Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-01 / 256. szám

! « t I VILÁG PROLETÁRJAI, ÉGYESÜLJETEtf! TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA PÉNTEK 1974 nov. I. XXIV. évf. 256. szám. ARA: 0,80 Ft Ülést tartott az országgyűlés kulturális bizottsága . A szocialista brigádok kultu­rális mozgalma a munkásmű­velődés céljainak legkövetke­zetesebb hordozója, ezért tá­mogatásuk, erkölcsi, anyagi és módszertani segítésük társa­dalmi jelentőségű ügy — így summázhatok azok a képvise­lői vélemények, amelyek az országgyűlés kulturális bizott­ságának csütörtöki ülésén hangzottak el. A dr. Dömötör János elnökletével megtartott tanácskozáson dr. Orbán Lász­ló kulturális miniszter tájé­koztatta a képviselőket az iparban dolgozó szocialista brigádok művelődésének helj*- zetéről. A szocialista brigádmozga­lom az elmúlt másfél évtized­ben a munkásosztály szocia­lista fejlődését segítő legfon­tosabb tömegmozgalommá vált, céljait csaknem egymillió­háromszázezer dolgozó tette magáévá. Szocialista brigádokban dol­gozik az egész munkásosztály­nak mintegy fele, a nagy­üzemi munkásságnak körülbe­lül 65 százaléka. Művelődési helyzetüket több tényező ha­tározza meg, s ez nagymér­tékben befolyásolja a körük­ben folytatható kulturális munkát is. A szocialista brigádok tag­jainak 75 százaléka vesz részt politikai, főként szakszerveze­ti oktatásban, s tanul marxis­ta—leninista középiskolákban. Jelentős számban hallgatják a marxizmus—leninizmus esti egyetem előadásait, s az isko­lai oktatás különböző formái­ban tovább tanuló brigádta­gok aránya 40 százalékkal ma­gasabb a munkásság átlagá­nál. Erősödőben van az a gya­korlat, hogy az üzemi szak- szervezeti bizottságok, a ta­nácsi és a szakszervezeti mű­velődési intézmények ajánlá­sokkal segítik a szocialista brigádokat kulturális vállalá­saik kimunkálásában. A párt-, a szakszervezeti és az állami szervek választott testületéivel, vezetőinek egya­ránt fontos társadalompolitikai feladata a mozgalom minőségi fejlesztése, társadalmi megbe­csülésének és a környezetre gyakorolt hatásának fokozása. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, befejezte lengyelországi látogatását Márkus Gyula, az MTI tu­dósítója jelenti: Losoncai Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke lengyelországi hivatalos, baráti látogatásának utolsó napján csütörtökön dél­előtt Varsóban, a LEMP KB székházában találkozott a len­gyel párt és állam vezetőivel. A szívélyes és 1 baráti légkör­ben lefolyt megbeszélésen len­gyel részről részt vett Henryk Jablonski, a LEMP PB tagja, az államtanács elnöke, Piotr Jaroszewicz, a LEM PB tagja, miniszterelnök, Edward Ba- biuch, a LEMP PB tagja, a KB titkára, Mieczyslaw Jagi- elski, a LEMP PB tagja, mi­niszterelnök-helyettes, az álla­mi tervbizottság elnöke, Ste­fan Olszowski, a LEMP PB tagja, külügyminiszter és Ta- deusz Hanuszek budapesti nagykövet, magyar részről pe­dig Roska István külügymi­niszter-helyettes és Németi József varsói nagykövet Katonák, kukoricásban A kukoricaszárnak inkább csak füstje van, mint tüze. A levél pillanat alatt ellobban, a szár feketedik, vonódik, a meleg csak illúzió. A fölényú- ló kivörösödött, repedezett ke- ' zeknek inkább csak az a társí­tás, hogy ahol füst van, ott meleg is. Ami melegít inkább a vi­ta heve, a rövid pihenő alatti vita — mi másról, mint a fut- ballról. Játékosokról, csapa­tokról, eredményekről, gon­dokról. Eiatalok, katonák. Most csak annyiban kato­nák, hogy egyenruhát horda­nak: prémes sapkát, mikádót, prémes sofőrbekecset, „surra- nót”, derékszíját. öltözetük szabályos, mintha „terepen” lennének és nem a szakcsi ter_ melőszövetkezet hibridkukori­ca-tábláján. Bemutatkozáskor a tényt tréfásan így jellemzi egyikük: — Jelentem, át vagyunk he­lyezve. Most Dimény Imre ka­tonái vagyunk ... Most a ku­koricafronton állunk helyt. Ide szólított bennünket a parancs. A parancsot a katonának a legjobb tudása szerint kell végrehajtani. — A külsőről, mármint az egyenruháról ítélve, a sereg­beli beosztásuk egyáltalán nem mezőgazdasági jellegre vall... — Tényleg nem. a többség gépkocsivezető, nehézgépveze- tő, hídvető-vezető, szerelő, to­ronylövész. Pardon, olyan is van, aki vérbeli mezőgazdász: Mura István civilben trakto­ros. — Azért ne higgyék, hogy távol áll tőlünk a mezőgazda­ság. Egy kis kert, egy kis ház­táji, úgy hogy nem tévedünk el ebben a ménkű nagy ku­koricatáblában. — Két hét alatt úgy bele­jöttünk már. hogy vannak égé szén spéci káderek is köztünk. Kilencen most mentek be a szállásra lefeküdni. — Lefeküdni? Délben? Igen, mert éjjel dolgoznak, a vetésben. Itt a téesz most éjjel is vet. Éjjel azok az ag- ronómusok, brigádvezetők ül­nek gépre, akiknek jogsija van. Mi meg adjuk a kiszol­gáló személyzetet. Nincs mese, mindent megcsinálunk szíve­sen. — Tényleg? — No, halijai:; Előzőleg végigcsináltunk egy gyakorla­tot, és ez a munka tulajdon­képpen kikapcsolódásnak szá­mít. Nem vagyunk túlságosan anyagiasak, de mivel a lesze­relés közeledik, nem jön rosz- szul az a kereset, amelyet az itt végzett munkáért kapunk. Bessenyei Zoltán tsz-elnök: — Egy hónapi munkára kö­töttünk szerződést, amelynek megfelelően a katonák is a tsz-tagságra megállapított munkarend szerint dolgoznak, és a tagok keresetének megfe­lelő munkabért kapják. A szerződés november közepén jár le, amelyet a rendelkezé­sek értelmében — ha a körül­mények úgy hozzák — meg lehet hosszabbítani. A béren kívül a szövetkezet adja az élelmezéshez szükséges nyers­anyagot. Holnao például ha­lászlé lesz az ebéd. — Nyilván nemcsak munka van? — Egy kevés szabad idő is. Van lehetőség tv-nézésre, rá­diózásra, és „válogatottunk” rendszeresen játszik edzőmér­kőzést a helyi csapattal. Az eredmény nem számít, bár ne­künk van egy Beckenbaue- rünk is... Hazenbeck Sebes­tyén... Házenbeckenbauer... — Ismerik a megyét? — A legtöbben csak a hí­rét hallottuk. De vannak „bennszülöttek’’ is; Sebestyén János Mucsfáról, Szilágyi Im­re Simontornyáról, Nagy László Páriból. Űk most tény­leg a hazai mezőgazdaságot támogatják. Mi csak besegí­tünk, az ország minden sar­kából. A Nagy a legszerencsé­sebb, itt van, csaknem a szomszédban, akár naponta hazatelegrafírozhat Páriba. Postás az apja. — Ha nem lenne közbe az • erdő, hazalátna, mit főz ott­hon a mama... Parancsnokuk — kedélyes, rokonszenves százados, aki itt, a felázott földön a fiúknak legalább annyira barátja, mint parancsnoka — tiszti táskájá­ból szétosztja az újságokat: Népszabadságot, Népújságot Rakétát, Magyarországot. Az újságosztás ok és alkalom a rövid szünet meghosszabbítá­sára, mi történik a nagyvi­lágban, az országban, a me­gyében. Újsággal a kezében, pózba vágja magát egyikük, és sza­val: — Csak ez a futball! Csak ezt tudnám feledni! — Hát feledd is — tromful rá a másik. — Inkább azt ne feledd, hogy még mennyi ku­korica szedetlen. Gyerünk srácok... Másodszor már nem is kell ismételni. Kiki beáll ismét a maga sorába. — Hé, fiúk, támadás! Ku­koricagránátot az ellenségre... Hajnal Lajos párttitkár: — Le a kalappal a katonák előtt, olyan szorgalmasan dol­goznak, tényleg, nagy segítsé­get jelentenek a szövetkezet­nek. Olyan szorgalommal dol­goznak, mintha csak ők is tag-' jai lennének szövetkezetünk­nek. Az a teljesítmény, ame­lyet eddig nyújtottak, önma­gáért beszél. B. I. Losoncai Pál és felesége gazdag lengyelországi prog­ramjának .befejező aktusaként hazánk; varsói nagykövetségén ebédet adott Henryk Jahlonski államelnök és felesége (tiszte­letére. Losoenczi Pál, felesége és kí­sérete délután repülőgépen ha­zautazott Varsóból. Búcsúzta- tájsára a magyar és lengyel nemzeti zászlókkal díszített repülőtéren megjelent Jablons- fci, az államtanács elnöke, Gucwa, a szejm elnöke, Ol­szowski külügyminiszter és más személyiségek. Ott volt Németi József hazánk lengyelországi nagykövete. Közös közlemény Losonczi Pál négynapos len­gyelországi látogatásáról kö­vetkező szövegű közös közle­ményt adták ki: Losonczi Pál, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság ál­lamtanácsa elnökének meghí­vására október 28—31-e között hivatalos baráti látogatást tett Lengyelországban. Losonczi Pál eszmecserét folytatott Henryk Jahlonskival, a Lengyel Népköztársaság ál­lamtanácsa elnökével. Megbe­szélést folytatott a LEMP Köz­ponti Bizottságában is, ame­lyen részt vett Henryk Jab­lonski, Piotr Jaroszewicz, Ed­ward Babiuch, Mieczyslaw Jagielski, Stefan Olszowski, a politikai, bizottság tagjak A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke megis­merkedett Varsó műemlékei­vel, új létesítményeivel és el­látogatott a Róza Luxemburg izzólámpa-gyárba. Vidéki útja során meglátogatta Osztynt és ott találkozott a mezőgazdasá- ki-műszaki akadémia tanárai­val, továbbá megtekintette a grünwaldi csatamezőt A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét mindenütt szívélyes barátság­gal fogadták. Losonczi Pál és Henryk Jab­lonski a tárgyalások során tá­jékoztatta egymást országa belső helyzetéről, áttekintette a kétoldalú .kapcsolatok fejlő­dését és véleményt cserélt a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. • Elismeréssel értékelte a két testvérpárt kongresszusi hatá­rozatainak megvalósítását, a lengyel és magyar népnek a szocializmus építésében elért eredményeit. A két elnök megállapította, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Lengyel Népköztársa­ság politikai, gazdasági, kultu­rális és tudományos együttmű­ködésének fejlődése erősíti a két-nép barátságát. A lengyel—magyar együtt­működés hozzájárul a Varsói Szerződés további erősítéséhez, a szocialista közösség egységé­nek szorosabbra fűzéséhez, a szocialista gazdasági integráció komplex programjának -gyor­sabb megvalósításához a KGST keretében. Az elnökök megállapították, hogy a nemzetközi helyzet ala­kulásának fő iránya a külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élés® elvének (megszilárdítása. Ennek az elvnek alapján, a nemzetközi enyhülést megza­varni próbáló hidegháborús erők ellenére, kedvező folya­matok érvényesülnek a nem­zetközi kapcsolatokban. Az enyhülés fő tényezője a Szov­jetunió és a szocialista közös­ség országainak növekvő ere­je, nemzetközi tekintélye és kezdeményező békepolitikája. A felek megállapították,' hogy eddigi külpolitikájuk szellemében továbbra is min­dent -megtesznek a nemzetkö­zi enyhülés és együttműködés erősítése, elmélyítése érdeké­ben. A Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista or­szággal, valamint a béke erői­vel együtt arra törekednek, hogy a világban uralkodó ked­vező folyamatok visszafordít­hatatlanná váljanak. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének a Lengyel N-épköztársaság állam­tanácsa elnökével folytatott megbeszélései a barátság, a kölcsönös megértés szellemé­ben folytak, teljes nézetazo­nosságot tükröztek és új-abb hozzájárulást jelentenek a két ország testvéri kapcsolatainak fejlődéséhez. Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hivatalos, baráti láto­gatásra hívta meg a Magyar Népköztársaságba Henryk Jab- lonskit, a Lengyel Népköztár­saság államtanácsának elnökét, aki a meghívást örömmel el­fogadta. (MTI) • Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke, aki Henryk J-ablonskiniak, a Lengyel Népköztársaság ál­lamtanácsa elnökének meghí­vására hivatalos, baráti láto­gatást tett a Lengyel Népköz­társaságban, csütörtökön — fe­leségével és kíséretével együtt — hazaérkezett Budapestre. Kíséretében volt dr. Polimszky Károly oktatási miniszter, Bo- donyi Páln-g, az Elnöki Tanács tagj-a, a Hazafias Népfront bu­dapesti bizottságának titkára, Roska István külügyminiszter- h-elyettes, Tordai Jenő külke­reskedelmi miniszterhelyettes és N-agy Lajos, a Külügymi­nisztérium protokoll-osztályá- nak vezetője. A fogadtatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Keserű Jánosmé könnyűipari miniszter és Púja Frigyes kül­ügyminiszter. Jelen volt Jerzi Zielinski, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője. i.

Next

/
Oldalképek
Tartalom