Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-09 / 7. szám

Világ PROLETARIAN EGYESÜLJETEK! TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA. MUNKÁSPÁRT TOlHfi MEGYEI BIZOTTSACÁHftK LAPJA CSÜTÖRTÖK 1975. jan. 9. XXV. évf, 7. uáflk ARAI 0.90 F» Közéletünk: ti személyzeti munka ás más fontos kérdések a szekszárdi Városi Tanács V. B. napirendjén A Varsói Szerződés honvédelmi miniszterei bizottságának ülése Tegnapi ülésén több fontos napirendi pontot tárgyalt Szekszárd város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Ezek közül a város kereskedelmi el­látásának értékelésével, a ki­segítő iskola'munkájával ter­jedelmi okokból éppúgy külön foglalkozunk majd, mint a la­kosság érdekeit szolgáló ügy­félszolgálati irodával, annak a hónap végén esedékes megnyi­tása előtt. Az ülés első részében a vég­rehajtó bizottság a párt ká­derpolitikai irányelveinek a városi tanács munkájában való érvényesülésével kapcso­latos problémákat tárgyalta meg. Dr. Fülöp Lajos, a me­gyei tanács személyzeti osztá­lyának vezetője az előterjesz­tett alapos és elemző beszá­molót jónak ítélte. Az bősége­sen tartalmaz konkrét számo­kat és nem ködösíti el a meg­lévő nehézségeket, problémá­kat, hibákat. Ilyen például a munkafegyelem esetenkénti lazasága, a nem céljuknak megfelelően vezetett minősíté­sek és a tanács intézményeinél Végzett személyzeti munka. A személyzeti munka első hal­lásra esetleg kissé elvontnak, talán nem is mindig rokon­szenvesen hangzónak tűnik, pedig fontossága vitathatat­lan. Csak jó személyzeti mun­kával lehet nevelni feladatai­kat magas színvonalon ellátó dolgozókat. Az pedig, hogy ki- nek-kinek ügyével hogyan foglalkoznak a tanácsnál, szinte az egész város közérze­tére kihat. Nagy és örvendetes a válto­zás a tanácsi vezetők és ügy­intézők iskolai végzettségé­ben. Míg 1972-ben csak 30,2 százalékuk rendelkezett egye­temi-főiskolai képesítéssel, ez az arány mostanra 38,7 száza­lékra változott. Ha a jelenleg tanulmányaikat végzők képe­sítést szereznek, az arány el­érheti a kívánatosnak tekintett 45 százalékot. Hasonlóan ja­vult a politikai képzés, főleg színvonalában, hiszen a marxista—leninista esti egye­temet, vagy szakosítót végzet­tek aránya az előbbiek között elérte a 24 százalékot Élénk érdeklődést váltott ki a végre­hajtó bizottság tagjai között a továbbtanulók rendkívül ma­gas, 33 százalékos aránya. Míg korábban 3 évig senkinek nem sikerült semmilyen magasabb iskolába felvételt nyernie, most 32-en tanulnak tovább. Ez az egy éve működő Szabó Istvánná személyzeti vezető munkaaktivitására is vall, de ugyanakkor félő, hogy túlsá­gosan nagy terheket ró — fő­leg félévi és év végi vizsga- időszakokban — a tanácsi ap­parátus végzettséget már szer­zett, vagy még tovább nem ta­nuló dolgozóira. A vb tagjai által feltett kérdések és a ka-» pott válaszok rövid összege­zése: — Milyen a kapcsolat a személyzetis és a tanácsi párt-, szakszervezet és KlSZ-szerve- zet közt? (Előbbivel kifogás­talan, utóbbival jó, a szakszer­vezeti bizottsággal gyenge, mert annak munkája is az.) — Káderszempontból hová tar­toznak a városi pedagógusok? (Elsősorban az igazgatókhoz, az igazgatók közvetlenül, így ők közvetve a városi tanács- hozj — Lezárult-e már a Lencsés-ügy? (Első fokú íté­let már született, kétoldali fel­lebbezés után a másodfokú tárgyalás még hátravan.) — Milyen terhet ró a magas be­iskolázási arány a többi kol­légára? (Nagyot.) — Sikerült-e az új személyzetisnek megfe­lelő emberi kapcsolatokat ki­alakítania? (Igen). — Hogyan becsülik meg a nyugdíjba vo­nuló, vagy oda készülő dolgo­zókat? (A lehetőségek szerint maximálisan.) Dr. Fülöp Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy elemezni kell annak okait, hogy az utóbbi másfél-két év alatt mi­ért cserélődött ki a tanácsi ve­zetők és ügyintézők egyhar- mada. Törekedni kell a most már magasabb végzettséget szerzett, vagy szerző gárda sta­bilizálásra, megőrzésére. Csá­szár József tanácselnök a na­pirendet záró szavaiban le­szögezte, hogy a változásokat elemezték. A munkahelyi lég­kör javulására és a személy­zeti munka minőségére is valló tanulási kedvnek örül, azt a párt városi végrehajtó bizottsá­gának legutóbbi ülése is pozití­van értékelte. Végül a végre­hajtó bizottság — dr. Fülöp Lajos javaslatára — a beszá­molót, a feleslegesnek ítélt ha­tározati javaslat nélkül, elfo­gadta. O. L Moszkvában 1975. január 7 —8-án megtartották a Varsói Szerződés tagállamai honvédel­mi miniszterei bizottságának soron lévő ülését. A bizottság munkájában részt vettek a Varsói Szerződés tag­államainak honvédelmi minisz­terei, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka és törzs- főnöke. Az ülésen megvitatták az egyesített fegyveres erők ve­zető szerveinek tevékenységé­vel összefüggő időszerű kérdé­seket A honvédelmi miniszterek bizottságának ülése baráti légkörben, valamennyi részt­vevő kölcsönös egyetértéséinek szellemében zajlott le. A megvitatott kérdésekbe® határozatokat hoztak. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség irodája távirat­ban üdvözölte a Moszkvában tartózkodó Rodney Arismen- dit, az Uruguayi Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát, aki a közelmúlt­ban szabadult ki az uruguayi diktatúra börtönébőL A táv­irat egyebek között hangoztat­Az ülésen Andrej Grecsko, á Szovjetunió marsaüja, a Szov­jetunió honvédelmi minisztere elnökölt. • Nyikolaj Podgomij, azSZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnökségének el­nöke szerdán a Kremlben fo­gadta a Varsói Szerződés tag­államainak honvédelmi mi­nisztereit, akik részt vettek a honvédelmi miniszterek bi­zottságának ülésén. A fogadáson részt vett 8 Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és vezérkari főnöke. Meleg, baráti beszél­getés folyt le Nyikolaj Pod­gomij és a honvédelmi mi­niszterek között. (MTI). ja: a demokratikus és haladó ifjúság világszerte örömmel értesült kiszabadulásáról, amely komoly csapás a Borda- berry-diktatúrára, s nagy győ­zelme a demokratikus és ha­ladó erőknek, a nemzetközi szolidaritásnak. A táviratot Pietro Lapiccirella, a DÍVSZ elnöke írta alá. A DÍVSZ távirata Rodney Árismendinek Befejeződtek Púja Frigyes belgrádi megbeszélései Szerdán Belgrádben befeje­ződtek a jugoszláviai látoga­táson tartózkodó Púja Frigyes külügyminiszternek és ven­déglátójának, Milos Minics- nek, a szövetségi végrehajtó tanács alelnökének, külügyi titkárnak és munkatársaiknak hivatalos megbeszéléséi. A ta­nácskozáson folytatták a szé­les körű eszmecserét a »nem­zetközi helyzet időszerű kérdé­seiről. Ennek során ismételten megállapították, hogy a két fél álláspontja valamennyi meg­vitatott kérdésben azonos vagy közel áll egymáshoz. A magyar külügyminiszter szerdán több vezető személyi­ségnél tett látogatást. Fogadta őt Sztane Dolanc, a JKSZ KB elnökség végrehajtó bizottsá­gának titkára, Petar Sztambo- lics, Jugoszlávia államelnöksé­gének alelnöke és Dzsemal Bijedics kormányfő. A- jugo­szláv vezetők Púja Frigyessel a magyar—jugoszláv kapcsola­tok fejlesztéséről és időszerű külpolitikai kérdésekről foly­tattak eszmecserét. Sztane Dolanc a látogatás alkalmával a magyar külügyminiszternek kijelentette: „a magyar—jugo­szláv kapcsolatokat a hullám­zásoktól mentes, állandóan felfelé ívelő fejlődés jellemzi. A jugoszláv kommunisták szö­vetsége a kapcsolatok bővülé­sének ezt az irányvonalát tá­mogatja és arra törekszik, hogy ez a tendencia a jövőben is folytatódjék”. Púja Frigyes szerdán este a belgrádi magyar nagykövetség épületében díszvacsorát adott jugoszláv vendéglátói tisztele­tére. Elő a l*r*r»áfot! Magyar—lengyel belkereskedelmi megállapodás Dr. Sághy Vilmos belkeres­kedelmi minisztériumi állam­titkár szerdán aláírta Varsó­ban az 1975. évi magyar—len­gyel belkereskedelmi válasz­tékcsere- és műszaki-tudomá­nyos együttműködési megálla­podást. A kölcsönösen bővülő köz­vetlen árucsere körülbelül 18— 20 cikkcsoportot érint, így egye­bek között ez évben ruházati, elektromos háztartási cikkeket, rádiókat, cipőket, édesipari termékeket, stb. kapunk rö- viaáruk, textíliák, cipők, elektromos cikkek, műszaki áruk, szőnyegek, stb. ellené­ben. Tavaly ősszel talán az olva­só is hozzászokott, hogy min­dennap megkapta újságjában, a rádión vagy a tévén keresz­tül az aznapra esdékes szállí­tási hírt. Sok volt az áru, a mezőgazdasági termény, gyár­hoz, raktárhoz, feldolgozóhely­hez kellett juttatni sok száz­ezer tonna súlyt, amely megtes­tesült gerendában, cukorrépá­ban, szénben, bútorban stb. A vagonok ki- és berakásához legtöbb helyen, főleg a köz­pontosított pályaudvarokon, a Volán végzi a szállítást, meg­felelő gépi felszereléssel.' A MÁV érthető módon egyre szi­gorúbb intézkedéseket hoz an­nak érdekében, hogy a vago­nok ne álljanak sokat kirakat- lanul. S a MÁV nemcsak bün­tetési pénzt szab ki a szállít- tatóknak — amelyet végül rako­dáskorszerűsítésre használnak fel —, hanem saját szervezeté­ben is sokat tesz a rakodások gyorsítása érdekében. Nem mindig elégséges azon­ban a megfelelő gépi eszköz a vagonok ki- és berakásához Gyakorta elő kell venni a régi lapátot is. Képünk-; a dombó. vári íűtőházban készítettük, amikor elrendelték a kézi mun­kát is, hogy mielőbb üríteni tudják, s visszaadni a vagono­kat a forgalomnak. Tíz em­bert állítottak munkába, sze­net raktak ki, segítették a gé­pet. Ez a furcsa helyzet ugyan ritkán fordul elő, de azt pél­dázza, hogy a MÁV nemcsak vizet prédikál, hanem ha szük­séges kézi erővel is kirakatja a vagonokat. Lehetne a MÁV- tól más szállottatoknak is ta­nulni!

Next

/
Oldalképek
Tartalom