Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

Ülést tartott a Minisztertanács Magyar vezetik üdvözli távirata Kuba nemzeti ünnepe alkalmából Kuba ünnepel Immár tizenhatodik alka­lommal köszöntjük az új év első napján a nyugati föld­rész első szocialista országát. Fidel Castro, Camilo Cienfue- gos és Che Guevara irányí­tásával a kubai forradalmá­rok 1959. január 1-én, csak­nem hatéves harc eredménye­ként, véglegesen megdöntöt­ték Batista diktatúráját. A küzdelem, a megpróbáltatá­sok időszaka azonban nem ért véget. A karib-tengeri szi­getország hős népének a bel­ső ellenforradalmi erők mel­lett dacolnia kellett az Egye­sült Államokkal, amely kez­dettől fogva a kubai fejlődés ellen lépett fel. Kuba sikeresen vívta meg a harcot fennmaradásáért. Most, több mint másfél évti­zed távlatából visszapillant­ván válik igazán kézzelfogha­tóvá, hogy milyen nehéz utat kellett megtennie a kubai népnek. Washington nyomásá­ra az Amerikai Államok Szer­vezete 1964-ben diplomáciai, katonai, gazdasági blokádot vont a szigetország köré. A szocialista államok és elsősor­ban a Szovjetunió önzetlen segítségével sikerült hatástala­nítani a blokád következmé­nyeit. A szocialista fejlődés kubai eredményeit ma már világszerte elismerik, s Ku­ba vonzó példa a társadalmi, gazdasóai ellentmondásokkal küszködő latin-amerikai népek számára. 1974. fontos esztendő volt Kuba nemzetközi tekintélyé­nek további erősödése szem­pontjából. Az utóbbi időben hét latin-amerikai kormány, köztük a perui és az argentin helyreállította a diplomáciai kapcsolatot Havannával. Az AÁSZ novemberi, quitói érte­kezletén pedig már tizenkét ország foglalt állást a blokád megszüntetéséért A kormány Tájékoztatási Hivatalé közli. A Miniszterta­nács kedden ülést tartott. A külügyminiszter jelentést tett Peter Mladenovnak, a Bolgár Népköztársaság kül­ügyminiszterének december 17—20. között hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A szívélyes légkörben lezaj­lott tárgyalások során a kül­ügyminiszterek megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország között teljes a nézet- azonosság az összes érintett nemzetközi kérdésben. Hangsú­lyozták, hogy tovább kívánják fejleszteni a két ország együtt­működését és hozzájárulnak a szocialista közösség egységé­nek erősítéséhez. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomá­sul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette Adam Maliknak, az Indonéz Köztársaság kül­ügyminiszterének december 13 —17. között hazánkban tett hi­vatalos látogatásáról szóló je­lentést. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a laoszi ideiglenes nemzeti egységkormány küldöttségének december 15—18-a között ha­zánkban tett hivatalos látoga­tásáról szóló jelentést. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a magyar—indiai gazdasági, tudományos és műszaki együtt­működési vegyes bizottság ok­tóber 28. és november 2. között New Delhiben tartott üléséről szóló jelentést. A tárgyaláso­kon megállapították, hogy szá­mos lehetőség van az együtt­működés további szélesítésére, különösen a kohászat, a gép- és vegyipar, az elektronika és távközlés, valamint a mező- gazdaság területén. Az egészségügyi és a mun­kaügyi miniszter, valamint a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa javaslatot tett a gyógyí­tó-megelőző ellátás állampol­gári jogon történő igénybevé­telére. Az Alkotmány 1972. évi módosításával, valamint az egészségügyi törvénnyel össz­hangban a kormány úgy hatá­rozott, hogy a készülő társada­lombiztosítási törvény hatályba lépésével egyidejűleg a jövő­ben minden magyar állampol­gári jogként igénybe veheti az egészségügyi szolgáltatásokat A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az oktatási és munkaügyi mi­niszter jelentését a szakmunkás képesítésű fizikai dolgozók felsőfokú tanulmányokra való felkészítésének tapasztalatai­ról. Megállapította, hogy a fel­készítés rendszere sikeresnek bizonyult. Ennek alaofán úgv határozott, hogy a következő tanévben a műszakin kívül egyéb különböző szakokra készülő fizikai dolgozóknak is indítanak előkészítő tanfolya­mokat. A résztvevők 70—80 százalékát a nagyüzemek mun­kásaiból válogatják ki. A Minisztertanács titkársá­ga vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a miniszterek és az országos ha­táskörű szervek vezetőinek fi­gyelmét, hogy vizsgálják meg az országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott képvise­lői észrevételek és javaslatok megvalósításának lehetőségeit, és tájékoztassák arról az or­szággyűlés elnökét, valamint az indítványozó képviselőket A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke és Fock Je­nő, a Minisztertanács elnöke a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe, a forradalom 16. év­fordulója alkalmából üdvözlő táviratot küldött dr. Fidel Castro Ruznak, a Kubai Kommunista Párt Központi Az év utolsó napján tartot­ta meg esedékes ülését a dom­bóvári Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága. A testület Benedek Ferenc kapitányság- vezető rendőr százados beszá­molója alapján tárgyalta meg, hogyan alakult a közrend és közbiztonság helyzete 1974- ben Dombóvárott. a napirend témáját igen nagy részletes­séggel tárgyaló beszámoló ki­egészítésére szolgált az a je­lentés, melyet a városi tanács jogi és igazgatási bizottsága készített a vb megbízásából ugyancsak ebben a témakör­ben végzett vizsgálatának anyagából. Mint azt az ülésen részt vevők megállapították; me­gyénk második városában jó­nak értékelhető a közrend és közbiztonság helyzetének ala­kulása. 1974-ben kevesebb bűncselekmény történt Dom­bóvárott, mint az ezt megelő­ző években. Figyelmet követel azonban az a tény, hogy a bűnelkövetések listáján válto­zatlanul a vagyon elleniek, a személyi tulajdont támadó cselekmények vezetnek. El­gondolkoztató ugyanakkor az is, hogy megduplázódott a ga­rázdaságok, valamint a bot­rányokozó részegségek száma. Nem voltak még parkron- gálók 1973-ban. 1974-ben már öt személy ellen kellett eljár­ni parkrongálásért Növeke­dett azoknak a száma is, akik a tiltó rendelkezések ellenére Bizottsága első titkárának, a forradalmi kormány elnöké­nek, és dr. Osvaldo Dorticos- nak, a Kubai Köztársaság el- , nőkének. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, a KISZ, a Nőtanács és a Béke­tanács ugyancsak táviratban köszöntötte kubai partner- szervezetét. fiatalkorúakat szolgáltak ki szeszes itallal és a tavalyi há­rommal szemben az idén 23-an követtek el egészségügyi sza­bálysértést. Nevezhetjük vi­szont örvendetesnek, hogy a város területén egy bűncse­lekmény sem okozott jelentős kárt a társadalmi tulajdonban. A személyi tulajdon ellen el­követett bűnesetekben pedig az átlagos kár nem haladta meg a 2000 forintot. De majd minden ilyen bűnesetben je­lentős szerepet játszott a tu­lajdonosok gondatlansága, nemtörődömsége is. a felkí­nálkozó jó alkalmak sok tol­vajt szültek. A városi tanács végrehajtó bizottsága a napirend felett nyitott vita végén köszönetét fejezte ki a városi-járási rend­őrkapitányság dolgozóinak a közrend és közbiztonság meg­szilárdításában kifejtett tevé­kenységükért, majd számos olyan határozatot hozott, mely ■ rendőrségünk munkájának társadalmi támogatását bizto­sítja a végrehajtás során. A testület végül személyi ügyekben hozott döntéseket, így egyebek között érdemei­nek elismerése mellett felmen­tette igazgatói tiszte alól Csi­kós Imrét és a városi művelő­dési központ igazgatójává ja­nuár 1. hatállyal kinevezte Si­mon Károlyt, az MSZMP dombóvári városi Bizottsága volt PTO-evezetőjét. Ülést tartott a dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Rövidhullámon az éterben Halló tenger!... Halló óceán!... Itt Szekszárdi — És a keresztelőt az Egyen­Tenyémyi szoba az egész a zsúfolt belváros közepén, s lám elfér benne az egész világ. Egy-két mozdulat, s máris sok ezernyi mérföldet utazhatunk a rövidhullámok hátán. Szi- szegés, zúgás, sípoló hangok jönnek valahonnét, nagy messziről, káosz, holdbéli zö­rejek, aztán sípjelek, amelyek­ből én ugyan semmit nem ér­tek, de nagyszerű „tolmácsa­im” vannak hozzá, a rádiósok — Horváth Ferenc, aki 15 és Marosvölgyi Ferenc, aki már 17 esztendeje dolgozik a MA- HART-nál — ők tartják ke­zükben azt a láthatatlan szá­lat, amely összeköti a közpon­tot a hazától távoli kikötőkben horgonyzó, vagy a vízibirodal­makban közlekedő hajókkal, amelyek mint darabka úszó Magyarország közelednek úti­céljuk felé. A 13 600 tonnás Ady óceán­járót hívjuk. , — Halló, Ady! 1 —, Itt vagyok. Jene! Imre, az Ady óceán járó parancsnoka. — Üdvözlet itthonról. Ké­1975. január L rém, válaszoljon néhány kér­désre. — Én pedig a Csendes­óceánról küldöm az üdvözle­tét 40 tengerész nevében. Tes­sék, várom a kérdéseket — Hol lépték át az Egyen­lítőt? — Nem léptük, passzáltuk, az afrikai parttól 550 kilomé­terre. — Milyen volt a tenger és az idő? — Nyugodt, sima tengerünk volt s meleg 23 fok, de 9Q szá­zalékos páratartalommal. — Hogyan lehet ezt kibír­ni? — Nehezen. De azért hoz­zászokik az ember. — Kiket avattak a hajón, és hogyan? — A rádiós feleségét, két matrózt és három gépészt. Ma­gát a szertartást nehéz elmon­dani, hiszen annak hangulata, humora van. Sőt, ha nincs nő a hajón — aki a férjét kísér­te el — akkor még vaskosabb tréfát is megengednek maguk­nak a tengerészek. Nem min­dennapi dolog ugyanis átha­józni az Egyenlítőn. Sok olyan tengerésszel találkoztam, aki többször is áthajózta a vilá­got, búcsút te noDdott »ár « tengernek, de még nem pasz- szálta az Egyenlítőt. öt tengerészt és egy felesé­get avattak az Egyenlítőnél. Az egyik matróz szekszárdi, öt keresem az éterben. A rádiós adja a jeleket. — A szekszárdi matrózt ke­resi egy újságíró. — Sajnos megint rosszkor. Meg kell szakítani a beszélge­tést, ilyenkor nem lehet rá­diózni. Le kell földelnem az adót, mert belém csaphat a villám. Máskor hívjatok... A következő pillanatban már meg is szakadt az összekötte­tés. A központ rádiósa meg­nyugtat, hogy ez nem igazi tengeri vihar, ilyenkor csak a rádiózás veszélyes, a hajózás nem... Karácsony másnapján ismét felvettük a kapcsolatot, s ke­restük a szekszárdi matrózt. — Halló Ady. Itt központ. — Itt Fejér László az Ady éceánjáró matróza. — Üdvözlet Szekszárdról, és a Tolna megyei Népúj ság- tóL — Nagyon köszönöm. Min­dig jólesik az otthoni üdvös- let — Hogyan vészelte át a vi­hart? — Nem volt veszélyes, csak «agyon vUlámlott Ütőnél? — Azt is kibírtam. Volf sok móka, nevetés... Azt látni kellett volna. — Hogyan ünnepeltek ott a távolban? — Igyekeztünk. Már aho­gyan lehet ünnepelni munka közben, ott az Indiai-óceá­non, Madagaszkár közelében. A szakácsunk azért kitett ma­gáért. Volt erőleves, tatár- bifsztek, bélszín és természe­tesen beigli is. Akadt inni­való is. A parancsnok mondott egy rövid beszédet, megaján­dékoztuk egymást... Gondo­latban persze mindenki oda­haza járt, a családi körben. — Nehéz a matróz dolga? — Nem könnyű. Az Ady már elég nagy hajó, s a fe­délzeten elég sok a tennivaló. Itt mindenkinek megvan a maga munkája és azt kell el­végezni. — Mit jelent távol lenni az otthontól? — Nehéz erre válaszolni. Különösen ilyenkor, ünnepi hangulatban. Bizony messze vagyunk az otthontól, szeret­teinktől, a várostól, az ország­tól, és március végéig nem is igen jutunk haza. — Ha újra kezdene? — Akkor is tengerész len­nék. Szép hivatás és sok-sok élmény; a tenger, a kikötők, az idegen városok. Megismer­jük a világot... Csak az a nagy távolság ne lenne ... — Hol töltik a szilvesztert, és mivel koccintanak? — Itt az óceánon, most már távolodunk Madagaszkártól, szilveszterre Mauritius közelé­ben leszünk. Azt hiszem, van pezsgőnk és azzal koccintunk egymás egészségére. — Mit üzen Szekszárdnak? — Azt, hogy üdvözlöm a vá­rost, a barátokat, az ismerő­söket, a lap olvasóit és min­denkinek nagyon boldog új esztendőt kívánok. Szüleim­nek pedig mondják meg, hogy jól vagyok, sokszor csókolom őket, jó egészséget és boldog új esztendőt kívánok... És Ja­pánba Jokohama kikötőjébe írjanak. — Az üzenetet, a jó kíván­ságokat megírjuk, átadjuk. Mi a címe? — Szekszárd, Wosinsky; lakótelep 22. — Rendben. Akkor búcsú­zunk. Boldog új esztendőt és jó szelet, szerencsés hajózást, mielőbbi hazatérést. MA&KUSZ LASZLÚ ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom