Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-22 / 299. szám
harminc éve íorféní íz lúmkm Nemzetgyűlés is ez lieigíenes Nemzeti Kormámy mesalakilása Egykorú fotó az Ideiglenes Nemzetgyűlés első ülésszakáról. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front 1944. december másodikén történt megalakulása és programnyilatkozatának közzététele után felgyorsultak az események. A felszabadított területek ideiglenes központjának tekintett Debrecenbe egymás után érkeztek a különböző pártáílású politikusok; itt volt a szovjet főparancsnokság és itt indultak meg a Szovjetunió támogatósával az új, demokratikus állam törvényhozó és végrehajtó hatalmi szerveinek megalakítását előkészítő tárgyalások. Ezek eredményeként december 12-én megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága, amely december 21-re össze is hívta a nemzetgyűlést. A rendkívüli körülmények között rendelkezésre álló nyolc nap különleges és hősi erőfeszítéseket követelt. Mégis sikerült a jelölé- . sek megszervezése! A választási megbízottakat a felszabadult országrészekbe szállító teherautók így időben érkezhettek vissza a választott képviselőkkel Debrecenbe, az Ideiglenes Nemzetgyűlés ímeg nyitására. Ennek megvalósítása jelentős részben a népi hatalom helyi szerveiként a legtöbb helyen spontán létrejött és a képviselő- küldést elvégző nemzeti bizottságoknak az érdeme. Kállai Gyula így vall egy helyütt az akkori fejlődésről: „A népi demokrácia politikai szervezetének kialakulása alulról indult meg. A szovjet hadsereg elsöpörte a régi horthysta állaimapparátust. Budapesten még nem voltak központi államhatalmi szervek, amikor a nem- MOti bizottságokban, a gyárakban, az üzemi bizottságokban, a falvakban a termelési és földigénylő bizottságokban a nép maga vette kezébe sorsát. Ez is mutatja, hogy az országban széles körű népi demokratikus forradalom kezdődött el, amelyből később kinőtt a mai államszervezet. Ez a fejlődés valóban a lehető leg- demokratikusabb volt." Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 230 képviselője (később Budapest és az egész ország felszabadulása után ez a szám 498-ra bővült) 1944. december 21-én a nagy múltú debreceni református kollégium oratóriumában gyűlt össze az első ülésszak megnyitására. A nemzetgyűlés összetétele az akkori erőviszonyokat tük- tözte. Néhány,'a németekkel végül is szakító horthysta mellett a népi erőknek, a dolgozó tömegeknek jelentős többsége alakult ki. (71 kommunista, 55 kisgazda, 38 szociáldemokrata, 16 parasztpárti, 12 polgári demokrata képviselő mellett a szabad szakszervezeteknek és a pártonkívülieknek 19—19 küldötte foglalt helyei a padsorokban.) Az Ideiglenes Nemzetgyűlés kétnapos ülése megvitatta és elfogadta a „Független, demokratikus Magyarországot, nemzeti egységet" című a nemzethez intézett szózatot és megalkotta az ideiglenes nemzeti kormányt Dalnoki Miklós Béla vezérezredes elnökletével. A kormány első tevékenysége közé tartozott a fegyverszüneti delegáció kijelölése és néhány nap múlva a Németországnak szóló hadüzenet és a magyar néphez intézett kiáltvány, amelyben harcra hív' fel a német fasiszta csapatok és nyilas kiszolgálóik ellen. Nem lehet eléggé értékelni ezeknek a debreceni téli napoknak a történelmi jelentőségét, az új, demokratikus magyar állam megszületését. Ami ott és akkor történt, az az ország felszabadulásában való aktív részvételünket is jelentette. Természetesen, az ismert történelmi okok miatt a katonai erőfeszítések majdnem kizárólag a szovjet hadsereg váMaira nehezedtek. A politikai felszabadítás, a béke megnyerése és megszervezése, az újjáépítés munkája azonban a magyarok feladata maradt, s nem is lehetett másé. Az ideiglenes nemzetgyűlés és kormány megalakulása, az a tény, hogy gyakorlatban kezdődött el a kommunista párt, az egyesült demokratikus erők programjának keresztülvitele, üzenet volt a még megszállt országrészek, a megfélemlítettek, megtévesztettek, bujdosók, deportáltak és departákmdáir népéhez. Mutatván, hogy „lesz magyar újjászületésP joggal írja a hálás és értékelő utóikor az ódon kollégiumi fa* íafcfa helyezett márványtáblán: „Itt a hazánk dicső történelmi em- iékeitő! megszentelt falak között alakult meg 1944. december 21-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés, mint a felszabadító Szovjetunió segítségével visszanyert nemzeti önállóság és szabadságunk megtestesítője, munkájával