalat helyén. Az eltelt évtizedek alatt itt meg­teremtették a továbblépés fel­tételeit, s így válhatott a haj­dani tanácsi vállalat a magyar híradástechnika rohamosabb elterjedésében tevékenyen résztvevő gyárrá. A feladatok, melyek a kol­lektíva előtt állnak, nagyok. Egy teljesen új termék gyár­tását kellett meghonosítani, s egyben megteremteni a to­vábbi fejlődés alapfeltételeit. Itt készülnek a modern tele­fonközpontok legfontosabb elemeit képező kapcsológé­pek, melyek a szovjet, svéd és magvar szabványoknak meg­felelő Crossbar-központok ré­szei. A készülékek összeállítá­sának üteme napról napra fo­kozódik. Tavaly, az év végén még csak 16 gépet állítottak össze naponta, idén 15 ezer készül decemberig. S az elkö­vetkező évek még nagyobb tempót kívánnak. A berende­zés, amit a szekszárdi gyárban csinálnak, világszerte keresett cikk. S hazánkban is sok mú­lik az itteniek munkáján. Tő­lük is függ, mikor váltja fel a régi, elavult telefonközponto­kat az új, gyorsabban és pon­tosabban dolgozó Crossbar­berendezés. Ezek a szempontok a leg­fontosabb feladatok közé so­rolták az utánpótlás, az új szakemberek képzését. Bár a gyár még első születésnapját sem ülte meg, Szekszárdon megkezdték az új profilnak megfelelő szakemberek képzé­sét. A közelmúltban, készült el a tanműhely, ahol tizenöt mechanikai műszerész sajátít­ja el a szakma fortélyait. Ezek a fiatalemberek érettségi után kezdték elsajátítani a szép szakma ismereteit. Rajtuk kí­vül öten Budapesten tanulnak, hogy néhány év múlva meg­kapják a kapcsolástechnikai műszerész oklevelet S a két csoportban lévőkön kívül még tizennégy fiatal ismerkedik a gyárban más, új, s a jövőt nézve igen fontos szakmák­kal. Ez a jelen. S a jövő: még több új szakember képzését tervezik az új szekszárdi gyár. ban. Több mint száz olyan fiatalt várnak, akik a telefon- központok gyártásával kapcso. latos szakmákban kívánnak szert tenni új szakismeretek­re. (fez — sző

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom