Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-31 / 26. szám
Lakás — és a lakosság bankja Dr. Szirmai Jenő vezérigazgató nyilatkozata Dr. Szirmai Jenő, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója — amint jelentettük — megyei vezetőkkel folytatott eszmecserét Szekszárdon. Az OTP vezérigazgatója elutazása előtt nyilatkozott lapunknak« — Tolna megyével kapcsolatban erősbödtek azok a kedvező benyomásaim, amelyeket az utóbbi több mint fél évtizedben szereztem — jegyezte meg , beszélgetésünk elején dr. Szirmai Jenő. — Az a békés, alkotó légkör, amely Tolna megyét jellemzi, kihatásait érezteti a mi intézetünk munkájában is. Amint ismeretes: az OTP a lakosság és a tanács bankja: kapcsolataink mind a lakossággal, mint a tanácsokkal szilárdultak. Szívesen teljesített munkaköri kötelességem az országot járni, figyelemmel kísérni, hogyan gazdálkodnak a tanácsok a rendelkezésükre bocsátott összeggel. Tolnában a tanácsi pénzgazdálkodást nagyon színvonalasnak tartom; a nívóra igen jellemző, hogy többnyire kevés a pénzügyi maradvány. Ez a jó gazdálkodás biztos jele; a jó gazdálkodás pedig — köztudomásúan — takarékosság. — A mi megyénket a taka- rékos megyék között szokás említeni. A tavalyi eredmények alapján is érdemesek maradtunk erre a hírnévre? —- Föltétlenül. Tolnában egy év alatt 212 millió forinttal növekedett a betétállomány, és így 1974. végére megközelítette az 1,7 milliárd forintot. Egyedül a lakosság pénzbevételeinek növekedése nem vezetett volna eddig; ehhez alapvetően hozzájárult a Só politikai légkör, továbbá stabil gazdasági helyzetünkön kívül a takarékpénztári hálózat dolgozóinak helyes propagandamunkája. — Hogyan értéke« megyénk hiteléletének alakulását? — A lakosság hitelállománya tavaly 170 millió forinttal nőtt. Ez jó jel. Napjainkban ugyanis hitellel élni egyáltalán nem azt jelenti, snint régen: „adósságot csilláira?0,, Adósságod a szegén? ember csinál; aki kölcsönt vesz fel, az a jólét útját járja. Azét, hiszen kölcsön igénybevételének célja az esetek többségében lakás-, vagy autószerzés, tartós fogyasztási cikkek vásárlása. — Tudomásunk szerint az OTP a magánlakás-építésben különösen jó eredményt ért el 1974-ben. — A megye 1974. év magánlakás-építési előirányzata 1380 lakás volt; 1410 magánlakás épült feL Belőle az OTP megyei igazgatósága a tervezett 394 helyett 559-et értékesített A negyedik ötéves tervnek e vonatkozású előirányzata tehát már az elmúlt évben teljesült. A megyeszékhelyen, — úgy látom —, folyamatos a lakásépítés. Az elmúlt esztendőben — csak OTP-beru- házásból! — 291 társasházi lakást adtak át Lakásaink túlnyomó része munkásoké lett Tolna megye párt- és állami vezetői értékes politikai segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az üzemek, vállalatok minél erőteljesebben támogassák azokat, akik kedvezőtlen lakásviszonyok között élnek. — Szekszárdra eljutott a híre annak a 160 lakásos minigarzon háznak, amelyet Szombathelyen építtetett az OTP. Kik lettek a lakói? •— Az általános várakozással ellentétben! a lakások nagyobb hányadába nem fiatal, hanem idős emberek költöztek. Beszélgetőpartnereim említették, hogy efféle lakások iránt Tolna megyében is mutatkozik érdeklődés. Objektív tény, hogy minél kisebb a lakás, annál nagyobb a fajlagos költsége. Ennek okai közül most csak az úgynevezett vizes blokkot említem. A háromszobás lakáshoz is elég egy fürdőszoba; de az egyszobás lakáshoz is kell egy fürdőszoba. .. Mindent összevetve, helyes volna, ha kis lakások is épülnének, és azokat részben olyan személyek foglalnák el, akik számára fölöslegessé, — sőt kényelmetlenné, terhessé — vált a nagy lakás. Az ilyen, egyedülálló emberek helyére család aiapttó fiatalok, családok költözhetnének. Természetesen ehhez az is célszerű volna, ha a nagy lakásból kis lakásba költözés a lakás rezsijének csökkenésén kívül a jelenleginél nagyobb, más jellegű anyagi előnnyel járna. Gondolom, kézenfekvő: az is a takarékosság égy jó formája, ha a társadalom szempontjából a legelőnyösebb módon oszlanak el a lakások a tulajdonosok, a bérlők között. — Megyénkben az Hiúsági betétek száma 1974-ben a tervezett 600-zal szemben 968-cal növekedett. Amint a Népújság jelentette, azokkal a betétekkel is, amelyeket a Bőrdíszmű és a tengelici Petőfi Tsz nyitott fiatalok részére. Az OTP megyei igazgatósága mind az ipari vállalatnál, mind a termelőszövetkezetnél segítette ezt az újszerű kezdeményezést. Lehet-e ezt az újat máris még jobbá tenni? — Az ifjúsági betét annyira népszerű Tolna megyében, hogy ezzel az önök megyéje esztendők óta mindig ott van az első három között. Ezért volt öröm, de nem különösen meglepő részemre, hogy az említett kezdeményezés népszerűsítése szintén Tolna megyéből indult el. Szeretném, ha az üzemek által váltandó ifjúsági betétek intenzivebben szolgálhatnák a takarékosságra nevelést. Ezért javaslom az üzemi vezetőknek: a munkáltató, a leendő munkáltató ne vállalja minden esetben egyedül magára a fizetési kötelezettség teljesítését. Kössön inkább olyan megállapodást, hogy az üzem is, a fiatal is fizeti az esedékes betét egy részét. Az üzemen belül továbbtanulók esetében lehet a fiatal által fizetendő havi összeg akár csak ötven forint is; az a lényeges, hogy a fiatal ne csupán szellemi kötelezettséget vállaljon a tanulással, de anyagit is. így hamarabb alakul ki benne az a takarékossági szemlélet, amely egész életében hasznos lesz részére — búcsúzott dr. Szirmai Jenő, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója. B. Z. SZÖVTERV Tolna me- (yei Irodája fölvételt hirdet ÉPÍTÉSZTERVEZŐ, műszaki ellenőr, MŰSZAKI RAJZOLÓ munkakörök betöltésére Jelentkezés az iroda vezetőjénél, Szekszárdi, Rákóczi u. 2. ez. Telef on: 12—031, ____________________(521) 5 éves kivitelezői gyakorlattal ég legalább középfokú végzettséggel renÉPÍTÉSVEZETŐT KERESÜNK, KKLvfcl'KI «RK Megállapodás esetén letelepedés megoldható. Pályázatokat — eddigi működés megjelölésével — kérjük megküldeni. Cím. „Ezüstkalász” Mg. Tpz személyzeti vezető, Baksa, Baranya megye. «514) A Gépipari Technológiai Intézetben r A Gépipari Technológiai Intézet egyik fontos tevékenysége a különféle műanyagok elterjesztése a gépiparban. A főosztályon készülnek a többi között a szélsőséges időjárási viszonyok között is jól dolgozó parabolaantennák mintadarabjai. Hz aktivista felelőssége I dézek egy mondatot, amelyet a közelmúltban egy pedagógus-pártszervezet taggyűlésén hallottam, így hangzott: „Eljutattunk volna-e a szocializmus építésében akár csak az első vitákig, az első eredményekig, ha a párttagok túlnyomó többsége nem csinálja, hanem csak elfogadja a párt politikáját?" A felszólaló nyomban megfogalmazta a maga válaszát: semeddig se jutott volna, hiszen a kommunisták közösségére elsősorban a cselekvésben való aktivitás a jellemző. Érdemes elmondani, miéit merült fel ez a gondolat. Arról volt szó, hogy vannak a kommunisták között is olyan emberek, akik bár a maguk munkaterületén sokat tesznek a politika megvalósításáért, — munkahelyen kívül, a magánéletben vagy a munkahelyüktől távolabb eső területeken: hallgatagok. Ott már nem érvelnek, nem vitáznak — vagy legalábbis nem olyan hévvel — s nem cselekszenek. Adott esetben, ugyanis az érvelés, a meggyőzés a vita is cselekvés! Ügy gondolják, hogy ©leget tettek a kötelezettségűiknek reggel nyolc és délután négy óra között — vagy más műszakban a megfelelő napszakban, azután a további politikai munkát „felfüggesztik”. Csakhogy a politikai munka nem osztható fel napszakokra, munkaköri beosztásokra, helyzetekre, — s egy személyen belül pedig semmiképpen sem osztható meg. A közéleti feladatvállalás nem órától óráig szól, nem a munkaidő kezdetétől a befejezéséig. A közéleti — 'politikai — munka állapot; nincs .kezdete és nincs „hivatalos” vége. i Az eszmék képviseletének és terjesztésének kötelezettsége — azok számára, természetesen, akik ezt önként vállalták — a most következő, a kongresszust közvetlenül megelőző időszakban kiváltképp fontos. Érdemes felidézni a párt X. kongresszusán elfogadott módosított Szervezeti Szabályzat néhány szavát. Ebbe — a kötelezettségekről szóló bekezdésnél új mondatrész is került Idézzük az egészet kiemelve az újat: a párttag kötelessége, hogy „erősítse és szélesítse a pártnak a tömegekhez fűződő kapcsolatait terjessze a párt eszméit, képviselje a párt politikáját, cselekvőén vegyen részt a politikai, társadalmi életben". Az idézet a korábbihoz képest magasabb mércét jelent; nagyobb politikai — és erkölcsi — felelősséget, a közéleti aktivitás fokozottabb köteted zettségét Talán nem tévedünk no- * gyot, ha azt mondjuk, hogy azok között, akiknél az aktivitás hiánya tűnik fel, két csoportot különböztethetünk meg. Vannak akik az „általános elkényelmesedés'1 hibájába estek, s nem szólnak, mert úgy kényelmesebb, s vannak, akik akkor nem szólnak, amikor nem népszerű a fellépés esélye. Mindkét magatartásra lehet ezernyi magyarázat. De egyik sem fogadható eJ olyan emberektől, akik vállalták, hogy kommunistaként, a közélet, a társadalmi élet aktív alakítóiként vesznek részt a szocializmus építésének mindennapi, s mint tudjuk: gyakran igen nagy nehézségek leküzdése árán végzendő munkájában. A meggyőződés — kizárja a közönyt. Ha egy politikai aktivista munkájáról beszélünk, azt kell alapul venni, hogy közéleti és magánemberre „osztja-e fel” magát, vagy pedig mindkét minőségében egyformán gondolkodik s cselekszik. Nagy szükség lesz az elkövetkező időszakban arra, hogy a közéleti emberek soraiban lévő kényelmesek -— az ilyen vagy olyan okból kényelmesek és hallgatagok — is hallassák szavukat íerjesz- szék és hirdessék a párt politikáját. S nemcsak „egyik minőségükben”, a munkahelyiben, hanem minden olyan fórumon, ahol erre szükség van. K ongresszus előtt — ez természetes — a politikával közvetlenül nem foglalkozó emberek is nagyobb érdeklődéssel figyelik a társadalmi eseményeket Jól tudják, hogy annak a nagy munkának, amelyet a pórt végez, egy-egy fontos állomása a kongresszus. De a közéleti problémák — ebben az időszakban is. és máskoir is — nemcsak a munkahelyen kerülnek szóba. A társadalmi kérdések megvitatásának a terepe nemcsak a gyár, hivatal, szövetkezet kollektívája, a szűkebb munkatársi közösség, hanem az otthonok is. A barát és az ismeretségi kör; azok az emberek, akikkel a politikai aktivisták „nem hivatalos” minőségükben naponta érintkeznek. Az ő körükben is kell végezni politikai munkát. Számtalan olyan társadalmi kérdés merül fel naponta, amelyre párttagoktól, kommunistáktól, tájékozott közéleti munkát végző aktivistától várnak választ igen sokan. Mondanunk sem kell, hogy nem az erőltetett, az érdeklődésre tekintettel nem lévő „mechanikus" agitációt szorgalmazzuk. Valamennyien tudjuk, hogy a „megagitálás" nem kedves emlékű gesztusait senki sem akarja feltámasztani. Annál inkább szükséges serkenteni az érvekben, tényekben dús, hatásos és gazdag érvelést politikánk mellett A közelmúltban vitatták meg a pártszervezetek az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi irányelveit. Átfogja ez a dokumentum az egész magyar társadalom fejlődését, annak legfontosabb eredményeit Elemzi a múlt tapasztalatait, megjelöli a? elkövetkező időszak tennivalóit Ismertetése, széles körű magyarázata hatalmas politikai munkát jelent S nemcsak a párttagság körében! Ilyen nagyszabású — bátran mondhatjuk: politikai alkotómunka végrehajtása közben kétszeresen is feltűnik, ha azok között, akiknek önként vállalt feladatuk az eszmék terjesztése, a politika népszerűsítése — ilyen vagy olyan okokból —, akadnak tétlenek, közönyösek. Ha mégoly kevesen ‘is. Ha csak néhányon js. Hiszen ebben az agitációige- nyes negyedévben fokozott szükség van az önállóan gondolkodó, hatásosan érvelő, a párt szavát a széles tömegekkel megismertető politikai aktivistákra. Senki nem „maradhat otthon” — a szó átvitt értelmében használva a kifejezést —, senki nem „felejtheti ki magát”, aki jmeggyő- ződéssel teszi magáévá a politikánkat Mert azzal nem elég egyetérteni: alakításában részt kell venni. Azzal is, hogy terjesztjük, hirdetjük minden körben. L| ért csak a széles körű * megértés, az érveken nyugvó egyetértés hozhat újabb eredményeket TL t
