Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-17 / 269. szám

Magyar felszólalás az ENSZ-ben New Yorik. Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Az ENSZ-iköagyűiés palesztin vitájának harmadik napján mondotta el beszédét Holtai Imre, hazáink állandó ENSZ- fcépviseilője. Magyarország egyike azok­nak az államiaknak — mutatott rá Holloa Lmre —, amelyek tá­mogatták mind a palesztin kérdés napú rendre tűzését, mind a Palesztinái Felszabadí­tása Szervezet küldötteinek meghívását a közgyűlés 29. ülésszakának palesztin vitájá­ra. Így különösen nagy az örö­münk, hogy itt üdvözölhetjük körünkben a nemzeti függet­lenségért és társadalmi hala­dásért harcoló arab népek szá­mos ikiemeiikedő vezetőjét, s közöttük a PFSZ delegátusait. Nagy örömmel hallgattuk a PFSZ vezetője, Jasszer Arafat fontos állásfoglalását. Kíván­juk a PFSZ-delegáció tagjai­nak, hogy a mostani közgyűlé­si vita eredményeivel is gazda­godva, teljes sikerrel oldják meg nemzeti és társadalmi fel­adataikat. E vita célja, történelmi igaz- Ságtótal — folytatta a szónok. — A palesztin néppel szemben elkövetett, 'hosszú ideje tartó súlyos jogtalanságokat kell jó­vátenni. A történelmi hűség kedvéért azt ás tegyük mind­járt hozzá, hogy a palesztin arab nép temérdek szenvedé­séért nem az Egyesült Nemze­tek Szervezetét, vagy annak különböző határozatait keli el­marasztalni. A felelősség egye­dül és kizárólag az agresszív, idegen területeket erőszakkal hódító cionista vezető köröket és azok bótorítóit, feltétel nél- . kuli támogatóit terheli. A közgyűlés jelenlegi ülés­szaka, s benne mostani vitánk is, jól tükrözi az idők válto­zását, a béke és a társadalmi haladás, az enyhülés híveinek nemzetközi térnyerését. A bé­kés nemzetközi egymás meülett élés szabályait semmibe vevő, agresszív köreik elszigeteltsége az elmúlt években tovább fo­kozódott. Különösen jelentősnek tart­juk azoknak az önzetlen, egy­mást kölcsönösen segítő, bará­ti szálaknak a megerősödését, amelyek a szocialista országok és a közel-keleti imperialista agressziók következményeinek teljes felszámolásáért küzdő,, haladó arab országok között jöttek lére. A szocialista orszá­goknak nincsenek „különleges érdekeik” egyetlen arab or­szágban sem. Nincs egyetlen olajkút, egyetlen részvény, egyetlen bánya, vagy föiddárab sem a szocialista országok ke­zében. Segítségünk, együttmű­ködésünk az agressziók áldoza­tainak, a felemelkedésükért küzdő népelmek szól, szocialis­ta meggyőződésünkből, világ­nézetünkből fakad, nem takti­kai lépés, nem rövid lejáratú politika. Vannak vélemények, ame­lyek szerint a közel-keleti probléma, s ezen belül a pa­lesztin kérdés, annyira bonyo­lulttá vált az elmúlt negyed­században, annyira ótfonódoti az érdekekkel és az érzelmek­kel, hogy minden lépés a meg­oldás felé újabb bonyodalma­kat akozhat. A Magyar Nép­köztársaság nem osztja ezeket a nézeteket és sugalmazott fé­lelmeket. Meggyőződésünk sze­rint a megoldások adva van­nak, feltételeik megértek, to­vább halogatásuk egyenesen veszélyes. Ezek sorában az alapvető feltétel a folytatódó izraeli agresszió haladéktalan megszüntetése, minden meg­szállt arab terület azonnali visszaadása jogos tulajdono- saiíknak. A magyar ENSZ-delegáció vezetője végül kijelentette : — Meggyőződésünk, hogy a Közel-Kelet békéjét csalás úgv lehet hdyreáj’Kfani, ha mimél előbb sor ikerül a genfi tárgya­lások folytatására, s ezeken a tárgyalásokon a PFSZ, mint a palesztípai arab nép egyedüli törvényes képviselője, teljes joggal részt vesz. Minden más út zsákutcába vezethet, ve­szélybe sodorhatja nemcsak a közel-keleti térség országait, hanem a nemzetközi enyhülés egész folyamatát, a világ bé­kéjét is. Hosllai Imre beszédét köve­tően Nigéria képviselője kapott szót, majd az NDK küldötte fejtette ki áliáspan*jét. Palesztin határozati javaslat A világszervezet székhelyé­ről érkezett jelentések szerint az arab ENSZ-tagállamok a palesztin küldöttség részvéte­lével határozattervezetet dol­A faddl ÁFÉSZ PÁLYÁZATOT HIRDET BÜFÉVEZETÖI ÉS HELYETTESI ÁLLÁS BETÖLTÉSÉRE. Az állás elnyeréséhez szükséges a szakmai ké­pesítés, a szakmában el­töltött öt év gyakorlat, er­kölcsi és működési bizo­nyítvány. Az egység adattá: több személyes fix bérrel 'kom­binált jutalékos bérezés, havi várható átlagforga­lom 110—120 m/Ft, heti 44 órás munkahét Az el­adótér alapterülete 24 m’, a raktár alapterülete 18 m*. Jelentkezni írásban vagy személyesen az ÁFÉSZ- inodán lehet. Felvételnél házaspárok előnyben ré­szesülnek. (26« goztak ki, amelyet a közgyű­lésen jelenleg folyó palesztin vita záróülésén akarnak be­terjeszteni. a javaslattervezet az alábbiakat indítványozza: 1. A palesztin nép létezési és önrendelkezési jogának megerősítése, bármiféle . külső beavatkozás kizárása, annak megerősítése,, hogy szabadság­ban és függetlenségben élhet; 2. A Palesztinái nép azon Jogánák biztosítása, hogy ön­rendelkezési jogával összhang­ban visszatérhessen szülőföld­jére, és visszakaphassa tulaj­donát; 3. Annak leszögezése, hogy a palesztinaiak önrendelkezési jogának tiszteletben tartása lé­nyeges eleme a közel-keleti béke és biztonság fenntartásá­nak. Az előterjesztendő határoza­ti javaslat végezetül felkéri Waldheimet, a világszervezet főtitkárát, hogy folytasson to­vábbi mélyreható tanulmányo­kat a palesztinai kérdésben, és az ENSZ-közgyűlés következő ülésszakán, 1975. őszén ter­jesszen elő jelentést erről a té­máról. 1814. aavewber 11. így látja a hetet, kommen­táturanK, Heti Ervin: A genfi ENSZ-palotában a minap egy különösen érdekes emberrel találkozhattam. Ne­vét nem ismeri a széles nyil­vánosság — munkájának ered­ményeivel azonban mindennap találkozunk. Vlagyimir Loba- csev egykoron a hanoi szovjet nagykövetség tanácsosa, majd íj __ •:./» .* a Kohe­r enciákat szervező osztály ve­zetője a világszervezetben. Nyolcszáz személyes stábjával egy év alatt 6500 nemzetközi összejövetelt szervezett, a ki­adott dokumentumok kétszáz­millió sokszorosított, vagy nyomtatott oldalt tettek ki. Amint a palota új épületszár­nyának henger alakú, belső tanácskozótermében jártunk, ahol tavaly decemberben ösz- szeült a közel-keleti békeérte­kezlet. nem állhattam meg a kérdést: mennyi időre lenne szükség, hogy megszervezzék a konferencia folytatását? „Rajtunk nem múlik — vála­szolta a szovjet ENSZ-tisztvi- selő. — Ez a tanácskozás ab­szolút elsőséget élvezne és akár huszonnégy óra alatt összeül­hetne. Feltéve, ha a politikai elhatározás megtörténik ...” A hét New York-i jelentései azt tükrözték, hogy egy alap­vető vonatkozásában erősödött a közel-keleti kibontakozás le­hetősége. A rabati arab állás- foglalás után most az ENSZ- tagállamok többsége alakit ki olyan véleményt, hogy a pa­lesztin népnek törvényes joga van az önálló nemzeti létre, az államalakításra. Jasszer Arafat, akit államfőnek kijáró külsőségek között fogadtak a világszervezetben, nagy hatá­sú beszédében arról szóit, hogy Palesztinában most kez­dődik a béke s Palesztinában most kezdődik a háború, a bé­ke olaj ágát s a szabadsághar­cosok fegyverét hozták maguk­kal. A költői