Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-01 / 256. szám

I I t Megkezdődött a MUOSZ közgyűlése Párttaggymések előtt Csütörtökön a Budapesti Pártbizottság oktatási igazga­tóságainak épületében megkez­dődött a Magyar Újságírók Szövetségének kétnapos köz­gyűlése. Az elnökségben fog­lalt helyet Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Grósz Károly, az MSZMP KB ágit. prop. osztá­lyának vezetője, Várkonyi Pé­ter államtitkár, a kormány Tájékoztatási Hivatalának el­nöke, Katona István, az MSZMP KB tagja, a Néosza- badiság főszerkesztője, Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke, Romját Irén, a MUOSZ al- elmöke, Király András, a szö­vetség főtitkára. Részt vett a tanácskozáson Jiri Kubka, a Nemzetközi Újságíró Szerve­zet főtitkára és Oleg Zagla- gyin, a NUSZ tátikára. Közoktatáspolitikánk egyik legidőszerűbb kérdésével, a ké­pesítés nélküli nevelők hely­zetével foglalkozott csütörtöki tanácskozásán a Pedagógusok Szakszervezetének elnöksége. Elemezték azokat a főbb okokat, amelyek eredménye­ként elsősorban az óvodákban és az általános iskolákban egyre több képesítés nélküli ne­velőt kénytelenek munkába állítani. Aláhúzták többek kö­zött, hogy ebben közrelátszott az óvodai intézményhálózat igen dinamikus bővítése. Jel­lemző, hogy például 1965-ben még csupán 185 786 óvodai hely létezett az országban, ez azóta közel 70 000-rel nőtt, 254 646-ra. Ennél is gyorsabb ütemben növekedett azonban az óvodába felvett gyermekek száma: az érintett időszakban megjavítására elhatározott ter­vek szolgálata. Ennek az üzemnek az évi, helyben hasz­nosuló kapacitása ma már meghaladja az évi 10 milliót, de ez sem elegendő. Éppen a falugyűlésen hangzott el a la­kosság részéről, hogy tovább kell gépesíteni az üzemeit. Azt már említettem, hogy alapve­tően megváltozott a község la­kosságának és tanácsának a kapcsolata, mert az első nyílt eszmecsere alkalmával megér­tették a falugyűlés résztvevői, hogy értük akar úgy dolgoz­ni a tanács, hogy velük együtt. Nem a felelősséget hárítva át ezzel, hanem a mun­kát megosztva, amit tenni sok- félekéopen lehet és kelL Úgy is például, hogy okos javasla­tokat tesz az errtfyer, úgy is, hogy szellemi, vagy fizikai munkát vállal, netán anyagi áldozatot. Amit a diplomácia nyelve úgy fogalmaz, hogy gyümölcsöző kapcsolatok, azt sikerült kímunkálmiök, szóvi­rágból valósággá tenniök a a nagydorogi aknak, együttmű­ködve ezenközben a társadal­mi szervezetekkel — élükön az itt nagyon aktív Hazafias Nép­fronttal — valamint az üze­mek, vállalatok, intézmények vezetőivel, munkáskollektívái- val. — Beruházásaink többsége ebben a tervidőszakban a kommunális alapellátást biz­tosító beruházás volt — mon­dotta Gazdag István tanács­elnök nemrég. A na,gvközség párt végrehajtó bizottságának 62ámo& be erről október 8-án. Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke, az MTI vezérigazgató­ja megnyitójában szólt arról, hogy az eltelt időszakban a magyar újságírók kül- és bel­politikai téren egyaránt jó munikát végeztek. Nagy segít­séget jelenített, hogy a párt az újságírás fejlesztését, színvo­nalának emelésit mindenkor fontos politikai ügynek tekin­tette, A szövetség választmánya a legutóbbi közgyűlés óta eltelt öt esztendő munkájáról írá­sos beszámolót készített, amely átfogó képet nyújt a bel- és külpolitikai újságírás helyzetéről. Király András a beszámoló­hoz fűzött szóbeli kiegészíté­sében kiemelte: mindaz, amit az úiságírás adhat) amivel gaz­dagíthatja társadalmi életün­ket, — politikánkat Szolgálja. mintegy 106 000 lett az óvo­dáslétszám többlete. Az is köz­rejátszó tényező, hogy a peda­gógushivatást az óvodákban és az alsófokú oktatásban ma már túlnyomóan nők gyako­rolják. Igen sokan veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt. Mindamellett a telepü­lésszerkezet ugyancsak része a kialakult helyzetnek; figye­lemre méltó adat, hogy a vá­rosokban minden századik, a községekben azonban majd­nem minden tizedik pedagó­gus képesítés nélküli az álta­lános iskolákban, az összes ké­pesítés nélküli 92.9 százaléka községekben dolgozik. A Pedagógusok Szakszerve­zetének elnöksége csütörtöki tanácskozásán javaslatokat és határozatokat dolgozott ki a kialakult helyzet javítására. Néhány nappal később közös pártbizobtsági és tanácsülés vi­tatta meg és hagyta jóvá Nagy- dorog összevont, általános ren­dezési tervét. Ez a terv 2000-ig lesz vezérfonala a település­fejlesztés munkájának, a la­kosság széles rétegeivel együtt folyó községpolitiikániak. Mind­ezek utón számolt be a nagy­község párt végrehajtó bizott­ságának Tóth Lajos, a Haza­fias Népfront elnöke — szin­tén a fejlesztési tevékenység­ről. Az eseménysort 27-én zárba a bevezetőben említett falugyűlés, mely ismét sikeres vodt és azt bizonyította, hogy kellenek ezek a tanácskozások, melyék már nemcsak az infor­mációcsere fórumai, hanem a konkrét tennivalók összegezé­sének fórumai, ahol eldől a „ki mit vállai, tesz?" kérdé­se is. Kívánni várakat, láncos toronyórákat is, — vethetné éllen bárüu, aki hajlamos a kétkedésre, a pasz- szíwak legismertebb betegsé­gére. — Mióta együtt köaségpoli- tlzál a tanács a lakossággal, el- fogvtak az irreális kívánságok. Mióta pedig ezek elfogytak, azóta az emberek jobban be­csülik közös eredményeinket és ez a falugyűléseknek köszön­hető. —• A társközségekben is? — Ott is, bár ott van néha m éltait lankodás, mert nem könnyű megérteni például, hogy Nagy dörög kiemelt alsó­EZEKBEN A NAPOKBAN már javában folynak az elő­készületek pártszervezeteink­ben a párt XI. kongresszusát megelőző beszámoló taggyűlé­sek megtartására. Ez a mun­ka megkülönböztetett felada­tokat ró az alapszervezetekre és az őket irányító pártszer­vekre. Olyan összegezést kell készíteni, amely hű képet nyújt az elmúlt négy évben végzett munkáról, s a tanul­ságok elemzésével megmoz­gatja az alapszervezet kommu­nistáit. Alapvetően két feladatot kell megoldani: egyrészt a négy esztendő munkájának összegezését, értékelését, más­részt ennek alapján a jövőre vonatkozó következtetések le­vonását. Az összegezés tehát nem azt jelenti, hogy a kom­munista közösség négy éven át végzett munkáját mechani­kusan „leltárba vegyük”. Ez egy taggyűlésen nem lehetsé­ges, de nem is szükséges. MI KERÜLJÖN ÖSSZEGE­ZÉSRE ÉS ÉRTÉKELÉSRE? Vizsgálják meg, hogy milyen eredményességgel tudták meg­valósítani azokat a feladato­kat, amelyeket a X. kongresz- szus, majd azt követően az 1972-es és 1973-as novemberi határozatok megjelöltek. Ele­mezzék, hogy saját határoza­taik mennyiben segítették elő a párt alapvető céljainak meg­valósítását. Térjenek ki arra, hogyan érvényesül az adott területen a párt politikája, ennek szellemében végezték-e munkájukat a gazdasági ve­zetők és a tömegszervezetek. Foglalkozzanak azzal is. mi­ként jutott érvényre a párt vezető szerepe és ezzel pár­huzamosan növekedett-e a gazdasági, hivatali vezetők, társadalmi szervezetek önálló­sága és felelőssége. Térjenek ki továbbá az egyes párttagok munkájára, helytállására, a pártpolitika megvalósításáért * végzett tevékenységre is. fokú központként szükségkép­pen kell, hogy koncentrálja a székhelyközségbe az egészség­ügyi ellátás, a közművelődés és közoktatás fontosabb intéz­ményeit. Emiatt van vita és lesz is még, mert nem lehet lefegyverezni észérvekkel a társközségek lakóinak lakóhe­lyük iránti érzelmeit. ' Kézben van tehát Nagydo- rog nagyközség összevont álta­lános rendezési terve, ami 2000-ig szól. Huszonhét évre határozza meg a munkát, egé­szen más arculatú Nagydoro- got ígérve és — legyünk opti­misták — adva is. De a negye­dik ötéves tervből vissza van még egy év. Utána jön az ötö­dik. Mi van készülőben, mit akarnak 1976-től Nagydorogon és a társközségekben tenni? Készülnek például az 1976-os kivitelezésre szánt útépítési tervek. Uj óvoda és bölcsőde kell Nagydoroanak és Puszta- henosénék is, Bikáosnak törpe- vízmű kell, a székhely község központi iskolájának tornate­rem. Készül Nagydorog szenny­vízelvezetési terve, de kérdé­ses, hogv sikerül-e a követke­ző tervidőszakban megvalósí­tani, illetve biztosítani a dina­mikusabb telenüiésfeilesztés alaniárt, a szennyvízelvezetést. Mindezt összevetve, Nagvdo- rogon ma úsv látlak az embe­rek, hogy lakóhelyük jétene jó záloga a jövőnek. S mert ez a jelen (mentes az illúzióktól, a közös munka várható Sikerei játszanak benne főszerene-t. LÁSZLÓ IBOLYA A fő figyelmet természete­sen a politikai munka értéke­lésére kell fordítani. Az adott gazdasági egység, intézmény, hivatal eredményei kétségte­lenül magukba foglalják és tükrözik a pártszervezet, a kommunisták politikai tevé­kenységének hatását. A beszá­molók mégsem elégedhetnek meg pusztán az eredmények ismertetésével, hanem adja­nak számot az azok mögött meghúzódó politikai munkáról is. Mutassák be, milyen néze­tek és gyakorlat ellen kellett1 küzdeniük a párt politikájá­nak érvényesítéséhez, az ered­mények eléréséhez. Az a jó és vitára ösztönző beszámoló, amely erről is szól, mégpedig érvelve és vitatkozva. A jó beszámolónak fontos feltétele a konkrétság, a tény­szerűség. Az eredmények, a problémák, a gondok mindig konkrét munkaterületekhez, részlegekhez. személyekhez kapcsolódnak Semmit sem mondanak az olyan megálla­pítások, bírálatok és észrevé­telek, amelyek „általában” és „elvileg” hangzanak el, és nem azoknak címezik, akik­nek valójában szólnak. A nyíltságnak természetesen pá­rosulnia kell a tárgyilagosság­gal, vagyis a valóságos hely­zetnek megfelelő értékeléssel. Az őszinte önkritikus és kri­tikus szemlélet gyakorlásában mindenekelőtt a vezetőségnek kell jó példával- elöljárnia. Ha nem fél saját munkájának bí­rálatától. s ezt a beszámoló is tükrözi, az egyben az egész párttagság nevelésének a leg­hatékonyabb módszere. A JÖ TAGGYŰLÉSI BE­SZÁMOLÓ csak kollektív munka eredménye lehet. Nem helyeselhető, hogy egyes párt- szervezetekben a titkárra, vagy éppen valamelyik veze­tőségi tagra bízzák a beszá­moló teljes szövegének meg­írását. a vezetőség többi tagja pedig csupán észrevételekkel éL Mivel a beszámoló maga is különféle témákra tagozó­dik, s rendszerint a vezetőség egy-egy tagjának reszortmun­káját is felöleli, célszerű az előkészítésnél is ezt a munka- megosztást alkalmazni. A kol­lektív munka feltétlenül igényli az egész vezetőség te­vékeny közreműködését a be­számoló elkészítésében, de en­nél szélesebb kör is bevonha­tó ebbe a munkába. Elsősor­ban azok az aktivisták, akik rendszeresen segítenek a párt­vezetőségnek, ennél fogva vi­szonylag jó ismerői egy-egy témakörnek. A legtöbb helyen már jó előre elkészítik a beszámoló vázlatát, azt vezetőségi ülésen megvitatják, s miután elfo­gadták, megjelölik az egyes részek elkészítésének felelő­seit. Ez mindenképpen célsze­rű. mert így elkerülhető a fe­lesleges munka, s a beszámoló megalapozottabbá, egységeseb­bé válik. GYAKORTA VISSZATÉRŐ KÉRDÉS: milyen források áll­nak rendelkezésre a beszámo­ló elkészítésére? A legfonto­sabbak a X, kongresszus óta megtartott beszámoló taggyű­lések tapasztalatai, továbbá a vezetőségi ülések, taggyűlések határozatai. Mivel a beszámo­ló csak a legfőbb kérdésekre térhet ki, az egyes munkaterü­letek összegezéséhez itt bőven találnak anyagot. Bármilyen Napirendem a képesítés nélküli nevelők helyzete tiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiimiiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiimi! miiiiiiiiiiiii Lliaí kacsalá- bon foreó jelentős is ez a forrás, a meg­tárgyalt napirendek felsorolá­sa, felelevenítése nem elégít­heti ki a beszámolóval szem­ben támasztott igényeket. A többletet. az az értékelés je­lenti, amelyet a négy év ál­talános tapasztalatai alapján a pártmunka adott területéről a vezetőség kialakít: milyen po­zitív és negatív vonások jel­lemzik a pártmunka tárgyalt részét; mit tett a vezetőség azért, hogy jó irányban be­folyásolja az ügyek alakulá­sát? Ezekről feltétlenül .Szólni kell, mint ahogy nem kerül­hető el az adott terület való­ságos helyzetének egybevetés se a párthatározatokban rög* zitett követelményekkel. A beszámoló elkészítésének másik fontos forrása a párt­tagság Véleménye. A taggyű­lést megelőző pártcsoport-ülé­seken a vezetőség megismer­hette a párttagság véleményét az alapszervezet munkájáról; a vezetőség tevékenységéről, s az egyes -párttagok munkájá­ról. a megbízatásaik teljesít téséről. Hasznosítsuk tehát a pártcsopcxrt-ülésekan elhang­zottakat, ne hagyjuk kárba Veszni ezt a forrást. Pártsze- rűen kell reagálni az észre­vételekre akkor is, ha. a veze­tőség véleményével nem. vagy nem mindenben egyeznek meg. Nem helyeselhető annak a gyakorlatnak esetleges felele­venítése, amelyet korábban egyes irányító pártszervek al­kalmaztak. Arra gondolunk, hogy beszédvázlatot adtak ki, vagy éppen a pártvezetőség helyett munkatársaik készítet­ték el a beszámolót — „segí­tés címén”. Nagyon hasznos viszont, ha minden irányító pártszerv időben elmondja ér­demi véleményét az alapszer­vezet vezetőségének, kollektí­vájának munkájáról. Ezt már a beszámolóban is jól fel lehet használni. Ugyanakkor nem zárja ki annak lehetőségét, hogy indokolt esetben a tag­gyűlésen is megismételjék az értékelő véleményt, Célszerű, ha a beszámoló feletti vita után határozatot hoznak, amelyben rögzítik, hogy a taggyűlés a végzett munkáról szóló jelentést elfo­gadta, majd sorolják fel. mi­lyen feladatok megoldását tartják szükségesnek a vitában elhangzott észrevételek és ja­vaslatok alapján. NEM MINDENNAPI ESE­MÉNY a párt helyi vezető testületéinek számadása a X. kongresszus óta végzett tevé­kenységükről. Nem ünnepi gyűlésekre van tehát szükség, hanem kifejezett munkaérte­kezletekre. Hiszen nem a nagy kinyilatkoztatások, hanem a fe­lelősségteljes mindennapi mun­ka viszi előbbre ügyünket. DR. SZABÓ IMRE az MSZMP KB alosztályvezetője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom