Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-26 / 276. szám
'Szühbátar Csojbalszan • Utiasztaj * C. ' ™ A© / Na la MONGÓLI Szajntand*^ Dzunbain od©/ MONGÓLIA ÁZSIA I Ölvenéves a köztársaság ötven évvel ezelőtt, 1924. november 26-ón kiáltottak ki a Mongol Népköztársaságot, I tt van, még megfogható az idő, egy emberöltő sem telt el, amióta a Mongol Népköztársaság a súlyos elmaradottságból a szocialista országok közösségébe kiemelkedett, ötven esztendő csekély idő a történelemben, de ez a néhány évtized ennek az országnak az életében még« csodát művelt: a prefeudalizrnus korától eljutott a szocializmus építéséig. Félő, hogy a mai nemzedéknek nem mond sokat: a régi Mongólia elmaradott ország volt, hiszen ennek a jelzőnek az értelmezése Európában sokféle, Mongólia nem egyszerűen fejletlen ország volt, hanem történelmi mélyponton szenvedett. Területét a távol-keleti imperialisták hadászati felvonulási terepnek tekintették, s a külföldi iga elvise'hetetlenségét még fokozta a beil- ső uralkodó réteg elvakult népgyülölete, az életet behálózó lámaegyház élősdisége. A mongol nép, mint valami dzsungelben élő, tüzet pattintgctó törzs, kihalófélben volt a XX. század kezdetén. Az embereket egyaránt pusztították a háborúk, a népbetegségek, a hiányos táplálkozás gyötrelmei, s eközben még a lakosság 40 százalékát kitevő Járna réteg ellátásáról is gondoskodniuk keMett. Ez a más népekénél is súlyosabb történelmi sors szülte meg 1921-ben a mongolok forrod a Imát, amelynek rendeltetése volt az ország kivezetése a világba, a pásztorok kiemelése az embersorba. Három évvel később — éppen 50 esrtendeje — 1924. november 26-ón kikiáltották a Mongol Népköztársaságot. Mongólia, amelynek még a polgári, kapitalista fejlődés lehetősége sem adatott meg azokban az években, már nem kért a kapitalista fejlődési út gyötrelmeiből, a kánok kizsákmányoló uralma után a tőkés kizsákmányolásból. A fiatal Szovjetunió tevőleges segítségével a feudalizmus társadalmából átmenet nélkül tért át a szocialista alapok megteremtésére. A z ország öt évtizedes fejlődésének részletei kevésbé ” ismeretesek a világ előtt, mert az új út mit sem változtatott Mongólia távoli, földrajzi elhelyezkedésén. Az eredmény annál inkább meglepheti mindazokat, akik ma repülőgéppel megérkeznek, Ulánbátorba, a kopár magasföldek övezte fővárosba. Mongólia agrár-ipari ország, az állattenyésztők 20—24 milliós állományt gondoznak, s a csekély, alig több mint egymilliós lakosságból már százezren dolgoznak a kisebb, nagyobb ipari üzemekben. A kulturális és szociális gondozás révén Mongóliában ma az átlagos életkor 63—64 év, kevés ország mondhatja el magáról, hogy tízezer lakosára 99 kórházi ágy, 600 lakosára pedig egy orvos jut. Ebben az országbon ma többen tanulnak a népesség számához mérten, mint sok fejlett nyugati országban. Tízezer ember közül 104-en járnak főiskolára és egyetemre, két és félszer többen, mint Olaszországban, Franciaországban. Mindez azzal vált lehetővé, hogy ötven éve a kisemmizett pásztorok hazájuk gazdájává váltok és örök szövetséget kötöttek a Szovjetunióval. A közös erő átformálta a mostoha természeti viszonyok között élő ország arculatát Vasutak, autóutak épültek, eljuttatták a villanyt még a Góbi-sivatag kisvárosaiba is, sok jurtában rádió szól és még a legapróbb faluban is képzett pedagógusok oktatják a gyerekeket. A növekvő jólét a kultúrát is fellelte, színházak tucatja épült fel 1924 óta, meghonosodott a Imgyártós, a fővárosban pedig televíziózásra is alkalom nyílt és na csupán az öreg emberek között akadnak írni-olvasni nem tudók. M ost amikor testvéri szeretette! köszöntjük nemzeti ünnepén a mongol népiét, elmondjuk: hozónkat igaz baráti szálak fűzik a Mongol Népköztársasághoz. Kapcsolataink internacionalista kapcsolatok, s az összetartozás fejlett kereskedelmi, ipari együttműködésben, a világ fejlődéséről alkotott véleménye- ; vk közösségében nyilvánul meg. Mongólia népe _ őszintén elismeri a magyar dolgozók tehetségét segítőkészségét. Ennek az az alapja, hogy sok üzem épült e távoli országban Magyarország részvételével. A darhani húskombinát, a szongioói biokombinát és az ulánbátoni ruhagyár felépítésében való közreműködésünkkel mélyítettük el a testvéri érzést e két, egymástól távoli ország népeiben. Nem véletlen tehát, hogy vízkutatóinkat, gyárépítoinket a legbecsesebb barátnak kijáró tisztelettel fogadják szerte Mon9°l|0Ö^nmongol szokás, hogy a vendégnek selyemövet nyújtanak át ajándékként. Ma ezt a legkisebb helyen felállított loborsator ukíjdonosa is megteszi és talán el is felejtette már, apja olyan szegény volt, hogy övre sem telt.. «0MORNIK FERENC KÜLPOLITIKAI KISLEXIKON Mongólia A Mongol Népköztársaság az ázsiai földrész közepén helyezkedik el. Területe 1 565 000 km2, lakosainak száma 1 377 900. A lakosság foglalkozás szerinti megoszlása: 56,4 százalék munkás, Illetve értelmiségi, 43,6 százalék mezőgazdasági dolgozó. Az ország fővárosa a 300 000 lakosú Ulánbátor. Mongólia a világ egyik legmagasabban fekvő országa: a tengerszinttől számított átlagos magassága 1580 méter. Időjárása, éghajlata is ennek megfelelő; a hőmérséklet ingadozása a nappalok és éjszakák között 25 fok; az évszakok közötti legalacsonyabb és a legmagasabb hőmérséklet különbsége a 90 fokot is elérni. Csapadékban igen szegény. Természeti kincsekben gazdag ország. A geológiai kutatások — mint a mellékelt térkép is mutatja —, sokféle hasznos ásvány ^ lelőhelyét tárták fel, s ezzel sok új iparág, a színes és ritka fémek, a $zén és kőolaj bányászata, az építőanyag-gyártás, a hő- és villa- mosenergia-ipar fejlesztése vált lehetővé. Az 1921. évi mongol népi forradalom gyökeres fordulatot hozott a mongol nép történelmében. Az I. nagy hurá- lon (országgyűlés) eltörölték az alkotmányos monarchiát, kikiáltották a népköztársaságot (1924. novémber 26- ón), elfogadták az első demokratikus alkotmányt és létrehozták a dolgozók hu rá íjait, az új rendszer politikai alapját. — Az 1971—75-re szóló V. ötéves terv társadalmi-gazdasági feladatainak megoldására 37,9 százalékkal növelik Mongóliában a népgazdasági beruházásokat. Ennek eredményeképpen az ipari termelés emelkedése 53—56 százalékos lesz. Különösen nagy fejlődésre kerül sor az állattenyésztés nyersanyagait feldolgozó ipari ágazatokban, az energetikai iparban és az építőanyag-gyártásban. A mongol ipar és mezőgazdaság sikeres fejlődése elválaszthatatlan a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal folytatott sokoldalú együttműködéstől, amely elsősorban a KGST közvetítésével valósul meg. A Magyar Népköztársasáq és a Mongol Népköztársaság között 1950- ben létesült diplomáciai kapcsolat. Rendszeres a két ország párt- és állami vezetőinek kölcsönös látogatása, a szakemberek tapasztalatcseréje. A Magyar Népköztársaság részt vesz Mongólia ásványi kincseinek feltárásában, a lakosság egészséges ivóvízhez juttatásában, az öntözéses növénytermesztés megvalósításában. Magyar segítséggel épül Ulánbátorban az évente 150—160 000 liter állati siérumot termelő biokombinát; Darhdnban nemrég avatták fel az ugyancsak magyar szakemberek közreműködésével létesült húsüzemet. Sok mongol fiatal »tanul a magyarországi egyetemeken és főiskolákon. (‘/i;:) A hurel-togói csillagászati megfigyelőállomás. A mongol vadászok értékes zsákmányát dolgozza fel az ország konfekcióipara és számottevő mennyiségben adja el a nemzetközi piacokon. A KGST-integráció részeként korj-’erű textilipa’i qépeket szállít Mongóliának a Szovjetuniói Képünkön; Ulánbátor egyik textilgyárának fonócsarnokth ■ Koszén X Kőolaj A Aranyérc i A Wolframérc 0 Vegyipar ; A Színesfémére © Faipar (| At Erőmű " @ Textilipar ■— © Faipar (f) Boripar ©Textilipar —— Vasút n Ej Gépipar Q Élelmiszeripar = Út . 50?kfn Pillantás Ulánbátor központjára: a képbe nyúló daru is jelzi, hog^ bővül, terjeszkedik a mongol főváros.
