Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-30 / 280. szám
Beszélgetések Falugyűléseiket oz idén harmadszorra rendezik meg településeiruk, hagy ezeken a lakosság szót kérhessen és kaphasson a helyi politika gyakorlásában, illetve alakító-, sóban. Míg a tanácstagok egész éven át a lakosság nevében mondanak véleményt és hoznak határozatokat egy- egy községpolitikai feladat megoldására, a falugyűlések időszakában a lakosságé az a lehetőség, hogy az őket képviselő tanács vezetőivel közöljék észrevételeiket, javaslataikat. Összevessék oz igényeket a lehetőségeikkel, korrigáljanak esetleg korábban megszületett elképzeléseket, egyszóval, elismerő, vagy bíráló szavaikkal adjanak támogatást a tanácsi tisztségviselőknek a helyi fejlesztés, a község.patWrka tennivalóinak végzésében. A sort az idén Felsönóna, Madocsa, Kajdacs és Sár- szentlőrinc nyitja. Ezekben a községekben a tanács vezetői és a lakosság december 1-én találkozik, hogy falugyűlésükön elvégezzék a továbbhaladáshoz szükséges év végi számvetést, megállapítsák mit hogyan sikerült meg- .valósítani az elhatározott fejlesztési feladatok közül. December 23-ig bezáróan közel húsz településünk nyit fórumot a kölcsönös információ- cserének a falugyűléseken. A többiek a jövő év elejére tervezik a mérleg közös elkészítését, főleg annak az áttekintését, hogy hol tartanak a hefyi tanácsok a választásokat megelőző jelölő gyűléseken elhangzott javaslatok teljesítésében. Mint minden évben eddig, az 1974. évi falugyűléseken is igen gazdag a megbeszélésre szánt tématár. Lassacskán a tervidőszak utolsó évének küszöbéhez érünk, s ezért nemcsak az a kérdés, hogy a negyedik ötéves tervre elhatározott fejlesztési, község Dol'iti- kal tennivalók valóra váltásában hol tart a helyi tanács. Kérdés az is, hogy mW, ho- qyon kell esetleg korrigálni, hol miben kell az igényeiket az anyagi adottságokhoz igazítani. A falugyűlés, mint közéleti esemény, hihetetlenül nagy segítséget jelent a helyi tanácsoknak. Ez ma már köztudott dolog. Az úgyszintén, hogy egyetlen hivatását jól betöltő tanács sem nélkülözheti azt a lehetőséget, hogy azokkal vitassa meg örömeit és gondjait, akiknek az érdekeit képviseli. Akikért fáradozik. A most kezdődő beszélgetések során valószínű sok mindenről lesz szó. Mint' jeleztük, az elismerő szavak mellett föltehetően elhangzik majd számos bírálat is. Mindez természetes, hiszen a falugyűlések tulaidonkéopen munkamegbeszélések akkor is, ha népességük miatt külön ünnepibbnek számítanak, mint az egyéb ilyen események. A m u r> ka m eq b esze lés akkor éri el a céliát, ha annak résztvevői készek a kétoldali számadásra. A lakossáq például annak mérlegelésére is, hogy adott célok érdekében mit tett, megtette-e amit vállalt. Közösen végzett munka, közösen élvezhető eredményeiről lesz tehát ismét szó és arról. mit kell és lehet termi he- Ivileg azért, hoav a következő év végén esedékes új számadás mén eredményesebb leaven. Jövőre a faluavíílés"k unvrmis zárszámadás ieüegű- ek lesznek már. Az kerül a mérleare, honvan zária egy- eav teleo“'Jésünk a tervidőszakot és fetkészüh-e eléq jól a kővetkező ötéves tervre. A kongresszusi munkoversernf során kiváló eredmények születtek a Paksi Állami Gazdaságban. Áprilisban az á. g. dolgozói 3212 társadalmi munkaóra elvégzésére tettek ígéretet, s oz esős őszt időszok ellenére — mikor az időjárás maximális erőkifejtésre késztette a dolgozókat — vállalásukat jelentős részben teljesítették. Példamutató munkát végzett a gerjeni javítóműhely Bánki Donát brigádja, akiknek nevéhez fűződik a gazdaságban az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére szervezett munkaverseny- mozgalom beindítása. A 28 dolgozóból állá kollektíva eddig 290 társadalmi munkaórát teljesített Az építészeti részleg hat szocialista brigádja együttműködési szerződést kötött a paksi 3-as számú általános iskolával és az óvodával. Ök 620 társadalmi munkaóra során bővítik az épületeket illetve kerítést építenek; Fiatalosan — komoly dolgokról A téliessé vált időben bokáig sárban állva szedi az őcsényi Kossuth Tsz kertészeti brigádja a karalábét, fejes káposztát Naponta 100 mázsa kerül a ládákba, melynek egy részét szekszárdi és őcsényi boltjaikban, valamint a TESZKER-nél és a tenek. értékesíFotó: K. Z. Beszélgetés Kozma Erzsébet bonyhádi járási úttörőelnökkel Az elmúlt vasárnap kezdődött és szerdán ért véget az V. országos úttörőparlament. Az ország valamennyi úttörőjének és kisdobosának képviseletében kétszázharminc küldött és számos meghívott vendég vett részt a négynapos szegedi tanácskozáson. A Tolna megyei csoportot Kozma Erzsébet, a bonyhádi járási úttörőelnökség elnöke vezette, öt kérdeztük; az úttörőparlamentről, az ott szerzett tapasztalataitól. — Nemcsak az én véleményem, hanem a gyerekeké is: nagyon tartalmas, színvonalas, jól előkészített és megrendezett országos úttörőparlamenten vettünk részt. A program egyébként nemcsak a parlamenti munkát tette lehetővé, hanem azt is, hogy megismerkedjünk Szegeddel, a szegedi emberekkel. Természetesen fő feladatunk a parlament célkitűzéseinek megvalósítása volt. — Mik voltak ezek a célkitűzések? — A legfontosabb: a gyerekek közéletiségre nevelése — az, hogy az úttörőélettel kapcsolatban elmondják véleményüket. Meghatározott témákról beszélgettek, vitatkoztak. Megvizsgálták hogyan valósították meg a negyedik — székesfehérvári — parlament üzenetét. Akkor az őrs, a raj, a csapat, a tisztségviselők munkájával foglalkoztak, meghatározták ezek feladatait. — És mit állapítottak meg ezzel kapcsolatban, mit hajtottak végre az elmúlt két évben? — Szinte mindent. A parlament a plenáris ülést követően hat szekcióban ülésezett. Az első a „Törvényeink tettekben” elnevezést viselte. Itt arról vitatkoztak, hogy a kisdobosok hat és az úttörők tizenkét pontja hogyan él, hogyan valósul meg a különböző próA Tolna megyei Mezőgazda- sági Ellátó Vállalat „Agroker” dolgozói november 29-én, Szekszárd város felszabadulása 30. évfordulójára teljesítették az 1974. évi áruforgalmi és gazdasági tervüket. Kiváló munkájukkal Tolna megye mezőgazdasági üzemeinek anyag- és műszaki igéből: tükrében. A második szekcióban a vidámságról, játékról, szórakozásról beszéltek, és a sportról, a kultúráról, a honvédelemről. A harmadik szekció a lakóterületi úttörőmunkáról tárgyalt, a csapatok kapcsolatáról a társadalmi szervekkel, művelődési intézményekkel, gazdasági egységekkel. A negyedik téma a nyári szabadidős programmal, az ötödik az iskola és az úttörőcsapatok kapcsolatával, a jogokkal, kötelességekkel volt kapcsolatos. Itt szóltak a magatartásról, fegyelemről, házirendről is. A hatodik szekció a kisdobosok, úttörők és a KISZ kapcsolatázml foglalkozott. — Gondolom, mivel gyerekekről volt szó, nem csak a „hivatalos” részből állt a négynapos program. — Az egész rendezvénysorozat november 24-én kezdődött. Megkoszorúztuk a Lenin-szob- rot. A koszorúzáson csak a küldöttek, néhány úttörőcsapat képviselői és a meghívott vendégek vettek részt. Utána került sor a plenáris ülésre, ahol a vitaindítót hallottuk a Magyar Úttörők Országos Szövetségének titkárától, Nemes Pétertől. Ezt követően hozzászó- ásokra került sor, délután pe- lig megnyitották az expedíciós -kiállítást, ahova minden megyei elnökség elküldte azt az ínyagot, amely híven tükrözte a csapatok, az úttörők kétéves zalékkal magasabb szinten elégítették ki. A Sárftöz—Völgységi Vízitársulat kollektívája is jelentette: a pártunk XX. kongresszusára és hazánk felszabadulásának munkáját. Azután a Csongrád megyei úttörőcsapatok adtak kulturális műsort. A második napon a szekciók üléseztek. Délután a szegedi úttörőcsapatokat látogattuk meg, este pedig színházba mentünk. Kedden folytatódtak a. szekcióülések, majd délután minden megye küldöttsége egy-egy vállalatot, üzemet keresett fel. Mi a tápéi Háziipari Szövetkezetnél voltunk. Este vidám vetélkedőre került sor Szegeden. Szerdán a küldötteket fogadták a város, illetve a megye állami és pártvezetői. Utána • záró plenáris ülést tartották meg. Itt beszámoltak a szekciók munkájáról és néhány hozzászólásra is sor került. Az országos parlamentet Szűcs Istvánná, az Uttörőszövetség titkára zárta be. Este fővárosi művészek adtak vidám műsort a városi sportcsarnokban. — A Tolna megyeiek hogyan szerepeltek? — Mivel a legkisebb megye vagyunk, tőlünk volt a legkevesebb küldött: összesen nyolcán vettünk részt a parlamenten. A gyéreitek a szekcióüléseken szólaltak fel, a megyei úttörőparlamenten felvetett témákról beszéltek. A csoport kisdobos tagja, a bonyhádi Palkó Ágnes is nagyon talpraesetten beszélt. A többiek szintén aktívak voltak. Nagyon elégedett vagyok a pajtások munkájával, szereplésével. A parlament résztvevői az ülésen is gyerekek maradtak, vidámak, ' jókedvűek voltak, de komolyan vették a tanácskozást, komolyan gondolkodtak. Azt hiszem ez jellemezte leginkább a négynapos parlamentet. —a —y 30. évfordulója tiszteletéretett Vállalásukat teljesítették. Kétmillió 300 ezer forinttal teljesítették túl az éves tervüket, ami 109 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Ünnepi ülésükön vállalták, hogy tizenhat száz lóerős erőgéppel és jelentős szállítókapacitással segítik az év hátralévő időszakáA Dalmandi Állami Gazdaság dolgozói is igen szép munkasi- kereket értek el az MSZMP XL kongresszusa, s hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére meghirdetett munkaverseny során. A 3. kerületi Petőfi Sándor brigád a tehenészetben dolgozik. Ok g tejtermelés növelésére tettek felajánlást. Eszerint egy tehén tejhozamát gondos takarmányozással és lelkiismeretes ápolással évi 3150 literre növelik. Vállalásukat jelentősen túlteljesítették, ugyanis 3333 literes átlagot értek el. ígéretet tettek a borjúk súlygyarapodásának növelésére is. Felajánlásuk szerint az állatok súlyát havonta átlag 26 kilóval növelik. Gondos munkájuk eredményeként 27,7 kg-os súlygyarapodást értek eL • I A XI. pártkongresszus tiszteletére szervezett munkaverseny, mozgalomhoz csatlakoztak a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság dolgozói Is. Felajánlották, hogy az esztendő végére két- miHiá-kétszázhúszezer forinttal növelik termelési eredményeiket, ígéretüknek már majdnem teljes egészében eleget tettek. Hatszázezer csemetét neveltek terven felül, csökkentették a tuskófúrás önköltségét, s terven felül erdősítettek 25 és fél hektárnyi területet. A tervezettnél 970 köbméterrel több nyár papírfa, 180 köbméterrel több nyár farostfa termelésével, valamint 161 köbméterrel több tölgy fagyártmány- fa kitermelésével közel kétmillió forint terven felüli bevételt értele eL • A Rákospalotai Bőrdíszmű és Műanyagfeldolgozó Vállalat szekszárdi gyáregysége 19 szocialista brigádjának dolgozói a kongresszus tiszteletére a termelékenység növelésére, a Dolgozz hibátlanul mozgalom bevezetésére és sok száz óra társadalmi munka végzésére tettek ígéretet. A kongresszusi munkaverseny legutóbbi értékelése során a gyáregységben az első helyezést a Tyereskova brigád tagázi érték el, akik a felajánlott 7 százalék helyett 19,4 százalékkal növelték a termelékenységet, a DH-mozgalom bevezetése eredményeként 98,87 százalékban állítottak elő első osztályú terméket. Szocialista szerződést kötöttek a szekszárdi öregek napközi otthonával, s közel 70 óra társadalmi munkával segítették a „Tisrta, virágos Szekszárdért" Teljesítették a vállalásukat nyeit az előző évinél 15 szá1974. november 30. ban. mozgalmat Esőben, sárban