szavak talá­lóan érzékeltetik: valóban vá­laszúihoz érkeztünk. Izrael nem fogadta el a fel­kínált olajágat: fődelegátusa még a leghevesebb ENSZ-vi- tákban is páratlan kirohaná­sokat intézett a palesztinok el­len. Az 1 izraeliek néni marad­tak meg a szavaknál: a hét folyamán öt alkalommal ha­toltak be Libanon területére, palesztin tuoorokat bombázlak és ágyúztak. (Varinak kom­mentátorok, alifif'"a félújült katonai tevékenységet a fe­szült belső helyzettel hozzák kapcsolatba, a Kabin-kormány így akarja levezetni a foko­zódó elégedétleriséget. Miután az izraeli fontot 43 százalék­kal leértékeltem s Tel Aviv szegényriegyédein tüntetések vihara söpört keresztül, gyógy­írként a nacionalista szenve- i _c r_ . ./el próbál­koznak:) Az iáraeli magatartás tehát a papírforma szerint alakult, de az ENSZ-beli vita után nagymértékben növekszik ■ majd a Tel Avivra nehezedő politikai és erkölcsi nyomás. Ecuador fővárosában, a 2600 méter magasságban, elterülő Quitóban furcsa „ győzelmet szenvedtek az amerikaiak. A u._.- :.i áV.setététel indokolt, az Amerikai Államok Szerve­zetében végül is sikerült fenn­tartaniuk Kuba formális blo­kádját. de a huszonegy ország- J bői mindössze három adta voksát a blokád fenntartására. Mégpedig micsoda három: a junta-Chile, ÍParáguay és Uru­guay, a''fasisztáid rendszerek díszpéldányai. Tizenketten a blokád ellen foglaltak állást, hatan tartózkodtak —1 köztük a nyilván taktikázó Washing­ton is. Quito után máris nem dStszüá ' Vérlefcuelá, Honduras, Costa Rica és Xo- 1 lumbia — jelentette be, hogy helyreállítja' á diplomáciai kapcsolatokat Kubával, így azután az „elszigetelők” szi­getelődnek el. méghozzá igen gyors tempóban. Egy mondat­ban idékívánkozik a DÍVSZ várnai kongresszusának javas­lata is: a következő ifjúsági találkozót Havannában ren­dezzék meg. Mozgalmas képet mutatott a héten kontinensünk. Olasz­ország negyvenhatodik napja keres kormányt, Törökország­ban Ecevit két sikertelen kí­sérlete után Irmák szenátor szeretne, legalábbis átmeneti kabifi'étét alakítani a jövő nyá­ri választásokig. A francia szírájkmezgálom drámai moz­zanata, hogy a postások mun­kabeszüntetésének letörésére már a fegyveres testületeket is mozgósították, de ezzel alig­ha csökken a szociális feszült­ség. Portugáliában a fegyveres erők mozgalma erélyes iritéz- kedésekkel válaszolt a reakció rémhírterjesztést kampányára: szükség esetén katonai irányí­tás alá helyezik majd a kulcs­fontosságú létesítményeket! Görögországban pedig lezárult a választási kampány, Hellasz r i ír- • Kr..Inak az ur­nákhoz. Jóllehet a baloldali pártok eleve nehéz és hátrá­nyos helyzetben vannak, — a tíz év utáni első választás eredményeit nagy figyelemmel vár ják Görögországban és kül­földön egyaránt. Hazánk; nemzetközi kapcso­latai különösen sokoldalúan, mutatkozhattak meg ezekben á napokban. Kádár János fo­gadta a brit szakszervezetek vezetőjét, s bejelentették Fock Jenő indiai és burmai ■ látogatását. Moszkvában ma­gyar—szovjet gazdasági tár­gyalásokra került sor, Buda­pesten ' Friderichsnek, az NSZK gazdaságügyi miniszte­rének megbeszélései nyomán tíz évre szóló kétoldalú szer­ződést írtünk alá. Magyar parlamenti delegáció tett kör­utat Jugoszláviában és Buda- , pesten átadja megbízólevelét Portugália ' első nagykövete. Magyar felszólalás hangzott el az ENSZ közgyűlésében a pa- 'lesirtin ’vita részeként, Bécs- ben a közép-európai fegyveres erők csökkentéséről szóló tár­gyalásokon, s tevékenyen részt vettek képviselőink a‘ római élelmezési világkonferencián. A hét krónikájának ezek a magyar vonatkozású bejegy­zései (a teljességre korántsem , törekedhettünk!) ismét igazol­ják, hogy erőnkhöz és lehető­ségeinkhez képest mindent megteszünk a nemzetközi kapcsolatok javításáért és fej­lesztéséért. llillllllllliiliiilillUiiiflli(liiiiiliiillllii..tou4áiliiilii4lil!jitiil(illllliiélinillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllll Társadalmunk szerkezeiének fejlődése A strukturális fejlődés dialektikája 4. A szocialista társadalom strukturális fejlődésének alap­tendenciája az osztályok közele­dése. Ugyanakkor az osztály­szerkezet leépülése nem jelen­ti, hogy ma nincsenek jelen­tős szociális különbségek tár­sadalmunkban. Jíogyan érté­kelhetjük a társadalmi szer­kezet fejlődésének összfolya- mata szempontjából a napja­inkban létező társadalmi struk­turális különbségeket? Erre a kérdésre a témával foglalkozó kutatók különböző válaszokat adnak. Az egyik ál­láspont : a ma még meglévő tár­sadalmi különbségek a külön­böző osztályok létéből fakad­nak. így e különbségek fel­számolásával a teljes egyenlő­séget megvalósító osztály nél­küli társadalomhoz jutunk el. Egy másik nézet szerint a ma meglévő társadalrpi egyenlőt­lenségek lényegüket tekintve már nem osztályjellegűek. A tulajdonviszonyokból eredő alapvető ogztályegyenlőtlensé- geket már felszámoltuk, de fennmaradtak még a munka- megosztásból adódó egyenlőt­lenségek. így a munkamegosz­tás megszüntetése vezethet el a társadalmi egyenlőséghez. Szinte e két nézet kombiná­ciójának tekinthetjük azt a véleményt, amely szerint a szocialista társadalom struk­turális fejlődését az osztályok közötti különbségek csökkené­se jellemzi, de továbbra is fennmaradnak aí osztályon belüli különbségek, és egyre inkább ezek válnak meghatá­rozóvá. • Mindezek a némtek — eltéréseik ellenébe — a’tár­sadalmunkban meglévő egyen­lőtlenségeket alapvetően a ko­rábbi társadalmakból eredez­tetik. Nyilvánvalóan igaz, hogy történelmileg folyamatosság van a korábbi társadalmak és napjaink társadalmi különbsé­gei között, azonban a mai tár­sadalmi egyenlőtlenségeket nem lehet pusztári az előző társádalmákból magyarázni. A szocialista fejlődés, során új társadalmi viszonyok álakul- tak ki, és enriek .alapján új társadalmi különbségek is jöt­tek létre, illetve a -korábbi egyenlőtlenségek áz új viszo­nyoknak’ megfelelően rende­lődtek át A szocialista társadalom strukturális fejlődésében tehát két egymást átható tendencia érvényesül: az osztálykülönb­ségek csökkenése és az új, a szocialista termelési viszonyo­kon felépülő társadalmi szer­kezet kialakulása. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a termelőszö­vetkezetek fejlődése például egyfelől az osztálykülönbsé’gek csökkenését, az osztályok kö­zeledését eredményezte. Más­felől azonban új strukturális viszonyokat is hozott létre a társadalom szerkezetében. Nemcsak arra gondolunk, hogy jelentősen megváltozott a munkásosztály és a parasztság viszonya, hogy a termelőszö­vetkezetekben ma már töme­gesen dolgoznak olyan társa­dalmi csoportok, amelyeket nem lehet egyszerűen a pa- rasz*-■ -hoz sorolni, hanem a tett" '•V'-.zövethezetek megszer- veződócével a mezőgazdaság­ban dolgozók belső szerkezete is alapvetően megváltozott. Míg korábban a parasztság belső szerkezetét a szegény­paraszt. középparaszt, gazdag­paraszt kategóriákkal viszony­lag jól leírhattuk, addig ma a mezőgazdaságban foglalkozta­tottak szerkezetének vizsgála­Ezt hozta *t hét a hül politikában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom