Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-05 / 284. szám
A tanácsok és nem tanácsi szervek egyiittsnnkodésének megvet tapasztalatai és további feladatai Amint arról lapunkban már hírt adtunk, hétfőn megyei koordinációs és aktívaértekezlet volt Szekszárdon. A tanácskozáson Szabópál Antal megyei tanácselnök értékelte a tanácsok és a nem tanácsi szervek együttműködésének megyei tapasztalatait és a soron következő feladatokat. Az alábbiakban részleteket közlünk Szabópál Antal előtérj esztésébőL A tanácsok és szerveik feladatait, tevékenységét, szervezeti tagolódását, működésük alapvető irányelvéit meghatározó 1971. évi tanácstörvény egyik sarkalatos tétele a tanácsok tömegkapcsolatairől szóló megállapítás: „A tárnicsok a Hazafias^ Népfrontra és az állampolgárok tömegszervezeteire, valamint egyéb szervezeteire támaszkodva, a nem tanácsi szervekkel hatékonyan együttműködve, a lakosság tevékeny részvételével látják el feladataikat.. Az együttműködés szükségessége felmerül a terület- és településfejlesztés terén, ahol. az együttműködés elsődlegesen a fejlesztési célkitűzések és beruházások összehangolásában, egyeztetésében, másrészt a tervezéshez szükséges információk közlésének kötelezettségében jelölhető meg. A tanácsi és nem tanácsi szervek ilyen irányú együttműködése azonban nem korlátozódik csupán szervező, összehangoló, információs tevékenységre, hanem közvetlen gazdasági együttműködési formákat is ölthet. Az elmúlt évekhez hasonlóan most is feladat az együttműködés 1974. évi tapasztalatainak értékelése, összegezése, az elkövetkező időszak munkafeladatainak körvonalazása. A megyei tanács szervezeti és működési szabályzata irányelveinek megfelelően, a megkötött együttműködési megállapodások alapján ez évben is TERVSZERŰEN tj'i ALAKULTAK * KAPCSOLATAINK a különböző politikai, társadalmi tömegszervezetekkel, a felsőoktatási intézményekkel, a pénzintézetekkel. Rendszeres, a feládatok végrehajtását elősegítő és mind hatékonyabbá váló együttműködés alakult ki a tanács és a NEB, az ügyészség, bíróság, a rendőrség, MESZ.ÖV, KI- SZÖV, termelőszövetkezetek területi szövetségei, a megyében működő vállalatok, szövetkezetek között is. A megyei tanács és szervei széles körű és fejlődő együttműködése mellett a helyi tanácsok is törekedtek arra, hogy a nem tanácsi szervekkel való kapcsolatukat konkrétabbá, szervezettebbé tegyék. E törekvések eredményeit bizonyítja az a tény is, hogy valamennyi helyi tanács kötött együttműködési megállapodást a Hazafias Népfront helyi bizottságaival, 90 százaléka a KISZ-szervezetekkel, 40 százaléka az MHSZ helyi szervével, és 65 százaléka egy, vagy több gazdasági egységgel és miYit- egy 30 százaléka egyéb szervekkel (OTP, sportkör, stb ...). Számos nem tanácsi szerv vezetője adott ez évben is tájékoztatást a szervezet munkásságáról a testületi üléseken, így többek között a megyei tanács v.' b. előtt az Állami Biztosító, a KIOSZ, a Pécsi Állami Erdőrendezőség, az Állami Gazdaságok Tolna— Baranya megyei főosztálya számolt be a megyében folytatott tevékenységéről. Ma már elmondhatjuk, hőgy * legtöbb tanács és nem tanácsi szerv vezetése felismerte, hogy az együttműködés kölcsönös árdMk és. a saját feladatai megoldásához is nélkülözhetetlen. 1974. év első negyedében a megyei tanács tisztségviselői a megyei társszervek vezetőivel külön-küíün értékelték az együttműködés tapasztalatait, a továbbfejlesztés lehetőségeit. E megbeszélések kölcsönösen igen hasznosnak és a következő években is követésre méltónak bizonyultak. Az együttműködés tapasztalatait, az ennek értékelése során elhangzottakat figyelembe véve megállapítható, hogy a tanácsok és nem tanácsi szervek helyesen alkalmazzák az együttműködés elveit és jelentős eredményeket értünk el. A tanácsok és a nem tanácsi szervek 1974. évben is SZÁMOS KÖZÖS MUNKAFELADATOT LÁTTÁK EL, amelyek közvetlenül elősegítették a területen . élő lakosság szükségleteinek jobb kielégítését. Különösen eredményes volt a tanácsolt és a Hazaf ias Népfront-bizottságok együttes tevékenysége, a lakosság tájékoztatását, véleményének kikérését szolgáló falugyűlések szervezésében, ; vagy a település fejlesztéséért, szépítéséért végzett társadalmi munkára való aktivizálása terén. Hatékony segítséget nyújtottak a népfrontszervek, emellett a tanácstagok oktatásának megszervezésében, a téli továbbképző tanfolyamok tartásában. Közösek eredményeink az „olvasó népért" mozgalomban, s az „ünnepi könyvhét” szervezésében. Ez évben Is eredményesek voltak a szakszervezetek megyei tanácsával közösen végrehajtott programjaink. A munkásosztály helyzetépek javítását célzó határozatok, a nők helyzetének javítása, az üzemi demokrácia, a közművelődés fejlesztése elveinek előbbrevitele érdekében számos közös akciót szerveztünk. Ez évben is értékeltük a tanácsi vállalatok, a termelőszövetkezetek munkavédelmi tevékenységét, együttműködtünk a tanácsi dolgozók bérrendezésével kapcsolatos feladatok elvégzésében, valamint a kereskedelmi ágazatban történt munkaidő-csökkentéssel együtt járó teendők ellátásában. Tovább gazdagodott ez évben a tanácsok és KlSZ-szer- vezetek közötti együttműködés, mely elsődlegesen az ifjúsági törvény célkitűzéseinek megvalósítására való törekvésben jelentkezett. A tanácsok anyagi, erkölcsi támogatással, de szervezőmunkával is segítették a fiatalok munkáját. Jelentős, közös akcióként említeném az ifjúsági parlamentek rendezését, lebonyolítását, vagy a gazdaságpolitikai határozatok teljesítésének vállalatoknál történő értékelésén való együttes részvételt. Az állandó, szoros, szinte napi kapcsolatok a banki szervezetek és a tanácsok között nemcsak a szűkebb pénzgazdálkodással összefüggő információcserékre, konzultációkra terjednek ki, hanem magukba foglalnak olyan témákat is, mint a hitelbírálatok, a lakás- beruházások, telekértékesítés, vagy a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolása. A múlt évben hasonló témában tartott tanácskozásunkon tanácsi részről elmarasztaltuk az OTP igazgatóságát a lakásépítés területén tanúsított óvatos, lassú tevékenységéért. Egy év múltán, a mai értekezletünkön arról adhatok tájékoztatást, hogy az OTP szervezésében megvalósuló, lakásépítés üteme fellendült és az OTP megyei vezetése részéről határozott intézkedések történtek ennek érdekében. SIKERES GAZDASÁGI KOORDINÁCIÓ Közös összefogással a gazdasági koordinációban is jelentős eredményeket értünk el. Tovább folytatódott a mező- gazdasági ágazatot érintő egyik legjelentősebb munka, a történelmi borvidék rekonstrukciója, s az ehhez kapcsolódó vízrendezési és erózióvédelmi munkák. Hatékony gazdasági együttműködés valósul mpg megyénkben az ipari vállalatokkal, szövetkezetekkel, a területfejlesztési alapból nyújtott ipartelepítési támogatással létesülő fejlesztések kapcsán. A * IV. ötéves tervben rendelkezésre álló 120 millió forintos alapból eszközölt támogatással összesen mintegy félmilliárd forint összértékű beruházás valósul meg Szekszárdon és Dombóváron, amelynek során tovább enyhülnek a foglalkoztatási gondok. A megye közlekedéshálózatának fejlesztése érdekében igen lényeges a tanácsok és a KPM Közúti Igazgatósága közötti együttműködés, melynek alapján ez évben is fokozódott a közúthálózat korszerű technológia szerinti felújítása, fenntartása, a munkák koordinálása. A lakossági szolgáltatások fejlesztéséhe a IV. ötéves tervben 33,5 millió forint áll a megye rendelkezésére. A támogatások juttatásánál igen szoros együttműködés alakült ki a megyei tanács, valamint a szolgáltatást végző vállalatok és szövetkezetek között. Az eredetileg tervezett szinthez képest ugyan kedvezően alakult a tanácsok részére a közös beruházások magvalósítására átadott pénzeszközök volumene, mégis az országos átlagtól a megyei adat elmaradást mutat. Jelen középtávú tervciklusban 61 millió forint átvett pénzeszközzel» számoltunk, mely összeg már ez év október 1-ig elérte a 132 millió forintot, az emelkedés ellenére a kínálkozó lehetőségeket nem minden tanács tudta kellően kihasználni. A tanácsok, vállalatok és egyéb szervek ré3zére a gazdasági tevékenységük fejlesztésére, továbbá ifjúsági sport- mozgalom támogatása címén a tervezett 47 millió forinttal szemben már ez ideig 78 millió forint kiadást eszközöltek a IV. ötéves tervidőszak alatt. 1974-ben is számos, a lakossági szükségletek kielégítésében és a településfejlesztésben döntő jelentőségű közös beruházás valósult meg, illetve kezdődött meg az együttműködés keretében. Szekszárd város Kölcsey utcai lakótelepének üzletsorai, a déli tömbfűtőműi beruházása, a Kadarka utcai 100 fős óvoda, Hő- gyész nagyközség új óvodája, a dombóvári óvoda-bölcsőde építés előkészületei, vagy akár a KISZ-szel együtt építendő megyei úttörőház kivitelezésének kezdése, vagy maga az a tény, hogy a megye az első három évben már túlteljesítette a IV. ötéves tervre előirányzott óvodai férőhelyfejlesztését — megannyi kifejező jó példa a gazdasági koordináció pozitív megnyilvánulására. A tanácsok koordinációs tevékenységét jól mutatja a lakosság által végzett társadalmi munka értékének alakulása.— az egy főre jutó társadalmi munka elmúlt évi értéke 142 forint volt, az 1971. évi 91, illetve az 1972. évi 118 forinttal szemben — mely magában foglalja az egész lakosság ösz- szefogását, közös erőfeszítéseit a településben jelentkező ellátottsági hiányosságok enyhítése, az életkörülmények javulása érdekében. Az összefogás igen szép példája és eredménye mutatkozott meg a rendkívüli időjá- rás következtében előállott helyzetben a mezőgazdasági üzemek megsegítését illetően, az őszi mezőgazdasági munkál?. sikeres elvégzése, érdekében, melyért e helyről is külön köszönetünket fejezzük ki. A TAPASZTALATOK ALAPJÄN — A JÖVŐ ÜTJA A tanácsok és nem tanácsi szervek eddigi konkrét együttműködési tapasztalatai előrevetítik a jövő évi, s az utána következő évek legfőbb tennivalóit. Az V. ötéves tervkoncepció kidolgozása mind megyei, mind helyi tanácsi szinten már ez év októberében megkezdődött. A tanácsi gazdaság középtávú fejlesztési tervén túlmenően el kell készítenünk az V. ötéves területfejlesztési koncepciót is, mely az egész megye gazdaságára vonatkozó célkitűzéseket foglalja magában. Mind a tanácsi, mind a területi terv két fázisban készül; az első a koncepciós szakasz, majd a terv kidolgozásának szakasza. A vállalati tervezőmunka országosan ez év közepén indult, szervezési, módszertani előkészítési feladatokkal. A vállalati, térvek kidolgozására, illetve véglegesítésére 1975. év folyamán és 1976. I. negyedévében, kerül sor. A tanácsi tervjavaslat készítése és a konkrét vállalati tervezés között tehát időbeni eltolódás van. A tanácsok és a nem tanácsi szervek közötti tervezési együttműködés már most, a kezdeti szakaszban feltételezi a kölcsönös információk rendelkezésre bocsátását, a jő együttműködést. A folyamatos és szoros kapcsolattartás, elsősorban azoknál a fejlesztéseknél szükséges, amelyek a lakosság ellátottságának javítására irányulnak. Mint például a gyermekintézmények, a lakásépítés, a népművelési intézmények, a közmű-, az úthálózat. A népgazdasági tervezés a nem termelő infrastrukturális ágazatoknál forrósként számításba veszi a vállalatoktól, intézményektől várhatóan átvételre kerülő pénzeket is. Ezért a tanácsoknak is fel kell mérniük azoknak a pénzeszközöknek a nagyságát, amelyek ätz adásával a területükön műkő* dő vállalatok, intézmények részéről reálisan számolhatnak. FŐBB TENNIVALÓK Gondosan kell felmérni' á lehetőségeket. Biztosítani kell, hogy a tervek reális alapokon nyugodjanak és, megjelelő rangsorolással a legfontosabb problémák megoldását tartalmazzák, melyeket összhang*, ba kell hózhi a lehetőségekkel. Ez azt is jelenti, hogy az óhajokra épülő tervezést kerülni kell, nem szabad megengedni a kívánságlisták benyújtását. Az anyagi eszközök hatékony felhasználása érdekében vizsgálni kell, hogy a fejlesztési feladatokat új objektumok építésével, vagy a meglévők bővítésével, illetve korszerűsítésével lehet-e gazdaságosabban megoldani. Az V» ötéves tervben, elsősorban a meglévő intézményhálózat bővítéssel egybekötött korszerűsítésére kell törekedni. A tanácsi tervkoncepció kidolgozásával párhuzamosan el kell készítenünk a megye V. ötéves területi tervkoncepcióját is. A kétféle tervezőmunka között több ponton is szoros kapcsolat jelentkezik. A területfejlesztési koncepció összefoglalja a megye fejlesztési elgondolásait, feltárja az esetleges feszültséforráso- kát, és megszervezi azok feloldási módját. Másrészt információt ad a központi tervezőszerveknek a népgazdasági területi terv kidolgozásához és "az ágazati fejlesztési elgondo*. lások térbeli alakításához. A területi tervkon etpció elkészítéséhez a megyei tervező- , apparátus többirányú információt igényel a megyénkben, gazdálkodó vállalatoktól, szövetkezetektől és egyéb szervektől. Várható, hogy még ez évben a megyei szakigazgatási szervek előzetes információkérdéseikkel felkeresik a nem tanácsi szervezeteket és tájékozódni kívánnak fejlesztési, elképzeléseikről. Ehhez a munkához kérjük a lehetőségekhez mérten megbízható adatok szolgáltatását és segítségüket. összegezve a tanácsi és nem tanácsi szervek közötti együttműködési, koordinációs kapcsolatokat, elmondhatjuk, hogy mind tartalmilag, mind formájában, jelentős fejlődés ment. végbe e szervek között, s mind hatékonyabbá váló, javuló együttműködés alakult ki. Mindebben alapvető szerepet játszott a kölcsönösség, az egymás munkájának segítése, a „közös célért, közös összefogással!” jelszó gyakorlattá válása. Jövő évi, majd az V. ötéves tervi feladataink semmivel sem kisebbek. Most amikor köszönetét mondok a nem tanácsi szervek vezetőinek, egyben azt is kérem, hogv továbbra is munkálkodjanak együtt velünk — még sokoldalúbb, hatékonyabb együttműködésben — a népgazdasági célok maradéktalan teljesítése, megyénk fejlesztése, a lakosság életfeltételeinek jobbótéte- le, szükségleteinek mind teljesebb és magasabb szintű kielégítése érdekében. 1974. december S.
