Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-12 / 10. szám

Est hozta a hét a külpolitikában Infláció Így látta a hetet hírmagya­rázónk, Pálfy József: Az ember nem tud szabadul­ni az érzéstől, hogy az iráni sah, a perzsák mai ura a 2300 —2500 évvel ezelőtt élt három Dárius után valamilyen mo­dern Dárius szerepét szánja magának. Kerek egy eszten­deje, a hamburgi Der Spiegel­nek adott feltűnő nyilatkoza­tában már megmondta, hogy az olajának felértékelődéséből kapott dollármilliárdokat egy­részt hadseregének fejlesztésé­re. s így az ország nemzetközi súlyának növelésére kívánja felhasználni, másrészt befek­teti az iparba, mind otthon, mind a tőkés Nyugaton. Az­óta már megszerezte a nyugat­német Krupn-konszern rész­vénytőkéjének egy jelentékeny részét, további milliárdjaival pedig 'hol a francia korménv- főt. hol az egyiptomi államfőt kívánja megnyerni a maga el- képzelése'nek; S ahogy az iráni dollármil’Iárdok körbevándo­rolnak, az ember eltűnődik azon, hogy sem az olajnak, sem a pénznek nincs szaga. (Irán például Izrael olajszíl’í- tója. Az Izraeltől karolt dollá­rokból juttat Egyiptomnak, amelv szembenáll Izraellel, de ad Franciaországnak is, amely hivatalos politikájával az arab országok pártjára áll. A dol­lárjaiért az iráni sah az Egye­sült Államokból vásárolta a legkorszerűbb fegyvereket. A korábbi, már nem annyira modem, amerikai gyártmányú fegyvereit viszont,,-átadja»nícr- dániának. amely elvben szin­tén Izrael ellenlábasa.) Következetlenséggel ,yá£jpV ható talán a sahinsah, a tehe- ráni uralkodó? Aligha. Ami­kor az ammani uralkodó Husz- szeint támogatja, nem annyira Izrael ellen, mint — a palesz­tinok ellen teszi. Azok az Irán­ból érkező amerikai fegyverek a palesztin néo elleni esetle­ges újabb jordániai támadási­hoz is jók lehetnek ... á ha a nehéz gazdasági helyzetben lé­vő Szádat elnöknek juttat egymillión! dollárt, akkor ez­zel a kairói politika irányát befolyásolhatja. Még ezen a héten is gyűrőz­(Folytatás az 1. oldalról) Ceorgij Grecsko fedélzeti mérnök leningrádi születésű. 1955-ben fejezte tanulmányait a katonai műszaki főiskolán. Ezt követően tervezőirodában dolgozott, Szergej Korol jov akadémikusnak, az űrrakéta­rendszer főtervezőjének irá­nyítása alatt. Kezdettől fogva tehetséges és kezdeményező mérnöknek bizonyult. Georgij Grecsko 1967-ben megvédte a bolygóközi űrállo­másoknak a Hold felszínére történő leszállásával kapcsola­tos gyakorlati munkája alap­ján írott disszertációját és a műszaki tudományok kandi­dátusa lett. A fedélzeti mérnök Guba- rév parancsnoknál négy évvel később kapcsolódott be az űr­hajósok munkájába. Georgij Beregovoj tábornoknak, az űr­hajósok felkészítési központja vezetőjének értékelése szerint Georgij Grecsko legfőbb voná­sa „a magas szintű elméleti U75. január 13. tele a közel-Ítéléti politikai vi­zeken .azok a hullámok, ame­lyeket a Kissinger amerikai külügyminiszter , emlékezetes kijelentése által - kavart vihar keltett. A -State Department ura a Business Week című he­tilapnak adott nyilatkozatában n?rp zárta ki annak a lehető­ségét, hogy „végső esetben” az olaj ellátás biztosítása végett az USA fegyveresen beavatkoz­hatna ... Áz a Szadat elnök, aki amerikai látogatásra ké­szül, legalábbis egyes arab lap jelentések szerint, kényte­len volt sajnálkozásának kife­jezést ac’ni Kissinger fenyege­tőzései miatt és el is' utasítani áz amerikai beavatkozás gon­dolatát. ' Ugyanakkor Szadat értésre adta, hogy ha válto­zatlanul szükségesnek tartja is a genfi közel-keleti békekon­ferencia újrakezdését, a kissin. geri ..kis lépések diplomáciája” jegyében belemenne abba, ho^y Izrael ürít-en ki újabb területeket. Izraeli nyilatkoza­tok szerint a Sinai-félszigeten a hágókig vonulnának vissza — arab politikai engedmények fejében... . AHon izraeli külügyminisz­ter a hét végén Washingtonba utazott. Mindenekelőtt nagy összegű anyagi támogatásért fordul az amerikai kormány, hoz. A maximális fel Aviv-i igény kétmilliárd dollár, ennek háromnegyedét fegyvervásár­lásokra fordítanák, félmi'liárd pedig az' infláció megfékezé­sére, az államháztartás hiá­nyainak. fedezésére kellene. BTzojT^.