Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-07 / 286. szám

I 4 f « VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SZOMBAT 1974 dec. 7. XXIV. évi. 286. szóm. ARA: 0.90 Ft Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Bizottságának 1974. december 5-i Ä Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1,974. december 5-én Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának el­nökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a me­gyei pártbizottságok első tit­kárai, a Budapesti Pártbizott­ság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titká­rai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Árhi­vatal elnöke, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­lának, valamint Tájékoztatá­si Hivatalának elnöke, a Fővá­rosi Tanács elnöke, a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság Né­meth Károly elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében megvitatta és jóváhagyta a Politikai Bizott­ság javaslatát az 1975. évi nép- gazdasági terv és állami költ­ségvetés irányelveire; áttekin­tette az ötödik ötéves terv előkészítésének helyzetét. í A Központi Bizottság érté­kelte népgazdaságunk fejlődé­sét, megvitatta és jóváhagyta az 1974. évi terv várható tel­jesítéséről és a jövő évi fel­adatokról szóló előterjesztést; határozatot hozott az 1975. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy 1974-ben a népgazdaság a X. pártkong­resszus gazdaságpolitikai kö­vetelményeivel és a IV. ötéves terv előirányzataival össz­hangban fejlődött. A társadal­mi termelés a tervezettnél gyorsabban növekedett. A nemzeti jövedelem 6 százalék­kal haladja meg a múlt évit. Életszínvonal-politikai célja­ink az elhatározott program szerint valósulnak meg. A belföldi felhasználás — fel­halmozás és fogyasztás — tervelőirányzatai teljesülnek. 1. Az ipari termelés ez évi növekedése meghaladja az elő­irányzatot A termelés mint­egy 8 százalékos növekedése majdnem teljes egészében a munka termelékenységének emelkedéséből származik. A vidék szerepe tovább növek­szik az ország iparában. A központi fejlesztési prog­ramok megvalósulnak. A bauxittermelés növekedett, a magyar—szovjet timföld-alu­mínium egyezmény végrehaj­tása tervszerűen folyik; meg­gyorsult a Székesfehérvári Könnyűfémmű bővítése, amely az alumínium félkész termé­kek gyártásának növelését szolgálja. Jövő évben meg­kezdi termelését a leninvárosi etilénüzem. A közútijármű­gyártásban részt vevő válla­latok termelése több mint 20 százalékkal emelkedik. A ru­házati rekonstrukció beruhá­zásai megvalósulnak. Számos új üzem kezdte el a termelést, többek között az inotai erőmű gázturbinás gép­egysége, az orosházi síküveg­gyár, a hódmezővásárhelyi padlóburkolólap-gyár, a fővá­rosi IV. számú Házgyár és a budapesti tejüzem. Kedvezőbbé vált a termelés szerkezete, nőtt az élőmunka hatékonysága, javult a köz­ponti bérfejlesztésben részesí­tett vállalatok munkaerő- helyzete. Sok helyen még meg­oldatlan a korszerű termelő­berendezések megfelelő, több műszakban való kihasználása. Kedvezőtlen, hogy az anyag­import növekedése meghalad­ta mind a ternjelés, mind az export bővülését; a készletek az indokoltnál nagyobb mér­tékben növekedtek. Az építőipar a tervet túl­teljesítette, termelésének nö­vekedése meggyorsult, a ter­melés 6 százalékos növekedése 80 százalékban a termelé­kenység emelkedéséből szár­mazik. Az építőipar azonban így sem tudta kielégíteni az igényeket, egyes beruházások megvalósítása késik. 2. A mezőgazdasági termelés értéke várhatóan meghaladja az előirányzatot Kenyérgabo­nából, kukoricából jó volt a termés, fedezi a belső szük­ségletet és jut kivitelre is. A rendkívüli időjárás károkat okozott az őszi érésű növé­nyeknél, a napraforgó- és még nagyobb mértékben a szőlő­termésben. A mostoha időjá­rás által okozott veszteségeket csökkentette a mezőgazdasági dolgozók helytállása és az őket segítő társadalmi összefogás ereje. A betakarítás lényegé­ben megtörtént, az őszi vetést a mezőgazdasági üzemek sic­ker esen befejezték. A vágóállat-termelés várha­tóan 12 százalékkal, a tejter­melés 5 százalékkal lesz több, mint tavaly volt. Az év máso­dik felében — a Közös Piac hátrányos megkülönböztetései miatt — értékesítési nehézsé­gek keletkeztek. 3. A vasúti és a közúti köz­lekedés dolgozói mind a sze­mély-, mind az áruszállítás­ban nagy feladatokat oldottak meg. A növekvő termeléssel összhangban a szállított áru mennyisége meghaladta a ter­vezettet, ennek lebonyolítását az őszi időszakban csak rend­kívüli intézkedésekkel sikerült megoldani. 4. A népgazdaságban a ter­melés növekedése nagyobb anyagfelhasználással járt. Né­hány fontos anyagból a folya­matos ellátást nem tudtukj biztosítani. A termelés növeke­dése a világpiaci áremelkedé­sek miatt népgazdasági szin­ten nagyobb anyag- és ener­giaköltségek mellett valósult meg. A népgazdaság anyag-, energia- és fűtőanyag-ellátása a nehézségek ellenére összes­ségében kielégítő volt, és meg­felelő a téli felkészülés is. 5. A beruházási tevékenység fokozódott. A beruházások vo­lumene az előző évhez Viszo­nyítva 7 százalékkal emelke­dik, és a ráfordítások összege várhatóan eléri a tervezett 118,5 milliárd forintot. A fo­lyamatban levő nagyberuhá­zások kivitelezésének üteme általában nem kielégítő. A vállalati beruházások mintegy 4—6 százalékos túlteljesítése várható. 6. Ez évi ■termelési sikereink* ben nagy szerepet tölt be a párt XI. kongresszusának és a felszabadulás 30. évfordulójá­nak tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny, amelyben a szocialista brigá­dok járnak élen. Az országos­sá szélesedett verseny céljai­nak teljesítésében részt vesz minden vállalat. szövetkezet, intézmény. A vállalások és tel­jesítésük, a verseny eredmé­nyei általában összhangban vannak a népgazdasági igé­nyekkel. Nagy jelentőségű az az összefogás, amely a terme­lőüzemekben, a lakóterülete­ken, a szociális, kulturális léte­sítmények építésében a kom­munista szombatokon és va­sárnapokon tapasztalható. 7. A népgazdaság szükségle­teivel és lehetőségeivel össz­hangban bővült a külkeres­kedelmi forgalom. Gazdasági együttműködésünk a szocia­lista, elsősorban a KGST-or- szágokkal tervszerűen fejlő­dik*. A nem szocialista országok­ból származó behozatal a ter­vezettnél nagyobb, a kivitel pedig kisebb. A tőkés világ­piacról importált nyersolaj, va­lamint más alapanyagok és termékek árai nagymértékben, oda exportált termékeink árai viszont csak kismértékben emelkedtek. Emiatt népgazda­ságunkat jelentékeny veszte­ség érte. Az 1974. évi külke­reskedelmi mérleg és a költ­ségvetés egyensúlya a terve­zettnél kedvezőtlenebb. 8. Az életszínvonal emelke­dése a tervezett mértékben va­lósul meg. A központi béreme­lések és a szociálpolitikai in­tézkedések hozzájárultak ah­hoz, hogy az egy keresőre szá­mított reálbér 4,5 százalékkal, a reáljövedelem 5,5 százalék­kal, a lakosság fogyasztása pe­dig 6 százalékkal növekszik. A lakásépítési előirányzat mint­egy 4 ezerrel túlteljesül: 89 ezer lakás épül fel. Jelentősen fejlődnek a gyermekjóléti, az általános és szakközépiskolai intézmények. Tovább nőtt a Központi üléséről heti 44 órás munkaidőben dol­gozók száma. A lakosság áru­ellátása kiegyensúlyozott, egyes termékcsoportokban azonban hiányok is keletkez­tek. A fogyasztói árszínvonal 1974- ben — a gazdaságunkat hátrányosan érintő külső ha­tások ellenére — a tervezett­nél valamelyest kisebb mér­tékben, 2 százalékkal emelke­dik. Az árakat szigorúbban el­lenőriztük, és a tőkés világ­piacon végbemenő nagyarányú áremelkedés csak korlátozott mértékben érvényesült a hazai fogyasztói árakban. Az állami költségvetés a tervezettet meg­haladó támogatást nyújtott a belföldi árszínvonal védelmé­hez. © A Központi Bizottság az 1975- ös esztendőben a IV. öt­éves terv minél sikeresebb tel­jesítését, a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének javítását tartja fő feladatnak. Felhívja a figyelmet arra, hogy 1975- bem — és várhatóan hosszabb időszakon át — számolni keli a negatívan iható világgazdasá­ga változásokkal. A világpiaci áraik nagymértékű változásai­val összefüggésben jövő év január 1-től szükségszerűen sor kerül a termelői áraik ren­dezésére, amely kihat bizo­nyos iparcikkek fogyasztói áraira is. Az árrendezés nem érinti az alapvető élelmisze­reket és szolgáltatásokat. A gazdasági munka hatékonysá­gának céltudatos növelésével, a szocialista országokkal való együttműködés további elmé­lyítésével kell törekedni a kedvezőtlen hatások ellensú­lyozására. 1, A Központi Bizottság az 1975. évi népgazdasági terv fő előirányzatait a következőkben jelöli meg: a nemzeti jövedelem ter­melésének növekedése 5— 5,5 százalék; a nemzeti jövedelem bel­földi felhasználásának növe­kedése 3—3,5 százalék; az ipar bruttó termelésé­nek növekedése 6 százalék; az országos építés-szerelés teljesítményének növekedé­sé 5—6 százalék; a mezőgazdasági termékek termelésének növekedése 3— 4 százalék; az égy lakosra jutó reál­jövedelem növekedése 3,5 százalék; a munkások és az alkal­mazottaik egy keresőre jutó reálbérének növekedése 2,5 százalék; a sraooialista szektor beru­házása 128—130 md. Ft; a kiskereskedelmi árufor­galom növekedése (folyó áron) 8 százalék; lakásépítés 90 ezer, ebből: állami lakás 36—37 ezer. (Folytatás a 2. oldalt») Ez 2 mi dolgunk Egymillió. Naponta 1 Ennyi ma az ország 19 megyei lapjának példányszáma. Ez a legóvato­sabb becslések szerint ri több mint négymilliós olvasótábort je­lent Am ha ehhez hozzáadjuk a szolnoki, a győri, a miskolciba pécsi, a nyíregyházi rádió nvHliós nagyságrendű hallgatóinak a szá­mát hozzá az ország nagy üze­meiben megjelenő üzemi lapok olvasóit, és Szeged, Miskolc vá­rosi taipjóinak immáron sok éves hűséges barátait, elmondhatjuk, ma már a fővároson kívül meg­jelenő sajtó nemes harcostársa az országos lapoknak, a rádió­nak. Az eltelt néhány esztendő — a mór sok-sok éves azelőtti po­litikai felismerésen túl, ami a megyei sajtó szerepét illeti az agitációs és propagandamunká­ban —, megteremtette korszerű keretét is, hogy a megyei, a vá­rosi tápok, a rádiók lépést tud­janak tartani a fejlődéssel. Mind több olyan nyomda készM az újságot, amely esztétikailag Is korszerű és népszerű formát od a leírt gondolatoknak. A telex­hálózat, a képtávíró, a Magyar Távirati Iroda, a Körponti Sajtó- szolgálat, az országos és hely* szervektől kapott információk gaz­dagsága széles lehetőséget nyújt a szerkesztőségek számára, hogy jelleg üknek, szerepüknek és ol­vasóik igényének megfelelően válogassanak és egyeztessenek a lényeges országos és a nem ke­vésbé fontos helyi események között. Ml a megyei lapok, a helyi rádióadók népszerűségének tit­ka? Elsősorban és alapvetően ter­mészetesen az, hogy jól szolgál­ják területük pártszeiveinek el­képzeléseit tevékenységük meg­felelő kapcsolatot teremt a helyi vezetés és a lakosság, a helyi jó elképzelések és a lakosság aktív kezdeményezőkészsége között. Am az is feltétlenül a népszerűség titka, hogy felgyorsuló életünk, a világot átfogó és a híreket mind gyorsabban szállító és ömlesztő kommunikációs rendszer segítsé­gével az emberek nemcsak o nagyvilágról akarnak minél töb­bet tudni, hanem szőkébb pát­riájukról, a megye, vagy éppen a város mindennapi szorgos éle­tének eseményeiről is. Éppen ezért az egész világon ismét és újra nagy szerepe van és meg­növekedett érdeklődés kíséri a helyi sajtót. i Nem szokás, nem is lenne il­domos rendszeresen arról írni, kérkedni vagy panaszkodni, hogy milyen áldozatkész, milyen sike­res. milyen nehéz, s mennyi buk­tatókkal terhes munkát végeznek a sajtó munkatársai. De egy esz­tendőben egyszer, éppen akkor, amikor az első, valóban a népért született újság, a Vörös Újság megjelenésének évfordulóját ün­nepeljük, már nem Wem, hanem kötelesség kérdése is elszámol- ni önmagunkkal. Ezt tesszük most: emlékezünk és kissé szárnyéiért csinálunk önmagunkkal. Ez alkalomból egy dologira nemcsak mód nyílik, de köteles­ség is emlékeztetni önmagunkat a nagy nyilvánosság előtt. A fel- szabadulás 30. évfordulójának méltó megünneplése, a párt XI. kongresszusának előkészítésével összefüggő munka oly szép és új feladatokat ró ránk, mint szembesíteni dolgozó népünket önmaga múltjával, jelenével és jövőjével. Hű tükörképet adni ko­runk és társadalmunk gondjai­nak, sikereinek és ellentmondá­sainak ; írni, szólni szerepünkről és helyünkről barátaink között és a világban — ez a mi dolgunk és nem is kevés. GYURKÓ GÉZA ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom