Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-06 / 234. szám
A ív>k itiiti X iSÍdUi uiw». V.»H UjT"0 tCaUMuM lyában kapott helyet a motorkerékpár-múzeum, melynek egyik érdekessége a képünkön látható, 1928-ban gyártott motorkerékpár. Karl-Mürx-Stadt megye több mint kétmillió lakosa kimagasló munkaeredményekkel készült a Német Demokratikus Köztársaság kikiáltásának 25. évforduló- iára. A Nemzeti Frontnak a köztársaság jubileumára kiadott irányelveiben egyebek között ez áll: „Az állam mi vagyunk. A jövő fejlődésére is érvényes, hogy aki a legjobbat adja szocialista államunk erősítéséhez, a legjobbat adja a maga biztos és boldog életéhez is”. A megye dolgozói büszkén tekintenek mindarra, amit megtermeltek. Az NSZEP Vili. kongresszusa óta 100 000 állampolgár költözött új, vagy korszerűsített lakásba. 1971 óta 300 új orvosi állást töltöttünk be, s csupán a megyeszékhelyen 23 új napközi otthon nyílt meg. Eredményeinket mutatja, hogy 1973-ban a megye üzemeiben annyit termeltek, mint 1949-ben az NDK egész ipara. A városok, községek beruházásait az elmúlt évben a lakosság 360 millió márka értékű társadalmi munkával segítette. ✓ Magabiztosan ünnepiik a megye dolgozói az NDK 25. évfordulóját. Tudják, hogy minden, amit államukért tesznek, az emberek jólétét, a nép boldogságát szolgálja. KARL-MARX-STADT Mit nézzünk meg testvérmegyénkben A magyar—NDK idegen- forgalom évről évre növekszik, s amióta Tolna és Karl- Marx-Stadt megye között közvetlen kapcsolat jött létre, a két megye lakói között személyes barátságok szövődtek, s ezek is segítik egymás jobb megismerését, megszeretését. Mind többen kapcsolják össze az NDK-beli utazást a testvérmegye fölkeresésével, s ezeknek száma a jövőben csak növekedni fog. Mit nézzünk meg Karl-Marx-Stadtban és a megyében? Milyen látnivalót, élményt tartogat az oda látogató idegennek a megye és a város? A karl-marx-stadtiak nem győzik hangoztatni, hogy városuk, noha lakosságának száma meghaladja a kétszázezret, későn alakult ki, műemlékei alig vannak, hisz a kapitalizmus viszonyai között vált nagyvárossá. Ez igaz, a múlt helyett azonban a városkép az NDK máj építészeti törekvéseinek emlékezetes példája. A középkori városokkal ellentétben ' nincs Markt-ja, a központot jelképező piactere, s a centrumot csak az elmúlt két és fél évtizedben alakították ki. De azt valóban monumentálisán. Kiépült a világvárosi Nemzetek útja, mellette a Rosenhof valódi rózsái hozzák közel a természetet, s itt áll a névadó hatalmas szobra, *pmi rövid idő alatt a város jelképévé vált, L. J. Kerbel lenyűgöző alkotása. A múlt szép emléke az úgynevezett vörös torony, melynek alsó része még a XIL századból származik. Aki a mai Karl-Marx-Stadt igazi képét akarja látni, menjen fel a várost övező dombokra, ahol az elmúlt évtizedekben új lakónegyedek keletkeztek, s innen nézze meg ezt a hatalmas iparvárost, mely messze elnyúlik az Érchegység lábánál. A megye nagyon sok érdekességet kínál a látogatónak. Kedvelt kirándulóhely a város közelében levő Augustus- burg, ahova drótkötélvasút visz fel, s pompás reneszánsz palotája, a termeiben berendezett múzeumok (itt van egyebek között a motorkerékpár-múzeum is) felejthetetlen emléket jelentenek. Tovább haladva az Erchegységbe jutunk, mely mindenkinek kínál valamit. A természetkedvelőknek hegyi túrákat, a síelőknek modern sífutó- és -ugrópályákat, a művészetkedvelőknek a régi építészet szebbnél szebb emlékeit. A kis Frohnau európai rangú érdekessége a múzeummá alakított hajdani kovácsműhely, az úgynevezett Hammerwerk, ami a XIV. században épült, s 1904-ig működött, vizi erővel hajtott kalapácsai ma is dolgoznak, az épület többi részében, valamint a tulajdonos egykori házában pedig a régi élet szép emlékei láthatók, köztük egy magyar vonatkozású múlt századbeli metszet is: Kossuth követei a betyároknál... Seiffen már a csehszlovák határ mentén van, s arról nevezetes, hogy lakói évszázadok óta játékokat készítenek. Ma is, s a falu szép játékmúzeuma hűségesen nyomon követj az érchegységbeli játékkészítés múltját és jelenét. Zwickau, a nagy zeneszerző, Robert Schumann szülővárosa. A ház ma múzeum, . ahol Schumann életének minden szakaszát dokumentumok százai mutatják be, Zwickautól délre haladva a Vogtlandba érkezünk, amelynek nevezetessége, hogy lakóinak jelentős része hangszerkészítéssel foglalkozott, s foglalkozik még ma is. Markneukirchenben hangszergyár és hangszertörténeti múzeum is van. Ä Mulde folyó völgye a középkori várak sorával örvendezteti meg a látogatót. S ami azonnal, feltűnik: a várakat renoválták, vagy éppen most renoválják, s mindegyikben múzeumot rendeztek be, amely a vár, a környék történetét mutatja be, A múlt, a megbecsült hagyomány azonban csak egyik része, mégpedig a kisebb része a mai NDK, s benne Karl-Marx-Stadt megye életének. Mert az NDK mai valóságát. s igazi arcát a mindenfelé tapasztalható monumentális építkezések jelentik, amelyek nyomaival lépten- nyomon találkozunk. Hatalmas gyárak, új, korszerű lakónegyedek nőttek ki a iiáLorú utáni pusztulásból, aminek igazi jelentőségét csak akkor tudjuk felmérni, ha arra gondolunk, hogy a háborúban Karl-Marx-Stadt, mint annyi más német város, jelentős része (pontosait nyolcvan százaléka) megsemmisült. A negyedszázados évforduló annak is bizonysága, hogy a német történelem első munkás-paraszt állama biztosan építi állandóan gazdagodó je. lenét és jövőjét. Karl-Marx-Stadt új városközpontjában emelkedik a minden kényelmet biztosító Interhotel Kongress. Mellette épült fel a Kongresshall, előadótermekkel és színházzal, amit a 25. évforduló alkalmából adtak át rendeltetésének. mm Az Érchegység felső részében hatalmas mesterséges medencét létesítenek, amelynek szélessége 500, hosszúsága ezer méter. A medencébe több mint 6 millió köbméter vizet engednek, s az így létrehozott vízi erőmű áramot fog termelni.