ös.'.hogy Állón látogatá­sa, sörén a „kis..lépések” mi- hénléjót. sorát is megvitatják. „ Á„ Mt ejéién fontos, ese­ményre’.'’’került sor a közel- keleti „északi fronton”: Szíria és Libanon államfőinek talál­kozójára. Tudnunk kell. hogy Libanon' semleges volt az utóbbi izraeli—arab háborúk­ban, de mert területére befo­gadta a palesztin menekülte­ket, újabb és újabb izraeli tá­madások célpontjává lett. Asz- szad Szíriái elnök és Franzsié libanoni államfő eddig nem tudta összehangolni a két or­szág politikáját Izraellel szem­ben, mostani első csúcstalál­kozójukon megbeszélték az iz­felkészültség és a gazdag mér. nöki tapasztalat”. Gubarev alezredes a TASZSZ tudósítójának a kö­vetkezőket mondta: „Progra­munkban számos tudományos kísérlet szerepel, amelyek az alaptudományágakhoz és az alkalmazott tudományokhoz egyaránt kapcsolódnak. Ezért nagy alapossággal tanulmá­nyoztunk mindent, amit ebben a vonatkozásban a Szal- jut—1 és Szaljut—3 le­génysége végzett. Minden egyes repülés egy lépést jelent előre,-.de nem a nullponttól, hanem az eddig elért eredmé­nyektől számítva. Georgij Grecskóval együtt a világűr­ben végzendő munkánk során a legjobb tapasztalatokból kí­vánunk meríteni, meg akarjuk szilárdítani és tovább kíván­juk fejleszteni ezeket a tapasz­talatokat Grecsko fedélzefi mérnök ki­jelentette: „Bolygónk világűr- beli tartalékainak tanulmányo­zása, ésszerű felhasználásuk biztosítása nem egyetlea aap és nem egyetlen nép- leladata. Örömünkre • szolgál, hogy részt vehet link1- ennek az átfogó fel­raeli agressziós cselekmények elleni közös védelmi erőfeszí- téS6Ílv6t A közel-keleti események nem vonhatták el a világ fi­gyelmét a távol-keleti fordula­tokról: Dél-Vietnamban egyre hevesebben-hangosabban dö­rögnek a fegyverek. A saigoni rezsim területrabló (hadműve­leteire a dél-vietnami ideigle­nes forradalmi kormány csa­patai megadták a választ: visszafoglalták Phuoc Binh tartományi székhelyt. Megtor­lásul a saigoni légierő a pol­gári lakosság településeit bom­bázta. A vietnami hírek halla­tán szinte az volt az ember ér­zése, hogy a háború kiújul, pedig igazság szerint teljesen még véget sem ért, a párizsi békemegállapodások ellenére sem... Az Egyesült Államok maga­tartása szintén hasonlít ahhoz, amit a vietnami háború évei­ben láttunk: Ford elnök 300 millió dolláros rendkívüli se­gélyt kíván juttatni Thieu rendszerének, hogy r,z fokoz­hassa háborús erőfeszítéseit, és az USA távol-keleti flottája erőfitogtató hadműveletbe kez­dett. Európában egy — látszólag kis jelentőségű — parlamentá­ris esemény érdemelt figyel­met: a dániai választások ki­menetele. Azt bizonyította új­ra. hogy napjainkban a ha­gyományos módszerek már nem tudnak megoldást hozni a tőkésvilág problémáira. A kis. Dánia a Közös Piachoz történt csatlakozásának terheit nyögi. A nadrágszíjmeghúzásl politikát egy éve még a szo­ciáldemokrata Jorgensen kor­mánya próbálta alkalmazni, — belebukott. Az utód, a mérsé­kelt liberális Härtling, szintén nem tudta keresztülvinni a parlamentben. Idő előtti vá­lasztást íratott ki. amely még­sem hozott döntést: egyszerre növelte mandátumainak szá­mát az első kormánypárt és az ellenzéki szociáldemokrata párt. Ilyen körülmények kö­zött új kormányt alakítani ta­lán még nehezebb lesz. Dánia politikai válságát az új vá­lasztások semmiképp sem ol­dották meg... Elutazott a máltai gazdasági küldöttség Január 8—11 között máltai gazdasági delegáció tartózko­dott Magyarországon. A Kül­kereskedelmi Minisztériumban Baczoni Jenő, államtitkár esz­mecserét folytatott Paul Xue- reb kereskedelmi, iparügyi és idegenforgalmi miniszterrel, valamint Agatha Barbara munkaügyi és népjóléti mi­niszterrel. Ismertették egy­mással országaik gazda­sági helyzetét és fej­lesztési célkitűzéseik Paul Xuereb minisztert fo­gadta Szurdi István belkeres­kedelmi miniszter és dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élel­mezésügyi államtitkár. Agatha Barbara miniszterasszony láto­gatást tett dr. Orbán László kulturális miniszternél és Buda István munkaügyi államtitkár­nál. A máltai delegációt a Külügyminisztériumban fo­gadta Nagy János miniszter- helyettes. A delegáció szom­baton elutazott Budapestről. Búcsúztatására a repülőtéren megjelent Baczoni Jenő kül­kereskedelmi államtitkár, va­lamint a Külügyminisztérium és a Külkereskedelmi Minisz­térium vezető munkatársai. (MTI) Ai ősz vége, a tél eleje az Egyesült Államokban mindig a gépkocsikereskedők nagy ideje. A posta ilyenkor szállítja ház­hoz a színes prospektusokat az új — soha ilyen kényelmes még nem volt, soha ilyen biztonsá­gos még nem volt, soha ilyen csodálatos nem volt — gépko­csikról. És megtelnek az új már­kákkal az autószalonok kirakatai, új reklámtáblákat állítanak feí az országutak mentén. 1974-ben ez a nagy aulósresztivál nem így zajlott le. Az idei kampány­nak két fő sajátossága volt. Az egyik: a tavalyi esztendőhöz képest 38 százalékkal csökkent az új kocsik eladása. A másik — nem kevésbé lényeges — vonás: az eladási nehézségek ellenére az autók ára nem csökkent, hanem emelkedett. Ez a piac törvényeivel annyira szembenálló jelenség megmu­tatta a szándékot: fizessék meg ez új kocsit vásárlók — ha ke­vesebben is vannak — a t- -i!yi profitot Ha a teljesség igénye nélkül végigszaladunk néhány tőkés országon, megnézühk néhány árucikket, kiderül, az árak emel­kedését szinte semmi sem kor­látozza. Az Egyesült Államok­ban például a cukor négyszer annyiba kerül, mint 1973-ban. Az alapvető élelmiszerek — a tejtől a húsig — átlagosan 40 százalékkal kerülnek többe. Egy nemrég végzett közvéleményku­tatás szerint a megkérdezettek 80 százaléka úgy vélekedett: nem érdemes takarékoskodni, mert a pénz a közeljövőben nagymértékben elértéktelene­dik, Angliában két év alatt a hagyományos népélelmezési cikk, a marhahús óra 98 szá­zalékkal nőtt. A London Univer­sity közgazdászai szerint egy év alatt 17,1 százalékkal romlott a pénz. (Nagy-Britanniában csak becsülik az inflációt, hivatalos árstatisztikája nincs az ország­nak.) Olaszországban a téli ru­hanemű, a hús és a fűtöcnycg ára úgy felszaladt, hogy a la­kosság jelentős rétegei kényte­lenek lemondani a rendszeres húsevésről, az új télikabátról, az egésznapi fűtésről. Visszaesett a könyvet vásárlók, a moziba já­rók, az újságelőfizetők száma. A líra 1974-ben háromnegye­dét éri csak 1973-as vásárló- értékének. Már szó esett az országon­ként előidézett inflációról, meg az importált inflációról, s e kettő együttes hatásáról. Ho­gyan jelentkezik ez Olasz­országban? Az állami költségve­tés hiánya 9 ezer milliárd líra. A rossz és költséges közigazga­tás, a felesleges intézmények százainak kiadása, a pazarló ipar felemészti az erőforrásokat, a termelő beruházások, a fej­lesztés elől. Ugyanakkor az or­szág nagymértékben rá van utalva a nemzetközi piacra, szinte minden nyersanyagból be­hozatalra szorul. Az import­árak szintje az utolsó évben 82 százalékkal nőtt, mig az olasz exportáruk ára alig emelkedett Az etiópjai ideiglenes kato­nai kormányzótanács szomba­ton közleményt publikált. A közlemény az Eritreában az utóbbi időben végrehajtott ter­rorakciókat „egy maroknyi fe­lelőtlen lázadó” cselekményei­nek minősíti, és élesen elítéli. Az ideiglenes kormány — mint a kommüniké hangoztat­ja — „minden erőfeszítést megtesz, hogy megmagyarázza a népnek azokat a történelmi okokat, amelyek a jelenlegi eritreai helyzethez vezettek. Az eritreaiak, akárcsak az etiópiaiak, a régi feudális Elsősorban ez okozza a már említett óriási méretű költségve­tési hiányt. Ki fizesse meg e válság árát? A baloldal a gazdaságszerke­zet átalakítását követeli, hogy lehetővé váljék a termelés nö­velése. A kormány azonban más úton, a fogyasztóskorlátozás út­ján indult el. A hiteleket be­fagyasztja, (s ezzel a termelés- csökkenés, a munkanélküliség növekedése azonnal jelentkezik, az áremelkedés — állami be­avatkozás híján — olyan mére­tűvé válik, hogy az életszínvonal zuhanásával kell számolni). A folyamat ördögi kör. Hi­szen Olaszország hatalmas mérleghiánya, önerőből megold­hatatlan gazdasági bajai meg szorosabban kapcsolják az Egye­sült Állomokhoz, a Közös Piac többi tagállamához — az im­portot infláció forrásaihoz. És ráadásul ennek a kapcsolódás­nak még politikai ára is van, amelyet az olasz Ijormány buz­gón meg is fizet: távol tartja a balolda't a gazdasági, politi­kai gyeplőktől. Napjainkban a tőkés kormá­nyok magatartása lényegében azonos. (Talán csak a nyugat­német kormány próbálkozik más megoldással.) Céljuk: korlátla­nul áthárítani az infláció hatá­sait a széles néptömegekre, mi­közben a monopóliumok profit­ja egyre magasabb lesz. A munkanélküliek számának nö­vekedése és a szabadjára en­gedett áremelkedés mellett a bérek befagyasztása — az a két legfontosabb módszer, amellyel a Heath-kormány — a korábbi konzervatív kabinet — mondta ki a tételt: „Azért súlyosbodik az infláció, mert a telhetetlen munkások újra és újra a bérek emelkedését kényszerítik ki. Minden penny béremelés ár­emelést hoz magával". Heath ebbe az elméletébe bele is bu­kott. Most pedig az októberi választásokon abszolút többsé­get kapott munkáspárt „önkén­tes" bérstopja nagyon is ha­sonló koncepcióról árulkodik. Pedig az infláció okai —• mint azt már korábban meg­világítottuk — nem a munka ol­dalán keresendők. A tőke meg­fékezése nélkül — márpedig a kapitalista társadalom hogyan is fékezné meg a tőkét — min­den inflációellenes kampány csak a felszínen mozoghat, ha­tástalan. Az Egyesült Államokban Ford elnök maga indított nagy kam­pányt az infláció megállítására. S hogy a küzdelem harcosai megismerhessék egymást, jel­vényeket készítettek. Darabját egy dollárért. A kampány ed­dig semmi eredményt nem ho­zott, A mozgalom részvevői egy hónap múltán csak annyit ta­pasztaltak, hogy jelvényük most már három dollárba kerül. K. A. (Következik: 5. Az inflációs­hullám és a gátak.) rendszer elnyomásának áldo­zatai, és jól ismerik ezeket az okokat”. A dokumentum elítéli „a megértés és a jószándék hiá­nyát, amelyet a tárgyalásos rendezést minden eszközzel meghiúsítani igyekvő elemek mutatnak. A lázadók, akik sza­botázs- és terrorakciókat haj­tanak végre az eritreai nép nevében, saját érdekeiket tart­ják szem előtt és saját népük­nek ártanak”. A közlemény cé­loz arra, hogy a terrorakciók mögött külföldi felbujtók áll­nak, Föld körüli pályán a Szojuz—17 Az etiópiai kormányzótanács közleménye i 4. Ki fizesse a válság arát ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom