Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-05 / 4. szám
Mozik, filmek, művelődés A közelmúltban dr. Gombár József a MOKÉP igazgatója egy nyilatkozatában elmondotta, hogy a korszerű közművelődés igényeihez igazodó mo- zi-modell nálunk még nem alakult ki. „Nincs olyan helyiség a magyar mozikban — mondotta —, egy klubterem, ahol a filmek megtekintése után, ha szükségét érzők az emberek, leülhetnének, elbeszélgethetnének, esetleg választ kaphatnának kérdéseikre maguktól ac alkotóktól." Szerencsére megyénk rendelkezik kivételekkel, a szekszárdi Nagyvilág művészmozi korszerű pinceklubja számos vita színhelye volt eddig is, és kapacitása koránt sincs kihasználva. A' Moziüzemi Vállalat közelmúltban rendezett aktívaértekezletén . Czank József igazgató bejelentette, hogy a művészmozi' játékrendjét megváltoztatják. A hír nem volt váratlan, jó ideig foglalkoztatja éz a kérdés a mozi dolgozói mellett a művészmozi híveit és. törzslátogatóit is. A heti 5 napos vetítés következtében —■ és egy filmet gyakran ■ csak egy-két napig játszottak — már kín-keservvel találtak olyan alkotást, amit még nem játszottak, és művészi színvonal ■ is. „ráfogható". Á. szigorú filmbarátok szerint. : az utóbbi követelménynek 1 többször nem felelt meg a művészmozi programja: a közönséget ugyan vonzó, ám művészinek nem, legfeljebb mű- vészieskedőnek, különcködőnek nevezhető filmeket mutattak be, Az új játékrend szerint a mozi csak négy nap fog játszani, „szabad napjain” pedig különböző, a közművelődést még közvetlenebbül szolgáló programoknak ad otthont. (Tematikus kisfilmműsorok, filmmel illusztrált ismeretterjesztés.) Az említett aktívaértekezleten több javaslat is elhangzott a művészmozi szabad napjainak kihasználására. Ezek közül a legérdekesebb, hogy ilyenkor működjön híradómoziként. A* ötlet és a hely persze nem elég: emlékszünk, filmmúzeummá sem alakulhatott át a Nagyvilág. Ami a bevezetőben idézett gondolathoz még tartozik: Nem csupán a szekszárdi művészmoziban, de például Bátán, Aparhanton, Harcon, Pörbö- lyön is lehetőség van a vetítés utáni eszmecserére. Ugyanis ezek a mozik művelődési otthonban, klubkönyvtárban létesültek, és azokkal szerves egységben működnek. Az ilyen kulturális intézményekben semmi akadálya annak, hogy a film bemutatása után azok, akik erre igényt tartanak, ösz- szejöjjenek egy kis beszélgetésre, a jobb megértést segítő vitára, a művelődési ház valamelyik klubtermében, vagy szakköri helyiségében, A másik lehetőség a községi keskenyfilmes moziknak nagyobb fele vagy a művelődési házban, vagy annak közelében működik, ezekben is mód nyílna tehát a vetítést követő alkotó vitákra. A megoldás nem elsősorban új mozik építésében keresendő, inkább a meglévő lehetőségek célszerű kihasználásában. Filmklubok^ sorozatok Természetesen más lehetőségei is vannak a filmművészet jobb megismertetésének. A filmművészetnek is van előzménye, van hagyománya, amelynek ismerete nélkül gyakran értetlenül szemléljük a mai alkotásokat. De értetlenül szemlélnénk a régi, a filmtörténetben jelentős műveket akkor is, ha önmagukban vetítenék őket Sorozatban rendezve, megismerve keletkezésük idejét, alkotóik szándékát láthatják ezeket a filmtörténeti- filmtörténelmi műveket az érdeklődők, a filmklubosok. A filmklub közönsége áltálában együtt marad a sorozat' befejeztével is: így aztán űjabb fílmklubos sorozatok születnék, tematikus, kor szerinti válogá- tások. , ; ! > "v \;\ • í: '•'*/> ’ f / f Az éi^tő. befogad4st. elősegíteni, megkönnyíteni , jönnek létre ezek az alkalmi közösségek, s tematikus Sorozataikkal a