Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-09 / 262. szám

A kerületi pártbizottság új székháza. Tolna megye „testvéri” kapcsolatban van a fővá­ros XII. kerületével. A jel­ző mögött egymás jobb megismerésének szándéka éppúgy ott rejlik, mint a kölcsönös segítésé, a ta­pasztalatok kicseréléséé. A XII. kerület bármelyik megyénkben településhez viszonyítottan nagyváros, hiszen S3 ezer lakója van. Alsó határát d Budapestre vonattal érkezők szinte ki­vétel nélkül ismerik, mert a Déli pályaudvarnál van. Felső szélének két végpont­ját nagyjából a Sashegy kopár sziklái és a János- hegy jelzik. Ellátogattunk a kerületi tanácshoz, ahol Szentes Ödön építési és műszaki osztályvezető, és Giegler Rudolf művelődés- ügyi osztályvezető volt se­gítségünkre, hogy nagy vo­nalakban megismertessük a testvérkerületet, gondjait és eredményeit az olvasókkal. » k k t t • k k Joliot Curie szobra, *#3***'*" Budapest, XII. kerület: Bemutatjuk a „Hegyvidéket“ Múlt, jelen, jövő A kerületre — miként a fő­város egészére — a gyors üte­mű fejlődés jellemző. Az el­múlt évtized alatt 9000 új la­kás épült, magával hozva a kommunális ellátás valameny- nyi gondját — mondja Szen­tes Ödön osztályvezető. — A lakásépítkezés üteme hasonló, marit. a többi kerület­ben, de eltérő is. teljesen más. mint a kelenföldi, a lágymá­nyosi, az újpalotai építkezé­sek. A meghatározó körülmény a villanegyed építési módja és a zöldövezet jelleg. Ebből kö­vetkezik. hogy nem épülhet­nek toronyházak, hanem ala­csonyabb, kevesebb lakásos, magánerőből épülő OTP- és szövetkezeti, hat-nyolc lakásos, kisebb társasházak. Ezeket az elveket övezetenként kialakí­tott építési szabályzat határoz­za meg. A zöldövezeti jelleg megtartása érdekében a kerü­let egyes részeit védetté nyil­vánítottuk, de kiterjesztjük még újabb területekre, ami egyben építési tilalmat is je­lent. é A hegyvidék jellegéből adó­dik, hogy a kommunális léte­sítmények költségei magasab­bak, mint a pesti kerületek­ben. Ezért az út, a járda, a vízvezeték, a gáz-, a csatorna- hálózat építése elmarad az igényektől. A -folyamatos" bő­vítés. fejlesztés tehát határo­zott anyagi erőfeszítéseket kö­vetel a kerületi tanácstól. — Egyik jövőbeni fő teen­dőnk a közlekedés javítása — sorolja Szentes Ödön osztály- vezető. — Villamosvonalaink — de főleg a kocsiparkunk el­avult, autóbuszaink csigalas­súsággal másszák, füstfelhőket eregetve a meredek, kanyar­gós hegyi utakat. Elképzelé­sünk az, hogy mint tömeg- közlekedési eszközt, a troli­buszt létesítjük előnyben. A következő években meggyor­sítjuk az út- és járdaépítést. Elkezdődik az Alkotás utca korszerűsítése, az V. ötéves terv első felében az Alkotás és a Hegyalja út keresztező­désében a nagyobb forgalmi igényeknek megfelelő alul- és felüljárórendszer épül. A felsoroltakat azzal kell kiegészíteni, hogy az elmúlt években is már lényeges ja­vulás következett be a kerület közlekedésében. Egyrészt a metró révén, másrészt a vilá­gon harmadiknak épült, száz­éves fogaskerekű vasút felújí­tásával, harmadsorban pedig a Zugligetből a Jánoshegyre vezető „libegő”, az ország első személyszállító kötélpályája. A kötélpálya néhány adata: nyomvonala 1065 méter, a hegy- és völgyállomások, szint- különbsége 285 méter. Százkét. kétszemélyes utazószék mozog a pályán, amelyek tizenöt másodpercenként követik egy­mást, óránként ezer utast szál­lítva. Látogatottságára, nép­szerűségére jellemző, hogy va­sárnapi, ünnepi csúcsforgalom­ban ez is kevés. További terv a hegyállomás mellett egy, a természeti környezetbe eszté­tikailag is beilleszkedő ven­déglátó építése. A kerület jellemzője néhány, ma már csak a történelemből ismert tény. Például, hogy a középkorban a hegyvidéken számos falu települt, köztük Nyék és Keszi, ez utóbbinak erdei a Jánoshegyre és a Sza­badsághegyre nyúltak. A ne­vek arra következtetnek, hogy a fejedelmi szállás védelmére ezekből a honfoglaló törzsek­- bői telepítettek ide katonás­kodó népességet. Pest, Buda Öbuda egyesítésének idején a város térképén a kerület csak­nem egésze szőlőkkel, erdők­kel. legelőkkel borított terü­let. A középkorban híresek voltak a nándorhegyi szüretek, és a budai polgárok éltek az­zal a joggal, hogy megszabott sorrendben, néhány napon ke­resztül szabadon árusíthatták boraikat. A kapualjak ülőfül­kéi adtak helyet a poharazgató vendégeknek. Egy lista A XII. kerületi tanács és a mi megyénk tanácsának műve­lődésügyi osztályai a főváros centenáriuma alkalmával kö­töttek együttműködési megál­lapodást. Azóta kiállításon mutatták be a „Hegyvidék tör­ténetét” Szekszárdon. Ezt dr. Benedek István, Majláth Júlia és Mikes Lilla irodalmi estje követte, majd • a megyei kép­zőművészek folyosótárlata á XII. kerületi tanács épületé­ben. Budapesten testvérkerüle­tünk tanácsa az egyetlen, mely ilyen tárlatokat rendez. Ta­valy a megyei népi együttes és a pedagóguskórus szerepelt a városmajori szabadtéri szín­padon. A „Hegyvidék” című folyóiratban Méry Éva mutat­ta be megyénket. A.MOM iro­dalmi színpada bemutatta a megyei művelődési központi­ban Németh László „Petőfi Mezőberényben” című művét. A XJI. kerületben élt. illetve élő három neves művész ki­állításának megnyitására a közelmúltban került sor Szek­szárdon. A viszonylag rövid idő alatt kialakult kapcsolatok a jelek szerint gyümölcsözőek voltak. — Természetesen nem értek véget, — mondja Giegler Ru­dolf osztályvezető. — Készü­lünk Staub Ferenc, Martinék József és Molnár M. György kiállítására.' Jövőre a kerületi filmszínházakban vetíteni fog­ják a Tolna megyeiek által készített és a megyét bemuta­tó rövidfilmet. Istmét várjuk a szövetkezeti táncegyüttest is. — Mindezek érdeklődésre számíthatnak? =Igen! Kerületünk tipiku­san értelmiségi jellegű, na­gyon tevékeny és érdeklődő fiatalsággal. Nagyon sok is­mert író és művész él nálunk, akikkel sikerült állandó és jó kapcsolatot kialakítanunk. Ismét egy lista következik és ebből némi tanulság is. A listán Gobbi Hilda, Bitskey Tibor, Bodor Tibor, Keres Emil, Czenner Mihály, Ráday Imre, dr. Benedek István és még sok más neve. Az ország határain messze túl ismerteké is. mint Lénárd Lajos, a Köz­ponti Fizikai Kutatóintézet igazgatója. Mi ilyen nevekkel természetesen nem büszkél­kedhetünk. de az példaként szolgálhat, ahogyan a legkü­lönbözőbb területeken dolgo­zók mindig szívesen állnak a tanács rendelkezésére, segítik a közművelődési tervek meg­valósítását. Az osztályvezető pompás ki­állítású, kitűnő papírra nyo­mott folyóiratot vesz elő. Ez a „Hegyvidék”, a kerületi ta­nács negyedévenként megjele­nő, fényképekkel gazdagon il­lusztrált kiadványa. A szer­zők: Garai Gábor, Nemes Nagy Ágnes, Makkai László a történelemtudományok dokto­ra, Gál Éva muzeológus, Vö­rös Károly kandidátus, Som­lyó György, dr. Benedek Ist­ván, dr. Császár Edit kandidá­tus. A tartalom: versek, hely- történeti tanulmányok, a taná- > esi munka hírei, az 1974. évi lakáselosztás során lakáshoz jutók névsora, tanácstagok, ol­vasók levelei. Gyakran hasz­náljuk, már-már elkoptatjuk a „rangos” jelzőt, de erre az irigylésünkre méltó kiadvány­ra joggal lehet alkalmazni. Jó lenne, ha hasonlóval mi is kö­zelebb tudnánk hozni me­gyénket a benne élőkhöz és hirdethetnénk eredményeinket az ország távolabbi részében, így a testvérkerületben lakók előtt is. BOGNÁR ISTVÁN— ORDAS IVÁN Fotó: Gottwald Károly. X974. november 9« A kerület jellegzetes közlekedési eszköze: az üzembe helyezésnek századik évfordulójára korszerűsített fogaskerekű vasút.

Next

/
Oldalképek
Tartalom