Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-26 / 22. szám
azi agazm agazm Mindennapi „mérgeink*’ orvod szemmel A fűszerek Világszerte ismeretes a magyar konyha egyik jellegzetessége, a túl fűszeres étrend* A fűszerek az orvosok szerint hasznosak és jók — ha azokat az egészséges ember mérsékelt mennyiségben fogyasztja: a velük készített ételek illata, íze, zamata serkenti az emésztőmirigyek működését, 8 ezzel elősegíti az emésztést. Közismert a jó szagok, ízek étvágyteremtő hatása is. Legtöbbször már a kedvelt étel puszta látásától is megkordul az ember gyomra, fokozódik nyálkivólasztása és étvágya is. Tény azonban, hogy a fűszerek általában olyan tápanyagok, amelyeket nem használ fel, nem épít be magába az emberi szervezet. Vagyis azokat — fokozott munkával — a szervezetnek kell kiválasztania, illetve hatástalanítania, megsemmisítenie. Lebontásukat, kiválasztásukat a vese és — az epe segítségével — a máj végzi. A túl sok fűszer túlterheli a májat és a vesét Ez rendszerint vesebetegségekhez, májkárosodáshoz vezet Különösen akkor, ha a szervezet hajlamos az ilyen betegségekre, vagy ha a túlzott fűszerfogyasztás, helytelen táplálkozással, fer- tőzéses vese- vagy májgyulladással, esetleg alkoholizmussal párosuk A fűszerekben ugyanis igen se* vérbőséget okozó, izgató, csípős anyag van. Ezek — ha sok kerül belőlük az emésztőcsatornába — károsítják, marják, csípik a szájat, gyomrot és a beleket, gyulladást okoznak. A paprikában lévő capsaicin nevű hatóanyagot például az orvostudomány akkor használja gyógyszerként, amikor enyhe gyulladást, vérbőséget akar kiváltani. A túlzott fűszerfogyasztás árnyoldala, hogy hozzá lehet szokni, a szervezet azonban sohasem szokja meg. A jóízűen elfogyasztott túl fűszeres étel is árt az egészségnek. Tágabb értelemben egyébként fűszernek számít a konyhasó, sőt még a füstölés is, tehát minden, amit ételeink ízesítésére használunk. E két utóbbi azonban táplálkozásélettani szempontból veszélyes is lehet. Még akkor is, ha például a konyhasóra bizonyos mennyiségben szüksége van a szervezetnek. A túl sok só ugyanis fölöslegesen terheli a vesét és a szívet Az utóbbit azért mert a konyhasóhoz kellő mennyiségű vízre is szüksége van a szervezetnek, s a sóval együtt a szervezetben felhalmozódott nagy mennyiségű víz jelentős része az érpályákba kerül, s mindaddig a vérrel együtt, annak részeként kering az erekben, amíg a vese ki nem választja. Az ggégycégpg szervezet veséje ezt viszonylag könnyen, gyorsan elvégzi. Beteg vese esetén azonban a szívnek az egész folyadékot végig kell pumpálnia a szervezeten, s ez túlterheli a szívet, ami különösen a szívbetegeknél rendkívül veszélyes. A füstölés köznapi értelemben ugyan nem számít fűszernek, de ízesít. Ez a „fűszerezés” azért lehet veszélyes, mert a házi füstölés során igen sok rákkeltő anyag kerül a hurkákra, kolbászokra, sonkákra. Nagyobbrészt ugyan csupán a készítmények felületére, de mivel azt is elfogyasztjuk, meglehetősen sok kerül belőlük a szervezetbe. Megfelelő füstölési technológiával ezeknek a káros anyagoknak az arányát csökkenteni lehet Az élelmiszeripari és táplálkozási szakemberek most világszerte azon kísérleteznek, hogy a rákkeltő anyagoktól megtisztított füsttel, vagy speciális porokkal úgynevezett füstaromákkal ízesítsék az eddig füstöléssel tartósított hentesárukat, húskészítményeket Egyes országokban már árusítanak is ilyen porokat MISKOLCZI PÉTER Meleget nyújtó tapéták A „királyi kankalin effektusa” Hogyan Jót • kenőanyag a fémforgácsoló gép kése alá, (a gépben a nyomás túlszárnyalja a 20 000 atmoszférát), ha normális nyomás alá kerül? A Jáván termő királyi kankalin miért nyílik csak földrengés előtt? E két jelenség között mintha nem volna semmilyen összefüggés. Ennek ellenére egy belorusz tudóscsoport által tett fontos felfedezés kulcsává váltak. A két fent említett jelenség oka, mint kiderült, a vibráció által létrehozott ultrahang- mező. Ez gyorsítja meg a kankalin virágzását, amikor a földrengés előtt „űzőbe veszi*" a virág hajszálcsöveiben a nedveket. A kés és az alkatrész vibráláskor a hajszálcsöA földrengések hírnököket küldenek Szovjet, amerikai és Japán szeizmológusok kutatómunkái megerősítették azt a már korábban ismert tapasztalatot, hogy a szeizmológiai hosszúsági hullámok sebességének csökkenése a földkéregben sok esetben a közeledő katasztrófára figyelmeztető jeL Japánban pl. az elmúlt évtized lezajlott földrengéseinek szeizmogramjait tanulmányozva megállapították, hogy a jelenlegi tudásszint akkoriban elegendő volna arra, hogy pL nyolc évvel ezelőtt időben előre jelezzék a Honsu szigetén bekövetkezett nagyobb földrengést. A szeizmogramok feljegyzései világosan mutatják, hogy a hosszúsági hullámok sebessége már jóval a földrengés előtt 20 százalékkal csökkent. Az ismeretek mai szintje azt is lehetővé teszi, hogy a meglévő mérési adatokból meghatározzák a földrengés akkori epicentrumát és a földrengés erejét vek szerepét azok a mikroszkopikus repedések játsszák, amelyeken az ultrahang-mező által „űzőbe vett" kenőanyag keresztülcsurog. Azonban ez a következtetés csak kiszélesítette az elképzelést a már ismert úgynevezett kapilláris effektusról. A kutatóknak csak a következő lépése vált felfedezéssé, amikor sikerült felfedezniük a falkapillárisoknak a tudomány által eddig nem ismert hosszanti és átlós ingadozásait. Ezek az ingadozások hozzák létre a túlmagas nyomást, amely aztán gyors mozgásra készteti a folyadékot. Ezt a felfedezést gyakorlatilag a tudomány és technika mindem ágában hasznosíthatják. Sebgyógyítás sugárral Ä lézersugarat orvosi gyakorlatban eddig csak műtőkés gyanánt használták. Újabban egy budapesti klinikán kísérletekkel bebizonyították, hogy nemcsak „seb okozó”, de seb gyógyító célra is felhasználható. A vágásra használatos több száz Joule-nyi lézernél sokkal kisebb erősségű sugár, már elégséges ahhoz, hogy meggyorsuljon a sebek összegyó- gyulása. A sugarazott sebek gyorsabb gyógyulását, a kontroll képen nem sugarazott sebek lényegesen lassúbb átlag gyógyulása bizonyította. A jó eredményt azzal magyarázzák, hogy a monokromatikus fénynek ionizáló hatása, azt az enzimfolyamatot, amely a szövetek kollagén szerkezetének felépítését végzi, meggyorsítja. 1975. Január 26. PELIKÁNOK SZIBÉRIÁBAN Az egyik, Kurgan közelében tevő tóban a kacsafélék családjához tartozó pelikánok kolóniáját fedezték lei szovjet ornitológusok. Ezeknek a ma dóroknak a fészkeiéi helye a Szovjetunióban mindeddig a Fekete-tenger partvidéke és Közép-Ázsia volt Egyébként nem ők egyedül húzódnak Nyugat-Szibériában észak felé. A bőséges táplálék a fekete kormáronokat ts áttelepül ésre csábítja. Ezeken a tavakon csak fényképezőgéppel tehet „vadászni". Mindössze három mm vastag az a depronból készült alsó- tapéta, ami a gyártó vállalat (Kalle, 6202 Wiesbaden-Biebrich) adatai szerint ugyanolyan Jó hő- és hidegszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, mint egy 27 cm vastagságú kőfal. A nedvességtől is védelmet nyújtó rugalmas lemezeket egyszerűen csak rá kell ragasztani a lakás falára, majd pedig rájuk kell húzni a szokásos faltapétát (felvételünk). További előnye, hogy megkönnyíti a tapéták későbbi kicserélését: a régi tapétát minden további nélkül le lehet húzni és szárazon össze lehet göngyölíteni. A szigetelő alsó tapéta hozzájárul a fűtés költségeinek lecsökkentéséhez, ami a mai világban nem lebecsülendő pénzbeli megtakarítással jár. Az NSZK határain túl is jól ismert feltaláló, az Aldingenben lakói Nikolaus Laing okleveles mérnök reméli, hogy hamarosan sikerülni fog olyan tapétákat is előállítani, amelyek napközben el tudják raktározni a meleget, hogy aztán éjszaka ismét kisugározzák magukból. wl Eszközt használó madár PREHISZTORIKUS POLIP 4 Erde ink közismert lakója a «- leáasoiló hangú, élénk, tetszetős színezetű szajkó. E nyugtalan, élénk, sőt ravasz madár elsősorban «vukrtságos hangutánzó képességéről ismert. Amerikai biológusok laboratóriumban felnevelt fiatal szajkóknál eszközkészítő és -használó (képességet figyeltek üteg. A ketrec dróthálóján kívül úgy helyezték el kedvenc táplálékukat, hagy azt csőrükkel nem érhették el. 'Egy alkalommal a véletlenül ketrecben hagyott újság lapból a madarak papír- szeletkéket tépdestek le és megpróbálták azokat úgy formálni, hogy csőrükbe fogva a ketrecen kívüli táplálék megszerzésére alkalmas legyen. Megfigyelték azt is, hogy a ketrecben lévő madarak egyike a letépett papírszelet- két az ivóvizes edénybe tnárto- gatta és a benedvesített papírt szivacsként alkalmazta por alakú táplálék elfogyasztása érdekében. Más tárgyakat: szalmaszálat, tollat, gemkapcsot szintén eszközként próbáltok a madarak hasznosítaná. A sorozatos megfigyelések arra engednek következtetni, hogy a madarak egyike sajátos képessége révén, próbálgatások és tévedések sorozatán keresztül megtanulja a tárgy használatát, fajtestvérei predig imitáció révén átveszik, megtanulják ezt tőle. Ily módon sajátos állat-viselkedésformók jöhetnek létre. Egy amerikai házaspár, Wyatt Durham és Jean Firby a kaliforniai Withe Mountainsban éles fogazató, hatalmas prehisztorikus polipkövü-; letre bukkant, E kövületek arra vallanak; hogy 600 millió évvel ezelőtt tűnt fel első ízben Földünkön húsevő lény. A régészek mind ez ideig mintegy 40 polipkövületet tártak fel. Véleményük szerint nagy számban éltek polipok azokban a tengerekben, amelyek a mai Kalifornia és Nevada területét borították. A legújabban felfedezett prehisztorikus polip hosz- sza másfél méter. Erdei hangyák tenyésztése Áz erdők kártékony rovarai ellen a hangyák nyújtják az egyik legjobb védekezést. Egyetlen hangyaboly lakói 2—3 hektár erdőterületről képesek távoltartani a kártékony rovarokat, bogarakat. A kutatómunkával is foglalkozó würzburgi intézet észak-németországi kísérleti telepein, miután sikerült néhány új hangyabolyt telepíteni, azok rövid időb belül gátat vetettek a fák leveleit pusztító bogarak kártevő munkájának. Ezután egy 15 hektár kiterjedésű területen 30 bolyt létesítettek, melyek lakói kb. 10 millió lárvát faltak fel egy periódus alatt. Az erdők faállományának biztosítására a würzburgi kutatók tapasztalatai alapján hektáronként 2~'3 hangyatelepre lenne szükség, mivel számuk az idők folyamán jelentősen megtizedelődött. A környezetet védő hasznos erdei hangyák; .illetve a bolyok a természetes ellenségeik és így elsősorban a harkályok falánksága következtében világszerte ritkulnak. Hogy a pusztulást ellensúlyozzák, Würzburgban az elmúlt években elkezdték az erdei hangyák széles alapokra helyezett tenyésztését! Az itt kidolgozott tenyésztési módszerek mintájára időközén már számos európai és tengerentúli ország is áttért az erdei hangyák .„nagyüzemi tenyésztésére^,
