Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-11 / 238. szám
WBBSK TMJM. M£SX£LNÉPÚJSÁG WkLLk.KLE.Tk. Á polgári védelmi kötelezettség Á Népköztársaság Alkotmányának — az 1972. évt I. törvénnyel módosított 1949. évi XX. törvénynek — 70. § (1) bekezdése szerint; „A haza védelme a Magyar Népköz- társaság minden állampolgárának kötelessége”. Ennek az alkotmányos kötelezettségnek — amely lényegéten az állampolgárok általános vódkötelezettségét jelenti — részletes törvényi meghatározását a honvédelemről szóló 1930. évi IV. törvény (a továbbiakban; törvény) tartalmazza. E törvény szabályozása révén válik az általános védkö- telezettség alkotmányos elve konkrét magatartási kötelezettséggé. A törvény szerint egyébként a honvédelmi kötelezettség rászkötelezettségekre tagozódik, amelyek a következők: a) hadkötelezettség; b) polgári védelmi kötelezettség; c) honvédelmi munka kötelezettség; d) anyagi jellegű honvédelmi szolgáltatás kötelezettsége. A honvédelmi kötelezettség részkötelezettségei közül egy- egy állampolgárra egyes esetekben több is kiterjedhet, pl: a honvédelmi munkára kötelezett a honvédelem érdekében anyagi jehega szolgáltatásra is kötelezhető, vagy a hadköteles — feltéve, hogy nem teljesít fegyveres erők állományában szolgálatot — a polgári védelmi kötelezettség, 'iüc.jleg a honvédelmi munka kötelezettség teljesítésére is kötelezhető, illetőleg igénybe vehető. A honvédelmi kötelezettég részkötelezettságei közül a polgári véd almi kötelezettség a törvény rendelkezése szerint: a) a férfiakra a 14. életévük betoltsoétői a 6ú. életévük betöltéséig; b) a nőkre a 14. életévük betöltésétől a 63. életévük betöltéséig terjed ki. A polgári védelmi kötelezettség tehát az állampolgárok rendkívül széles körét érinti. A korszerű védelemre való felkészülés érdekében ennek a lehetőségnek a biztosítását nagyon sok szempont indokolja. A nukleáris fegyverek alkalmazása esetén egyrészt a közvetlen csapás helyén nagykiterjedésű kárterület keletkezik, ahol a lakosság tömegeinek mentésére, mentesítésére kerülhet sor; másrészt a csapás másodlagos következményeként hatalmas kitérje-/ désű területek válhatnak radioaktív szennyezetté, ahol ugyancsak biztosítani kell a lakosság, az élőlények és anyagi Javak védelmét, illetőleg mentését^ mentesítését. A törvény — a szocialista jogra jellemző humanizmus alapján — a kötelezettség alól mentességeket is állapít meg. Rendelkezései szerint mentes a kötelezettség alól: a) a terhes nő, a terhesség 4. hónapjától kezdve, a szoptatós anya a szoptatás 6. hónapjának végéig (a mentes-« ség alapjául szóló tény fennállását a lakóhely szerint illetékes terhes tanácsadói orvosi vagy szakorvosi bizonyítványnyal igazolni kell); b) az az anya. aki 6 éven aluli, vagy legalább három 14 éven aluli gyermekét maga gondozza (az anya gbndozása alatt állónak kell tekinteni azt a gyermeket js, akire napközben — míg az anya munkáját végzi — közeli hozzátartozó, nagyszülő, testvér, vagy szomszéd stb. vigyáz, illetőleg felügyel, továbbá, aki gyermekét óvodában, napközi otthonban, bölcsődében helyezi el); c) az, akinek munkaképessége legalább kétharmad rész. ben csökkent. A polgári védelmi kötelezettség alatt állók köréből polgári védelmi szakszolgálatra lehet kijelölni azokat, akik képzettségüknél, illetőleg képességeiknél fogva különleges polgári védelmi feladatok (szakfeladatok) ellátására alkalmasak. A kötelezettek közül szak- szolgálatra nem jelölhetők ki: a) az 55 éven felüli nők, b) a 60 éven felüli férfiak, c) azok az anyák, akik 14 éven aluli gyermeküket maguk gondozzák, d) azok, akiket a fontos állami érdekből a főfelügyeletet gyakorló miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) — a honvédelmi miniszterrel egyetértésben — a szakszolgálat alól mentesít. A polgári védelmi kötelezettség és a polgári védelmi szakszolgálat teljesítésére csak a község, illetőleg a város területén álladó lakóhellyel rendelkező, vagy az ezek területén lévő állami szervek (vállalat, intézmény, hivatal stb.), társadalmi szervezetekkel és szövetkezetekkel munka- viszonyban, illetőleg szövetkezeti tagság) viszonyban álló személyt lehet beosztani. A beosztás felől a polgári védelem illetékes államigazgatási vezetője (tanácselnök, járási Stb. hivatal elnöke), illetőleg az üzem vezetője (vezérigazgató, igazgató, termelőszövetkezet elnöke, hivatalvezető stb.) határoz, akinek határozata ellen 15 napon belül a felettes polgári védelmi vezetőhöz fellebbezésnek van helye. A polgári védelmi kötelezettség nem terjed ki a fegyveres erőknél és a fegyveres testületeknél, valamint a rendészeti szerveknél szolgálatot teljesítő személyekre, így a néphadsereg, a határőrség, a rendőrség, a büntetésvégrehajtási őrség, a Belügyminisztérium tűzrendészet! szervei, a vám- és pénzügyőrség, továbbá az ipari őrség (polgári fegyveres őrség) tagjaira, valamint a munkásőrség hivatásos állományára. Ha azonban az említett szervek állományába tartozó személyek szolgálati viszonya megszűnt (pl.: a sorkatona, hivatásos tiszt stb. leszerelt), a polgári védelmi kötelezettség reá is kiterjed. A polgári védelmi kötelezettséget egyébként önként írásban azok is elvállalhatják, akik a törvény értelmében a kötelezettség alól mentesek. A törvény szerint a polgári védelmi kötelezettség magában foglalja: a) a polgári védelmi kiképzésben (továbbképzésben), illetőleg gyakorlaton való részvétel kötelezettségét; b) a polgári védelmi szolgálat folyamatos ellátásának kötelezettségét; c) a polgári védelmi szolgálatra kijelölt személyek vo-- natkozásában a megjelenési és a bejelentési kötelezettséget. •r Az említett kötelezettségek szabályozásáról, illetőleg azok teljesítése iránt a honvédelmi miniszter, illetőleg az illetékes államigazgatási és üzemi polgári védelmi vezető rendelkezik. A kiképzések évi óraszáma maximálisan 60, a szakszolgálatosok tekintetében 120 óráig, a gyakorlatok időtartama pedig évenként legfeljebb 2—3 napig terjedhet. Ezek az időtartamok azonban a maximális lehetőséget jelölik meg, amelyet a tényleges időtartamok ez ideig a gyakorlatban mégcsak meg sem közelítettek. A kiképzéseket a törvény rendelkezése értelmében munkaidőn kívül a munka-, illetőleg a lakóhelyen kell megtartani. A kiképzések alól egyébként átmenetileg mentesség illeti meg a továbbtanuló dolgozókat igazolt tanulmányaik időtartamára. Azokban az esetekben, amelyekben a kötelezett valamilyen halaszthatatlan okból (kiküldetés, betegség stb.) nem vehet részt a kiképzéseken, a mulasztást 8 napon belül hitelt érdemlő igazolással ki lehet menteni. A polgári védelmi szolgálat ellátásának kötelezettsége rendkívüli helyzetben —. háború, illetőleg elemi csapás, ipari és egyéb katasztrófa idején — áll be. A kötelezettség ekkor az illetékes polgári védelmi vezetők rendelkezései, utasításai stb. szerint kötelesek ellátni azokat a feladatokat, amelyek az élet és a nemzeti vagyon mentése, mentesítése stb. érdekében szükségesek. A polgári védelmi szakszolgálatosokat érintő megjelenés) és bejelentési kötelezettség, a szakszolgálatosokból a különleges feladatok ellátására létrehozott polgári védelmi szervezetek, szakszolgálatok (műszakimentő és óvóhely szakszolgálat stb.) megfelelő nyilvántartását, szervezeti készenlétét, alkalmazhatóságát, szervezettségének fokozását hivatott biztosítani. A polgári védelmi kötelezetteket a törvény és végrehajtás jogszabályai alapján a kötelezettség teljesítésével összefüggésben a törvény meghatározott esetekben — gyakorlat, polgári védelmi szolgálat teljesítése — a kiesett kereset (átlagkereset) megtérítése, útiköltség-térítés, természetbeni élelmezés, elhelyezés stb. illeti meg. A kötelezettség teljesítésével okozati összefüggésben megsérült, megbetegedett személyeket, illetőleg ellátásra jogosult hozzátartozóikat pedig társadalombiztosítási jogosultság illeti meg az erre megállapított külön eljárás szabályai szerint. A törvény a polgári védelmi kötelezettség teljesítését — amit egyébként a polgári védelmi szervek elsősorban széles körű honvédelmi nevelő és felvilágosító munkával törekednek elérni — szükség esetén jogi következmények kilátásba helyezésével is biz- tosíthatóvá teszi. Ennek megfelelően béke idején a köte- lezéttség megsértése szabály- sértést képez, és általában 1000 Ft-ig, a szakszolgálatosok tekintetében 3000 Ft-ig terjedő pénzbüntetéssel sújtható. Háború esetén a köte- lezettség-szegés súlyosabb esetei — a kötelezettség teljesítéséhez háború idején fűződő, kétségtelenül fontosabb érdekre tekintettel — vétségnek, illetőleg bűntettnek minősül (Btk. 169. §). Ebben az időszakban egyébként a polgári védelmi vétségek, illetőleg bűntettek büntetőjogi elbírálására a katonai bíróságoknak van eljárási hatáskörük. Államunk — mikéílt az állami gazdasági és a társadalmi élet számos területén — a polgári védelem vonatkozásában is intézményesen gondoskodik a kiemelkedő tevékenységükkel kitűnt személyek elismeréséről. E gondoskodás keretében évről évre az állampolgárok ezrei részesülnek polgári védelmi munkájukért különféle — főleg Honvédelmi Érdemérem különböző fokozatainak elnyerésével — magasszintű erkölcsi elismerésben. A kitüntetések átadása az illetékes állam- igazgatási és üzemi szervek vezetői által évről évre ünnepélyes keretek között ” megy végbe, és minden bizonnyal hozzájárul az egyik alapvető alkotmányos kötelezettség a polgári védelmi kötelezettség szervezett teljesítésének növeléséhez. Dz. Szalui László A kiképzés anyagi feltételei Az 1974/1975. évi kiképzési tervben előirt feladatokat mindenütt csak a személyi és az anyagi feltételek megteremtésével lehet megoldani. A személyi feltételek megteremtése, tehát a szakszolgálati parancsnokok és törzsek felkészítése, a szakszolgálathoz beosztott alegységek kiképzése a jóváhagyott ütemterv szerint történik. Mindenféle felkészítéshez, a kiképzéshez biztosítani kell a pénzügyi fedezetet is, mert e nélkül a hatalmas értéket jelentő társadalmi vagyon védelmé, a megfelelő helyzetnek gyakorlati bemutatása el sem f képzelhető. Szükséges tehát a polgári védelmi szervek részére a felszerelést, a gyakorlati kiképzésnél nélkülözhetetlen eszközt és anyagot megvásárolni, azokat állandóan karbantartani, a kiképzéshez pedig a rajz- és technikai eszközt a kiképzésben részvevőknek eljuttatni. A pénzügyi feltételeket költségvetés biztosítja. A költségvetés beosztása teljesen azonos a megyei költségvetéssel. A megyei szervek kellő időben rendelkezésünkre bocsátották azt az összeget, mely a járás községeiben tervezett felkészítésre szükségesek. Ha ennek a pénzmennyiségnek nagyságát vizsgáljuk, akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy a felkészítési tervben szereplő feladatok megoldására elegendők. Az őszi—téli felkészülésnek ezért pénzügyi oldalról akadálya nem lehet. Rendelkezésünkre áll az előadók óradíja, melyet esetenként jól összeállított munkavégzési lap adatai alapján számfejtünk és az érdekelt előadónak kifizetünk. Rendelkezünk a kiképzéshez szükséges karbantartási, oktatási anyag vásárlásához szükséges összeggel, esetenként .felmerülő kiki'ldetésekre is megvan a pénzünk. Megszerveztük a vammn- nyilvántartást a kifizetések szabályszerűségét elértük, megvan az okmányfegyelem is. Megítélésünk szerint az óraadói tiszteletdíi olyan mértékben van megállapítva, hnav ezért az összegért a kijjelölt előadó .iól felkészülhet és szakszerű. könnyen megérthető előadást gyakorlati oktatást tarthat és tart ís.n Ha mindezeket összehason- lítiuk a megtett előkészületekkel, véleményünk szerint a községben az őszi—téli felkészülés még színvonalasabb és eredményesebb lehet, mint amilyen színvonalt és ererf- ménvt értünk el az elmúlt kiképzési időben. VIGLÄSI TIBOR pénzügyi osztályvezető
