Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-08 / 287. szám

VTtjCgpRotrfjtfljfi g&wrcümin TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG * MAOYRR SZOCIALISTA MUKK*«»»ÁRT TOlHfl MCQYE1 BlgOTTSAGAKJKK LAPJII VASÁRNAP 1974 dec. 8. XXIV. évf. 287. sióm. ARAI 1.20 Ft. Befejeződött a déli fűtőmű műszaki átadása 2100 lakásnyi légteret fűt — Zavartalan távhőszolgáltatás A begyújtás perceiben. Képünkön a 2-es kazán, a kezelőszemélyzet és az automatikns ve' zérlőpult látható. Jelentős esemény színhelye Vrtlt a hét végén a Szekszárdi déli fűtőmű. A megvalósításá­ban részt ■ vevő vállalatok, in­tézmények képviselői gyűltek össze, hogy rövid ünnepséggel zárják az új létesítmény más­fél hónapja tartó műszáki át­adását. Az átvevők a közel 106 millió forintos költséggel épült fűtőműben alig találtak jelen­tősebb, kifogásolható hibát. A fűtőművel lapunkban is foglalkoztunk már, s most a jelentős állomás kapcsán ismé­telten visszatérünk rá. Azt, hogy a déli fűtőmű — máso­diknak a megyeszékhelyen — megépüljön, a város fejlődése tette szükségessé. A lakások és ipari létesítmények építésének ütemével nem tudott lépést tartani a távhőszolgáltatás, ezért egy olyan fűtőművel kel­lett felépíteni, amely hosszú távon is képes az igények ki­elégítésére. A kivitelezési Szerződéseket 1972-ben kötötték meg a Tol­na megyei Állami Építőipari Vállalattal. A megvalósítást a Tolna megyei Beruházási Vál­lalat bonyolította le, a kivite­lezésben a TÁÉV-en kívül részt vett a Láng Gépgyár, valamint a Gyár- és Gépszerelő Válla­lat iS. A hét végén átadott déli fű­tőmű a lakások és ipari, léte­sítmények távhőellátására épült. Innen kapják az ipari gőzt a megyeszékhely új üze­mei, így többek között a Ke- selyűsi úton felépülő húskom­binát is. A fűtőműnek az a blokkja, amely a lakások táv­fűtését biztosítja, önmagában akkora teljesítményű, mint a már régebb óta üzemelő Be­loiannisz utcai kőközpont. Ez a blokk óránként 15 millió kilo­kalória hőt ad, s ez a mennyi­ség 2100 lakás térfogatának megfelelő légtér fűtésére ele­gendő. A fűtőművel egy idő­ben történt az ölajlefejtő te­lep műszaki átadása is. Ez óránként 50 köbméter olaj, vagy pakura fogadására képes. Az ide érkező tüzelőanyag tá­rolására két, egyenkéht 2000 köbméter űrtartalmú tartályt állítottak fel. A gazdaságosság érdekében a fűtőművet paku­raüzemelésűre tervezték és csak a kazánok begyújtásánál használnak háztartási tüzelő­olajat. A tervezők — a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vál­lalat szakemberei — előrelá­tónk voltak, s Számoltak az igények Várható növekedésével is. Ezért a kazánházat már élévé úgy tervezték, hogy az szükség esetén a mostani tel­jesítmény 50 százalékával lesz bővíthető. — vj — Brezsnyev hazautazott Párizsból Leonyid Brezsnyev, az EZKP KB főtitkára befejezte franciaországi látogatását és szombaton hazautazott. Láto­gatása idején több tárgyalást folytatott Valéry Gisoard d’Estiaing elnökkel. Ezek során megerősítették a Szovjetunió és Franciaország közötti együttműködés továbbfejleszté­sének irányvonalát, mind a kétoldalú kapcsolatok terén, mind a nemzetközi kérdések széles körében. Leonyid Brezsnyev és Valéry Gisoard d’Estaing Rambouilicit­ben ötéves szovjet—francia gazdasági együttműködési meg­állapodást írt alá. Leonyid Brezsnyev a repülő­téren újságíróknak kijelentet­te, hogy a rambouillet-i tár­gyalások újabb lendületet ad­tak a szovjet—'francia kapcso­latokat a politika, a gazdaság és a kultúra területén. „Nagyon elégedett vagyok látogatásommal” — hangsú­lyozta Leonyid Brezsnyev és hozzátette: „Jó érzésekkel ér­keztünk ide és teljes megelé­gedettséggel utazunk aL Meg­állapodásig jutottunk sok kér­désiben”. Az SZKP KB főtitkára kö­zölte, hogy Franciaország el­nöke elfogadta a szovjetunió- beli látogatásra szóló meghí­vást és annak a jövő évben kí­ván eleget tenni. Párizs Orly repülőterét á Szovjetunió és Franciaország állami lobogóival díszítették fel. Leonyid Brezsnyevet Va­léry Giscard d’Estaing elnök és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. A szovjet vendég tiszteletére díszszázad sorako­zott fel, a zenekar pedig el­játszotta a két ország himnu­szát. A francia vezetők szívé­lyesen búcsút vették Leonyid Brezsnyevtől és jó utat kíván­tak neki. Eredményeinkre építve Mostanában különösen gyakran hangzott el a kérdés és tegyük hozzá nem teljesen alaptalan aggodalommal: mit hoz számunkra a jövő? S a „jóiértes Ültek”, köztük az elég széles körű termelői ár--’ rendezés részleteivel foglalko­zók, esetenként inflációs mé­retű drágulást jósoltaik. A hazánknál gazdagabb és fej­lettebb tőkés országok riasz­tó példái erősítették a baljós hiedelmet Annál is inkább, mert a tőkés import, minde­nekelőtt a nyers- és alapanya­gok példátlan méretű drágu­lása szocialista népgazdasá­gunk számára is érzékeny veszteségeket okozott. Egyebek kört ezért kísérte különösen nagy érdeklődés az MSZMP Központi Bizottsága csütörtöki ülését, s a szomba­ti lapokban közölt 1975. évi irányelveket. S most, a nép­gazdaság 1975. évi tervének, illetve költségvetésének kör­vonalait megismerve sokan, köztük azok is, akik nem hit­tek a találgatásokban, a mendemondákban, de akik előtt nem ismeretlenek a nép­gazdaság gondjai, megnyug­vással fogadhatták a mélyre­ható, őszinte helyzetelemzést, s a további fejlődés reális al­ternatíváját. Az MSZMP Köz­ponti Bizottságának állásfog­lalása gazdaságunk és társa­dalmunk eredményeire, s szo­cialista rendszerünk, lehetősé­geire épít, s az idei várható szintnél valamivel mérsékel­tebb gazdasági növekedést irányoz elő 1975-re. Az irány­elvek szerint a nemzeti jöve­delem 5—5,5 (az idei várható 6), az ipari termelés 6 (az idei 8), a mezőgazdasági ter­mékek előállítása pedig az 1974. évihez hasonló . mérték­ben 3—4 százalékkal gyara­podik a jövő esztendőben. Az eddigiekhez közelálló fejlődési ütem a beruházások 5—6, a lakosság fogyasztásá­nak 4 százalékos növekedése megteremti az életszínvonal további szolid emelésének fel­tételeit. Mindez lehetővé teszi a IV. ötéves terv sikeres be­fejezését, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítá­sát. A Központi Bizottság fel­hívja a figyelmet arra, hogy 1975-ben — és várhatóan hosszabb időszakon át — szá­molni keli a negatívan ható világgá zdasá gi vá hozásokkal. A világpiaci árak nagymérté­kű változásával összefüggés­ben 1975. január 1-től szük­ségszerűen sor Ikerül a terme­lői árak rendezésére, amely részben kihat bizonyos ipar­cikkek fogyasztói árára is. A fogyasztói árszínvonal növeke­dése azonban nem halad­hatja meg a 3,6 százalékot. Ez magasabb, mint a idei várható 2 százalék — az 1973. évihez hasonló —, de nem érinti az alapvető élelmisze­reket és szolgáltatásokat A korábban végrehajtott ható­sági intézkedések, köztük az 1974. szeptember 1-i fűtő- és üzemanyag-áremelések kiha­tása immár automatikusan megjelennek a jövőre terve­zett 3,6 százalékos fogyasztói árszínvonalban, s tegyük hoz­zá részarányuk nagyobb, mint az új évben életbe lépőké. A tervezett fogyasztói ár­színvonal-növekedést is figye­lembe véve dz egy lakosra jutó reáljövedelem 3,5, a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére pe- dik 2,5 százalékkal növekszik 1975-ben. A jövő év közepé­től emelik az alacsony nyug­díjakat, s 90 ezer lakás épül 1975-bein. Ezzel teljesül, sőt túlteljesül a IV. ötéves és a 15 éves lakásépítési terv. Bár a világgazdaság válto­zásai az idén, a jövő eszten­dőben, sőt hosszabb távon a magyar népgazdaságot is hát­rányosan érintik, de szocialis­ta rendszerünk képes ezt el­lensúlyozni, s tovább ’ fejlőd­het, gyarapodhat az ország, növekedhet .a szociális és lét- biztonság. Ennek legfőbb zá­loga a szocialista országok közösségéhez, a Szovjetunió­hoz fűződő sokoldalú kapcso­lataink fejlesztése, a nemzet­közi munkamegosztás elmé­lyítése, dz integráció kibon­takoztatása a KGST kereté­ben. A megváltozott világgazda­sági helyzet rendkívüli erő­feszítéseket követe] az irányí­tás, a vezetés minden szint­jén, valamennyi munkahelyen. A tennivalók valójában nem újak, mégis más hangsúllyal jelentkeznek. A népgazdaság anyag- és energiaköltségei a világpiaci változások hatásá­ra megnövekedtek és tovább növekednek. A takarékosság tehát nem maradhat jelszó és óhaj, hiszen csak a költség- színvonal objektív növekedésé­nek hatásos lefékezése lehet az árszínvonal tartós stabili­tásának szilárd anyagi alapja. A gazdasági fejlődés és a termelési szerkezet átalakítá­sa meggyorsításának nagy tartaléka a meglévő eaergia- és nyersanyag jobb kihaszná­lása. A jövedelmező export fokozása, a tőkés import csökkentése, illetve helyettesí­tése, az indokolatlan és nem gazdaságos termelés vissza­szorítása, a versenyképesség fokozása, a minőség javítása mind-mind a hatékomydbb munka, az erőforrások éssze­rűbb hasznosításának eszkö­ze. A korszerű termelőberen­dezések jobb, több műszakos kihasználását, és a korlátozott beruházási lehetőséget is cél­tudatosan az iménti célok szolgálatába szükséges állíta­ni. Kapjon például elsőbbsé­get a folyamatban lévő be­ruházások gyors, tervszerű megvalósítása. Szociall sta társa dalm u nk magasfokú érettségét, növek­vő öntudatát és szervezettsé­gét olyan nagyszerű példák bizonyítják, mint a rendkívüli időjárás ellenére sikeres őszi betakarítás, a szocialista bri­gádok kongresszusi és jubi­leumi versenyének eredmé­nyei, vagy a kommunista szombatok. A Központi Bizott­ság minap közzétett útmuta­tása ezekre a kibontakozó tö­meges kezdeményezésekre, szocialista rendszerünk termé­szetéből adódó nagy lehető­ségekre épít KOVÁCS JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom