Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-05 / 284. szám

i

Á kongresszusi muníaferseny újabb lendületet adott az ujítómozgalomnak

As Országos Találmányi Hivatal elnökének nyilatkozata

Január 1-én lép életbe az újításokról szóló új rendelet, amely az újítómozgalom szélesebb körű kibontakozását segíti majd elő, s lehetővé iteszá az újításoík, találmányok eddiginél gyorsabb és reálisabb elbírálását. Az újító- és leitalálómozgalom helyzetéről, s továbbfejlesztéséről Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke nyilatkozott az MTI munkatársának.

— A termékek előállításánál ;— mondotta bevezetőül — szerte a világon növekszik a szellemi munka aránya, a tökéletesebb konstrukciók és technológiák az újabb ötletek alkalmazásával valósulnak meg. Népgazdaságunkban a műszáki fejlesztés legszélesebb társadalmi bázisa az újító- feltaláló mozgalom, hiszen sikerrel értékesíthető gépeink, berendezéseink, a gyógyszeripari, vegyipari és könnyűipari termékek jelentős része éppen a találmányok, újítások alkalmazásával vált versenyképessé a nemzetközi piacon. Ezt az adatok is jelzik. Az újításokból, találmányokból származó vállalati eredmény összege az

1968. évi kétmilliárd forintról az elmúlt évben 3,8 milliárd forintra nőtt, s az idén előreláthatóan további 10—15 százalékkal emelkedik. A szellemi alkotások hasznosítása évente • hozzávetőlegesen két-bárom százalékkal járul hozzá a nemzeti jövedelemhez és átlagosan mintegy 7—10 százaléka a vállalati nyereségnek.

— Äz újító-feltaláló mozgalom mindenekelőtt az országos újító és feltaláló tanácskozás szervezése eredményeképpen az elmúlt évtől kezdett ismét szélesebb tömegmozgalommá fejlődni. E tanácskozássorozat feltárta többek között azt, hogy a közgazdasági szabályzók nem kenőképpen ösztönzik a vállalatokat a dolgozók szellemi kapacitásának kiaknázására. Különösen azok az újítások okoznak gondot, amelyek számszerűsíthető hasznot hem hoznak, mint például a munkavédelmi, egészségügyi és a munkakörülményeket javító újítások, mert az értük kifizetett díj a részesedési alapot terheli. Tavaly azonban a kormány határozatot hozott az újítási rendelet felülvizsgálatára, az újítások feltételeinek javítására. 1973-ban a vállalatok, üzemek dolgozói már csaknem 10 ezerrel több, ösz- szesen 91 200 újítást nyújtottak be, amelyből 44 ezer került hasznosításra.

Különösen örvendetes, hogy az újítók körében tavaly már, s főként ebben az évben növekedett a fizikai dolgozók aránya, az idén a szellemi alkotások 10—15 százalékát a munkás újítók adják.

— A- XI. pártkongresszus és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére tett felajánlások között is nagy számban szerepelnek újítások, a munkaverseny újabb lendületet adott az újftómozgalomnak, s különösen a szocialista brigádok aktivitása növekedett meg ez évben — hangsúlyozta Tasnádi Emil. — A Csepel Művek „egy szocialista brigád — egy újítás” kezdeményezését szinte valamennyi nagyüzemben átvették, ennék nyomán többek között Borisod, Baranya, Szolnok és más megyék gyáraiban mind több a munkás újító. A Jászberényi Hűtőgépgyárban például az 1971-es évhez viszonyítva 50 százalékkal növekedett idén a benyújtott újítások száma, s az ötletek zöme szocialista brigádok szellemi terméke. A Mecseki Szénbányák szocialista brigádjai is rekordszámban nyújtottak be a termelés ésszerűsítésére, _ a munkakörülmények könnyítésére javaslatokat, s a bányász újítók ötleteinek egy részét már hasznosították is.

— Az új újítási rendelet — figyelembe véve a kormány irányelveit —- további segítséget nyújt, hogy még nagyobb tömegek tegyék műszaki- szellemi alkotásukat közüdncs- csé, s így az újítómozgalom még inkább a társadalmi haladás erőforrása legyen.

— A minisztériumok az új rendelet, hatályba lépése után az elvi irányítás mellett az eddigieknél több gyakórlati segítséget kell, hogy adjanak a vállalatoknak a mozgalom kibontakoztatására, a Találmányi Hivatal pedig figyelemmel kíséri, támogatja a gyárak újítóinak tevékenységét, s széles körű propagandamunkával előmozdítja majd, hogy a munkások megismerkedhessenek az újítással kapcsolatos tennivalókkal. Néhány megye, mint példáiul Borsod és Szolnok szakszervezeti tanácsa együttműködési szerződést kötött már a Találmányi Hivatallal, ennek keretében előadások szervezésével és több más módon segíti az újítók munkáját a hivatal és a szakszervezetek.

Szó van arról is, hogy központi nyilvántartást is vezetnek majd a hazai licencekről, találmányokról, újításokról, ezzel könnyebbé válik a vállalatok műszaki fejlesztésénél az információ áramlása, az újítások cseréje, szélesebb körű alkalmazása — fejezte be nyilatkozatát az Országos Találmányi Hivatal elnöke. (MTI)

Zempléni Kornél zongoraestje

flscher Anni óta Szekszár- don zongoraest még nem vonzott ilyen nagyszámú közönséget, mint Zempléni Kornélé. A szokástól eltérően ezért a nagy színházteremben kellett megrendezni a koncertet, amelynek akusztikai adottsága, főleg szólóhangszer esetén, aggályokra ad okot. Dicséret illeti a művelődési központ vezetőit, hogy készségesek az újításra, a kísérletezésre. Az új megoldás a függöny előtt elhelyezett hangszer hangjával betöltötte a hatalmas termet és a művész nem magányosodott el a kulisszák között.

Műsorának első számát Schubert A-dúr szonátáját sok szép finom megoldással, de kissé tartózkodó lírával tolmácsolta. Ez az objektív hozzáállás különösen a következő Chopin- szonáta előadásánál jutott érvényre. Az első tétel kirobbanó indulatait, drámai feszültségét ezúttal kissé hűvösebb megfogalmazásban hallottuk. A gyászinduló megrázó tragédiáját, úgy tűnt, kissé kívülről szemleive, félelmetes víziótól megfosztva járta be. A zenei megoldás azonban csak nyert a szenvelgéstől mentes puritán előadásmóddal, mert a tévedhetetlen jóízlés, a formálás biztos fölénye és az alaposan kidolgozott technika jutott diadalra.

Szünet után Brahms f-moll szonátájában a költő és előadója ritkán hallható egymásra taláfása a hangverseny nagy pillanatait, emlékezetes élményét adta. Brahms komor, őszies hangulatú, melankolikus költészetét — melyet gyakran és találóan hasonlítanak a mi Vajda Jánosunkhoz — olyan magas érzelmi hőfokon, olyan drámai koncentráltsággal tolmácsolta, hogy már nem oszthattuk meg figyelmünket a muzikalitás, a technika, a mesterség, a stílus részleteiben Ez a szuggesztív interpretálás egyszerűen felemelt, megtisztított, boldoggá tett.

Husek Rezső

Oszoli Piroska kiállítása

Szűkebb hazájában, Dunaföldváron, a művelődési házban rendezte gyűjteményes kiállítását Oszoli Piroska. A tárlatot egybekapcsolták azzal a megemlékezéssel, amit a község felszabadulása alkalmából tartottak, ami azért is szerencsés gondolat volt, hisz Oszoli Piroska elsősorban ennek a tájnak a művésze, s munkássága nagyobbik része szorosan kapcsolódik Dunaföldvárhoz és közvetlen környékéhez.

Intim, meghitt művészet az övé, csendes boldogság, a tájjal együtt élő művész szeretető szól hozzánk képeiről. Nincsenek romantikus hajlamai, soha nem mond többet, mint amit a valóság diktál, de realizmusát tiszta költésiét járja át, mely mindig hozzá tud tenni valamit a valósághoz.

Dunaföldvár, a környező falvak, a Duna melletti vidék

változatos szépsége jelenti Oszoli Piroska számára az alapvető élményt, ami most egy másik országrész festői témáival gazdagodott, Tokajéval, ahol a művésztelepen termékeny heteket töltött a nyáron. Színei felfrissültek, látásmódja gazdagodott, de nem változott az az érzékenység és szeretet, amivel tájaihoz közeledik, s amit valamennyi képén érezni.

A dunaföldvári kiállítás, melyre közvetlenül bölcskei bemutatkozása után került sor. egy folyton gazdagodó életmű tükre és bizonysága, melynek megérdemelt sikere azt mutatja, hogy Oszoli Piroska szándéka szerencsésen találkozik azzal az érdeklődéssel, ami ma a művészet barátainak egyre növekvő táborát jellemzi.

Cs. L

Gerencsér Miklós s

Acsteszértől a halhatatlanságig

Táncsics Mihály életregénye

Gyásza közben érkezik meg a Lipcsében kinyomtatott Népkönyv, amelyben félvilágosítja olvasóit, hogyan törekedjenek szabadságra a zsarnoki hatalom ellen, hogyan küzdjenek eredendő emberi, polgári jogaikért, szemben a feudális uralmi gépezettel. Alig került ki a Népkönyv a nyomdából, a „Hunnia függetlensége” közeli megjelenéséről is értesítik. Nem tud igazán örülni a várva-várt eredménynek. Fájdalma eltompítja, gyermekeit siratja, szerencsétlen családi életének rendbehozatala köti 1® inkább figyelmét.

Megmozdul a rendőrség. Bizonyos, hogy titkos úton, a hazai cenzúra megkerülésével, a fennálló rend ellen nyílt izgatás, lázításra való fél- bújtás céljával nyomatta ki külföldön műveit Üldözésére kész a hivatalos jogcím. Kossuth Lajos arra kéri levélben, sürgősen keresse fel, halaszthatatlan ügyben beszélnie kell vele. Siet hát a központi ellenzék vezéréhez, aki közli vele: '

„Biztos tudomásom van arról, hogy elhatározták Stancsics uram letartóztatását. Nincs sok ideje. Menekülnie kell, órákon belül. El tehát a fővárosból!

Nem akar menekülni. Erkölcsi és érzelmi okok tartják .vissza. Amit tett, azért nyíltan vállalni óhajtja a felelősséget. Nem tekinti magát bűnözőnek. Am ha a zsarnokság annak tekinti, az az ő dolga, bátran a szemébe néz. Maradásának másik oka, hogy menekülésével nem rendítheti meg sok csapást átszenvedett családját.

Kossuth érvei győznek. Beláttatja vele, sokkal szörnyűbb hatással lenne gyermekére és feleségére, ha szemük láttára vernék vasra a zsan- dárok. Amellett bízzon a hazafias vezetőkben,

• — 64 —

távolléte alatt mindenben számíthat rájuk a családja. így hajt fejet Stancsics jóakaróinak terve előtt. Mire elérkezik a hajnal, már a menekülés úttalan útjain találja magát.

18.

Nehezen búcsúzik a még mindig súlyos beteg kislányától, egyetlen életben maradt gyermekétől. Teréz helyesli menekülését, erősnek mutatja magát, gyakorlati tanácsokkal látja el. Nincs idő a meghatódásra Stancsics siet, sebtében összekapkodott batyujával a Duna-part- ra, ahol ladik vár rá, hogy átvigye a szemközti Sáros (ma Gellért) fürdőhöz. Itt a megbeszéltek szerint találkozik Fiáth István Fejér megyei földbirtokossal, Kossuth bizalmasával. Segítője gyors kocsijába száll és még az éjszakai sötétben elindulnak. November vége van, barátságtalan időben, istenkísértően rossz utakon osonnak faluról-falura; Adonyon át Hantosra, de mivel kémek vágtáznak nyomukban, itt nem maradhatnak. Tovább Cecére, majd Alapra. Mindenütt lelni segíteni kész emberekre, de a császári besúgók sem restek. Alapon sem maradhat megint Fiáth István jön érte, Seregélyesre viszi, közben tájékoztatja, latinul, nehogy értse a kocsis a szót' gróf Batthyány Kázmér hajlandó segíteni, felajánlotta legeldugottabb rejtekhelyét, a horvátországi Brtíd melletti hegyi birtokát búvóhelynek. Oda kell tehát eljutni minél hamarabb.

Seregélyesen csak annyi ideig van, hogy bőr- zsákját átt,eszik a hosszú útra alkalmasabb fedeles kocsira, s már viszik is tovább. Hat nap múlva érkezik a Brod melletti emeletes kastélyba, Bobor álnév alatt. Kísérője Kardos Mihály jószágfelügyelő gondjaira bízza. A fáj gyönyörű vadregényesebb már nem is lehetne. Mindössze az a baj, hogy Bobor úr nem üdülési céllal tartózkodik a magyar—osztrák határon, a Kis- és Nagy-Kulpa folyók találkozásánál, n°na a jószágfelugyelő szeretne róla valami hasonlót elhitetni. Itt-tartózkodásának bevallott célja ellenőrizni a brodi gazdaság számadásait. Bobor úr szívesen sétálgat a környéken, alkonyaikor elbeszélget a Kulpa hídján posztoló osztrák határőrökkel, esténként is élénk részese a közös

_ 65 —

vacsorákat kővető beszélgetéseknek. Amikor azonban Brodra is elérkezik a letartóztatásáról intézkedő köröz\»3ny, többé nem látogatja sem a Kulpa-hídját, sem a közös vacsorákat.

Dolgozik. Eddig sem tétlenkedett, a körözvény megérkezése után azonban kizárólagos időtöltése a munka lesz. Írja a „Nép szava — Isten szava” című politikai tanulmányát, erőteljes okfejtéssel bizonyítva a dézsma és a robot, a feudális termelési mód e két hírhedt velejárójának tarthatatlanságát. A mű elkészül, viszik Károlyvárosba, ahol szeretnék kinyomatni. A nyomdász először hajlana rá, de felesége úgy megijeszti, hogy körmöci aranyakért sem nyújtana segítséget a fennálló rendet támadó mű megjelenéséhez. Stancsics javíthatatlan bizakodással Pestre csempészteti a kéziratot és máris hozzálát Robespierre életének megírásához, beszédeinek magyarra fordításához.

Megkísérti a tenger közelsége, látni akarja Fiume mediterrán környékét, amelyet bejárt gimnazista korában. Fiatalosan, felfrissülve érkezik vissza február végén a tengerpartról. Le sem verheti magáról az utazás porát, megtudja a tragikus újságot: immár nincs egyetlen gyermeke sem, leánykája meghalt. Szobájába zárkózik, szavát nem hallani, sír csillapíthatatlanul. Gyászoló magányát kénytelen megszakítani Kardos Mihály jószágfelügyelő, 1847 március 4-én este tizenegy órakor rémülten kopogtat be hozzá. Közli: tele van a kastély udvara fegyveres poroszlókkal, érte, Stancsics Mihály ért jöttek.

Alig közli a rossz hírt, belép a királyi ügyész és a terület szerint illetéke« főszolgabíró, nyomukba poroszlók. Ezek vasra verik, holmijával együtt elhurcolják. Éj idején, télies hidegben, csupasz szekérderékben cipelték Károlyvárosba, onnan reggel tovább Zágrábba. Napokig tartják magáncellában, anélkül, hogy törődnének vele. Annál kíváncsibban fürkészik át minden irományát, kutatják ki valamennyi holmiját, nincs-e nála valamely rendkívüli bizonyíték, aminek alapján minél gyorsabban vádat emelhetnek ellene. Az, hogy rendkívül fontos fogolynak tekintik, nyilvánvalóvá lett Stancsics előtt.

(Folytatjuk)

— 66 —