Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-12 / 290. szám
I i Életek megrontójas ass alkohol 15 60S millió Ft, millió Ft, 1973 20168 Bioszociális komplexum — mondotta nyilatkozata végén dr. F. I. kórházi osztályvezető íőorvos. Az alkoholfogyasztás, az alkoholizmus élettahi és társadalmi jelenség egyaránt Érdemes felfigyelni a következő elgondolkoztató statisztikára, amely azt mutatja, hogy mekkora az egy személyre (a Csecsemőket is beleszámítva) jutó szeszesital-fogyasztás: 1960 1197,31 Ft, 1965 1350,59 Ft, 1670 1888,25 Ft, 1972 2003,62 Ft « 1985-től 1972-ig 48,4 százalékkal nőtt Magyarországon az egy személy által alkoholra kiadott összeg. (Adataink közlésekor figyelembe vettük az időközben végbement árváltozásokat !) Rendszeresen kocsmába jár á lakosság 19 Százaléka (ezek 60 Százaléka hetenként legalább egyszer). A vizsgálat szerint a férfiak 37 százaléka, a nők 4 százaléka volt rendszeres kocsmalátogatót Személyenként egy hektó bor Magyarországon a lakosság bor-, illetve sörfogyasztása (1960-at alapul véve 1973-ra) személyenként 10, illetve 23,2 literrel növekedett! A lakosság 1973-ban (a csecsemőket is beleszámítva) személyenként kb. 2100 forintot költött szeszes italra. Asztali fehér borban Számolva hazánk népe személyenként egy év alatt több mint egy hektolitert ivott meg. A kiskereskedelmi forgalomban a szeszes italok értékesítésé így alakult: 1960 7134 millió Ft, 1965 9056 millió Ft, 1970 Magyarországon az alkoholizmus népbetegség, egyre terjedő társadalmi probléma. Másfél évtizeddel ezelőtt a népességnek csupán egy százaléka volt alkoholista, ma a felfedett esetek több mint két százalékot mutatnak, és 1980- ra ez a szám elérheti az össz- népesség hat százalékát! Valamikor a tbc volt ennyire elterjedt betegség. Az alkoholizmus betegség Az Egészségügyi Világszervezet is betegségnek tekinti. Alkoholistának mondjuk mindazon személyeket, akik önként vagy közigazgatási kötelezés, bírói végzés alapján intézményeinkhez fordulnak segítségért. AZ alkoholizmus kutatása Magyarországon egészségügyi, igazságügyi, kereskedelmi, büntetőjogi, nevelési és egyéb módszerekkel történik. Az Egészségügyi Minisztérium folyamatos kutatásra ajánlja a témát. Az alkoholizmus okai között a társadalmi tényező alapvető fontosságát valljuk. Azok a feltételek és körülmények, amelyek az alkoholizmust keltik és éltetik, a társadalom politikai, gazdasági és kulturális berendezkedésétől, ®színvo- nalától és azon belül a kisebb- nagyobb közösségek és társaságok szokásaitól függően változhatnak. Társadalmunkban az emelkedő anyagi életszínvonallal, a növekvő szabad idővel, a nőknek a termelésben történő nagyobb arányú elhelyezkedésével és’önállósulásával, s általában a társadalom gazdasági és politikai szerkezetének átalakulásával az alkoholizmussal összefüggő tényezők is másként jelentkeznek — hangsúlyozta előadásában dr. Taris- ka István professzor, az alkoholizmus megelőzésére és gyógykezelésére Budapestre összehívott nemzetközi konferencián. Gyógyítható-e az iszákosság? Nem minden esetben. A gyógyíthatóság függ az egyén akaratától (jelentkezik-e elvonókúrára, akarja-e átkos szenvedélye leküzdését), körülményeitől (anyagi és társadalmi helyzete, ivásra való kénygze- redettsége stb.), valamint a társadalmi szemlélettől. Lund- quist svéd orvos szerint az alkoholizmus legitimizált kóros szenvedély. Igaz eZ? Persze, hogy az, hiszen száz emberből kilencvenöt bizonyára joviális elnézéssel, sajnálkozással, cinkossággal tekint a spicces, képzelt süllyedő hajóján (vagy élete süllyedő bárkáján?) tengerészléptekkel botorkáló férfira, nőre, netán fiatalkorúra. Tréfálkoznak velük, nemegyszer újabb italra invitálják őket, nem is sejtvén, hogy azzal a pohár borral, kupica pálinkával, rummal vagy üveg sörrel akár a halálukat is okozhatják! Az alkoholizmus betegség, mint a bárányhimlő, a tífusz, vagy az influenza, amely fertőző betegségek alanyai zárt kezelésre kötelezhetők, ha veszélyeztetik környezetünket. — Az alkoholista nem veszélyezteti á környezetét? , (Kulcsár) (Folytatjuk) Karácsonyi ajándék autósoknak A KPM Budapesti Igazgatósága mintegy 35 millió forintos költséggel kiépítette az M—7-es autópálya mentén a segélykérő telefonhálózatot. Az első 52 kilométeres szakaszon már próbaüzemeinek a Philips-gyártmányú telefonoszlopok, i J (MTI Fotó — Jászai Csaba felv. — KS]v j Eltűnt egy cirkusz A teljes Hoffmann-cirkusz elefántokkal, tevékkel, lovakkal, lámával, bűvészekkel, akrobatákkal, lakókocsikkal és minden felszereléssel együtt nyomtalanul eltűnt. Egy napig hiába kihatott utána az angol rendőrség. A cirkusz Londonból indult és Oxfordba kellett volna érkeznie, azonban itt nyomát sem látták. A rendőrség lázasan kutatott a cirkusz’ után egy egész napon át.^ Peter Hoffmann, a cirkusz tulajdonosa — akinek felesége ég fia is eltűnt — annak a gyanújának adott kifejezést, hogy a cirkuszt talán erőszakkal eltérítették (de miért és kicsoda.) Franciaország felé. Végül megoldódott a rejtély; az eltűnt cirkusz ugyanis megérkezett Cambridge-be. Mi történt? A szervezők egyszerűen tévedtek, összekeverték a két híres egyetemi várost, Gerencsér Miklóst Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye Neki adtak igazat a következmények. Természetesen, a puszta elhatározás szinte semmit nem jelentett, ahhoz az idegölő, aprólékos, néma küzdelemhez képest, amelyet konspirációnak: szoktak nevezni. A végleges búvóhelyet Teréz eszelte ki és rendezte be. Nem tudjuk pontosan, hogy milyen Volt. Táncsics szándékosan hagyta homály- bán, mert arra gondolt hátha a rendőrséget okosítja leírásával. Varrólányok dolgoztak a házban Teréz keze alatt, mégsem tudtak semmit á rejtőzőről. A saját gyermeke, Lajoska nem ismerte az apa szót. — Bácsinak nevezte, ha nagy ritkán látta. Még a házőrző kutyájukat is a titoktartás kívánalma szerint idomították. Az üldözött ember pedig szakadatlanul dolgozott odújában. Padló felett, és padló alatt a legszigorúbb életrendet parancsolták magukra. Teréz foggal- köbőmmel küzdött a betevő falatért, Táncsics meg írással töltötte ki a múló heteket, hónapokat, éveket Sorra befejezi a „Bardács Elefe^ a Gyalogénendás”, a „Hét nemzetiség szövetsége”, a „Hit, papok, pápák” című könyvelt és az „Életpályám” első kötetét. Munkái legtöbbjében világnézetét, politikai meggyőződését, társadalmi elképzeléseit fejtette ki más-más oldalról. Tudta, ezekkel egyelőre nem jelentkezhet a nyilvánosság előtt Próbált írM által,a politikailag közömbösnek. Vélt apróbb műveket, hogy ezeket barátai segítségével, álnéven megjelentetve, segítsen a háztartás nyomasztó gondjain. Egyetlen ilyen Írását sem közölték a lapok. Akarta, nem akarta, mindegyikben benne volt a megmásíthatatlan forradalmár, a kicserélhetetlen Táncsics Mihály. Ha végképp fogyóban volt a kenyér, Kállaiméra mindig számíthattak. S ha már a segítőkről van szó, ne kerülje el az utókor fi— 82 — gyeimét Schumlics Jánosné neve. Nem tudni, miképpen került barátságba ez a nagyszerű asz- szony az üldözött családjával. Tabáni fűszeres felesége volt, s Kállaynéhoz hasonlóan egy pillanatra sem halványult benne a segítőkészség, amíg tartott a bujdosás. A gond, a rettegés, a kilátástalanság mellé a megaláztatás következett. Rendes körülmények között boldogság a gyermekáldás. Legalábbis TáncSicsék mindig annak tartották. Most sem hiányzott az öröm, csak a magyarázat. Miként születhet gyermek a messze számkivetettségben élő apától? A kis jövevény -megint leányka lett, Eszternek keresztelték. Az anyának sok megszégyenítő pillanatot kellett kiállnia. Nem védekezhetett, nem felelhetett meg a sértésekre. Hallgatott, amíg hallgathatott. De a rendőrségen válaszolnia kellett a kérdésre: ki az apa? Fogcsikorgatva bár, de azt vallotta, hogy egy beszálláséit katona. Ezzel békén hagyták. Nem úgy a körülmények, a hosszú várakozás, Táncsics Mihályt. Nyolc esztendőt töltött már el élő halottként, nyolc esztendő óta csak éjszakánként merészkedhetett elő friss levegőt szívni. Meddig fog még tartani? Közel volt a döntéshez, hogy önként feladja -magát, amikor 1857-ben általános amnesztiát hirdettek. Végre előbújhatott rejtekhelyéről. A rendőrség nem tudott beletörődni, hogy nyolc éven át csúffá tették tekintélyét. Eddig kötelességszerűen tekintették üldö- zendőnek Táncsicsok Most, miután nem foghatták el, féktelen gyűlölettel viseltettek iránta kincstári hiúságból. Agyukat elöntötte a vér, ha csak a nevét hallatták. Bosszúból lélegezni ás alig engedték Táncsicsok Naponta -kihallgatásra parancsolták, vég nélkül faggatták, hói bujdosott, kikkel állott összeköttetésben, kiktől kapott segítséget. Amikor nem boldogultak a 'kihallgatásokkal, adóhátralékkal zaklatták: — követelték rajta az adót arra az időre, amely alatt háza, telke az állam kezén volt mellékbüntetésként! Mindegy, a hátralékot ki kellett fizetni. Jókai Mór szerény gesztussal, feltűnés nélkül kiegyenlítette a diktált tartozást. Most bezzeg nem kellett unatkoznia Táncsics Mihálynak. Azt sem tudta, merre kapkodja a fejét a záporozó zaklatások közepette. Nem szűnő rosszindulatát azzal toldotta meg a rendőr— 83 — ség, hogy valóságos vesztegzár alá helyezte. Nem volt szabad elhagynia a várost, 24. Rövidesen (kiderült, a hatalom részéről szó sincs a Táncsics iránti engedékenységről. Bármihez kezdett, mindenben iparkodtak lehetetlenné tenni, akár nyíltan, akár burkoltan. Lapot akart indítani a falusi lakosság számára. Nem engedélyezték. írásait rendre visszautasították a szerkesztőségek. Kényszerből álnevet vett fel, Andorlaki Máté néven próbált kiadni tankönyveket, mivel a saját nevén szereplő valamennyi könyvét betiltották. Úgy lászott, Andorlaki Máténak sikerül áttörnie a kordont. Több új tankönyvét kinyomtatta, már a kötészetben voltak — itt csapott le rájuk az önkény. Az utolsó példányig mindet elkobozták. Kevesebb jelből is megérthette Táncsics Mihály, hogy az .amnesztia nem ázonos a 'bocsánattal. Gyűlölik, mint annak előtte, éberen vigyázzák minden moccanását, s ha megpróbálja átlépni a köréje vont politikai bortönfalat, értésére adják, hogy viselkedésével csak árthat magának. A gyűlölet, az eltökélt meg nem bocsátás természetesen kölcsönös volt. Szívósság, konokság dolgában Táncsics soha nem szorult leckére. Nyolc esztendei rejtőzködése alatt egész nemzedékre való eltökéltség halmozódott fel benne az osztrák önkény ellen, noha ebből a tulajdonságából korábban sem volt kevés. Látva a hivatalok amnesztia utáni engesztelhetetlenségét, fiatalosan lobogott fel minden korábbi harci kedve. Szorgalmasan eljárt az egyetemi ifjúság körébe, s működése nyomán komoly mozgalom született. Eleinte a nemzeti viseletét kedveltette meg, maga is példát -mutatott. Csakhamar sok követője akadt, szemmel láthatóan elszaporodott a pasz- szív tiltakozást bizonyító magyaros öltözködés. Ezt követte az aktív tiltakozás: arra bátorította az ifjakat, hogy követeljék az egyetemen a magyar nyelvű oktatást, mégpedig minden tantárgyra kötelezően. Buzdítását siker követte, általánossá lettek az anyanyelvi előadások az 1859—60-as tanévtől. A pesti fiatalság egyre többet gondolt 1848-as elődeire, akik Táncsics .agitációja nyomán a cselekvésben is példaképek lettek. Politikai tüntetésekre, tiltakozó gyűlésekre került sor. (Folytatjuk) — 84 —
