Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-21 / 272. szám
Közös ügyünk a környezetvédelem A jogalkotók én a népfront törvény-előkésxítő összefogása A jogalkotás paragrafusszerkesztő tudósai — az illetékes igazságügyi szakemberek — az év derekán elkészítették „az emberi környezet védelméről” szóló törvény tervezetét. A majdani — várhatóan az országgyűlés által még az idén törvényerőre emelendő — jogszabály első változatáról, tehát még formálható tervezetéről országos, társadalmi vitát szervezett a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. E közelmúltban lezajlott vita tanulságairól, tapasztalatairól érdeklődött a Hazafias Népfront illetékeseitől az MTI munkatársa. — A tanácsok és a tömegszervezetek bevonásával szerveztük meg a vitát — mondták —, várva és kérve a közvélemény reagálását mindany- nyiunk közös ügye, a környezetvédelem kérdéseiben. Budapesten, továbbá két megyében (Békésben és Somogybán) és az ország hét nagyobb ipari központjában tartottunk vitafórumokat. a viták vezetésére országgyűlési képviselőket, A Szputnyik magyarul is megjelenik Az Athenaeum Nyomda műnyomó gépei érdekes, sokszínű folyóiratot nyomnak e napokban. Készül a magyar nyelvű Szputnyik decemberi száma. A Szovjetuniónak ez az egész világon népszerű folyóirata eddig oroszul, angolul, németül. Franciául, spanyolul és csehül jelent meg. Az APN-nel kötött megállapodás alapján december elején magyar nyelven is megjelenik a Szputnyik. A folyóirat 180 oldalán sok érdekes írást és képet közöl a Szovjetunió életéről. A Szput- nyikot 89 országban terjesztik. Nagy példányszámban fogy New Yorkban, Londonban, Párizsban, Berlinben. A levelezők ezrei keresik fel észrevételeikkel, javaslataikkal a moszkvai szerkesztőséget; leveleikben megírják, miről szeretnének olvasni a lapban. A folyóirat nyolc éve ad hírt a Szovjetunióban folyó kommunista építésről, az ipar, a mezőgazdaság eredményeiről, a tu. dományos és technikai forradalom új vívmányairól; — a poli- tika, a művészet, a kultúra témáit sem hanyagolja el, A lap nemcsak új ismereteket nyújt, de szórakoztatja is az olvasót. Minden számában közöl irodalmi csemegét Sport, divat, humor fűszerezi ezt a kis könyv alakú, színes folyóiratot. Négyszínnyomású képei a Szovjetunió tájaival, műemlékeivel, műkincseivel ismertetik meg az olvasót A Szputnyik első magyar nyelvű számában rendkívül érdekes olvasmányok találhatók: Makarenko eddig még nem publikált beszédében az emberek erkölcsi tulajdonságairól szól. Egy másik cikkben választ kapunk arra, mi a művészet helye a jövőben, A tudományos rovatból említsük meg az elveszett üstökösről szóló cikket A társadalomtudományi rovat felveti a kérdést: lesz-e állam a kommunizmusban? Mint ismeretes, az 1960-ban rendezendő olimpia jogát Moszkva kapta meg. A Szputnyikban 9 kérdést és választ talál az olvasó a szovjet sportról „Forró Szibéria'* címmel riportot közöl a hatalmas országrészről. A televízióban ezekben a hetekben látható a „Tavasz tizenhét pillanata” című filmsorozat. A Szputnyik decemberi számában elolvashatják a kisregény rövidített változatát, Biztosak vagyunk abban, hogy a magyar olvasók megkedvelik a minden hónapban megjelenő SzputnyikoL közéleti személyiségeket és gazdasági szakembereket kértünk fel. A meghívottaknak előzetesen megküldtük a törvénytervezetet — összesen több mint 1500 ember vett részt 34 vitafórumon. A megjelenteknek körülbelül 50 százaléka mondta el véleményét a készülő törvényről. A lényeges észrevételeket, javaslatokat jegyzőkönyvekben rögzítettük. A sajtó, a rádió és a televízió tudósításai nyomán számos levél érkezett a környezetvédelmet érintő problémákról a HNF Országos Tanácsa közjogi és gazdaságpolitikai osztályához, a törvény- tervezetet megvitatta a HNF Országos Elnöksége mellett működő környezetvédelmi munkaközösség is. Az írásbeli anyagokat összesítettük és egységes rendszerbe foglalva már eljuttattuk az Igazságügyi Minisztériumnak és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak. — Megkezdődött — országos szinten is — a környezetvédelmi feladatok tervezése, a szakemberek képzése és hatékonyabbá vált a tudományos kutatás is. A környezetvédelem társadalompolitikai jelentőségét bizonyítja a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által — az elmúlt évben — rendezett országos környezetvédelmi tanácskozás is, ahol sor került a környezetvédelem társadalmi programjának kidolgozására. Ezen a tanácskozáson vetődött fel a környezetvédelem átfogó jogi szabályozásának gondolata, s ez a figyelemre méltó kezdeményezés talált visszhangra a szóban forgó törvénytervezet elkészítésével. — A társadalmi vita elérte célját. Egyértelműen megállapíthatjuk — mondták a vitát szervező vezetők —, hogy jó mozgalmi módszer a Hazafias Népfront immár hagyománnyá váló kezdeményezése, a szocialista demokrácia szélesítésében, a tudatformálásban, a jogalkotók és a jogalkalmazók munkájának segítésében. (MTI) A paksi zeneiskola hét éve Komoly hagyományai vannak az együtt zenélésnek Pakson. A harmincas években szimfonikus zenekar, fúvós zenekar és vegyes kar működött. Aztán hosszú szünet következett Az újrakezdés gondolata 1967-ben vált valóra. A szekszárdi zeneiskola fiókintézeteként megalakult a paksi, azonban a növekvő igényeknek ilyen formában nem tudott eleget tenni, így 1974. január 1-től önállósult. Az iskola hétköznapjairól és az eltelt hét év tapasztalatairól beszélgettünk Hartmann József igazgatóval. A direktor fúvós hangszert tanít, és vezeti a paksi úttörőzenekart, — Tehetséges, szorgalmas gyerekekkel dolgozunk, a du- naföldvári és nagydorogi fiókintézeteinket is számítva — 274 diák jár a zeneiskolába — mondotta Hartmann József. Munkakörülményeink javultak; 1967-ben három tanár hat helyen tanított... Ez az áldatlan állapot legnagyobb örömünkre és a munka precízebb végzésére megszűnt. Jelenleg hét kinevezett és egy óraadó nevelővel dolgozunk. Azonban így is legalább további két képzett zenetanárra lenne szükségünk az optimális munka biztosításához. — A zeneiskoláé a Pakson működő úttörőzenekar? — Igen. 1972 elején alakítottuk. A nagyközségi tanács, a helyi vállalatok és üzemek és az úttörőelnökség állandó anyagi és erkölcsi támogatását élvezzük. — Milyen emlékezetes szereplései voltak a zenekarnak? — Balatonszabadi-Sóstón 1972 és 73 nyarán szerepeltünk. Az idén nyáron egy hónapot töltöttünk a zánkai úttörővárosban. Ezenkívül számos rendezvényen részt vettünk. — A jelenlegi épület menynyire alkalmas zenetanításra? — Nagy örömünkre szolgált} hogy önálló épületet kaptunk. Kialakítása félmillió forintba került. A szülők és a gyerekek társadalmi munkája pénzben ki sem fejezhető. Az épület azonban máris kicsinek bizonyul. Nagyon erős az áthallás a termek között, és ez mind a nevelőknek, mind a gyerekeknek komoly nehézséget jelent. Építészeti problémákat azonban olcsón és gyorsan megoldani nem lehet. — Van-e lehetőség a jelenlegi épület esetleges bővítésére? — A Béke' Szálló felújítása után megkapjuk