Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-02 / 28. szám

Emberek az emberekért

Magyar Vor5slcereszí7 széles feorű társadalmi tevékenységet kifejtő íömegszervezet. Feladata a Magyar Népköztársaság szociálpolitikájának támogatása. Társadalmi mozgalommá fejlesztette a véradást; 60—70 000 állandó önkéntes véradót tart nyilván, közöttük 50—100-szc ^ >s véradókat. Uj feladatként a lakosság egészségügyi nevelését, egészségkultúrájának fokozását tűzte ki. (Uj Magyar Lexikoné.)

Szinte naponta hallhatjuk citálni a mai ember közönyét bizonygató példákat, amelyekhez bárki erre hajlamos hoz- zátódíthat annyit, amennyitől már összeszorul a szív, s amíg a hatás tart komorabb színeket is ölt a világ. Furcsa módon ezek a példák a hangosabbak, noha minden elrettentésre szánt történetnek van föllélegzésre okot adó optimista ellenpárja akár öt-tíz is. Legtöbbször olyanok ezek a derűsebb,- emberséget bizonyító történetek, hogy ismerhe, ti őket bárki. Talán ezért felejt, jük, el őket hamar. Ezért mosódnak el gyorsan, pedig tulajdonképpen ezek a számontartásra érdemesek — általá-' riosabb- voltuk miatt. Elkerülendő a fölös szószaporítást, azért érdemesebbek számontartásra, mert akár így hangoztatja a széles közvélemény, akár nem; az ember az emberért sohasem volt olyan sokra képes, mint napjainkban!

Kicsiny a bors...

Itt vannak például azok, akik tevékeny tagjai egy — a mottóként-használt idézet tanúskodása szerint —széles körű társadalmi tevékenységet kifejtő tömegszervezetnek, a lyiagyar Vöröskeresztnek.

Megyénket a kicsi jelzővel látta el az ország. Nem is szólhatunk ellene, a nagy hazában ez a haza csakugyan kicsi, noha telik tőle mindaz, amit,a nagy, a tágabb értelemben vett pátria elvárhat Tolna megyétől, az itt élő emberektől, akik sajátos körülményeink között ugyanolyan hozzáértéssel, buzgalommal, helytállással építői a szocialista társadalomnak, mint a borsodiak, békésiek vagy vasiak. Igaz, van amiben eredményeink szerényebbek, de vapnak olyan sikereink is, amelyek révén nemcsak hogy jő,1 hanem előkelő helyet foglalhatunk el a legkülönfélébb céllal elkészített országos ranglistákon. Nos, ami a Vöröskereszt Tolna megyei szervezetének munkáját illeti, jó az' országos helyezésünk és .erre joggal lehetünk büszkék, lévén, hogy a gyakran „csak" köszönömmel dotált tevékenység minden mozzanata a közöny és érdektelenség ellen szól, méghozzá tettekkel.

Történelmi helycsere

Lakosságunk hét százaléka 'tagja a Vöröskereszt megyei szervezetének. Ez 1684 férfit és nőt, idős és fiatal embert jelent. Foglalkozás szerinti megoszlásuk igen színes, változatos. Egyvalamiben azonosak: az aktivitásban, abban, hogy idejüket, energiájukat szívesen adják olyan ügy szolgálatára, melynek haszna túlnő azon, amit egyéni haszon fogalmára lehet szűkíteni. Jó-ezt kimondani, leírni, kivált, ha az .emlékezet tárából hívatlanul is előbukkan a Magyar Vöröskereszt történe- téntek néhány nem jelentéktelen epizódja. Hadd emlékeztessünk! A Magyar Vörös- kereszt elődszervezetei nem túl jó emlékezetűek. Vegyük csak az indulást. 1881-ben alakult meg a Magyar Szentkorona Országainak Vöröskereszt Egylete, mely nyomban csatlakozott is a Nemzetközi •Vöröskereszthez. Mit csinált ez az egylet? Más okos elfoglaltság híján erre fanyalodó mágnás asszonyok és középosztálybéli úriásszonyok jótékonykodtak benne, így szándékozván „megoldani" azoknak a néposztályoknak szociális problémáit, mely néposztályokra a vérszegény jótékonykodás irányult. Az egylet az első világháború éveiben — és nem véletlenül — katonás színezetet öltött, amikor is félárbocra eresztve a jótékonykodás zászlaját, az önkéntes ápolónőképzés har- ciasabb feladatát látta el az előbbinél természetesen jóval nagyobb igyekezettel. A működésnek ez az invokációja az, ami kézenfekvővé tette a majdani folytatást, azt, hogy a karitatív célok hirdetése nem zárta ki a második világháború uszító propagandájában való aktív részvételt, a Szovjetunió gyalázását, a frontra induló katonák „hon- leányi” lelkesítését, a szere- tetcsomagok gyűjtését. Az sem volt meglepő, *- r>av a későbbi fasiszta vezetők Nyugatra lopták a szervezet vagyonát. Az pedig már természetes, hogy merőben más alapokon, de végre céljának megfelelően alakult újjá 1948- ban a Magyar Vöröskereszt, mely demokratikus tömegszervezetté 1951-ben válhatott, míg a tevékenység napjainkban tapasztalható kibontakozásának határkövét 1957-ben jelölhette meg. Az, hogy ez évben ünnepeljük hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulóját, hogy XI. kongresszusára készül a Magyar Szocialista Munkáspárt, az ország népe, indokolja a fenti kitérőt. Indokolja, mert jó az, ha minden vonatkozásban tudjuk, hogy honnan hova jutottunk, jó azt is tudni, mit tehetne még az ember az emberért, a szocialista fejlődés talaján állva.

