Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-07 / 5. szám

Műveltség és köznapi tudat Á kibontakozó “SS? (lomban az egyes osztályok, íé­Regek, • csoportok, s az egyes emberek nsm vesznek — nem vehetnek — azonos módom részt a termelésben és fogyasz­tásban, így a szellemi javak ,/tenmeiésében” és elsajátításé­iban sem. A szocialista táreada- üotrn azonban szüntelenül azon Kninikálíkodjk, hogy a társada­lom tagjai minél inkább bir­tokában legyenek a szükséges tudományos ismereteknek, de legalábbis (tegyenek szert azok­ra a képességekre, amelyek révén állandóan készen állnak a legnélkülözhe'fcetlenebb tudo­mányos ismereteknek a megér­tésére, befogadására, „fogyasz­tására”, feldolgozására, a min­dennapi szocialista életvitelben való felhasználásra, alkalma­zásra. A tudományok eredmé­nyéből táplálkozó köznapi tu­dat sóikkal jobb pozícióból se­gíti a cselekvést, mint a tudó- mányt mellőző, ösztönösen ki­alakuló és működő köznapi tu­dat. (Ez utóbbit nevezzük el mindennapi tudatnak.) A tudo­mányos ismereteket magába építő, felhasználó köznapi tu­dattal könnyebben lehet tájé­kozódni -a bonyolult világban. Az ilyen köznapi tudat segíti a „szabad szemmel nem érzékel­hető” jelenségek feltárását, lé­nyegük megértését, a megala­pozott ismeretekre támaszkodó állásfoglalást, növelj az ügyek menetére gyakorolható befo­lyás mértékét, s a döntésekben való részvétel esélyeit. A tu­dományok eredményeiből ki­szűrt ismeretek nélkül a köz­napi tudat szükségszerűen el­marad, utat téveszt, s aikarva- ekaratlanul növeli a tudomá­nyos tudattól elválasztó szán­dékát. Aminek azután az a kö­vetkezménye, hogy csökken a mindennapi tudattal cselekvők aktivitása, az események me­netére gyakorolt befolyásuk mértéke. Az események, törté­nések „.a fejűk felett zajla­nak”, s ők üdvül rekednek eze­ken. Rajtuk üdvül, nélkülük („esik meg” a történelem. Nézzük meg egy kissé köze­lebbről, milyen is itánsactal- munfc mindennapi élete, s az ezt tükröző és alakító hétköz­napi tudata? ^vAPialicfQ társadalmunk szocialista több mint két évtizedes fejlődése bizonyíté­ka annak, hogy nagy tömegek­nek, az egyes rétegeknek és egyes embereknek a minden­napi élete és gondolkodása vi­szonylag rövid idő alatt gyöke­resem megváltozhat, ha a tár- isadalomnaik mind több tagja nemcsak hogy érdelkelt ebben, hanem tudatosan részt is vállal a változást előmozdító felada­tokból. Nálunk, és a többi szo­cializmust építő országban ugyanez a helyzet. Sokak, ez­rek, százezrek sajátították el viszonylag igen rövid (történel­mi idő alatt nemcsak a tudatos táreadaiamépítéshez szükséges alapvető társadalomtudományi , ismereteket, nemcsak a kor igé­nyeinek megfelelő termelési kultúrát, de a szélesebb érte- temiben vett szocialista kultú­rát és műveltséget is. Ez tette lehetővé, hogy szocialista mó­don alakítsák életformájukat, mindennapjaikat is. A széles ■tömegek mindennapi életfelté­teleinek gyökeres átalakításá­hoz — a szükséges anyagi fel­tételek megteremtése mellett —• nagyban hozzájárultak szocia- Básta szellemű, a modem tudo­mányok eredményeit is magá­iba ötvöző közoktatásunk és a felvilágosítást, a mérxművelést szolgáló kommunikációs esz­közeink. Ezek segítségével vit­tük 'be a köznaroi tudatba a természet-, a műszaki- és tár­sadalomtudományok, a kultúra legfontosabb és legmanadan- stóbfc eredményé t Dw éppé® menet köziben tanultuk meg art is, hogy nem elég cs upán be­vinni a köznapi tudatba az egyne növekvő tudományos is­mereteket, mivel azok nem válnak spontán módon „anyagi erővé”, azaz nem hatnak auto­matikusan a mindennapi cse­lekvésben. Sőt, nemritkán ta­núi lehettünk annak is, hogy a köznapi tudatba egyszer — sokszor — bevitt tudományos tényék, érvek; bizonyítékok