Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-19 / 296. szám

Hétszáz mezőgazdasági munkás szakmát tanul A mezőgazdasági szakmun­kásképzés fellegvára Lengyel­ben van. Itt lassan három év­tizede szervezetit keretek kö­zött történik a mezőgazdasági középkáderképzés, illetőleg a szakmunkásképzés. Jelenleg az intézet összlétszáma — felnőtt és ifjúsági hallgatók — meg­haladja az ezret. Igen jelentős számban kerültek már ki a lengyeli iskola falai közül olyan szakemberek, akik ta­nulmányaikat felsőfokú tech­nikumban, illetve egyeteme­ken folytatták. A mezőgazda­ság új alapokra helyeződött, más jellegű képzést kell adni a fiataloknak, ugyanakkor a felnőtt mezőgazdasági mun­kások képzése is egyre sürge­tőbb. A mezőgazdasági munkások szakképzéséről beszélgettünk Gombik Ferenc tanárral. — Főleg Tolna és Somogy megyékben szervezzük a dol­gozók tanfolyamait. Jelenleg mintegy hétszáz felnőtt hall­gatónk van, akik szorgalmasan tanulnak, a kihelyezett osz­tályokban jó képességű helyi pedagógusok irányításával sa­játítják el a különböző mező- gazdasági szakmákat. Az alábbi felsorolás minden kommentár nélkül azt bizo­nyítja, hogy a mezőgazdaság­nak milyen sok szakemberre van szüksége, s találunk egé­szen új szakmákat is. Két osz­tály növényvédő szakmunkás­képesítést nyer a tanfolyam elvégzése után. Hat osztály szarvasmarha- és sertéstele­pekre ad majd szakembereket, négy osztály a gépi fejesből, a tej kezelésből szerez bizonyít­ványt. Hegesztőtanfolyam, mo­torfűrész-kezelő tanfolyam, két traktorostanfolyam indult az idén is. Egy-egy osztályban húsz-harminc felnőtt tanul, összesen a két megyében ti­zenhárom tanfolyamot tart fenn a lengyeli szakmunkás- képző intézet. A szakmát adó tanfolyamok időtartama két év. Számos gazdasággal szerző­dése van az intézetnek a gya­korlati képzés érdekében, ugyanakkor a szakosított tele­peken lehetőséget kaptak ar­ra is, hogy a képzést a leg­korszerűbb körülmények kö­zött folytathassák. A termelő- szövetkezetek anyagilag is segítik dolgozóikat: a megyé­ben hat termelőszövetkezet dolgozóinak megveszi a tan­könyvet, a vizsgákra pedig felkészülési időt biztosít. A nappali tagozaton is sike­resen birkóznak a diákok a nem könnyű ismeretekkel. A mezőgazdaságnak egyre több jól képzett szakmunkásra van szüksége. Mint elmondották a lengyeli intézetben, az érdek­lődés a fiatalok körében főleg a gépi, gépészettel kapcsolatos szakmák iránt igen élénk. Most kezdődik a nyolcadikos általános iskolások pályavá­lasztása. A lengyeli intézet ta­nárai rendszeresen látogatják a szülői értekezleteket, ahol a fiatalokkal megismertetik az intézetben folyó munkát, s a mezőgazdasági szakmunkás- képzés módszerét Ugyanak­kor a gyerekek szülei között is végeznek felvilágosítást, hogy minél több felnőtt irat­kozzon be a különféle szakmát adó tanfolyamokra. Ideiglenes megoldások helyett Végleges megoldásra lenne szükség — hangoztatták töb­ben is a panasztevők közül. Mit fűzhetnénk mást ehhez, mint azt, hogy igazuk van! A panaszosok ugyanis a vá­ros szívében lévő 5. sz. gyer­mekorvosi körzet rendelőjé­nek helyzetét kifogásolták. Tegyük hozzá: teljes joggal. Az évekkel ezelőtt átalakí­tott, felnőtt körzeti rendelő­nek (melynek korábban sok mindene nem volt, de nem volt pl. wc-je sem), olyan kicsiny a várója, hogy a na­pi, átlagosan 40 kicsi bete­get a szülők kénytelenek a huzatos lépcsőházban vára­koztatni. Mint ez ismeretes, korábban ezen a szinten nyert elhelyezést a fogásza­ti szakrendelés is. Nem tisz­tünk most azt kutatni, hogy ez a megoldás mennyi pénzt nyelt el, hiszen itt megfele­lőek a körülmények. Nem azok azonban a gyermekkör­zeti rendelőben! Igazuk van tehát a szülőknek, ha békét- lenkednek, bár nem is csak azt kifogásolják, hogy az el­látásra szoruló kicsinyeket — a 0-tól 3 éves korúakat sű­rűn látogató fázásos beteg­ségeket is — a huzatos lép­csőházban kénytelenek „szel­lőztetni”. Kifogásolták a szülők azt a holt utat is, amit a Herman Ottó lakóte­leptől a borkombinátig, il­letve a Kilián lakótelepig tartó városrészből tesznek meg, mire beérkeznek a ren­delőbe. Nos, ez a gyermekkörzeti rendelő kényszerűségből ke­rült a Mártírok tere 1—3. számú lakóház első emeleté­re és egyúttal ideiglenesen is. Egyesek tudni vélik, hogy az itt rendelő gyermekszak­orvos, alkalmatlansága miatt nem akarta elfogadni ezt a rendelőt, de arra illetékesek rábírták, hogy november 1-ig, ideiglenesen kezdje meg itt a rendelést, mert utána a körzet úgyis elköltözik a Rá­kóczi utca 30. szám alatti házba, amit addigra átala­kítanak. Az átalakítás nem készült el. Kérdéses, hogy kívánatos-e az elkészülte?! Tudniillik, ennek az ötös számú körzetnek a Herman Ottó lakótelep, és a Kadarka utcai lakótelep között lenne ideálisabb helye. Ide, a Ki­lián lakótelepiek is könnyeb­ben juthatnának el a beteg gyerekekkel. Különben, az említett, lakótelepeken — lé­vén, hogy lakóik döntő több­sége fiatal — örvendetes módon sok a gyerek, noha e pillanatban még csak két­ezer kicsiről van kartonja a körzetnek. Ha a demográfiai határozatokra gondolunk és arra, hogy a megtett intéz­kedések következményeként megnőtt a fiatal házasok gyermekvállalási kedve, nem nehéz megjövendölni, hogy az 5. számú rövidesen egyik legnépesebb gyermekorvosi körzetünk lesz! Épp ezért bátorkodunk hangot adni ab­beli véleményünknek, hogy a kínálkozó ideiglenes meg­oldások helyett, keressen a város végelegeset és föltét­lenül olyat, ami perspektívá­jában is megfelelő! A közérdekű panasz kap­csán egyébként még szüksé­ges valamit megjegyeznünk. Azt, hogy a lakótelepek te­lepítésekor okos dolog lenne a jövőben az egyéb, ellátási létesítmények megtervezése mellett az egészségügyi alap­ellátás egységeinek megte­remtésére is gondolni. A me­gyeszékhely egészségügyi alapellátása az elmúlt évek­ben kiépített gyermekszak­orvosi körzetekkel — mond­hatnánk irigylésre méltóan jó. Nem áll azonban ez fel­nőtt- és gyermekkörzeti or­vosaink munkakörülményei­re. (Különben, a tanácsadó­szolgálat elhelyezése sem olyan az Arany János ut­cában, mely hosszú távra megfelelne!) •— Zi — Szocialista brigád a mozdonyok mellett Hét nap egymás után ezen a helyen közöljük riportsoro­zatunkat a Dombóvári Vonta­tási Főnökségen dolgozó moz­donyjavító szocialista brigád­ról. Á tizenöt tagú brigád éle­téről, munkájáról beszélnek a munkások és vezetőik. II. — Magyar László vagyok, itt tanultam a fűtőháznál, itt lettem szakmunkás. Annak na­gyon örülök, hogy néha azt a mozdonyt is javíthatom, ame­lyikkel édesapám dolgozik, ö ugyanis már régóta mozdonyve­zető. Nem könnyű a mi mun­kánk. Hárman dolgozunk ezen a részlegen, az a tennivalónk, hogy a motorhengereket fel­szereljük. Tehát, ha leállítják a gépet, kiszedjük mind a ti­zenkét hengert, a szükséges alkatrészcserére javítás után visszarakunk szépen mindent. Nehéz fizikai munkát vég­zünk. De könnyíti munkánkat a gép, és a lelemény. Sokat tanultam brigádvezetőimtől is, a mérnök elvtárs is gyakor­ta jön, kérdez, magyaráz. A motor lelke a henger. Ha rosszul raknánk össze, el sem indulna, ha még rosszabbul, például a méreteket nem tar­tanánk, tönkreszakadna min­den. Egy-egy henger akkora minjt egy zsírosvéndő. Pilla­natnyilag is, amint a képen látszik, a svájci sapkás vagyok én, a hengereket szereljük össze, új perselyekkel. A mozdony előtti pádon so­rakozik a hat-hat henger. A hengerfejet, szelepvezérlést tartó acélcsavarok, mint sün­disznó bőréből, úgy állnak ki. Horváth XII. József is azt a munkát végzi, mint Magyar és Bertók. _— Érettségi után jöttem a fűtőházba dolgozni. Azzal a szándékkal adtam ide á müri- kakönyvemet, hogy munkás leszek, mozdonyszerelő. Jó eredménnyel végeztem, érettr ségim jobb volt mint az osz­tályátlag. Amikor jelentkez­tem, nem mondták, hogy „fiú, mit akarsz, hisz neked nincs még szakmád”. Beosztottak ide a fiúk mellé. Magyarázták, Köxéletünht VB-ulés Szekszárdim Tegnapi ülésén Szekszárd város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — a lejárt határ­idejű vb-határozatok szoká­sos ismertetése után — elő­ször az óvodai igazgatóságok és gondnokságok átszervezé­sével foglalkozott. A város­ban a tanácsi fenntartás alatt működő 32 óvodai csoportot 119 dolgozó látja el, 19 vezető irányításával. A város óvodá­it eddig három igazgatási egy­ség alá rendelték — Wosinsky, Bezerédj és déli-ketrtvárosi igazgatóság néven. Az eddigi tapasztalatok azt igazolták, hogy az óvodák igazgatói nem tudják ellítani az egységes pe­dagógiai irányítást. Hiányoz­tak az óvodák közti kapcsola­tok, tapasztalatcserék, melyet — joggal — elsősorban a fia­tal pedagógusok hiányoltak. A három igazgatóság mellett lévő két gondnokság működé­séről az új gazdaságirányítási rendszer már régen bebizonyí­totta, hogy azok funkcióik el­látására alkalmatlanok. A vég­rehajtó bizottság kiválasztotta a javasolt alternatívák közül a legtöbb sikerrel kecsegtetőt és megfelelő átszervezés mellett döntött. A továbbiakban a végrehajtó bizottság a soron következő tanácsülés előkészí­tésével, a vb 1973 74 évi mun­kájával és a jövő évi munka­tervvel foglalkozott, majd be­jelentéseket tárgyalt. ezt így kell csinálni, ezt amúgy. Értek is valamit a motorokhoz, van érzékem hoz­zá, könnyen belerázódtam az itteni rendbe, fegyelembe. Amikor már magam is meg­győződtem róla, hogy a szere­lésben. otthonosan tudok mo­zogni, szóltam a fiúknak, meg a mérnök elvtársnak, hogy szakmunkás-vizsgát akarok tenni. Az a helyzet, hogy ha valaki betanított munkásként dolgozik egy bizonyos ideig valahol, akkor szakmunkás- vizsgát lehet tenni. Már tanu­lok. A jövő év áprilisában lesz a vizsgám. ígérték itt az elv­társak, hogy segítenek. Bátran nekivágtam a tanulásnak, s nemcsak a pénzért, hogy majd a szakmunkásoklevél birtoká­ban több lesz az órabérem. Nem. Nincs kizárva, hogy utá­na tanulok tovább, valahol, ahol magasabb szinten lehet a motorral foglalkozni. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy nincs olyan hónap, hogy valamelyik mérnök elv­társ ne adna valamilyen új témáról előadást. Tanulni mindig kell. Jönnek az újabb mozdonyok, újabb gépek, ránk vár, hogy javítsuk, karbantart­suk valamennyit. Nem mind­egy persze, milyen a javítás minősége, jósága. A mi rész­legünknél még nem volt hiba, pedig már három éve ennek a brigádnak vagyok a tagja. (Folytatjuk.) PÁLKOVÁCSJENŐ Foto: Cottvald Károly Miniszteri rendelet fl haknibrigádok végnapjai A kulturális miniszter új rendelete a műsoros előadá­sok rendezéséről 1975. január elsején lép hatályba. Addig még porondra léphetnek az önjelölt művészek, alkalmasint összetákolt műsoraikkal. Január elseje után kevesebb lehe­tőségük lesz rá, hogy kultúra gyanánt rossz tréfákat, rég idejét múlt kabarókuplékat áruljanak a jóhiszemű falusi kulturosoknak. a tsz pénzéért. A rendelet hangsúlyozza: műsoros előadáson kizáró­lag belföldön mór nyilvánosságra hozott — -kiadott, su­gárzott hivatásos rendező szerv műsorában előadott, illető­leg bemutatott —- külön kijelölt szerv, vagy rendező szerv által előadásra elfogadott mű adható elő. Műsoros elő­adáson tiszteletdijért vagy más ellenszolgáltatásért csak az Országos Filharmónia, az Országos Rendező Iroda, vagy az Országos Szórakortotózenei Központ által kiadott hiva­tásos előadóművészi működési engedéllyel rendelkezők lép­hetnek fel, az OSZK engedélye táncmulatságokon, vagy táncoktatásban voló közreműködésre jogosít. A rendelet természetesen kitér azokra a rendezvények­re is, amelyeket műkedvelő csoportok tartanak. Nincs szük­ség rendezési engedélyre az iskolák által saját helyiségben, táncmulatság nélkül rendezett műsoros előadás megtartá­sához, ha az előadáson hivatásos előadóművész -nem lép fel, vagy díjazás néfkü-l működik közre. Az állami szerv, vállalat, szövetkezet, vagy azok keretében működő társa­dalmi szervezet által hivatásos előadóművész közreműködé­se és belépődíj nélkül rendezett műsoros előadás, vagy táncmulatság megtartásához szintén nem -kell engedély, ha a zenét hanglemez, magnetofon, vagy rádió szolgáltatja. Nem kell engedélyért folyamodni a politika« jellegű ünne­pély, előadás, termelési értekezlet, közgyűlés keretében rendezett belépődíj nélküli műsoros előadások megtartásá­hoz, ha azoknak csupán kísérő, kiegészítő rendeltetése van. Nem az ügymenet bürokratikus bonyolítása a kulturá­lis miniszter új rendeletének a célja, hanem a rendterem­tés: a műsoros rendezvények színvonalának biztosítása. A művelődési házak figyelmébe ajánljuk a Magyar Közlöny legújabb számát, amelyben a rendelet megjelent. —g

Next

/
Oldalképek
Tartalom