Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-27 / 277. szám

KÉRDEZ

Levélcímünk:

7101 Szekszárd, Postafiók, 71.

A MÁV intézkedett

Merk István, a Szekszárdi Bútoripari Vállalat dolgozója levelet írt szerkesztőségünknek. Ebből idézünk: „Mikor szűnik meg a reggel 7-kor Sárbogárdról érkező személy- vonaton a tűrhetetlen állapot? Ez munkásjárat, a dolgozók idegesen mennek már a munkahelyükre a közlekedési zűrzavartól. A téma már 3—4 éve felvetődött, akkor arról volt szó, hogy a kis gépek nem húzhatnak sok kocsit. Ma már kicserélték a gépparkot nagy teljesítményű 424-es típusú gépekre, mindegy lenne, hogy 10 vagy 13 kocsit húznak maguk után. Hogy hány bérletes jár a vonalon, azzal a MÁV tisztában van. A szerelvényen vannak diákkocsik, de a diákok mindenhol vannak, csak ott nem, mivel ott cigarettázni nem lehet. A felnőtt személyeket viszont nem kéne a diákkocsikba engedni. Úgyszintén áldatlan, hogy a párnás kocsikban diákok és II. osztályú jeggyel utazók töltik meg a helyeket, így nem jut ülőhely az oda jegyet váltóknak. Ez csak egyrészt a túlzsúfoltság eredménye, másrészt a hanyag szolgálatellátás a kalauz részéről, aki ezt eltűri."

A kérdésre a MÁV Pécsi Igazgatósága forgalmi osztályának vezetője. Pápa Je» nő válaszolt:

— Az ügyet kivizsgáltattam. Kétségtelen, hogy az 5220. számú vonat Tolna- Mözs és Szekszárd állomások közötti viszonylatban zsúfolt és minden utasnak nem jut ülőhely. Tizenkét személykocsiból álló szerelvény közlekedtetésére intézkedtem.

Merk Istvánnak abban.

igaza van, hogy a tanulók nagy része nem a tanuló- kocsikban foglal helyet, mert ott dohányozni nem lehet. Ezért a tanulókocsik kijelölésiét megszüntettem.

A hatékonyabb j egyeljen^ őrzés érdekében még egy jegyvizsgáló szolgálatbe. ál» irtására intézkedtem,.

Bojler-vita

Horváth József Szétszóró. Rákóczi a. 86. HL emelet 4. szára alatti olvasónk irtot Jßk házközösség megbízottja vagyok. A ház 3000 literes melegvizes bojlerje efcrízkövese- dett, 20 napig ezért meleg víz nélkül voltunk, gyerekeinket a nagy költségű lakás ellenére alig bírtuk ellátni. Garancia ellenére, akárkihez megyünk. 13 200 forintos javítási költségünket nem téríti meg senki. Előbb a vállalattal akartuk megjavitiatni, hiába. Most kisiparos javította meg. A megoldás azonban nem megtelelő így. Ez a költség sem most, sem a jövőben — garanciális ideje alatt — minket nem terhelhet Mivel a Beruházó Vállalattól — hibák miatt — a Városgazdálkodási Vállalót könyvjóváírásilag a kezelését nem vehette át ügyünk lóg a levegőben. Meddig? Pillanatnyilag is rossz az automata hőérzékelő, a vizállásmutató órák hiányoznak, rosszak a hőmérők. Konkréten szeretnénk tudni, ki viseli a garanciális javítási költségeket kihez fordulhatunk ilyen ügyeinkkel érdemben?”

A kérdésre a Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat igazgatója, Kobra József válaszolta a következőket:

— Vállalatunk 1972. július 6-án U 2/72. számon a Rákóczi utoai Outinord 100 lakás kivitelezésére szerződést kötött a Tolna megyei Beruházási Vállalattal. Fenti szerződés iépcsőházan- kórrt egy-egy elosztó központot, ezen belül egy-egy 3000 literes fekvőhengeres mdegvíztőrolót tartalmazott. A külső közműveket, így a táv-fűtésszerelést sem tartalmazta a 29 100 000 forintos szerződés. A külső távfűtés-szerelési munkákra 525 073 munkás zárnom

1 291 665 forintos összeggel 1973. július 13-án kötöttünk kiviteli szerződést. A 100 lakásból műszaki átadásátvétel során a következő lakásokat adtuk át: 1973. augusztus 22: 40 lakás, 1973. aktóiber 17: 40 lakás, 1973. november 26: 20 lakás.

A külső távvezetéket üzemeltetésre 1973. október 18- án véglegesen 1973. december 3-án adtuk ,át beruházónak.

A lakásokban a melegvíz- szolgáltatást 1973. október 18-án az üzemeltető (Városgazdálkodási Vállalat) megkezdte. A bojlerek tisztítása és karbantartása üzemeltetési feladat, és semi- lyen körülmények között sem garanciális jellegű.

Kérjük, a Tolna megyei Beruházási és a Szekszárdi Városgazdáflikodási Vállala- tot felkeresni, ' a bojlerek: tisztítása és karbantartása ügyében.

Ruhakártérítés

Miklós Mihályné Kéty, Petőfi u. 213. sióm alatti olvasónk leveléből vettük a következő részt: „Nyolc hónapja vásárolt kabátot vittem tisz- títtaini 1974. augusztus 29-én a szekszárdi Patyolatba. Szeptember 30-án mentem érte, meglepetésemre egy ugyanolyan, de jóval lehasz- náttabb és kisebb méretű kabátot kínáltak helyette, aminek az átvételi sorszáma sem volt azonos. Reklamáltam Sever Péter főnöknél, sőt szeptember 29-én, 30-án, október 3-án, 8-án szintén reklamáltam. Október 18-án végre jegyzőkönyvezték a kárt, kötelezték magukat a kártalanítás október 26-i elintézésére. Sajnos, ügyem ónnak ellenére nincs a mai napig sem elintézve, hogy november 4-én is betelefonáltam. Kíváncsi vagyok, milyen mentséget tudnak adni arra, hogy ilyen hosszadalmas ügykezelés áldozata lett a kislányom, aki itt van november végén kabát nélkül és 5 kilométerre jár naponta iskolába. Kérem segítsenek, hogy a Patyolattól a kabát árát haladéktalanul megkapjam."

Gömdöcs Ferencné, a Szekszárdi Textiltisztító és Ruházató Vállalat igazgatója válaszolt a kérdésre:

— A panaszt kivizsgáltam és megállapítottam, hogy jogos.

A kártérítés ideje, a panaszos részért, történő kifizetés azért húzódott ei ilyen sokáig, mivél ki kellett vizsgálni a kabáton végzett tisztítási technológiát. melynek eredményeként megállapítottuk, hogy a kabát a nem megfelelő kezelés alkalmával ment tönkre. A kártérítési bizottság a panasszal kapcsolatosan felvett kifizetési jegyzőkönyvben 718 forint kártérítési összeget állapított meg, november 22-én Miklós Mihályné részére pos-; tán keresztül kifizettük.

Ezúton is elnézést kérünk Miklós Mihálynétól a hosz- szadalmas ügyintézésért.

í)

Hiánycikk

Katus József Várdomb, új- bereki olvasónk a kisiskolások nevében Irt levelet: „Az iskolaév kezdete óta sem lehel zsírkrétát kapni a II. osztályos tanulók részére. Többször jártunk Szekszárd, Bátaszék, Tolna és a környező falvak papírboltjaiban. hiába. A boltvezetők azt vallják, hogy rendelésükre nagyon keveset vagy semmit nem kapnak. Azt sem értem, hogy már év elején, a füzetcsomagok összekészítésé- hez miért nem volt zsírkréta, hogy a csomagokba rakhatták volna. De ha már igy történt, mikor és hol szerezhető be?"

Steindl István, a Tolna' megyei Népbolt Vállalat igazgatóhelyettese így kezdte a válaszát:

— Nem véletlen, hogy a keresett cikkel a környék egyetlen papírboltjában sem tudták kiszolgálni, a zsírkréta ugyanis országos hiánycikk, amiből folyamatos ellátást jelenleg sehol sem tudnak biztosítani. A hazai gyártmány nem felelt meg a' minőségi követelményeknek, az importlehetőség pedig a szükséglet töredékét sem fedezi.

A nagykereskedelmi vállalattól szerzett információnk szerint megkezdték egy új minőség hazai gyártását, így kilátás van arra* hogy hamarosan az igényeknek megfelelő mennyiségben kerül a papírboltokba. Ha a tervezett gvárt- mányfejlesztés megvalósít! és az ipar ki tudja elégíteni a kereskedelem rendelését, úgy természetesen annak sincs akadálya, hogy a zsírkrétát már tanévkezdéskor a füzetcsomagofchoe ■mentékéivé hozzuk forgalomba. 4

Jogos,

de már megszűnt

Garay Jónosné Mórágy, Petőfi u. 70. szám alatti olvasónk igy kezdte a levelét: „Möráavnak két boltja van, egy vegyes- és eqy zöldségbolt. A vegyesbolt már több mint két hete zárva van. Cukor, liszt kaphatatlan. A kenyér frisseségéről külön lehetne írni. A szeszgőztől és füsttől homályos italboltban félórákat várakozunk érte. A felvágottat helyhiány miatt a ruhafogasokon tárolják. A zöldségboltban áru nincs, vagy ha méqis van, akkor V. osztályúként kéne árusítani."

A Bonyhád és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazgatósági etaöfae válaszolt a kéé»

désre— A panaszt megvizsgál

taittam. A vizsgálat megállapította, hogy Garay Jánosaié észrevételed jogosak, azonban azóta már meg is szűntek. Nem mentségül, de magyarázatként fogadják ed az alábbi indokokat.

A boltban dolgozó két személy szeptember 30-tód október 23-ig szabadságom volt, családiház-építés miatt.

A boltot le kellett zárnunk, mert munkaerőhiány miatt nem tudtuk másképp megoldani. Hogy az eöáiáts mindezek ellenére — a legszükségesebb cikkekből — meglegyen, az italbolton és a zöldségbolton- keresztül, igyekeztünk biztosítani, Tudjuk, (hogy ez a megoldás nem olyan jó, mintha a bolt nyitva lett volna, de nem tehettünk mást Mindezt tetézte az, hogy az italboltban is. betegség miatt, csak egy személy dolgozik. Ebből adódott, hogy sokat kellett várni.

Megvizsgáltattam a énkor- és lisztellátást. Megállapítást nyert, hogy egy fél nap nem volt cukor, sem az italboltban, sem a zöldségboltban. Amikor ezt központunk megtudta, azonnal intézkedett. Lisztből a zöldségboltban hiány nem volt, az italboltban pedig egy fél napig hiányzott. Mindezek ellenére, szeretném elmondani, hogy az említett időszakban cukor-» ból 30 százalékkal és lisztből 15 százalékkal többet adtunk el, mint az előző év ugyanezen időszaka alatt. A lakosság ugyanilyen arányiban nem növekedett

A kenyérellátás minden faluban rapszodákus. Minden községből — így Mórágyról is — nagyon sok ember dolgozik más községben és azok közül sokan a munkahelyen veszik meg a kenyeret, sok esetben. Ebből adódik, hogy vagy kevés a kenyér vagy sok. Mórágyon mindezt tetézi, hogy az alsónánai péktől sokan, sokszor vásárolnak kenyeret és ezáltal a fent említett rapszodikusság még fokozódik.

A zöldségboltot a nyár elején hoztuk létre. Az ott, dolgozó a legnagyobb igyekezetére sem tudja az jgé- 1 nyékét pontosan felmérni, ebből adódik sok esetben, hogy egyes zöldségfélék — a kenyérhez hasonlóan — megöregednek. A boMosnő- vei történt elbeszélgetés során a figyelmét felhívtuk, hogy lehetőleg mindig friss áruja legyen.

Kifli méret

Pál József Szekszárd, Ezerjó utca 43. szám alatti olvasónk hosszabb ideje figyelemmel kisérte a kiflik méretét. Ezzel kapcsolatos tapasztalatait megírta szerkesztőségünknek:

„Vásárlási területünk élelmiszerek dolgában az újvárosi ABC-áruház és a Volán melletti maszek vendéglátóegység. Folyamatosan tapasztalom, hogy a kiflik súlycsonkítottak. Nem hiszem, hogy ezt egyedül én tapasztalom, másnak is feltűnhetett, éppen ezért nem értem, miért nem történt intézkedés, kifogásolás? Formájuk egyenes, tehát jól lecentizhető. Mérleg hiányában csak a hosszát és széltét tudtam ellenőrizni: az .izmosabb” hossza 14 cm, legnagyobb szélessége 3,6 cm, a .filigránabb" hossza T2,5 cm, legnagyobb szélessége 3,2 centiméter.”

A kérdésre Szántai János, a Szekszárdi Körzeti Sütőipari Váfflatat igazgatója •wáfLafSssoi&s

— Tekintettel arra, hogy a levélben szereplő terméket nem láttam, az adott centiméter-adatok, az egyenes forma és a kiflii szó meghatározáséval arra következtettem, hogy a kifogásolt termék a sósrúd. Vállalatunk szekszárdi üzeme a krflicsoportba tartozó termékek közül rendszeresen, napi jelleggel gyári tejeskiflnt, sóskiflrt, vajas- kiflit és sósrudat. Utóbbi az egyedüli egyenes alakú termék. Jelentős eltérés a feif- Efélék között kettős vonatkozású — bár áruk egyaránt 40 fillér — éspedig; egyrészt az anyagösszetétel eltérő, másrészt a termékek súlya eltérő. Nevezetesen — csak az utóbbit érintve —« mag a tejes- és sóskttíli súlya 4,2—4,6 deka, addig a vajaskiíli és 'sósrúd súlya 3,2—3,6 deka közötti. A termékek szabvány szerinti mérését legalább 3x10 darab naériegelésévél kel) végeznünk.

Említést érdemlő, hogy nemcsak a fogyasztók, hanem egyes bolti eladók sem tesznek különbséget a termékek megnevezése között, és egységesen Idfldmek te*, kanták valamennyik

Üzemeinkben rendszeresein ellenőrizzük tenméke- üaket. Az üzemvezető és a labor naponként, központunk illetékesei pedig heti három-négy alkalommal szúrópróbaszerűen. Ismétlődő ellenőrzéseket végez a Pécsett székelő Megyei Minőségvizsgáló Intézet is. A 'tapasztalatok szerint nagyon ritka eset, hogy tér-, mékeiink súlycsonkítottak lennének. Az utóbbi egyikét hónapban előfordulj hogy a termékek súlya a szabvány szerinti, azonban viszonylag kis térfogatú. Ennek oka a gyengébb minőségű liszt Ha hanyagság miatt kisebb, akkor azért felelősségre vonjuk azokat, akiket a mulasztás terhel.

Telefonszámaink: 129—01f 123—61

Ml VIASZOLUNK