Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-11 / 289. szám
Eletek megrontója t a» alkohol Vállalati titkárnő B. I., elvált asszony. Túl a negyvenen. önálló, független, munkáját elvégzi ugyan, de környezetét, munkatársainak életét gyakran megkeseríti ki nem mondott rögeszméjével, hogy őt fúrják. Az igazgatóhoz sűrűn járnak vendégek. A titkárnő kedvesen fogadja őket, feketéje messze földön híres, akárcsak az igazgató bora és kisüstije is, amit a fekete előtt és után tölt a vendégek poharába. — Töltsön magának is, Ilike! — kínálta az igazgató. Az asz- szony eleinte szabadkozott, aztán már kérés nélkül eggyel több poharat tett az alpakka pálcára. Szociális ivók és alkoholisták Ilike később már nem tudott ellenállni az italnak. Egyre gyakrabban volt spicces, italos, sőt részeg. Uldöztetési mániája annyira eluralkodott rajta, hogy a vállalatnál már semmit sem tudtak kezdeni vele, helyére más került, ő pedig elvonókúrára. Jelűnek amerikai pszichiáter, az alkoholizmus egyik legjobb ismerője a társadalmat két részre osztja: ivókra és nem ivókra. Az ivók első osztályába a szociális ivók tartoznak, akik csupán alkalmanként, étkezés után, névnap, pohárköszöntő stb. esetén isznak, tehát a társadalmi normák szerint, amikor a környezet elvárja az embertől, hogy igyék, mert nem lehet kitérni előle. A következő csoportba az akut fázisban lévők tartóznak, akik már keresik az alkalmat az ivásra, szívesen fogadnák társaságot, maguk is jő vendégek, vonakodás nélkül emelik poharukat újra és újra. Környezetüknek megmagyarázzák: van okuk az ivásra — nehéz testi munkát végeznek, örömükben, bánatukban — isznak. Az akut fázisban lévő ivónak ily módon egyre több csúszik le a torkán, gátlásai megszűnnek, eljut odáig, hogy az alkohol okozta hatásért, a mámorért iszik. Vagy megjavul, vagy lecsúszik A Jellinek-felosztás szerinti kritikus stádiumban eldől, hogy megjavul-e a borissza, vágy tovább züllik. Sajnos, a gyakoribb az, hogy önmaga már nem tudja abbahagyni az ivászatot, .alkoholfüggőségbe kerül, esetleg dipszomániássá válik, azaz erőt vesz rajta az ivási kényszer. Az alkohol utáni kínzó vágy utolsó fillérjének elköltésére készteti a dipszomániást, az italért nemegyszer gyilkosságra is vetemedik. A roham tetőpontját tömeges érzékcsalódások téves eszmék, izgatottság, robbanásszerű cselekvések jellemzik, majd nagy álmosság, fáradtság után a beteg bárhol lefekszik, és mélyen, akár álló napot és éjszakát is végigalszik. Az alvást az alkoholmérgezés utótünetei, néha ön- gyilkosságba sodró szorongás, lehangoltság követi. Az ivásra kényszerítő rohamok sűrűsödnek, olykor ritkulnak, de csak kevésszer gyógyíthatók. És amikor már véglegesült a kóros szenvedély, bekövetkezik a krónikus stádium. Mind nyilvánvalóbbá válnak az alkoholos hallucináció, az ideggyulladás, a kisagyi sorvadás, agylágyulás, a delirium tremens, nem ritkán a halál. Nyilatkozik az orvos — Van-e teljesen absztinens, tehát nem ivó egyén? — A Jellinek-féle felosztás szerint a társadalom 85—90 százaléka szociális ivó — kezdi a beszélgetést dr. F. I. főorvos. — Teljesen absztinens a gyerek kb. 10 éves koráig, bár gyakran előfordul, hogy elnyugodjék a csecsemő, pálinkás kockacukrot, kenyeret dug szájába a szülő. Nem közhely, örök igazság: gyermeknek egy csepp alkohol is méreg, szellemi és testi fejlődésében visz- szaveti, gyógypedagógiai alannyá teheti a szesz. Rajtuk kívül még nem ivók esetleg a teljesen elaggott, beteg öregek. — Meddig „ártalmatlan” az alkohol? — Az alkohol a legkisebb mennyiségben is ártalmas! Bárkinek a szervezete is megsínyli. De majdnem mindenki iszik: lakodalomban, névnapon, pohárköszöntő alkalmával. A kínálás elől nagyon nehéz kitérni, az elutasítás vége általában sértődés. — Melyek az alkoholfogyasztás leggyakoribb következményei? — Elsősorban az ittasság. A népesség alkoholfogyasztása lemérhető a máj-, szív-, keringési, ideg- és elmebetegségek terjedésén. Az alkohol a szivet túlmunkára készteti, a hasi erek kitágulása következtében csökkenti az agy vérellátását, kezdeti izgalom után bágyadt- ságot eredményez. Az alkohol aránylag nagy kalóriatartalmú, zsírt és szénhidrátot pótol, fokozza a szervezet elzsírosodá- sát, amely éppen korunk nagy betegsége, a szívinfarktus előidézésében is nagy szerepet játszik. Az alkohol támadja a központi idegrendszert, felborítja az érrendszer. normális működését, vérkeringési zavarokat, szívhalált okozhat. Az alkohol pusztítja az idegsejteket, ugyanis az idegeket védő zsíros réteget feloldja, az idegszálak — akár a szigetelésétől megfosztott kábelkötegek szálai — összeérnek, „rövidzárlat” keletkezik, őrjítő idegfájást, ideggyulladásokat okoznak. A kisagyi idegsejtek károsodása okozza például a tántorgó, ún. tengerészjárást. Az alkoholizmus tehát bioszociális problémakomplexum. (Kulcsár) (Folytatjuk) Szerény igény és vandalizmus Tátár Nándorral, a megyei vendéglátóipari vállalat igazgatóhelyettesével és Vígh Józseffel, a szekszárdi Garay siálló és étterein, vezetőjével arról beszélgettünk, hogy hovatovább könnyebb megszervezni és olcsóbban kivitelezni egy krakkói szi Iveszterezést, mintha az ember ugyanilyen céllal Sárospatakra kívánna utazni. Előfordulhat, hogy valaki az „Ismérd meg hazádat’’ mozgalomnak nem nagy csoportban, hanem csak családostól, feleSégestől kíván hódolni. Amikor is kiderül, hogy bár országszerte szép számmal építünk szállodákat, ezek árait csak módjával méretezték a szerényebb igényűek pénztárcájához. — Jönnek ilyen jellegű látogatók a Garayba is? ■ — Sokan! Belföldiek éppúgy, mint idősebb vagy középkorú, de mindenhogyan szerényebb módú külföldiek. — A Garay ismeretes módon nem luxushotel. Alapfalait talán még egy karavánszeráj céljaira rakták, maga ap épület is jócskán elmúlt százéves. Mit tud kínálni az ideérkezőknek? — Az előbb már említett szerény igények kielégítését. Egy személynek 70 forintért tiszta szállást, ha kívánja, úgy további 45-ért reggelit, ebédet, vacsorát. — És őzt a lehetőséget, hogy a presszóban esetleg beverik a fejét? A kérdés szándékosan túlélezett, hiszen nem csekély munka árán és a rendőrség segítségével is, a korábbi alvilági viszonyokat már sikerült felszámolni. A szakembereknek azonban még bőven van akuk panaszra. A kevésbé igényes közönség naponta rongálja az egészségügyi berendezéseket, céltalanul, pandái módra és súlyos anyagi kárt okozva. — Mi azon igyekszünk, — így az igazgatóhelyettes —, hogy civilizált körülményeket biztosítsunk a kedves vendégeknek. Az ilyenfajta vendégeket természetesen már nem lehet a „kedves” jelzővel illetni. A Garayt a szakemberek „komplexum”-ként említik. Van szállója, étterme, presszója és gyorskiszolgáló részlege is. Mindegyik más jellegű közönséget fogad. Ami az éttermet-büfét illeti, olyanokat akik szívesen böngésznek végig egy étlapot, melyen az árak többsége 10 forint alatt van és csak ritkán hajazza a tizenöt forintot. Vj és dicséretes kezdeményezés, hogy az étlapon a kitnélő menü rovdtban az egyes ételek kalóriaértéke is szerepel, testsúlyukból veszteni akaró polgártársaink örömére. Még dicséretesebb lenne azonban, ha a szerény igényű, semmi kiemelkedőre nem aspiráló vendégek önmaguk is összefognának az öreg épület új berendezéseit rongáló, évente sok tízezer forint kárt okozó vandálok ellen. Gerencsér Miklóst Acsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye Táncsics nem fogadja meg menekülőtársa tanácsát, de Gyulavári környékén sem maradhatnak. Asszonyával és néhány hónapos kislányával kalandos, veszélyes körülmények között jut el Gyomán, Mezőtúron át Szolnokra. Remélik, itt kifújhatják magukat: népesebb város, mégis kevesebben ismerik, akik viszont ismerik, azok a barátai. Csalódnia kell. Hűvös fogadtatásban részesülnek. Nagy nehézségek árán tud csak útlevelet szerezni az asszonynak és gyermekének. Jobbnak látja, ha minél hamarabb felhagynak a közös bújdosással. Családját nem bánthatják, éljenek csak otthon a Józsefvárosban, ő pedig egyedül kevésbé feltűnő, mozgékonyabb is, igénytelenebb is. Azzal a határozott ígérettel vesz búcsút Teréztől, hogy szeptember 29-ig, Mihály napjáig tűzön-vízen át hazaér. Ha mégsem úgy történne, akkor bajba jutott. Emlékezett rá, földesúr lett Tápióbicskén Deák Mátyás, hajdani tanítványa Izsákról. Hozzá sietett a mezőkön át, elkerülve a forgalmas utakat Úgy tervezte, megkéri Deák Mátyást fogadja napszámosnak a birtokára, hiszen jól ért ő mindenféle paraszti munkához. Egykori tanítványa azonban hűvösen begombolkozott, azzal hárította el a kérést, hogy lehetetlent kíván tőle Táncsics, mert a forradalom idején írt cikkeire igen jól emlékeznek a tápióbicskei birtokosak, erősen haragszanak rá. Ha valahol, hát akkor ezen a tájon bizony rövid ideig szívhatna szabad levegőt Lelkileg, testileg megtörtén bújdosott tovább, mindig csak Pest felé. Hiába volt legendásan jó gyalogló, borzalmasan leromlott a nélkülözésektől. Csont-bőrré aszalódva érte el Pest határát szeptember 25-én délben a józsefvárosi temetőnél. Távolról megkerülte a sorompót és azzal az el— 79 — tökéltséggel lépte át a határárkot, hogy lesz, ami lesz, nem éli tovább a földönfutók életét Itt marad a városban, leleményességére és a jó sorsra 'bízza magát. A jó sors mindenekelőtt Teréz volt. A felesége, akinek egyszerű, halk hősiessége csodával ért fel. Mintha idegei nem is lettek volna, csak jósága, meg kötelességtudata. Ha ő nincs, Táncsics Mihályt ma vértanúként tartaná számon az utókor. Teréz intézett mindent Gondoskodott a váltakozó rejtekhelyekről, a megélhetésről, csalhatatlan ösztönnel választotta meg azt a néhány embert akit beavathatott a szigorú titokba. E kevesek közé tartozott Magyar Mihály könyvárus, Mészáros Ignác orvos, Kocsis Imre ügyvéd, Varga Ágoston orvosnövendék és Kállayné, a jótevő földbirtokos asszony. Egymástól függetlenül tudtak a titokról, hogy ezzel megkétszereződjék felelősségérzetük a rejtezkedő Iránt. Annál szörnyűbb veszedelmet jelentett rájuk egy hold földjük bérlője, Prokotka György kertész. Ez a rosszindulatú ember a maga javára fordította a bajt. Hallgatása fejében kicsikarta a haszonbér elengedését, s amikor Táncsics kénytelen kelletlen engedett, rákapott az állandó zsarolásra. Jószerében a kertészhez vándoroltak a baráti segítség- nyújtás garasai, sőt a hallgatás árát Tetéz keresményével is meg kellett toldani. Hosszúnak ígérkezett a kertész kényelmés üzlete, éppúgy, mint Táncsics életveszedelme. A terrorhelyzetben súlyos nyomatéket kaptak Prokotka György szavai, akárhányszor feljelentéssel fenyegette meg bérelt földje gazdáját. Felesége pedig valósággal boldog volt, amikor nap, nap után elmondhatta a városból hozott hírek alapján, hogy kiket fogtak el már megint, hány embert akasztottak fel az Újépület udvarán. De épp elegendő borzalomról számolt be a sokkal hitelesebb forrás, a Pester Zeitung. A rejtőzködő Táncsics minden fontosat megtudhatott belőle: Batthyány Lajos volt miniszterelnök és a 13 tábornok kivégzését; Szacsvay Imre kötél általi halálra való «éltetését. Szegény Szacsvay! Néhány esztendei sónemunkábant reménykedett... Táncsics Mihálynak nem kellett töprengenie, milyen sors várt volna reá, ha megfogadja a boldogtalan Szacsvay Imre tanácsát. Mivel hasztalan (kutatták üldözői, bizonyosra vették, hogy a török birodalomba menekült a szabadságharc — 80 — többi jelentős személyiségével együtt. Ezért sok távollevőhöz hasonlóan költál általi hálálná ítélték, s az ítéletet jelképesen hajtották végre. — Nevét táblára írva kötötték .bitóra. Eddig sem volt, mostantól pedig végképp nem lehetett kétsége afelől, hogy mi történnék véle, ha az osztrákok kezére kerülne. Rejtőzködésében lassan múlik az idő, mégis, a borzalmak hallatán, a maga sorsa körüli izgalmak közepette máris 1851- ét írtak. Végre sikerült megszabadulnia a kertésztől, a haszonbérlet lejártával. Prokotka nem nagyon lelkesedett jó jövedelemforrása megszűntéért, s amikor költözött, a kocsi tetejéről utcahosszat kiabálta, a rejtőzködőre célozva: „Ennek a Kossuth-kutyánák is rég akasztófán lenne a helye!”. Az elköltözést követő második napon valóságos hadművelet zajlott le a Táncsics-portá- nál. Harminchat zsandár és katona kerítette be. Ezek, meg a civil nyomozók naphosszat kutattak a halálra ítélt bújdosó után. Szaglászásuk eredménytelensége miatt dühöngve távoztak napSzáll- tóvaí. Táncsics pedig, miközben szó szerint halálra keresték, az Üllői úton bújt meg, Heller szabómester üres utcai szobájában. Másnap éjszaka hazaosont. Néhány órával később Heller szabómester házán ütöttek rajta. 23. Minden jel arra vallott, hogy a rendőrség a legvégsőkig törekedni fog kézrekerítésére. Éjjelnappal figyelték a környéket, s a személyeket, akikről feltételezték, hogy kapcsolatban állhatnak Táncsiccsal. Mindössze két-három rejtekhelye volt, ezeken tartózkodott felváltva. Viszonylag könnyen felderíthető helyek, hasonlóan az Üllői úti szabó házához. Mi lesz, ha a kör bezárul? Otthon még ideiglenesen se tartózkodjék, mert összes rejtekhelye közül ez a legveszélyesebb. ö egész mádképp vélekedett: úgymond, ahol egyszer ekkora zajjal, ennyi fegyveressel naphosszat keresték, ott még egyszer nem verik fel érte a környéket. Bizonyos, a rendőrség ugyanabból a logikából indul ki, mint a barátai. Itthon a legkockázatosabb, tehát itt érezmé magát a legkevésbé biztonságban. Azért válaszba otthonát, ment minden külső látszat ellene szól. 1 (Folytatjuk) — 81 —