ia Jkihultak” onnan, vagy gyöke­ret sem tudtak ereszteni Élnek közöttünk,'“ 7 oly an emberek, akik poggyászaikban tovább cipelik régi, elavult né­zeteiket, felfogásukat, ismere­teiket, előítéleteiket, normái­nkat, szokásaikat. Találkozha­tunk szűkebb vagy tágabfa környezetünkben olyan embe­rekkel, akik fizikailag itt él­nek velünk, de egy másak én­jük mintha valahol Csipkeró­zsika álmát aludná. Sorra­rendre elmulasztják, elszalaszt­ják a kínálkozó lehetőségeket, s tartalmas, gazdag szellemi táplálék helyett beérik ízetlen, híg étkekkel. Sletvitelükben nam, vagy alig hagy nyomot az okét körülvevő többre, szebb­re, tartalmasabbra törekvők küzdelmének pátosza. A min­dennapi tudattal cselekvő, ép­pen mert „békaperspektívából” látja a maga kis „egyszemé­lyes” életét, azt hiszi, hogy a közösségtől elfordulva, a saját „kis világába” menekülve, (könnyebben „valósíthatja meg önmagát”. Milyen könnyen té­ved, amikor hamis elképzelé­seire támaszkodva a létezést azonosnak tartja a „töllasodás- sal”, az érvényesülést az ügyes­kedéssel, vagy engedve a lát­szatnak, úgy véli, hogy a belső ürességet pótolhatja talmi csil­logással, vagy esetleg azt hi­szi, hogy az életet pusztító pót­lékokkal megszerezte magának a valódi boldogságot. (Folytatjuk) (G. H.) Hz IBUSZ 29 és fél milliója A számok ritkán mondanak valamit az olvasónák, ebben az esetben talán mégis sokat. Az elmúlt esztendőben az IBUSZ szekszárdi és paksi ki- rendeltségének szervezésében 95 csoport tett hosszabb-rövi- debb — egy-négy napos — bel­földi utakat, 27 csoport pedig külföldet kereste fel. Utóbbi­ak és előbbiek között egyfor­mán vezető szerepet játszot­tak a vállalatok, üzemek, ter­melőszövetkezetek, melyek dolgozóikat utaztatták. Ez az 5130 utas egy kis megyében nagyon jelentős szám és akkor még nem említettük az egyéni utazókat. A tavalyi utazási kedv 29 és fél milliós forgal­mat, az IBUSZ-képviseletek megyebeli fennállása óta re­korderedményt hozott. Tanulás, takarékosság a Bőrdíszműnél Csaknem fél évtizede ebben az esztendőben, hogy az OTP ' új takarékossági lehetőséget kínált a 14—30 éves fiatalok­nak: az ifjúsági takarékbeté­tet. A konstrukció hamar nép­szerű lett. Megyénkben 1971 végén 5600, 1972-ben 7500, 1973-ban 8700, tavaly szilvesz­terkor már majdnem 10 000 ifjúsági betétes volt — tehát szűkebb hazánk fiatalságának tizenöt százaléka gyűjtötte pénzét ifjúsági betétben. Per­sze. ez nem jelenti azt, hogy a többiek közül sokan nem rendelkeztek másfajta taka­rékbetéttel. A termelőszövetkezeti pa­rasztság körében ' támadt, majd vált valóra az a gondo­lat, hogy az ifjúsági betéttel kapcsolatban a közös gazdaság is segítheti a munkában helyt­álló, a földhöz hű fiatalságot. Számos szövetkezetben kötöt­tek olyan szerződést, hogy az ifjúsági betéttel rendelkező fiatal tsz-tag vállalta: öt évig a szövetkezetben marad; a tsz pedig, hogy a szerződés lejár­takor ugyanannyi készpénzt fi­zet ki a betétesnek, amennyit az OTP kamat és prémium cí­mén. Havi 400 forint befizetése esetén így lett az apránként elhelyezett 24 000 forintból 32 000. És ami legalább ilyen fontos: az OTP nem fukarko­dik a lakásszerzéshez meg­ígért külön kölcsönökkel. A Rákospalotai Bőr- és Mű­anyagfeldolgozó Vállalat szek­szárdi gyárában — helyi nyel­ven: a Bőrdíszműnél — tud­tak az elmondottakról. Ebben a sok nőt és fiatalt foglalkoz­tató gyárban határozta el az üzemi négyszög, hogy a ta­karékosságot a tanulás szol­gálatába állítja. Megkezdődött a második félév az általános és középiskolákban Eredményes vizsgák az egyetemeken, főiskolákon Szőke Sándor, az MTI tudó­sítója jelenti: Mintegy másfél millió diák számára szólalt meg hétfőn újra az iskolacsengő, az általá­nos és a középiskolákban vé­get ért a téli vakáció, hozzá­fogtak a második félév mun­kájához. Az ország mintegy 5000 ál­talános iskolájában és 530 kö­zépiskolájában az első tanítási napon — az ellenőrzőkönyv útján — hozták a tanulók és a szülők tudomására az első fél­évben elért eredményeket. (A téli szünetben mindenütt meg­tartották az osztályozó érte­kezleteket, a december 21-i helyzetnek megfelelően „le­zárták” a diákok érdemjegye­it.) Az érvényben levő rendel­kezések értelmében az általá­nos iskolák első és ötödik osztályaiban félévkor tovább­ra sem osztályozzák a tanuló­kat. Az első osztályokban a tanév folyamán és a tanév vé­gén is a tantervi követelmé­nyek alapján kell elbírálni a tanulókat, azonban a tovább­haladás szempontjából a kör­nyezetismeret, a gyakorlati foglalkozás, az ének-zene, a testnevelés elégtelen osztály­zatát figyelmen kívül kell hagyni. A januári további munka­rendhez tartozik, hogy az ötö­dik osztályos diákok szüleit országszerte mindenütt tájé­koztatják gyermekeik első fél­évi munkájáról. A most vég­ző nyolcadikosok és szüleik számára pedig hozzáfognak a pályaválasztási tájékoztatás, tanácsadás szokásos évi fel­adataihoz. Meghirdetik ennek a hónáénak a végéig az ösz- tnndíiakat is a nyolcadik osz­tályos diákok számár®» A középiskolások januári újdonsága: az új érettségi vizsgaszabályzatok megjelené­se lesz. Mint ismeretes, némely vonatkozásban a gimnáziu­mokban és a szakközépisko­lákban egyaránt módosítják az érettségi vizsgák néhány részletét. Ezek közé tartozik egyebek között, hogy —'a ré­gebbi eljáráshoz hasonlóan — az egyes vizsgatárgyakban .el­ért teljesítményt ismét öt fo­kozattal kell minősíteni: jeles­sel, jóval, közepessel, elégsé­gessel, illetve elégtelennel. Egyúttal a szakemberek alá­húzzák: a vizsgálódások során meggyőződtek arról, hogy az iskolák jól fogadták az érett­ségi vizsgán bevezetett egyéb, korábbi módosításokat. Az észrevételek alapján a szakkö­zépiskolákban — a szakirány­nak megfelelően — a mostani újabb módosítás során köte­lezően írják elő a matematikát; mindkét iskolatípusban négy őrára emelik a magyar írás­beli vizsga időtartamát, s a külföldi ösztöndíjra pályázók sikeres vizsgáiát a „közös” tantárgyból elfogadják. A második félév további munkarendiében a tavalyi tanévhez képest nem lesz lé- ' nyeges változás: az iskolai év eredményes lezárásához az ál­talános iskolákban változatla­nul 198 tanítási nap teljesítése szükséges. A gimnáziumokban a kötelező tanítási napok szá­ma az első—harmadik osztály­ban 192, a negyedikben pedig 174. A tanévet mindkét iskola­típusban június 12—17. kö­zött, az igazgatók által kijelölt napon fejezik be, a tanévzáró ünnepségekkel. A középisko­lák negyedik osztályában az utolsó tanítási nap május 10-e tesa, Az fxásbeli érettségi ké­pesítő vizsgák időpontját az érvényben levő szabályzatok alapján külön rendelkezésben, később jelölik ki. Legközelebb március 15-én, majd március 21-én, továbbá április 4-én, húsvéthétfőn és május 1-én lesz tanítási szünet az általá­nos és a középiskolákban. A tavaszi szünet időpontja: ápri­lis 5—13. Ugyancsak „félidőhöz” ér­keztek az egyetemisták, főis­kolások, mégpedig a vizsga- időszak félidejéhez. „Papírfor­ma” szerint ugyanis február 10-ig tart a vizsgaidőszak a felsőoktatási intézmények kü­lönböző fakultásain. Minden tagozatot számításba véve mintegy 100 ezren adnak szá­mot jelenleg felkészültségük­ről a leendő diplomások. Az oktatási szakemberek vélemé­nye szerint a jelenlegi vizsga- időszakra általában kielégítően készültek fel a diákok, észre­vehetően javult a tanulmányi fegyelem is. Különösképpen jelentős, hogy most adnak számot először a műszaki egyetemeken, illetve főiskolá­kon azok a munkásfiatalok, akik érettségi nélkül, speciális felkészítéssel és felkészüléssel jutottak a felsőoktatási intéz­ményekbe. Az eddigiek szerint felkészülésük jónak ítélhető és a várakozásoknak feltétlenül megfelelő. A második félév küszöbén az egészségügyi és az oktatási szakemberek egyaránt felhív­ják a szülők figyelmét, hogy az influenzajárvány miatt kü­lönösen figyeljenek arra, lá­zas, beteg gyerekeket ne en­gedjenek az iskolába, ezzel ugyanis a járványveszélj^t csak fokoznák. — Az ifjúsági tákarékbetél jó dolog, — szögezte le Gött­inger József, a Bőrdíszmű igazgatója. — Talán nem sze­rénytelenség családi példára hivatkoznom... Legnagyobb fiam az első ötven között volt Tolnában, akik ifjúsági taka­rékbetétkönyvet váltottak. Ma már saját lakása van. Megvan az ifjúsági betétje a középső fiamnak is; a legkisebbnek szintén meglesz, ha abba a korba cseperedik. Érdemes így takarékoskodni! (Az igaz­gató közgazdasági egyetemet végzett; mindennapi kenyere a számolás.) Nos, ami a nagyobb családot, a gyári közösséget illeti, ennek számára — bí­zom benne — szintén hasznos lesz az ifjúsági takarékbetét. — A termelőszövetkezeti példával kíván élni a Bőrdísz­mű? — A tsz-ek példája követen­dő, de a mi módszerünk más lesz. Szeptemberben már az új üzemben dolgozunk. Ezt tudjuk. De nem tudjuk, hon­nan biztosítunk — lehetőleg mielőbb — körülbelül tíz kö­zépvezetőt. Más üzem sens bővelkedik képzett fiatalok­ban, és amint mi sem örül-» nénk, ha tőlünk elmenne va­laki, bizonyos, hogy mások sem... Mi magunk akarunk gondoskodni az utánpótlásról A közéDvezetői posztokra van­nak jelöltjeink. Őket kívánjuk ifjúsági takarékbetéttel buzdí­tani szakközépiskolai, illetve felsőfokú iskolai végzettség megszerzésére. — Hogyan történik ez? — Gyárunk vállalja, hogy á dolgozó helyett havonta fizeti a betétet; a dolgozó pedig, hogy teljesíti iskolai kötele­zettségeit. A betétet akkor ia folyamatosan fizetjük, ha dol­gozónk igénybe veszi a gyer­mekgondozási segélyt. Ha dől- zogónk. esetleg, eláll a szer­ződéstől, a gyár kapja vissza az addig befizetett összeget, Kezdetként öt fiatalnak tu­dunk lehetőséget adni ennek az új típusú szerződésnek megkötésére A szerződés megkötése előtt a gyár előbb a műhely-, majd az üzemi négyszög véleményét kéri kl — Milyen vállalati alapból fizeti a gyár a betéteket? — A részesedési alapból) Ámint az OTP-től megtudtuk, a betétet semmiféle adó nemi terheli — tájékoztatott Gött-» linger József igazgató. Amit a Bőrdíszműnél elha­tároztak, az ifjúsági törvény szocialista szellemében történt. Semmi meglepő sincs tehát azon, hogy máris számos üzem — például a tolnai se­lyemgyár, a textilgyár, a GÉM; a bonyhádi Lampart, a cipőgyár, a ruházáti szövetke­zet — érdeklődését ragadta meg a szekszárdi ötlet A szekszárdi gyár igazgatója — természetesen ■— előbb a vállalat központjával ismertet­te az üzemi négyszög javas­latát, és az igenlő válasz meg­érkezése után tárta az új le­hetőséget az üzemi kollektíva elé. Az érdeklődés mértékéből ítélve sok, a szekszárdihoz ha­sonló jogi helyzetű gyár, üzem vezetője tudakozódik majd felettesétől, kéri hozzájárulá­sát az akcióhoz. Célszerű vol­na, ha megfelelő szinten szü­letne olyan elvi döntés, amely a helyi vezetés belátására bíz­za, él-e a fiatal dolgozók ér­dekében azzal a lehetőséggel, amellyel él a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat szekszárdi gyára. Így -— feltételezzük -- még hama­rabb terjedne el a tanulásra serkentés, a továbbtanulókat támogatás e közérdekű módja, és hozzájárulna egy-egy üzemben, vállalatnál a fiata­lok; munkahelyhez való kötő­déséhez a törzsgárda erősödé-’ séhez. B. Z, ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom