Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-24 / 20. szám
\ Általános sztrájk Olaszországban Csütörtökön általános sztrájk volt Olaszországban. Képünk: Rómában Luciano Lama, a ti.ii.ara mjntlott beszed t egy nagygyűlésen. Befejeződött a felszabadulási tudományos emlékülés Salgótarjánban befejeződött az MSZMP Központi Bizottságának agitációs és propagandaosztálya által rendezett felszabadulási tudományos emlékülés. A résztvevők — a párt megyei oktatási igazgatóságainak vezetői, tanárai, valamint az ideológiai kérdésekkel foglalkozó vezető megyei pártmunkások — a felszabadult Magyarország társadalmi-politikai, gazdasági és kulturális szerkezetében 30 év alatt végbement fejlődést elemezték. A háromnapos tanácskozáson öt szekcióban húsz előadás és harminckét korreferátum hangzott el. Ezek tanulságait, tapasztalatait a csütörtökön megtartott plenáris ülésen Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára értékelte. Rámutatott, hogy a tanácskozáson elhangzott előadások és korreferátumok anyaga együttesen értékes adalék a /■:ja »bkori t írté ■"ti irodalomhoz, s ugyanakkor hasznos forrás mind a politikai oktatás, mind pedig a mindennapi gyakorlaü politikai munka számára. Egyértelműen bebizonyította, hogy szocialista társadalmunk fej. lődAse a nárt fáradhatatlan irányító, szervező munkájának, az MSZMP helyes politikájának, a munkásosztály vezető szerepének, a dolgozó osztályok, rétegek erős szövetségének, a proletár internacionalizmus érvényesülésének köszönhető. A politikusság és a tudományosság között nem.iagy ellentmondás volna, de kölcsönösen fel is tételezik egymást •— mutatott rá Győri Imre. — A konferencián elhangzott előadások is azt tükrözték, hogy mind a politika, mind pedig a tudomány számára csak az lehet hasznos munka, amelynek a valóságtartalma a lehető legteljesebb, s amely beilleszthető a ma emberének anyagi ég szellemi életébe. (MTI) MOSZKVA Csütörtökön Moszkvában véget ért a KGST végrehajtó bizottságának 70. ülésszaka. Munkájában a bolgár, a csehszlovák, a kubai, a lengyel, a magyar, a mongol, az NDK, román és a szovjet kormányfők helyettesei, valamint Jugoszlávia képviselője vettek részt. ROMA Kedden este Rómába érkezett 46 chilei menekült, akik Olaszország santiagói nagykövetségén kértek menedékjogot. A fiumicinói repülőtéren már korábban odaérkezett honfitársaik fogadták őket. A csoport tagjainak többsége nem fedte fel személy- azonosságát, mivel — mint egyikük elmondotta — legtöbbjük családja még Chilében tartózkodik, s nem akarják megtorlásnak kitenni őket. LONDON Harold Wilson brit miniszterelnök csütörtökön az alsóházban javasolta: népszavazással döntsenek arról, hogy Anglia tagja maradjon-e a Közös Piacnak. RÓMA Sok millió olasz dolgozó sztrájkolt csütörtökön a szak. szervezeti csúcsszövetség által meghirdetett félnapos általános munkabeszüntetés keretében. Garantált munkabér a válság miatt leállított vagy csökkentett termelési üzemek dolgozóinak, a mozgóbénrend- szer megújítása, az alacsony nyugdíjak felemelése — ezek az alapvető követelések, amelyekkel a szakszervezetek a rohamos infláció és a kezdődő termelési válság viszonyai között a dolgozók, és közülüki is a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők életkörülményeit védelmezni kívánják; Követelik továbbá a kormánytól. hogy gazdaságszerkezeti átalakításod útján keresse a kiutat a válságból. SZÓFIA Bulgáriai hivatalos baráti látogatása befejeztével csütörtökön délben a csehszlovák légitársaság különgépén hazautazott Szófiából a Gustáv Husak vezette csehszlovák párt- és kormányküldöttség. KUVAIT A kuvaiti kormány tervbe J vette, hogy a következő hónapok során ellenőrzése alá vonja olajiparát — jelentette ki szerdán újságírók előtt Abdelrahman Al-Atiki kuvaiti pénzügy- és olajipari mi-; niszter. BUDAPEST Leopold Lér, a Csehszlovák -Szocialista Köztársaság pénzügyminisztere befejezte hivatalos, magyarországi látogatás sát. Faluvégi Lajos pénzügymi niszterrei tárgyalásokat folytatott a két ország közötti időszerű pénzügyi kérdésekről. A csehszlovák pénzügyminiszter csütörtökön elutazott Magyarországról. HELSINKI Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter csütörtökön kétnapos hivatalos látogatásra Helsinkibe érkezett A repülőtéren finn kollégája, Ahti Karjalainea külügyminiszter fogadta. Etiópia éljpen 7. A danakil sivatagban Néhány száz méterre az Aűsab felé vezető kövesúttól, amelyen idáig jöttünk, s amely a Vörös-tenger partjáig visz, és sok száz kilométerre a fővárostól északkeletre, ötven méterrel a tenger szintje alatt,' Landroverünk mintha valami forró katlanban haladna. Etiópia másik véglete. Mérhetetlen csend vesz körül bennünket már-már titokzatos némaság. A láthatáron véletlenül feltűnik egy tevekaraván. Szépen, egyenletesen ringatózik, ősien misztikus látvány. Nomád danakilok vándorolnak. Minden vagyonuk a teve hátán — vonulnak az enyhébb éghajlatú, kellemesebb hegyvidék felé. Közelebb érve hozzájuk, észrevesszük az embert is, elöl halad, vállán fegyver, testén 'bőrruha. Természetesen állatbőrből. A fegyver, becslésem szerint, még az első világháborúiból származhat de mindegy, puska, amelyikbe golyó jár, ég tudja ezt errefelé mindenki, hogy a gyanakvó és hirtelen haragú danakil férfiak kezében gyakran el is sül. Mindezt tudván, csak tisztes távolból küldjük feléjük barátságos biccentésünket üdvözletünket, s folytatjuk utun1975. január 24. kát a sivatagban; 45—50 fokos a hőség. Gépkocsink úgy átforrósodik, hogy kénytelenek vagyunk rövid pihenőre kiszállni. Tüzes a homok. Vékony talpú szandálomon keresztül csontomig hatol a forróság. Kelet felől szél fúj az arcomba, de az is mintha tüzes kemencéből szabadult volna. Hogy bír ember ilyen helyen élni? A költőinek látszó kérdésre váratlan és meglepő válasz: tőlünk kétszáz méterre három emberalak bukkan fel. Honnan bújhattak elő? Felénk tartanak. Deréktól felfelé testüket nem fedi semmiféle ruha. Három nő, kétségtelen, aztán az egyik mögül előbújik egy kislány is. Danakilok— Mások nem is lehetnek. Hisz egész Etiópiában ez az egyetlen olyan nép, amelynek lányai és asszonya; nem ismerik azt a fajta szemérmességet, amely a kíváncsi férfiszemek elől el- takartatná velük női mivoltuk kétségtelen jeleit. Mái1 csak néhány lépésre vagyunk egymástól. Es akkor éles hangos, amely csaknem úgy hangzik, mint nálunk ha valaki hirtelen fejhangra vált, sok i-vel és he- gvesen, erős gesztusok kíséretében megszólalnak. Először nem értiük, mit mondanak, törzsj nyelvükön szólnak. De ahogy kezük mozgását követjük. távolabbra holmi föid- kunno'-.k-riak látszó gombákat észlelünk. Kétségtelen, állapítjük meg, a furcsa, éles hangú, jóformán tagolatlan beszéd, valójában kedves invitáció. Mindezt az is megerősíti, hogy az egyik hegyes mellű fiatalasszonyka felém nyújtja azt a gyökérdarabot, amit addig rendületlenül rágcsált kivillanó fehér fogaival. Kóstoljam, ne kóstoljam, a barátság forog kockán. Volt már rá eset, kísérőm mondja, hogy hasonló esetben a visszautasítás egészen otromba következményekkel járt. Óvatosan megfogom, majd a gyökér szűzi végét számba veszem. Mintha édeskés íze volna, de rögvest megállapítom, hogy szívesebben nyalogatnék helyette egy jó csokoiádélagylaltot. Kísérőm szerint a gyökérnek nem is ízében van a haszna, hanem inkább abban, hogy fényesre csiszolja a fogakat Szóval aféle sivatagi fogkefe. Menjünk vagy ne menjünk vizitbe? Ez itt a kérdés, miközben a három danakil hölgy élénken vihorászik. Hátha ez a látszólag barátságos invitálás csupán csalétek? Hisz e zárkózott, a civilizációtól távol álló emberekről az a mendemonda járja, hogy eledelük fogytán az emberevéstől sem riadnak vissza. Kíváncsiságom azonban hamarosan föléje kerekedik motoszkáló félelmemen, s otthagyva a jó öreg Landrovert és kísérőmet, elindulok egyedül a három nő kíséretében a földből alig-alig kilátszó kunyhócskák felé. Négy vagy öt lehet egy kupacban. Oldaluk sárból, tetejük bőrből. Rögtönzött hajlékok néhány hétre szólnak csupán. Átmérőjük három-négy méter, magasságuk nem éri el a kettőt. Az alacsony ajtón csak kétrét hajolva férek be. De alighogy belépek — teljesen sötét van, fényt, világosságot sehol nem kap e furcsa lak — már fordulok is kifelé. A fojtogató faggyúszag és a friss kecsketnágya bűze kibírhatatlan. A kunyhó előtt folytatódik tehát a baráti eszmecsere. Én mondom magyarul, ők dana- tóiul vihorásznak. Feltűnően jól érzik magukat, de a fotómasinától félve elfordulnak. E kellemes perceknek váratlan fordulat vet véget. Nem mesz- sze a kunyhótól kiszáradt folyómederből férfi csörtet elő, kezében dárda és dühösen rázza. Nem valami boldog, hogy feleségei társaságában forgolódom. (Itt a többnejűség járja.) Nincs más választás. Usgyi, vissza a kocsihoz! Társam már vár, és jár a motor is. Bevágódom és máris indulunk. Kum-kum-kum, hasítja a levegőt a mérges férfi kiáltása. Álljatok meg! Álljatok meg! Ez lehet az értelme. Mikor kikerülünk a „lőtá- volságból” — barátom csendesen megjegyzi: — .Szerencséd van, hogy csak dárdája volt és nem puskája, mert akkor lehet, hogv már alulról szagolnád a sivatagot! VALKÓ MIHÁLY (Következik: Carlo, a vállalkozó.) A három danakil nő közül kettő — és a kislány..