új korszakot nyitott történelmünkben: népünk újjászületésének és felvirágoztatásának dicsőséges korszakát.” DERER MIKLÓS Negyvenhárom szakosított állattartó telep működik a megyében A NEB-vixsgálafok eredményeiről nyilatkozik Merk Ferenc megyei elnökhelyettes A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának határozata kiemelt feladatként jelölte meg a modern, iparszerű nagyüzemi állattartás kifejlesztését. A kormány intézkedései és az ezekhez kapcsolódó közgazdasági ösztönzők hatására számos mező- gazdasági nagyüzem határozta el, — és valósította meg — szakosított telepek létesítését. A Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság először 1972- ben, majd ez év végén vizsgálta az ilyen telepek eredményeit, kereste gondjaikra a megoldást. A vizsgálódás tapasztalatairól Merkl Ferenc, a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese nyilatkozott. Megyénk 27 szakosított tehenészeti telepe közül 15 tsz- ben, 12 állami gazdaságban működik; 16 szakosított sertéstelep közül 12 állami gazdaságé, 9 termelőszövetkezeté, — mondotta bevezetőként Merkl Ferenc. — A beruházások jelentékenyen hozzájárultak az állatállomány növekedéséhez. A tehenek (és előha- si üszők) száma 1972-hoz képest az elmúlt év végéig 8,4 százalékkal, a kocák (és előha- sl kocák) száma 24,3 százalékkal nőtt. Az eredmények még jobbak volnának, ha nem hátráltatná számos tényező a telepek működését. Ezek egy része tervezési okokra, más részük a tervtől eltérő kivitelezésre, illetve a tervezett technológiától való eltérésre, szakszerűtlen üzemeltetésre vezethetők vissza. A hibák nem kis hányadát már sikerült megszüntetni; sajnos, olyan áron, amelyet a gazdaságok fizetnek meg. Az is gondot okoz, hogy a szakosított telepek egy részének víz- és energiaellátása még nincs biztonságosan megoldva. — Gyakran hallani, hogy drágák a szakosított telepek. Valijában mennyire azok? — Az ami sok pénzbe kerül, még nem feltétlenül drága. .. Úgy vélem, az a drága, ami nem gazdaságos. A vizg- gált telepek létesítési költségei igen eltérők voltak, általában a tervezettnél magasabbak. Számos tényező játszott ebben közre: a beruházás^ költségek nem várt emelkedése, előre nem látott és nem tervezett, de szükséges kiadások éppúgy, mint az eltérő telepítési adottságok és feltételek. Általánosítható tapasztalatunk, hogy a saját kivitelezés előnyösebb volt a gazdaságok számára, mint a vállalati. Különböző pénzügyi és beszerzési nehézségek miatt nem egy üzem arra kényszerült, hogy meglehetősen gyenge minőségű állománnyal népesítse be telepét. Nagyrészt ez is okozta, hogy kezdetben — az alacsony hozamok miatt — több telep működése veszteségesnek bizonyult. A tavalyi és főleg az idei esztendő azonban örvendetes fordulópontot jelent a szakosított telepek életében. A korábbi eredménytelenség után erre az évre a telepek nagy többsége nyereséggel — némelyikük szerény nyereséggel — számol. Bár forintban nem mérhető, de lényeges azt a szemléletbeli fejlődés, amely a magasabb szintű technológiával, termeléssel együtt jelentkezett. — Milyen képzettségű emberek dolgoznak a modern telepeken? — A telepek irányítását, csekély kivételtől eltekintve, megfelelő képzettségű, lelkiismeretes szakemberek végzik. Állattenyésztési szak- és betanított munkásokból, továbbá gépkarbantartó és szerelő szakmunkásokból azonban nagy a hiány.. Bízzuk talán az olvasó megítélésére, érdemes-e a szakosított telepeken, amelyeken úgyszólván keresni kell a nehéz fizikai munkát, dolgozni. A vizsgált szarvasmarha-telepeken a legalacsonyabb havi segédmunkás-kereset 2115 forint, a legmagasabb 3912 forint; a sertéstelepeken 1630, illetve 2806 forint volt. A termelésirányítók keresete 2800 és 4616 forint, illetve 2850 és 4673 forint között mozgott. Sajnos, a jelenlegi bérezés alig ösztönöz a tanulásra... A jó munkára inkább, mert a kereset elsősorban a termelési eredményektől függ. — Mennyi tejet kell tehenenként egy évben produkálnia egy szakosított telepnek ahhoz, hogy működése rentábilis legyen? — Háromezer literrel számolhatunk. Az aparhanti Búzavirág Tsz tavaly 3391 literes teljesítményt ért el. Sajnos, akadt 1829 literrel szerénykedő tsz is. A vizsgált időszakban egy liter tej önköltsége 3,70 forinttól 7,89 forintig terjedt; értékesítési ára 4,22 forinttól 5,49 forintig. A népi ellenőrzés vizsgálatai egyértelműen bizonyították, hogy a telepek fejlődésében, nyereségességének