Számvetés

Tekintsük át együtt és csak az 1974-es év munkáját véve alapul.

Megyénkben a Vöröskereszt tavaly 142 újabb egészségügyi állomást hozott létre. E gyarapodással az állomások száma 672-re növekedett. Van 640 segélyhelyünk. Az egészségügyi felelősök száma pedig megközelíti a 400-at. A szervezet hatóképességének növekedését ezek az adatok is tanúsíthatják, ám ami ezt imponálóbban bizonyítja és elsőként semmisíti meg a közönyösség, érdektelenség bevezetőben említett vádját, az a véradómozgalom alakulása. Tavaly a megye térítésmentes véradási terve 45C0 liter volt, a teljesítés 4934. Hogy mit jelent ez a gyógyítószolgálat biztonságos működése szempontjából, ne boncolgassuk most. Jegyezzük azonban meg, hogy visszatérő véradó a térítésmentes donorok 80 százaléka, hogy megyénk lakosságának 5,6 százaléka adott az elmúlt évben vért, és vállalt legtöbbször névtelen áldozatot ismeretlen embertársaiért. Nagyszerű dolog ez, és más társadalmi formációban elképzelhetetlen is, mint ahogyan, más, nem szocialista országokban az is elképzelhetetlen, hogy a többszörös véradók magas kormánykitüntetésben részesülhetnek. Tavaly a megye 1486 többszörös véradója kapott igen magas kitüntetést A faddi Lackó József 82-szeres véradóként kapta meg például a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. S ami új; a kitüntetett véradók munkahelyi vezetői pénzjutalommal, jutalomszabadsággal toldották meg a társadalmi és kormány szintű elismerést Nemrég volt módom hallani, hogy a térítésmentes véradómozgalom eredményei az ösz- szefogás erejét dokumentálják, az egyenletes fejlődés is ennek az összefogásnak tudható be, bár vannak még községeink, melyeknek lakossága nem mutat csekély készséget sem

a segítésre, pedig nem kétséges, hogy Majos, Váralja, Gyulaj, Kocsola, Dunaszent- györgy, Nagydorog, Sárszent- lőrinc és Nagykónyi lakosai közül is akadtak már olyanok, akiknek az életét az aktív véradók valamelyike mentette meg. Településeink döntő többségében azt vallják az emberek, hogy „adni jobb, mint kapni”. Bízzunk abban, hogy a felsorolt községek lakói is fölismerik ezt a tulajdonképpen kicsike igazságot, melynek ismerete nélkül alig létezik hétköznapi tartalmú, de annál általánosabban birtokolt emberi nagyság.

Több isme-etet!

A Vöröskereszt Tolna megyei szervezete 1974-ben igen sok formáját alkalmazta az egészségügyi felvilágosításnak, egészségnevelésnek, mint az ezt megelőző években és ez természetes. A népesedéspolitikai határozatok végrehajtása tette szükségessé az ismeret- terjesztés frontjainak célba illő megerősítését. Ez meg is történt. Településeinken 104 tanfolyam indult a kismamák kérésére, 44 tanfolyam pedig a gyermeknevelés egészségügyi vonatkozásai iránt érdeklődő szülők kérésére. Több százra tehető azoknak a leányoknak a száma, akik készülve az anyai hivatásra 47 településünkön elvégezték a nagylányok iskoláját. Tekintélyes azoknak a száma is. akik középiskolás és szakmunkásképzős fiatalságunk köréből a családi életre való felkészülésben kaptak segítséget. Hosz- szú lenne felsorolni valahány sikeres képzési formát, de talán abból, hogy csak az egészséges életmód, helyes táplálkozás témakörében tartott előadás-sorozatokat — összesen 188 előadás — több mint hétezren hallgatták meg, kép alkotható az ismeretszerzés szomjúságáról, az ismeretterjesztők munkájáról. Tiszteletet parancsol a vöröskeresztes aktiváltnak az a tevékenysége is megyénkben, amely a. környezet szervezett védelmét célozta és célozza, hiszen életre hívott jelzőszolgálatuk komoly segítséget jelent’ a megye állami, társadalmi szerveinek. Működhetne jobban is ez a jelzőszolgálat? Kétségkívül működhetne és bizonyosan fog is még jobban működni, eddig megszerzett tapasztalatai birtokában! A környezetvédelem témakörében egyébként 100 előadás hangzott el a megye különböző pontjain. A fáradozás gyümölcsei be kell hogy érjenek, lévén, hogy a modern élet sok veszély forrását táplálja, és ha nem őrködünk elég éberen és elég sokan, ellenségünkké válhat a szennyezett talaj, víz és levegő.

A már említett véradómozgalom ismeretterjesztés, környezetvédelem szervezésén kívül jelentékeny részt vállalt a Vöröskereszt Tolna megyei szervezete a Tiszta, virágos Tolná megyéért fejlesztési ver, seny szervezésében, értékelésében is. Aktívái az ipari üzemekben, iskolákban, általában havonta egyszer, a városok, falvak lakóterületein évente kétszer ellenőrzik és értékelik a higiénés viszonyokat.

Nincs hátraarc

Jelen körülmények között egy ponton látszik sikertelennek a legösszefogottabb erőfeszítés is, és ez nem más, mint az alkoholizmus elleni küzdelem. Ott tartunk, hogy helyileg nemcsak a szélesebb értelemben vett közvélemény, csekély kivétellel maguk a vöröskeresztes aktívák is céltalannak látják eredménytelensége miatt az alkoholizmus ellen folytatott harcot. Márpedig ha a kérdés társadalompolitikai súlyát vesszük, tarthatatlannak kell minősítenünk ezt a helyzetet.

Tény, hogy az alapszervezetek javaslatára, illetve kezdeményezésére még így is 88 elvonókurás kezelésre került sor 74-ben. Tény az is. hogy növekedett az utógondozottak száma. Pontosan 79 utógondozottat tartanak nyilván. De elfogadhatjuk-e megmásítha- tatlanként, hogy tavaly csak 48, az alkoholizmus veszélyességét hirdető előadás megtartására volt mód az érdeklődés hiánya miatt? Véleményünk szerint nem! Az általános fegyverletételi hangulat szítása helyett éppen ezért időszerű lenne fontolóra vénni, hogy tulajdonképpen milyen lehetőségek állnak az alkoholizmus elleni küzdelem rendelkezésére? Elég hatóképes-e az a társadalmi- bizottság, mely eddig nem annyira kezdeményezéseivel, mint inkább elnökeinek gyakori változásaival tüntette ki magát és aminek tagjai — tisztelet a kivételnek — csaknem olyan passzívak, ha alkoholizmusról van szó. mint akik illetéktelenül a közvélemény nevében legyintenek e nagyon elterjedt szenvedély-betegség, nagyon is jól ismert gazdasági, társadalmi, családi veszedelmeire?!

E vonatkozásban megújulásra lenne szükség — hangzott el a Vöröskereszt megyei Vezetőségének nemrég lezajlott ülésén. Mi is úgy véljük, hogy szükség van a megújító szándék tettekre- váltására, mert ami megy — ha nem is hangzatos sikerekkel — más megyékben, itt sem jelenthet lehetetlent. Gondosan kidolgozott stratégia nélkül persze, hogy nem megy semmi, holtpontjáról nem mozdul ki ez a küzdelem sem.

Köztuiajdonú siker

De térjünk vissza a Vörös- kereszt megyei Szervezetének munkájához, mert az az igazság, hogy az eredményekből van azért több. s nem a negatívumokból.

Tavaly közel ezren végezték el a Vöröskereszt házi be- tegápolói tanfolyamait. Ennek a haszna ismét nemcsak egyéni haszon. A tanfolyamon szerzett ismereteket a betegápolók úgy is kamatoztatták, hogy háromszázhuszonhat idős és magányos ember gondozását végezték. Ebben az évben a házi szociális gondozásban részt vállaló vöröskeresztes tagok száma a megyében már meghaladja az ötszázat és munkájuk arra a kapcsolatra épül, amit a helyenként tevékenykedő szociális gondozónőkkel építettek ki. Az idősebbek — bár sokan. de még mindig nem elegen — inkább ezen a vonalon tevékenykednek, míg a fiatalok a szociális otthonok, az öregek napközi otthonait segítik rendszeresen. Kiemelkedően jó munkát végez a Vöröskereszt a polgári védelem speciális feladatainak ellátásában is. Munkával megszerzett tekintélyének gyarapodását jelzi továbbá, hogy míg korábban a Vöröskereszt kopogtatott a munkahelyek vezetőinél az elsősegélynyújtó tanfolyamok megszervezésének ajánlatával, most a munkahelyi vezetők kérik már az ilyen tanfolyamok megszervezését. Tavaly, az előre tervezett 200 elsősegélynyújtó tanfolyam helyett 283 tanfolyamot kezdtek és zártak sikerrel. „Ez az egyik legnépszerűbb oktatási formánk” — hallottam, és egyáltalán nem bántotta a fülemet a közlés dicsekvő, büszkélkedő hangszerelése. Az a véleményem ugyanis, hogy aki megküzdött valam; sikerért — ami ráadásul köztulajdonú napközi otthonait segítik rendke arra és ne reitse semmilyen körülmények között véka alá.

LÁSZLÓ IBOLYA

Űj mentoáMomásoL több kocsi,

korszerűbb felszerelés

Továbbfejlesztik a mentöellátás színvonalát

Csaknem másfél millió beteget szállítottak tavaly az Országos Mentőszolgálat gépkocsijai, negyedmillióval többet, mint öt évvel ezelőtt.

— 158 mentőállomásunk ötezer dolgozója mindent megtesz azért, hogy a halasztást nem tűrő esetekben késedelem nélkül, a lehető legrövidébb idő alatt eljussanak a megadott címre — mondta <ir. Bencze Béla, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója Mis- kolczi Péternek, az MTI munkatársának. — Ezt a célt szolgálja egyebek között az a jelentésrendszerünk , is, amelynek alapján minden egyes -sürgős hívásnál megvizsgáljuk: késett-e, — s mikor, miért és mennyit — a kivonuló egységünk. E vizsgálatok alapján állíthatom: munkánk jelentősen javult az utóbbi években.

— öt évvel ezelőtt például a hívások 9,4 százalékánál indítottuk késéssel kocsijainkat. Tavaly ez az arány nem érte el a 6 százalékot, pedig az elmúlt évben — az öt évvel korábbihoz képest —' negyedmillióval több kivonulásunk volt.

— A segítségnyújtás színvonalának javulását azonban mentőkocsijaink korszerűbb felszereléseinek is köszönhetjük. Az utóbbi öt év alatt például minden egyes kocsinkat elláttuk olyan vákuummatracokkal, amelyek a sújyos, nagy fájdalmakkal járó sérülések esetén kellően védik a szállítás káros hatásaitól a betegeket. Egy-egy ilyen speciális matrac 35 000 forintba kerül, s mindössze két perc kell ahhoz, hogy a helyszínen a beteg szállítására alkalmassá tegyék. Ugyancsak az utóbbi években rendszeresítettük azokat a speciális lélegeztető ballonokat, amelyek légzési zavarok esetén alkalmazhatók igen eredményesen.

— Ami az idei tervünket illeti, a kiselejtezett koesik pótlása mellett negyven új autóval növeljük mentőpár- kunkat. Ugyanakkor jelentős összegeket költünk mentőállomásaink hálózatának fejlesztésére is. Az idén elsőként Szerencsen készül el egy nyolc „futókocsis” állomás. Marton- vásáron az ott levő elavult egy garázs os épület helyett — négy gépkocsi befogadására és javítására is alkalmas, új, korszerű állomást alakítunk ki. Hasonló, hatkocsis állomás építését kezdték meg a közelmúltban Szentesen,, s egy régi szülőotthon • átalakításával ■ új mentőállomás épül a Szeged és Kiskunfélegyháza közötti Kisteleken is. Ez utóbbi átadásával az ország térképén az utolsó olyan „fehér folt” is megszűnik, amelyet a legközelebbi mentőállomástól csak 30 kilométernél nagyobb úttal lehetett megközelítem. (MTI)

197S. február 2,