filmek jobb megértését, ■ a filmművészet alapjainak' megismertetését, a, filmet'értő és szerető közönség kialakítását tűzték ki feladatul. Neminagyapáink moziját kíván iák feléleszteni, hanem a Filmtudományi Intézet archív. filmjeinek felhasználásával- végeznek művészeti ismeretterjesztő -tevékenységet, ' Filmbaráti kor Alig több, mint egy esztendeje alakult ki -— , elsősorban az ország nagyobb teleoülése- in, a városokban — a filmbarátok körének hálózata. . A körökön belül háromféle típusú filmet vetítenek. Egyrészt olyanokat, amelyek ma még csupán egy szűkebb réteg érdeklődésére számíthatnak, ezeket csak a filmbaráti körben részt vevő mozikban mutatják be. (Ilyen volt például a Sakál című chilei film.) Ugyancsak a filmbarátok körében mutatnak be először olyan jelentősnek ígérkező álkotáso- kat, amelyek a többi mozikban csak egy későbbi időpontban kerülnek vetítésre. Ilyen előzetes bemutató volt a Hószakadás, ilyen lesz a közeljövőben Jancsó Miklós új filmjének, a Szerelmem Elektrának a vetítése. A harmadik típusba azok a jelentős, de már régebben készült filmek újrajátszása tartozik, amelyek forgalmazási joga lejárt, s most kizárólag erre a célra, lényegesen olcsóbban vásárolják meg a vetítés jogát. (Ilyen film a Rocco és fivérei, vagy a Nagyítású Iskolamozi, film ankétok Az aktívaértekezleten sok szó esett az iskolamoziról. Többnyire helyeslő, köszönő szavak. A Tolna megyei Moziüzemi Vállalat a nagyobb általános és középiskolákkal tanévenként szocialista együttműködési szerződést köt, amelyben rögzíti az iskolai filmellátás módját és feltételeit Két éven belül szépen kibontakozott az iskolamozirendszer megyénkben. Sajátossága az, hogy nagyobb részben ismeretterjesztő rövidfilmekből összeállított, tantárgyakhoz kapcsolódó tematikus sorozatokra, és nem játékfilmekre épüL A Moziüze- mi Vállalatnak az iskolamozi- ről nagyon jó tapasztalata van ott, ahol a nevelők rövid előadással kötik össze a vetítéseket, kiegészítve a látottakat, és az igazgatók szervesen beépítik az évi nevelési programba a megfelelően kiválasztott filmeket. Az iskolamozi legfőbb feladata az iskolák irodalmi, történelmi és nevelési céljainak segítése, a .filmművészet, sajátos eszközeivel. Sajnos, ennek az igénynek a kielégítésére, kevés játékfilm áll a moziüzemek rendelkezésére. Sokat segítene, ha mozikban is vetíthető kópiákkal rendelkeznének a televízióban bemutatott alkotásokból. Egy példa a sok közül: Madách Az ember tragédiáját hiába kérik az iskolák, mozifilm nem készült a műből. De készült igen sikeres televízióprodukció, amely, ha kölcsönözhető lenne, az iskolamozi legkeresettebb filmjei közé tartozna. Talán nem | is lenne középiskola, amely ne 1 vetítené le szívesen tariulói- : nak‘. Egy-két kópia elkészítése : igaz, tízezer forintokba kerül- i ne, de. egy új alkotás több millióba. Érdemes lenne az országos kulturális alapból ilyen célra kiutalni pénzt. Befejezésül még egy bevált módszer: a filmankétok rendezése. Ezeken egy-egy jelentős alkotás közös megtekintése után a nézők találkozhatnak a : film alkotóival, velük vitathat- j ják meg, mindazt, ami nyitott : kérdés maradt az előadás után. í Ilyen ánkétokat 1974-bén nem j csupán a megyei Mozi üzemi Vállalat rendezett, hánem egyre több művelődési^ ház is. Nem szóltunk ezúttal a ha- ; gypmányos mozik- műsorainak szerkezetéről, változó tartalmáról, habár tagadhatatlan rriű- veltségközvetítő valamennyi ; film és még inkább tagadhatat- i lan ízléstükröző szerepe van a számadatoknak: mit, mennyit játszanak, hány és milyen korú néző előtt Am a kiscsoportos művelődés