Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-12 / 10. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, EGVESÜIJETEíri TOLNA MEGYEI KZSTCl* WEPUJSAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLKft MEGYEI BIZOTTSÁGAjjjflC LAPJA VASÁRNAP 1975. jan. 12. XXV. évL 10. szám. ARAI 1,20 Ft Fold körüli pályán a Szojuz—17 A kijelölt tudományos prog­ramnak megfelelően pénteken este, magyar idő szerint 10.43 órakor a Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották fel a Szojuz—17 űrhajót. Az űrhajót kéttagú legény­ség irányítja: Alekszej Guba- rév alezredes, a Szojuz—17 pa­rancsnoka és Georgij Grecsko fedélzeti mérnök. Mindketten először járnak a világűrben. A repülési program a következő­ket irányozza elő: — Együttes kísérletek a Szaljut—4 tudományos űrál­lomással. amelyet 1974. decem­ber 26-án bocsátottak Föld körüli pályára; — A fedélzeti rendszerek el­lenőrzése különböző repülési feltételek között, valamint tu­dományos kutatások. Az űrhajó legénységével ál­landó rádió- és televíziós kap­csolatot tartanak fenn. A Szo­juz—17-ről érkező jelentések szerint az űrhajósok közérzete jó. a fedélzeti rendszerek nor­málisan működnek, a fülkében a földihez hasonló körülmé­nyek uralkodnak. Az űrhajó Föld körüli pá­lyára történő felbocsátása után Gubarev és Grecsko hozzá­látott a repülési program vég­rehajtásához. A Szojuz—17 utasai A szombaton hajnalban Föld körüli pályába felbocsá­tott Szojuz—17 szovjet űrhajó b kozmikus korszak 18. eszten­dőjét nyitja meg. Az űrkorszak kezdetét az első szovjet mes­terséges holdnak 1957 októbe­rében történt felbocsátása je­lentette. Az űrhajó fedélzetén dolgo­zó Alekszej Gubarev és Geor­gij Grecsko egykorúak, mind­ketten 43 évesek. Alékszej Gubarev, az űr­hajó parancsnoka a Volga menti Kujbisevtől nem mesz- sze, egy kis faluban született. A haditengerészeti repülőisko­lát, majd pedig a Jurij Gaga- rinról elnevezett repülőakadé­miát végezte el. Mielőtt az űr­hajósok sorába lépett volna, századparancsnokként a légi. erőnél teljesített szolgálatot. Alekszej Gubarev 1963-ban lépte át a Csillagváros kapu­ját. A legkülönbözőbb, ember irányította űrberendezéseken készült fel. tanulmányozta azok rendszerét és fedélzeti berendezéseit. Jurij Gagarin A. Gubarev- ről 1965-ben írott jellemzésé­ben a következőket állapította meg: „Bátran, magabiztosan repül. Törekvő és energikus. Jól bánik az űrhajók irányító- berendezéseivel. Az irányító­központokban részt vett az űr­repülések földi Irányításában.” (Folytatás a 2. oldalon) Kubai pártküidöitség érkezett hazánkba Az MSZMP Központi Bi­zottsága meghívására Isidoro Malmiercanak, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizott­sága titkársága tagjának ve­zetésével kubai pártküldöttség érkezett Budapestre. A kül­döttséget a Ferihegyi repülő­téren Pullai Árpád, a Köz­ponti Bizottság titkára és Ja­kab Sándor, a Központi Bizott­ság tagja, a KB osztályvezető­je fogadta. Jelen volt Floreal Chomon, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) TOKIO A Japán kormány szombaton jóváhagyta az 1975-re szóló állami költségvetést, amelynek összege 24,6 százalékkal múlja felül a tavalyi költségvetést. Ha hozzáadjuk a nemrég el­fogadott pótköltségvetés össze­gét is, akkor az emelkedés el­éri a 27 százalékot.