biztosításában meghatározó szerepe volt, — és továbbra is lesz — az üzemviteli támogatási rendszernek. Természetesen nincs, és nem is lesz — olyan támogatási rendszer, amellyel a durva hibák kompenzálhatok. Vegyük például az állatelhullásokat. A tehenészeteknél a borjúelhullás (és kényszervágás) a szaporulatra vetítve állami gazdaságok és tsz-ek átlagában 10,4 százalékos volt. A 4,1 százalékos elhullás nem sok, de mit mondjunk a 15,5, sőt 23,3 százalékos elhullásról?... A sertésállománynál — egyelőre — még kedvezőtlenebb a helyzet; a malackiesés 4,9 százaléktól 36,4 százalékig terjed. Az arányok és szélsőségek arra intenek, hogy az üzemek még nagyobb gondot fordítsanak az elhullás csökkentésére, annál is inkább, mert az elhullások zömét tartástechnológiai körülmények okozzák. Tény, hogy fáradoznak érte; az Is tény, hogy munkájuk már ebben az évben sem volt sikertelen. — Mennyire biztosított a szarvasmarha- és sertésállomány takarmányozása? — A tehenészeti telepeken mind a tömeg-, mind az abraktakarmányozás javulást mutat; főleg az utóbbi. A szakosított telepek takarmányozási költségeiben nem realizálódik mindenütt a legelők javítására igénybe vett állami támogatás. Annak ellenére nem, hogy közismert: a legelők intenzív hasznosítása nemcsak a takarmányozás szempontjából fontos, hanem nélkülözhetetlen azí állatok egészséges életfunkcióinak fenntartásához is. Sajnos nincs még meg mindenütt a gazdaságokon belül a megfelelő összhang a szakosított telepek takarmányigénye és a ténylegesen megtermelt takarmány fajtája és mennyisége között. Ez a körülmény is kedvezőtlenül befolyásolja a telepek eredményeit, — Számos gazdaságban a be- képesítés után jelentős, az üzemeket terhelő átalakításokra került sor. Mennyi időbe telt, amíg a hibákat sikerült kijavítani? — Általában tíz-tizenöt hónapba. A vizsgált egységek többségénél a tartástechnológiai és az etetési rendszereket kéllett átalakítani; így például az ozorai és a pincehelyi tsz-ben a Szakály—regölyi önálló Közös Vállalkozásnál, a Szekszárdi és a Paksi Állami Gazdaságban. A tehenészeteknél a fejési rendszer, az állás mérete és padozata, a trágyakihordás módja, a sertéstelepeken többek között a kezdetben alkalmazott nevelési és etetési mód okozott problémát. Ezeket a hibákat jórészt megszüntették, illetve megszüntetésük folyamatban van. Napjaink fontos feladata a biztonságos víz- és energiaellátás megteremtése. Kívánatos volna, hogy a telepek mielőbb saját áramfejlesztő berendezéssel rendelkezzenek. Egy esetleges hosszabb áramszünet azt okozhatná, hogy még elegendő ivóvizet sem kaphatnának az állatok. — A népi ellenőrzés több mint másfél évtizedes, bevált gyakorlata, hogy az előrelépés érd kében javaslatokat dolgoz ki. Kérjük, ismertessen ezek közül néhányat. — Előnyösnek tartaná a népi ellenőrzés, ha a szakosított telepek azonos, állami gazdaságokban és tsz-ekben egyaránt használt számviteli rendszerben dolgoznának; így egyszerűbb volna eredményeiket összehasonlítani, és — esetleg — a szabályozókat finomítani. Eredményesebbé tenné a telepek munkáját, ha a jelenleginél hamarabb megkapnák a különféle takarmányok bel- tartalmi vizsgálatának eredményeit. Ezért javasoltuk a vizsgálatok meggyorsítását. Ismételten javasoltuk a telepek értékes géprendszereinek megóvására egységes szerviz- és javítóhálózat kiépítését. Javasoltuk, vizsgálják meg, hogyan lehetne hatékonyabban igénybe venni a Lengyeü Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetet a szakmunkishiány megszüntetésére. A termelő- szövetkezetek területi szövetségeinek együttműködésére számítva javasoltuk az állategészségügyi színvonal emelését, a korszerű legelőgazdálkodás nagyobb arányú elterjesztését. A Tolna megyei Állattenyésztési Felügyelőségnek javasoltuk: segítsen a gazdaságoknak a környezetvédelmi és gazdaságossági szempontból egyaránt fontos, szakszerű trágyakezelés megteremtésében. Végül, de jelentőségét tekintve korántsem utoljára: a telepekre üzemi állatorvos felvételét. — A Javaslatok sokaságáből kovetkcztcthetünk-e arra, hogy nagy feladatok előtt állnak megyénk szakosított állattartó telepei? — Erre igen; arra azonban semmiképp, hogy a feladatok megoldhatatlanok lennének. Arra, ^ hogy szívós akarattal, hozzáértéssel hamar meg lehet szüntetni a deficitet — fejezte be nyilatkozatát Merkl Ferenc, a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese.