elve a közművelődésben egyre fontosabbá vált, ma már általánosan elfogadott. Vonatkozik a filmmel való művelődésre is: nem csupán megnézni, de átgondolni, megbeszélni, feldolgozni az arra érdemes alkotásokat, csak így, moziklubban, filmklubban, anké- ton, iskolai vetítések alkalmával lehet Virág F. fi. Ü napsugár nyomába» járlak Tizenkétszer harminc percig láttuk a nagyszerű természeti tájakat, jártunk a napsugár nyomában, hogy egy kicsit felfedezzük Földünket, a vulkánokat oz őserdőket, a földkéreg fejlődésének útját Vezetőnk, a szakértő, dr. Balogh János akadémikuson, Halász Mihály operatőrön kívül Rockenbauer Pál, a televízió rendezője és — részben — a sorozat írója volt Csodáltuk a különös tájakat állatokat növényeket hallgattuk a külföldi tudósokat láttuk a különböző földlakókat — s minden nézőben, s több kritikában is felvetődött a kérdés: vajon a tévések saját magukról, úti élményeikről miért nem szóltak? Miért nem tudtunk meg többet a nehézségekről, és az örömökről, amelyek egy ilyen tíz- és tízezer kilométeres utazás. természetes velejárói. És ezen túlmenően: nem fájt-e szétszabdalni, témánkénti rendszerezésben újra teremteni ezt a hatalmas film- mennyiséget? Rockenbauer Pál egyetért: — Fájt bizonyt Hatvan-hetvenezer kilométer — nem számoltuk ki pontosan mennyi — színes filmanyagát szinte centínkint kellett újra sorbarakni. És az útiélmények? I Ehhez néhány dolgot el kell mondanom a körülményekről, A filmet a Magyar Televízió készíttette ugyan, de a Hurv- garofilm megbízásából, és költségére. Ezért cserébe exportképes műsort kellett produkálnunk a földkéreg fejlődéséről, hogy a „belén lefektetett” összeg megté- rüljön. És a műsor megvásárlóit egyáltalán nem az érdekli, hogy hogyan utaztunk, milyen nehézségeket kellett legyőznünk, hanem a sorozat témája, amely — remélem — ettől függetlenül is hasznos ismeretterjesztést szolgált. — Elégedett a sorozattal? — Tudom, hogy hasznos voft a munkánk, mégsem vagyok elégedett Mindjárt találok persze mentséget is a magunk számára, hiszen ez volt az első ilyen nagy vállalkozásunk. Nagyon kevés tapasztalattal rendelkeztünk. No1 gyón hosszan készültünk fel, nagyon fontos, tudományos alaptételt akartunk bizonyítani — és ez a felkészülés mégis kevés vo:w Még részletesebb, még pontosába előtanulmány kell, hiszen az utazás során adódó váratlan helyzetek, szervezési nehézségek úgyis okoznak elég gondot — Mi maradt ki a sorozatból? Teljes-e a kép a Föld felszínéről? — A kép szinte teljes. Két te-í rület maradt ki tulajdonképpen: a számunkra meglehetősen ismert mérsékelt égöv és Kelet-Afrika szavannái. — Sok érdekes emberrel ismerkedett meg, például a műsorban megszólaló külföldi tudósokkal, de gondolom, rajtuk kívül is érdekes ismeretségekre tettek szert — Szívesen keresek kapcsolatot és hamar szót is értek az egyszerű emberekkel. Ezek a találkozások az út legkedvesebb élményei. Egy pápua faluban megvettünk egy disznót, hogy megvendégeljük vele a falu lakosságát Sehogyan sem értették. Hogy valaki megfizessen eay állatot és azután velük etesse meg! Hálából leölték a falu kakasát és ők is megajándékoztak! bennünket Nagyon tiszták az érzelmeik, őszinték az igen-jeik, a nem-jeik. — Milyen közönségvisszhangra talóft itthon a sorozat ezt várták-e? — Gratuláló tevelek érkezteti gyerekektől és idős hölgyektől, sok érdeklődés egyes részletei« iránt, meghívások előadásra, él- Bíénybeszá mólóra. És még valami, aminek a legjobban örülök: a munkásszállásokon állandó program volt a műsor megtekintése. Ha e szállások lakóit sikerült leültetni a képernyő elé, ha őket érdekli, amit csináltunk, s legfőképpen, ha ők megértik — akkor nem volt hiábavaló, amit csináltunk. Mert az alapvető célkitűzésünk is ez voltj mindenki számára hozzáférhető, érthető ismeretterjesztő sorozatot akartunk készíteni. Borivóknak való — Tagadhatjuk bár százszor és cáfolhatjuk ezerszer — hasonlók előfordulnak mostanában is, s a jövőt illetően sem vagyunk bebiztosítva ellene. Fejtik a borokat, ki először, ki már másodjára, aki szerződött az szállít, s akármilyen rossz is volt az ősz, minden szőlősgazda törekszik a legjobbra, mert abban van a több pénz. Van már annak, vagy húsz esztendeje, de tizenöt mindenképpen, hogy egy estefelé bekopog hozzánk Vince a harmadik szomszédból, s addig ötöl-hatol, míg. kiriyögi, hogy menne át apám valamelyes borvízitációra, mert. baj mutatkozik a leadásra szánt hat. hektóval. Csatlakozom hozzájuk, mint pillanatnyi borkedvelő és leendő szőlősgazda. Akkor ezt láttam; A szobában már ácsorog négy Öreg. paraszt, a szomszédságból. De nem az a feltűnő,, hogy ácsorognak, holott minden házban leültetik a vendéget, pláné há' kedves, de ha úgy hívják,, még azt is, aki nem kedves. Mondom nem az- k feltűnő,> hogy, ácsorognak, hanem az asztal, pontosabban azon egy .üveg és egy pohár. A négy öreg, tisztességben' ás , munkában, nem kevésbé szőlőtermesztésben megőszült valahány, meredten nézik az ■ üveget. Meredten és undorral, mint valami ritkán látott rovart, vagy egészen undort keltő csúszómászót Nézik és egyik sem beszél, de mintha moccanni sem tudnának, mintha fogva tartaná szemüket az üveg tartalma. A tartalma, amelyik olyan, mint amikor indigó festéket kevernek ult- ramaninnal, hozzá adnak némi cinóbervöröst és epezöldet De valami sárgás olajszerű is csillogni látszik benne, inkább a tetején. — Te, Vince, mi ez? — kérdezi apám. — Bor. — Rendkívül óvatosan hangzik, inkább bocsánatkérésként, semmint kije- hintésképpen, A másik négy vén, apámmal együtt, csóválja a fejét T. Mihály bátyám azt mondja: — Ez? Ez nem bori — Kóstolják meg. No, kóstolják meg. Az íze nem is olyan rossz. Ismertem én mind az ötüket Egynek-egynek is lefolyt a torkán a mögöttük lévő esztendőkben legalább száz hektó bor, de inkább annak kétszerese, ellenben megkóstolni senki sem merte az ultrama- rinnal kevert epezöldet, még csak arra sem vállalkoztak, hogy kézbe vegyék a poharat benne vizitálják a lámpa felé tartva az inkriminált folyadékot Mint legfiatalabbnak, nekem kellett vállalkoznom a nem kis hősiességet kívánó feladatra. Hát az íze némileg emlékeztetett a borra, da mintha a zöld dió fanyar büdöse, s egy kevés petróleumíz is keveredett volna belé. Savas volt kegyetlenül és habzott az ember szájában. Miután tolmácsoltam tapasztalataimat a véneknek, távoztam, nehogy még egyszer főkóstolóvá léptessenek elő. Amint utóbb kiderült, bodza és az alkörmös — a szőlősgazdák tudják, mi az —• megtette hatását, használatuk, meg még ki nem derített szerek használata szülte a gyászos eredményt. Szerencsére némi szőlőlé is keveredett hozzájuk, így aztán mégsem lett teljesen reménytelenné a vének gyűlése. Apám reggel vetődött haza, hétdecis üveg volt nála, kínálta : kóstold meg. Megkóstoltam. Bor volt, amolyan rabvallató, de bor. — Hát ezt csináltuk belőle! Máig sem tudom, hogyan, voltaképp nem is érdekel, nehogy a tudás valaha is kísértésbe vigyen, s magam is előállítsak indigo-ultramarin.., stb. színű kotyvalékot. Fukszos lett belőle — mifelénk fixlinek mondják _ s V ince barátom, fillérekért ugyan, de túladott rajta. Akik megitták — utólag részvétem irántuk. (letenyei) 1975. január S.