- Ez pedig azt jelenti, hogy a Miki-kor- mány ígéretei ellenére inflá clós költségvetés született KAIRÓ Szadat elnök január 25-től 28-ig hivatalos látogatást tesz Franciaországban — közölte szombati számában az A1 Ah- ram című napilap. A közös kassza terhe A fogyasztói árak viszonylagos stabilitásának terhét hazánkban az állami költségvetés viseli. Teherbíró képessége nem határtalan, mert a növekvő kiadások számláját végső soron az egész társadalomnak koUI kiegyenlítenie. Az új esztendő első napjai- ban két árintézkedés lépett élet­be: január elsején a világpiaci áremelkedések által leginkább érintett ágazatokban felemelték a termelői árakat, január 6-án pedig ennél szőkébb körben és kisebb mértékben fogyasztói ár­változásokra, elsősorban áreme­lésekre került sor. A termelői árak átlag 8 százalékkal emel­kedtek, míg a január 6-án élet­be léptetett új árak 0,6 száza­lékkal növelik a fogyasztói ár­színvonalat. A termelői és a fogyasztói ár­színvonal egymástól jelentősen eltérő növekedése is utal arra, hogy az árintézkedésekhez költ­ségvetési támogatósok is szük­ségesek. Annál is inkább, mert sem az új termelői, sem az új fogyasztói árak nem fejezik ki teljes egészében a tényleges ter­melési költségeket. Az állami költségvetésnek az a klasszikus funkciója, hogy be­vételeiből gazdaságfejlesztő ki­adásokat finanszírozzon, s biz­tosítsa a társadalom közös szükségleteinek, fogyasztásának kielégítését Am a költségvetés emellett a népgazdaság terv­szerű irányításának is fontos eszköze, s ebből adódóan a gazdaság minden területén —a termelés, a forgalom, a külgaz­dasági kapcsolatok, a fogyasztás, stb. — részt kell vállalnia a fel­adatok és a problémák megol­dásában. forintból 11 milllárdot a kőolaj- ós a gázolajtermékek importjá­nak ártámogatása vesz igénybe. A fogyasztói áraknak — s ez köztudott — a forgalmiadó is alkotó eleme. Csakhogy 1975- ben a várható forgalmiadó. bevételnél is nagyobb összeget — több mint 28 milliárd forin­tot — fordítunk a fogyasztói ár- kiegészítésekre. Más fogalma­zásban: ebben az évben várha­tó 3,6 százalékkal magasabb fo­gyasztói árszínt is csak költség­vetési támogatással tartható fenn. Ha figyelmen kívül hagyjuk a termelőszövetkezetek üzemviteli támogatását s csak a vállalati árbevételben jelentkező, továbbá a termelői és fogyasztói árak­ra ható támogatásokat össze­gezzük, abban az esetben is 100 milliárd forintot meghala­dó summát kapunk. Költségve­tési, államháztartási méretek­ben is hatalmas összeg ez, kö­rülbelül azonos nagyságrendű azzal az összeggel, amelyet eb­ben az esztendőben a társa­dalom közös szükségleteinek ki­elégítésére — társadalombizto­sítás, szociális és egészségügy, kultúra, honvédelem, jogbizton­ság, igazgatás, stb. — felhasz­nálhatunk. Nem vitás, hogy a költség­vetési támogatások hasznos cé­lokat, népgazdasági érdekeket szolgálnak. Ebből a megállapí­tásból mégsem vonható le az a következtetés, hogy minden vállalat, szövetkezet, amely tá­mogatást igényel, kap és hasz­nál fel — egyértelműen jót, hasznosat cselekszik. Az állam­Jubileumi zárszámadás előtt Tamásiban — KÁR, HOGY NEM TEG­NAP JÖTTETEK. Hallhatta­tok volna egy több órás, na­gyon épkézláb vitát arról, ho­gyan tervezzük az idei évet — ezzel fogad Kiss István, a ta­mási Béke elnöke. — A szak­vezetőkkel tartottunk munka- értekezletet. Igazán jót vitat­koztunk, miben, és hogyan léphetünk előbbre ismét eb­ben az évben. Bár a zárszám­adás