Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

harminc éve íorféní íz lúmkm Nemzetgyűlés is ez lieigíenes Nemzeti Kormámy mesalakilása Egykorú fotó az Ideiglenes Nemzetgyűlés első ülésszakáról. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front 1944. december má­sodikén történt megalakulása és programnyilatkozatának közzé­tétele után felgyorsultak az események. A felszabadított területek ideiglenes központjának tekintett Debrecenbe egymás után ér­keztek a különböző pártáílású politikusok; itt volt a szovjet fő­parancsnokság és itt indultak meg a Szovjetunió támogatósával az új, demokratikus állam törvényhozó és végrehajtó hatalmi szer­veinek megalakítását előkészítő tárgyalások. Ezek eredményeként december 12-én megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága, amely december 21-re össze is hívta a nemzetgyűlést. A rendkívüli körülmények között rendelkezésre álló nyolc nap kü­lönleges és hősi erőfeszítéseket követelt. Mégis sikerült a jelölé- . sek megszervezése! A választási megbízottakat a felszabadult or­szágrészekbe szállító teherautók így időben érkezhettek vissza a választott képviselőkkel Debrecenbe, az Ideiglenes Nemzetgyűlés ímeg nyitására. Ennek megvalósítása jelentős részben a népi hatalom helyi szerveiként a legtöbb helyen spontán létrejött és a képviselő- küldést elvégző nemzeti bizottságoknak az érdeme. Kállai Gyula így vall egy helyütt az akkori fejlődésről: „A népi demokrácia politikai szervezetének kialakulása alulról indult meg. A szovjet hadsereg elsöpörte a régi horthysta állaimapparátust. Budapesten még nem voltak központi államhatalmi szervek, amikor a nem- MOti bizottságokban, a gyárakban, az üzemi bizottságokban, a falvakban a termelési és földigénylő bizottságokban a nép maga vette kezébe sorsát. Ez is mutatja, hogy az országban széles körű népi demokratikus forradalom kezdődött el, amelyből később ki­nőtt a mai államszervezet. Ez a fejlődés valóban a lehető leg- demokratikusabb volt." Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 230 képviselője (később Buda­pest és az egész ország felszabadulása után ez a szám 498-ra bővült) 1944. december 21-én a nagy múltú debreceni református kollégium oratóriumában gyűlt össze az első ülésszak megnyitá­sára. A nemzetgyűlés összetétele az akkori erőviszonyokat tük- tözte. Néhány,'a németekkel végül is szakító horthysta mellett a népi erőknek, a dolgozó tömegeknek jelentős többsége alakult ki. (71 kommunista, 55 kisgazda, 38 szociáldemokrata, 16 paraszt­párti, 12 polgári demokrata képviselő mellett a szabad szakszer­vezeteknek és a pártonkívülieknek 19—19 küldötte foglalt helyei a padsorokban.) Az Ideiglenes Nemzetgyűlés kétnapos ülése megvitatta és el­fogadta a „Független, demokratikus Magyarországot, nemzeti egységet" című a nemzethez intézett szózatot és megalkotta az ideiglenes nemzeti kormányt Dalnoki Miklós Béla vezérezredes elnökletével. A kormány első tevékenysége közé tartozott a fegyverszüneti delegáció kijelölése és néhány nap múlva a Né­metországnak szóló hadüzenet és a magyar néphez intézett kiált­vány, amelyben harcra hív' fel a német fasiszta csapatok és nyilas kiszolgálóik ellen. Nem lehet eléggé értékelni ezeknek a debreceni téli napok­nak a történelmi jelentőségét, az új, demokratikus magyar állam megszületését. Ami ott és akkor történt, az az ország felszabadu­lásában való aktív részvételünket is jelentette. Természetesen, az ismert történelmi okok miatt a katonai erőfeszítések majdnem kizárólag a szovjet hadsereg váMaira nehezedtek. A politikai fel­szabadítás, a béke megnyerése és megszervezése, az újjáépítés munkája azonban a magyarok feladata maradt, s nem is lehetett másé. Az ideiglenes nemzetgyűlés és kormány megalakulása, az a tény, hogy gyakorlatban kezdődött el a kommunista párt, az egyesült demokratikus erők programjának keresztülvitele, üzenet volt a még megszállt országrészek, a megfélemlítettek, megtévesz­tettek, bujdosók, deportáltak és departákmdáir népéhez. Mutat­ván, hogy „lesz magyar újjászületésP joggal írja a hálás és értékelő utóikor az ódon kollégiumi fa* íafcfa helyezett márványtáblán: „Itt a hazánk dicső történelmi em- iékeitő! megszentelt falak között alakult meg 1944. december 21-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés, mint a felszabadító Szovjetunió segít­ségével visszanyert nemzeti önállóság és szabadságunk megtestesí­tője, munkájával új korszakot nyitott történelmünkben: népünk újjászületésének és felvirágoztatásának dicsőséges korszakát.” DERER MIKLÓS Negyvenhárom szakosított állattartó telep működik a megyében A NEB-vixsgálafok eredményeiről nyilatkozik Merk Ferenc megyei elnökhelyettes A Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusának határozata kiemelt feladatként jelölte meg a modern, ipar­szerű nagyüzemi állattartás kifejlesztését. A kormány in­tézkedései és az ezekhez kap­csolódó közgazdasági ösztön­zők hatására számos mező- gazdasági nagyüzem határozta el, — és valósította meg — szakosított telepek létesítését. A Tolna megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság először 1972- ben, majd ez év végén vizs­gálta az ilyen telepek eredmé­nyeit, kereste gondjaikra a megoldást. A vizsgálódás ta­pasztalatairól Merkl Ferenc, a Tolna megyei Népi Ellenőrzé­si Bizottság elnökhelyettese nyilatkozott. Megyénk 27 szakosított tehe­nészeti telepe közül 15 tsz- ben, 12 állami gazdaságban működik; 16 szakosított sertés­telep közül 12 állami gazda­ságé, 9 termelőszövetkezeté, — mondotta bevezetőként Merkl Ferenc. — A beruházá­sok jelentékenyen hozzájárul­tak az állatállomány növeke­déséhez. A tehenek (és előha- si üszők) száma 1972-hoz ké­pest az elmúlt év végéig 8,4 százalékkal, a kocák (és előha- sl kocák) száma 24,3 százalék­kal nőtt. Az eredmények még jobbak volnának, ha nem hát­ráltatná számos tényező a te­lepek működését. Ezek egy ré­sze tervezési okokra, más ré­szük a tervtől eltérő kivitele­zésre, illetve a tervezett tech­nológiától való eltérésre, szak­szerűtlen üzemeltetésre vezet­hetők vissza. A hibák nem kis hányadát már sikerült megszüntetni; sajnos, olyan áron, amelyet a gazdaságok fizetnek meg. Az is gondot okoz, hogy a szakosított tele­pek egy részének víz- és ener­giaellátása még nincs biztonsá­gosan megoldva. — Gyakran hallani, hogy drá­gák a szakosított telepek. Vali­jában mennyire azok? — Az ami sok pénzbe ke­rül, még nem feltétlenül drá­ga. .. Úgy vélem, az a drága, ami nem gazdaságos. A vizg- gált telepek létesítési költsé­gei igen eltérők voltak, álta­lában a tervezettnél magasab­bak. Számos tényező játszott ebben közre: a beruházás^ költségek nem várt emelkedé­se, előre nem látott és nem tervezett, de szükséges kiadá­sok éppúgy, mint az eltérő te­lepítési adottságok és feltéte­lek. Általánosítható tapaszta­latunk, hogy a saját kivitele­zés előnyösebb volt a gazda­ságok számára, mint a válla­lati. Különböző pénzügyi és beszerzési nehézségek miatt nem egy üzem arra kénysze­rült, hogy meglehetősen gyen­ge minőségű állománnyal né­pesítse be telepét. Nagyrészt ez is okozta, hogy kezdetben — az alacsony hozamok miatt — több telep működése vesztesé­gesnek bizonyult. A tavalyi és főleg az idei esztendő azonban örvendetes fordulópontot je­lent a szakosított telepek éle­tében. A korábbi eredmény­telenség után erre az évre a telepek nagy többsége nyere­séggel — némelyikük szerény nyereséggel — számol. Bár fo­rintban nem mérhető, de lé­nyeges azt a szemléletbeli fej­lődés, amely a magasabb szin­tű technológiával, termeléssel együtt jelentkezett. — Milyen képzettségű emberek dolgoznak a modern telepeken? — A telepek irányítását, cse­kély kivételtől eltekintve, megfelelő képzettségű, lelkiis­meretes szakemberek végzik. Állattenyésztési szak- és beta­nított munkásokból, továbbá gépkarbantartó és szerelő szak­munkásokból azonban nagy a hiány.. Bízzuk talán az olvasó megítélésére, érdemes-e a sza­kosított telepeken, amelyeken úgyszólván keresni kell a ne­héz fizikai munkát, dolgozni. A vizsgált szarvasmarha-tele­peken a legalacsonyabb havi segédmunkás-kereset 2115 fo­rint, a legmagasabb 3912 fo­rint; a sertéstelepeken 1630, il­letve 2806 forint volt. A ter­melésirányítók keresete 2800 és 4616 forint, illetve 2850 és 4673 forint között mozgott. Sajnos, a jelenlegi bérezés alig ösztönöz a tanulásra... A jó munkára inkább, mert a ke­reset elsősorban a termelési eredményektől függ. — Mennyi tejet kell tehenen­ként egy évben produkálnia egy szakosított telepnek ahhoz, hogy működése rentábilis legyen? — Háromezer literrel szá­molhatunk. Az aparhanti Bú­zavirág Tsz tavaly 3391 literes teljesítményt ért el. Sajnos, akadt 1829 literrel szerényke­dő tsz is. A vizsgált időszak­ban egy liter tej önköltsége 3,70 forinttól 7,89 forintig ter­jedt; értékesítési ára 4,22 fo­rinttól 5,49 forintig. A népi ellenőrzés vizsgálatai egyértel­műen bizonyították, hogy a te­lepek fejlődésében, nyereséges­ségének biztosításában megha­tározó szerepe volt, — és to­vábbra is lesz — az üzemvite­li támogatási rendszernek. Természetesen nincs, és nem is lesz — olyan támogatási rend­szer, amellyel a durva hibák kompenzálhatok. Vegyük pél­dául az állatelhullásokat. A tehenészeteknél a borjúelhul­lás (és kényszervágás) a sza­porulatra vetítve állami gaz­daságok és tsz-ek átlagában 10,4 százalékos volt. A 4,1 szá­zalékos elhullás nem sok, de mit mondjunk a 15,5, sőt 23,3 százalékos elhullásról?... A sertésállománynál — egyelőre — még kedvezőtlenebb a hely­zet; a malackiesés 4,9 száza­léktól 36,4 százalékig terjed. Az arányok és szélsőségek ar­ra intenek, hogy az üzemek még nagyobb gondot fordít­sanak az elhullás csökkenté­sére, annál is inkább, mert az elhullások zömét tartástechno­lógiai körülmények okozzák. Tény, hogy fáradoznak érte; az Is tény, hogy munkájuk már ebben az évben sem volt sikertelen. — Mennyire biztosított a szarvasmarha- és sertésállomány takarmányozása? — A tehenészeti telepeken mind a tömeg-, mind az ab­raktakarmányozás javulást mutat; főleg az utóbbi. A sza­kosított telepek takarmányozá­si költségeiben nem realizáló­dik mindenütt a legelők javí­tására igénybe vett állami tá­mogatás. Annak ellenére nem, hogy közismert: a legelők in­tenzív hasznosítása nemcsak a takarmányozás szempontjából fontos, hanem nélkülözhetetlen azí állatok egészséges életfunk­cióinak fenntartásához is. Saj­nos nincs még meg mindenütt a gazdaságokon belül a meg­felelő összhang a szakosított telepek takarmányigénye és a ténylegesen megtermelt takar­mány fajtája és mennyisége között. Ez a körülmény is kedvezőtlenül befolyásolja a telepek eredményeit, — Számos gazdaságban a be- képesítés után jelentős, az üze­meket terhelő átalakításokra ke­rült sor. Mennyi időbe telt, amíg a hibákat sikerült kijavítani? — Általában tíz-tizenöt hó­napba. A vizsgált egységek többségénél a tartástechnoló­giai és az etetési rendszereket kéllett átalakítani; így példá­ul az ozorai és a pincehelyi tsz-ben a Szakály—regölyi ön­álló Közös Vállalkozásnál, a Szekszárdi és a Paksi Állami Gazdaságban. A tehenészetek­nél a fejési rendszer, az állás mérete és padozata, a trágya­kihordás módja, a sertéstele­peken többek között a kezdet­ben alkalmazott nevelési és etetési mód okozott problémát. Ezeket a hibákat jórészt meg­szüntették, illetve megszünte­tésük folyamatban van. Nap­jaink fontos feladata a bizton­ságos víz- és energiaellátás megteremtése. Kívánatos vol­na, hogy a telepek mielőbb sa­ját áramfejlesztő berendezés­sel rendelkezzenek. Egy eset­leges hosszabb áramszünet azt okozhatná, hogy még elegendő ivóvizet sem kaphatnának az állatok. — A népi ellenőrzés több mint másfél évtizedes, bevált gyakor­lata, hogy az előrelépés érd ké­ben javaslatokat dolgoz ki. Kér­jük, ismertessen ezek közül né­hányat. — Előnyösnek tartaná a né­pi ellenőrzés, ha a szakosított telepek azonos, állami gazda­ságokban és tsz-ekben egy­aránt használt számviteli rend­szerben dolgoznának; így egy­szerűbb volna eredményeiket összehasonlítani, és — esetleg — a szabályozókat finomíta­ni. Eredményesebbé tenné a telepek munkáját, ha a jelen­leginél hamarabb megkapnák a különféle takarmányok bel- tartalmi vizsgálatának ered­ményeit. Ezért javasoltuk a vizsgálatok meggyorsítását. Is­mételten javasoltuk a telepek értékes géprendszereinek meg­óvására egységes szerviz- és javítóhálózat kiépítését. Java­soltuk, vizsgálják meg, hogyan lehetne hatékonyabban igény­be venni a Lengyeü Mező­gazdasági Szakmunkásképző Intézetet a szakmunkishiány megszüntetésére. A termelő- szövetkezetek területi szövetsé­geinek együttműködésére szá­mítva javasoltuk az állategész­ségügyi színvonal emelését, a korszerű legelőgazdálkodás na­gyobb arányú elterjesztését. A Tolna megyei Állattenyésztési Felügyelőségnek javasoltuk: segítsen a gazdaságoknak a környezetvédelmi és gazdasá­gossági szempontból egyaránt fontos, szakszerű trágyakeze­lés megteremtésében. Végül, de jelentőségét tekintve ko­rántsem utoljára: a telepek­re üzemi állatorvos felvételét. — A Javaslatok sokaságáből kovetkcztcthetünk-e arra, hogy nagy feladatok előtt állnak me­gyénk szakosított állattartó te­lepei? — Erre igen; arra azonban semmiképp, hogy a feladatok megoldhatatlanok lennének. Arra, ^ hogy szívós akarattal, hozzáértéssel hamar meg le­het szüntetni a deficitet — fe­jezte be nyilatkozatát Merkl Ferenc, a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhe­lyettese.

Next

/
Oldalképek
Tartalom