az épület egy részét. — Milyen lehetőségeik vannak a növendékeknek a nyilvános szereplésre? — A zeneiskolában 140 fős koncerttermünk van Scholcze- zongorával. Az évi rendszeres előjátszásokat biztosítjuk zenei fejlődésünkhöz, a november 1-i előjátszás éppen a november 7-e tiszteletére rendezett hangverseny selejtezője volt. Ezenkívül növendékkoncerteket tartunk. Akik a kamarazenekar vagy a fúvós- zenekar tagjai, azoknak egyéb lehetőségeik is nyílnak. — Mi okozza jelenleg a legnagyobb gondokat? — Az egyik a filmharmóniai bérlet. A gimnáziumtól, amelynek tantermében szerepel egy ifjúsági hangverseny- sorozat, kaptunk huszonöt bérletet. Ilyen keveset nem lehet igazságosan elosztani. A másik, hogy a , fúvószenekar negyvenkét tagjából tizenöt továbbtanul. Bár a megürült helyek feltöltése megtörtént, idő kell ahhoz, hogy ki tudjunk állni a pódiumra. — Mit terveznek Paks zenei életének további színesítésére ? — Az ifjúsági fúvószenekar mellett felnőttet is szeretnénk működtetni. A továbi bi tervek között szerepel egy pedagóguskórus alakítása is. — szé — Gerencsér Miklóst Acsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye Itt már ismerik érzékenységét, szőr mentén bánnak vele a piaristák, még az ösztöndíjat is megígérik, noha végül mégsem lesz belőle semmi. Rotthammer doktor boldogan fogadja vissza házitanítónak. Frank patikus pedig havi őt forintot fizet neki magyar nyelvleckékért. így tehát megint egyenesben van. Állandó megrendelője Svaiger András nyitrai könyvárusnak, akitől egymaga többet vásárol, mint az egész pozsonyi intelligencia. Iskolai tanulmányai mellett olyannyira belemerül az olvasásba, főképp a magyar költői művek élvezetébe, hogy tanárai szemrehányást tesznek neki. Egy alkalommal le is hordják, miért rajong efféle haszontalansá- gokért. Ezt a feddést nagyon a szívére veszi. Stancsics Mihály ekkor már a megújuló nemzeti irodalom öntudatos híve, Vörösmarty Mihály, Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel és a két Kisfaludy rajongója. Jobban fájt neki ez a leszólás, mintha paraszti mivoltáért érte volna sértés. Megérlelődött benne, hogy végképp odahagyja Nyitrát. Pestre kívánkozott, a másik fővárosba, ahonnan egyre több jele érkezett a nemzet jogos törekvéseinek. Remélte, itt belekerül a közélet áramába, ösz- szebarátkozhat a hozzá hasonló gondolkodású jeles férfiakkal, de ha ez egyelőre nem is valósulhat meg, legalább a szellemi megújulás forrásánál tudhatja magát. Mivel pénzét könyvekre költötte, szinte üres erszénnyel érkezett Pestre. Szegénysége az oka, hogy hosszadalmas huzavona után talál magának lakást a Józsefvárosban, a Víg utca végén, közel a piaristák itteni iskolájához. Bezzeg jól jönne most a posztókabátba varrott néhány ezüst tál — 28 — lér! De hol van az már! A könyvek megszállottja lett, remeg a megszerzett kincseiért, inkább megvonja magától a falatot, de kevéske pénzén Pestre fuvaroztatja takaros kis könyvtárát. Nem fél a szegénységtől, csak tanulhasson. Kenyéren és szalonnán él. Mivel azonban ezt sem adják ingyen, elszegődik amolyan csicskásfélének Gre- guska jurátushoz, vagyis jogászgyakomokhoz. havi három forintért és szállásért a Cukor utcába. Hiába rendelkezik sok irányú élettapasztalattal, jóhiszeműségére minduntalan ráfizet. Alig rendezkedett be a konyhában cókmókjával, máris kezdődtek a kellemetlenségek. Könnyelmű fickónak bizonyult a jurátus, örökké csak a szórakozáson járt az esze, fűnek-fának tartozott, s a bérrel adós maradt Mihálynak is. Ennek tetejébe kezdte széthordani könyveit. Nem volt más választás, kárvallottan ott kellett hagyni a botcsinálta jogászgyakomokot minél hamarabb. így marad el még a szalonna Is a kenyér mellől. Egy alkalommal épp száraz kenyeret majszolt új lakásában, amikor vendég nyitott rá. Egy német cipész. Kereste ismerősét, az előző lakót. Látva a parasztos külsejű, de hozzá képest feltűnően művelt fiatalember szorultságát, meghívta otthonába leckeadásra két leánykája mellé. A fizetség napi egyszeri meleg étel. Mihály nagyobb jövedelemmel is dicsekedhetett már ennél, de megtanulta becsülni a keveset. Hálásan igénybe vette a cipészmester segítőszándékát, derekasan megszolgálta a napi ebédet, amíg tartott a tanév. Sovány koszton, ám annál izmosabb akaraterővel végezte el a gimnázium hatodik osztályát. Elpusztíthatatlan derűlátással szövögette a szebbnél-szebb terveket. Alig várta, hogy elérkezzék a szünidő 1828-ban. Úgy tervezte, bebarangolja Veszprém megyét és megírja tapasztalatait a „Tudományos gyűjtemény” című folyóiratban. A nyitrai sikert akarta megismételni komolyabb eredménnyel. Erkölcsi és pénzbeli elismerésre számított. Még annyi útravalója sem volt, hogy száraz kenyéren tengesse magát, ezért felkereste Székesfehérváron szolgáló Juliska húgát, tíz forintot kért tőle kölcsön. Alig fújta ki magát, jókedvű bizakodással vágott neki tulajdonképpeni úticéljának. Szokásához híven buzgón érdeklődik, ahol csak megfordul. Így elegyedett szóba Balaton- — 29 — főkajáron egy módosabb gazdával. Szíves volt hozzá a gazdaember, szállást adott neki éjszakára. Ám reggel rossz fordulatra ébredt. Kiderült, maga a község bírája tartotta fogolyként házában és a szíves bánásmód folytatása helyett Kenessey megyei hivatalnok elé vezették, mint holmi közönséges csavargót. Faggatták, megfenyegették, hogy vasra verve hurcolják Veszprémbe, ha vissza nem tér azonnal Pestre. Szabadulása érdekében látszólag megfogadta a zord tanácsot, de esze ágában sem volt betartani. A legrövidebb úton átment Zala vármegyébe. Figyelhették, mert alig lépett a szomszéd megye földjére, megint letartóztatták. Cipelték Ro- honczy alispán elé, aki azért járta a környéket, hogy szorgalmazza a gyűjtést a nemesek között az új zalai vármegyeháza építésére. Az alispán, egyúttal királyi tanácsos is, így a méltóságos titulus dukálna neki. Stancsics Mihály meg váltig tekintetes uramnak szólítja. Hasztalan figyelmeztetik az alispán kísérői, hogy éljen a kötelező megszólítással, kitart a tekintetes megszólítás mellett, mondván, hogy a megyei elöljáró alispán! minőségben van jelen, nem pedig királyi tanácsosként. Makacssága ez esetben haszonnal jár. Rohonczy nem szeretné, ha hiúságon érnék tetten, ezért beéri a dorgálással és haragosan elkergeti a feleselő deákot. Mihály vissza sem néz, újra Veszprém vármegyében terem, a Balatonfőkajáron kapott lecke ellenére. Beveszi magát ismerős birodalmába, a sűrű Bakonyba, végzi a dolgát, amiért fontosnak tartotta ezt az utazást. Helyreállt kedéllyel halad faluról falura, bizonyos abban, hogy remek anyagot gyűjt megírandó tanulmányához, Egy este Zirctől északnyugatra, Borzaváron fogad szállást, az iskolamesternél, aki egyúttal szabó és kocsmáros. Remekül kipiheni magát. A legjobb hangulatban sétál át Zircre, és kivételes fényűzésre bátorodik; jó ebédet rendel a fogadóban. Amikor fizetni akar az erőgyűjtő táplálkozás után, döbbenten tapasztalja, hogy egy árva garasa sincs. Mély álma közben észrevétlenül kirabolták. (Folytatjuk) — 30 —