munkálatai folynak, megkezdtük a tervezést is. Az­zal a meggyőződéssel fogtunk hozzá, hogy ez az év sem lesz könnyebb, mint az elmúlt. Nem érdemes áltatni sem ma­gunkat, sem a tagságot; nincs könnyű, és nincs két egyforma év, és éppen ez a szép a me­zőgazdasági szakmában. — Számadatok nélkül, mit tart a vezetőség a múlt év legnagyobb eredményének? — 1974 volt az egyesülés utáni második év. Elképzelé­seinket terven relül sikerült megvalósítani, A korábbi gyengélkedés után sikerült gazdaságilag megerősödni, de tán még nagyobb vívmányunk a szervezeti megerősödés. A kegyetlenül nehéz munka, a rossz időjárás hozott jót is: összébb hozta az embereket. Semmi más nem tud úgy ösz- szehozni, mint a munka, s ez határozottan sikerült A gépluiayvelésben a decemberi munkabéradaíokat dolgoz­zák fel. (Folytatás a 3. oldalon) Fotó: Gottvald Károly Rövidebb-hosszabb időszak tükrében egyaránt az tapasztal­ható, hogy a költségvetés — a tervszerű gazdaságirányítás esz­köze — évről évre nagyobb sze­repet vállai a gondok megoldá­sában. Ebben az esztendőben például a költségvetési kiadá­sok fő tételét — több mint 30 százalékos aránnyal, s 116 mil­liárd forint előirányzattal — a támogatások alkotják. Ebbe a gyűjtőfogalomba tartozik az állami visszatérítés, a dotáció és a termelési árkiegészítés, az importártámogatás, a fogyasztói árkiegészítés és a mezőgazda- sági szövetkezetek üzemviteli tá­mogatása. De maradjunk a termelői és a fogyasztói áraknál. A termelői árak dotálására az 1975. évi költségvetés — noha az energia- hordozók és a fontosabb alap­anyagok árait felemeltük — majd 23 milliárd forintot irány­zott elő. Egyidejűleg szolgálja a termelői és a fogyasztói árak védelmét az importártámogatás 33 milliárd forintos előirányza­ta. Ez a kiadási tétel érzékelteti, hogy a világpiaci árhatások mérséklése — még a módosí­tott, a megemelt termelői árak mellett is milyen hatalmas anyagi áldozatba kerül a nép­gazdaságnak. Hadd utaljunk arra, hogy erre a célra öt esz­tendővel ezelőtt — 1970-ben — még csupán 1 milliárd forintot kellett áldozni, 1973-ban kb. 5 mUtiárdot Az ésszerű gazdálko­dás követelményeire, lehetősé­geire Htot hogy a 33 milliárd kassza nem népgazdaságon kí­vül, vagy afelett álló intéz­mény, abban a vállalati gazdál­kodás részeredményei összege- ződnek, abból adódnak bevéte­lei is. A vállalat és a költség- vetés kapcsolata két irányú: a a támogatások növelésének az a feltétele, hogy a vállalatoktól több pénz, adó kerüljön a költ­ségvetésbe, ami viszont elkerül­hetetlenül csökkenti az önálló vállalati gazdálkodás pénzesz­közeit. Népgazdasági és össztársa­dalmi nézőpontból sem tekint­hető az államkassza olyan intéz­ménynek, amelynek pénzeszközei korlátlanul vehetők igénybe. A költségvetés jelenlegi kiadási té­telei az összkiadások kb. 19 szá­zaléka szolgálja a beruhózást- felhalmozást, kb. 30 százaléka a társadalom közös fogyasztását, mintegy 8 százaléka a nemzet-, közi fizetési kötelezettségeket, s további 36 százaléka a támo­gatásokat — világosan utal arra, hogy a termelés, a for­galom és az árak dotálása a társadalom közös pénzalapját fogyasztja, korlátozza annak le­hetőségét, hogy a költségvetés többet fordíthasson közvetlen gazdaságfejlesztésre, c társada­lom közös szükségleteinek jobb kielégítésére. Garamvölgyi István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom