Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-29 / 303. szám

/ \ I riiv S'-, ’VTLJtG PKÖIETXEJKÍ, S'STS^OlJKEin nrcPDJsAo fZp^lAUSTil MttHKAjBPART TOLHIl. MEOYEI BIZOTTSACAMAK L APJA TOLNA MEGYEI j __ V ASÁRNAP 1974 dec. 29. XXIV. évi. 303. szóm. ARA: 0,80 Ft Elutazott (lazánkból az N. K. Bajbakov vezette szovjet küldöttség Szombaton elutazott Ma­gyarországról az a küldöttség, amely' N. K. Bajhekovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének, a Szovjet­unió Állami Tervbizottsága el­nökének vezetésével tárgyalá­sokat folytatott Lázár György- gyel. a Minisztertanács elnök­helyettesével, az Országos Tervhivatal elnökével a ma­gyar—szovjet gazdasági kap­csolatok fejlesztése, valamint az 1976—80-ra szóló árucsere­forgalom fontos kérdéseiről. A két delegáció tagjai vol­tak dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter, dr. Hetényi István tervhivatali államtit­kár, Kovács Gyula külkeres­kedelmi miniszterhelyettes, il­letve N. Sz. Partolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere, N. N. InozemceV, a Szovjetunió Állami Terv­bizottságának elnökhelyettese és V. Sz. Alhimov, a Szovjet­unió külkereskedelmi minisz­terhelyettese. A szovjet küldöttség látoga­tást tett a Bábolnai Állami Gazdaságban, ahol dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter és Burgert Róbert igazgató fogadta a ven­dégeket. A szovjet delegáció búcsúz­tatására a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Lázár György, dr. Bíró József, dr. Hetényi István, Kovács Gyula. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe és B. P. Ivanov vezér- ezredes, az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancs- ndka. (MTI). T H r r * * rr r gs A A r Lakásépítő es -fenntartó szövetkezetek A Szekszárdi Járási Városi J\EB ‘vizsgálata Közérdekű téma megvitatá- sávai és javaslatok tételével —1 fejezte be ez évi munkáját a Szekszárdi Járási Városi Népi Ellenőrzési Bizottság. Pénteki ülésén a szekszárdi Köilcsey La­kásszövetkezet, Alisoa Lakás­építő Szövetkezet és Kertváro­si Lákáisfenntartó Szövetkezet tevékenységének tükrében ele­mezte, melyeik a lakásszövet­kezeti rendszer fejlődésének lehetőségei, és melyek — egye­lőre — akadályozó tényezői. Ami az utóbbiakat illeti, talá­lóan jegyezte meg a tanácsko­zás szünetében az egyik népi ellenőr: Nem az ejtőernyőzés a bátrak sportja, hianem az épít­kezés. A tréfás megjegyzés — sajnos — nem nélkülözi a ko­moly alapot... A tavaly februárban har­minchárom taggal megalakult Alisca Lakásépítő Szövetkezet létrejöttéit elismerésre méltó gondossággal segítette a MÉ­SZÖV, mint a lakásszövetkeze­teik megyei érdekképviseleti szerve — állapította meg a bi­zottság. Ezzel kapcsolatban döntött fontos jogi kérdésben a Pénzügyminisztérium: „A ta­gok által a szövetkezet tulaj­donába adott építési telkek át­ruházásakor az állam vagyon­átruházási illetéket nem ír elő a szövetkezeti tagok részére.” Az Alisca már megyénk leg­nagyobb lakásépítő szövetkeze­te. Alapszabálya úgy rendelke­zik, hogy az építkezés befeje­zése után lakáisfemntiartó szö­vetkezetté alakul át. A népi ellenőrzés megállapí­tása szerint az OTP egyes ese­tekben elég soiká bírálta el a kölcsönigényeket. Ennek oka nem az OTP Tolna megyei Igazgatóságának késedelmeske- dése, hanem az, hogy aikkori- ban az elbírálásra vonatkozóan még nem alakult ki országosan egységes gyakorlat. Végül meg­jelentek a hitelpolitikai irány­elvek. Ahhoz viszont, hogy ezeknek megfelelően hitelt kap­hassanak, több személynek a tervezettnél drágább kivitele­zési megoldást kellett volna választania. Ez volt az óka, hogy a szövetkezeti taigság egy hányada kilépett, s más mó­don igyekezett lakásproblémá­ját megoldani. Mind a Kölcsey Lakásszövet­kezet, mind a Kertvárosi La­kásfenntartó Szövetkezet fel­terjesztette alapszaibályát jó­váhagyás végett a Szekszárdi Városi Tanács műszaki osztá­lyához. A vizsgálat idejéig egyik szövetkezet sem kapott választ beadványára, tehát megalakulásukat, létüket iga­zoló közokirattal nem rendel­kezett A szövetkezetek igazga­tóságai agilisabbnák bizonyul­nak a műszaki osztálynál: pon­tos előkészítéssel biztosítják a közgyűlésiek megtartását. A tagság részéről sem hiányzik az érdeklődés, eddig egyetlen közgyűlés sem maradt el hatá­rozatképtelenség miatt. A la­kásfenntartó szövetkezetek pénzét az OTP kezeli. A népi ellenőrzés örvendetes tényként regisztrálta, hogy mindkét szö­vetkezet tagsága lelkiismerete­sen teljesíti befizetési kötele­zettségét. A pénzügyi teendő­ket itt is, ott is magas fokú képesítéssel rendelkező sze­mély végzi — kifogástalanul. Negatívumként állapította meg a NEB, hogy az állami törvényességi felügyeletet ellá­tó tanácsi építésügyi hatóság a vizsgálat idejéig a szövetkeze­teknél egyetlen vizsgálatot sem tartott. Megkezdődött az V. országos diákparlament Szombaton a fővárosi műve­lődési házban megkezdődött a középiskolások V. országos parlamentjének tanácskozása, amelyen mbgjelent dr. Po- linszky Károly oktatási minisz­ter, Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes, Hanga Má­ria, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezető­helyettese, dr. Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára és Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság tit­kára. A diákparlament 300 küldötte egyaránt képviselte az ország munkástanuló-, gim­náziumi és szakközépiskolai tanulóifjúságát, s jelen voltaik a gyors- és glépíróisikiolák kép­viselői is. Dr. Gosztonyi János oktatási államtitkár tartott vitaindító előadást, amelyben egyebek között beszámolt a IV. diák­parlamenten elhangzott inter­pellációk és az ott elfogadott ajánlások sorsáról. Utalt arra, hogy az egész­ségügyi szakiskolák, valamint a gyors- és gépíróiiskolák 1973-tól középfokú oktatási in­tézménnyé váltak, s a szak­munkások továbbtanulása ér­dekében 1974-ben új iskolatí­pusként létrehozták a szak­munkások középiskoláját. Ez minden szakmunkásnak le­hetővé teszi, hogy esti vagy levelező tagozaton három év alatt eljusson az érettségi le­tételéig. Már az első évben 11 ezer szakmunkás folytatja eb­ben az iskolatípusban tanul­mányait. Az előző diákparlament óta számos intézkedést tettek a szakmunkástanulók szakmai és általános műveltségének eme­lésére, tanórai kívüli kulturá­lis és sportolási lehetőségeinek fejlesztésére. Az olvasómozga­lom kiszélesítése érdekében 1972—73-ban 8 millió forintot juttattak az iskolai könyvtárak bővítésére, kétszeresére emel­ték a tanulók diákjóléti kiadá­saira megszabott összeget. A kormány 1974-re 20 millió fo­rint többletkeretet hagyott jó­vá a szakmunkásképző iskolák kulturális és sportlétesítmé­nyeinek gyarapítására. Javult a diákok szociális ellátásának színvonala. A IV. ötéves terv­ben csaknem 10 ezerrel nö­velték a diákotthoni helyek számát, évről évre több a ta­nulószobát, menzát igénybe ve­vő diák. Tanulmányi ösztön­díjban 1973-ban több mint 11' ezren részesültek, a kifizetett összeg 17,5 millió forint volt, 9 csaknem 9000 a társadalmi ösztöndíjasok száma. Jó ütemben, a terveknek megfelelően folytatják a szak* munkásképzés korszerűsítését.1 Kormányhatározat születeti arra, hogy az 1975/76-os tan* évtől az általános iskolát vég* zettek részére egységes szak* munkásképzést szervezne!:.’ Különös gonddal foglalkoznak' a leendő szakmunkásokkal, ál* talános műveltségük emelé* sével. A referátumot élénk vita követte. Milyen legyen a mai diákideál? — tették fel töb­ben is a kérdést. Válaszként pedig úgy fogalmaztak: olyan tanuló, olyian ifi-vezető, a&i példamutató a tanulmányi munkában és tevékenykedik a közösség nevelésében; ha kelj vitázik, érvel, adott esetben vállalja az „ütközést” is a ló­gósokkal és kötelességüket el* mulasztókkal. Felvetették a diákküldöttek; hogy a közös érettségi-felvételi írásbeli vizsgát további tantár* gyaikra kellene kiterjeszteni. Kérték, hogy a továbbtanulási tájékoztatók a jövőben koráb* ban jelenjenek meg. Szóba került, hogy javítani kellene a szakközépiskolai tankönyv- ellátást, s hogy szükség lenna olcsóbb műszaki könyvsoroza* tokra. Számos észrevétel hang* zott el arra vonatkozóan, ho* gyan, miként lehetne korszerű* síteni a szakmunkásképző in­tézetek tanterveit, tananyagát.' Sok felszólaló sürgette a maga­tartás és a szorgalom elbírálá­si rendszerének demokratikus szellemű, központi szabályzását is. Az V. országos diákparla* ment vasárnap szekcióülések­kel folytatja munkáját. (MTI) Negyvenegy áldozata van a francia bányakatasztrófának A francia közvéleményben nagy megrendülést keltett az észak-franciaországi bánya­katasztrófa. A Pas-de-Calais megyei lievini bányában pén­teken hajnalban a föld alatt 710 méteres mélységben tör­tént robbanás halálos áldoza­tainak száma szombat regge­lig már 41-re emelkedett, — s a szerencsétlenül járt bányá­szokat több mint 130 árva si­ratja. — A lieveni katasztrófa a legsúlyosabb bányászszeren­csétlenség Franciaországban az 1396-os courrieres-i bánya- robbanás óta, amelynek 1171 bányász esett áldozatául. Már megkezdődött a vizsgá­lat a szerencsétlenség körül­ményeinek kiderítésére. A szakértők általában feltétele­zik, hogy előbb sújtólégrobba­nás történt, majd pedig annak hatására úgynevezett por­robbanás söpört végig a tár­nán. A szerencsétlenség előtt azonban a bányabiztonsági szolgálat jelentése szerint a bányában sehol sem észlelték, hogy veszélyes mértékben meg­nőtt volna a sújtólég aránya. A szombati francia laaok hangsúlyozzák: a közvélemény szigorú vizsgálatot követel a szerencsétlenség okának kide­rítésére és a felelősség meg­állapítására. A L’Humanité hangsúlyozza, hogy a lievini robbanás ismét ráirányítja a figyelmet a francia bányászat helyzetére, s arra a tányre, hogy a bányákban a bizton­sági intézkedések korántsem tartanak lépést a technika fej­lődésével. A statisztika azt mutatja, hogy a halálos bal­eseteknek a bányászok létszá­mához viszonyított aránya 1960 óta nem csökkent. (MTI). KAIRÓ Gamazi altábornagyot, Egyip­tom új hadügyminiszterét pén­teken vezérezredessé léptették elő és kinevezték az egyiptomi fegyveres erők főparancsnoká­vá is — jelentették be Kairó­ban. BEJRUT A Wafa palesztin hírügynök­ség pénteken azzal vádolta Iz­raelt, hogy csapatokat, páncé­los és tüzérségi alakulatokat vezényel a szíriai frontszakasz­ra, és újabb agresszív háborút készít elő az arab országok el­len. A hírügynökség szerint Izraelben behívják a tartalé­kosokat és általános mozgósí­tást rendelnek el. Ennek so­rán katonai gyakorlatokra rendelik be a nyugállományba helyezett izraeli katonatiszte­ket, hogy. bármikor bevetésre kész állapotban legyenek — hívja fel a figyelmet a Wafa. LONDON Angliában január 26-án át­lagosan tizenkét és fél száza­lékkal drágul a vasúti vitel­díj. A tarifaemelés a peron­jegytől a hálókocsiig, az étke­zőkocsi szolgáltatásaitól a na­ponta indított 16 000 személy­vasúti szerelvény menetjegyei­nek áráig terjed. MQSZKVA Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter és Abdel Gha- ni Gamazi hadügyminiszter szombaton Moszkvába érke­zett A vendégeket Andrej Gro- miko szovjet külügyminiszter és Andrej Grecsko honvédel­mi miniszter fogadta a repülő­téren. GENF /A Genfben nyilvánosságra hozott adatok szerint az euró­pai szabadkereskedelmi társu­lás (EFTA) tagországainak kül­kereskedelmi deficitje 1974- ben a kőolajárak emelkedése miatt majdnem megkétszere­ződött és összege mintegy 10 000 millió dollár volt. Ausztria külkereskedelmi mérlege 150 millió dollárnak megfelelő deficittel zárult; Finnország és Izland külkeres­kedelmi deficitje több mint megkétszereződött. Portugáliáé majdnem 50 százalékkal nö­vekedett. Svájc és Norvégia külkereskedelmi deficitje mint­egy 33 százalékkal emelke­dett. Svédország 1973 évi 1 700 millió dollár összegű külke­reskedelmi mérleg többlete 1974-ben kisebb arányú defi­citre változott. LISSZABON Lisszabonban hivatalosan be* jelentették, hogy Mario Soares portugál külügyminiszter ja­nuár elején a szovjet kormány meghívására hivatalos látoga­tást tesz Moszkvában. Soares ez idő szerint egy nagyobb körút keretében In­diában tartózkodik, ahol — a tervek szerint — megállapo­dást ír alá a portugál—indiai diplomáciai kapcsolatok hely­reállításáról. A külügyminisz­ter felkeresi még Jugoszláviát és Romániát is. A Szovjetunió és Portugália 1974. június 9-én vette fel a diplomáciai kapcsolatokat. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom