Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-01 / 229. szám
Három es fel év mérlege Babits versmondoversenf Kiállta a próbát a tanácstörvény Előttük a középdöntő A SZÁMADÁS IDŐSZAKÁBAN a párt XI. kongresszusára készülődve — az állami és társadalmi élet legfontosabb területein történt előrehaladást is mérlegre tesszük. Hiszen a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztését a szocializmus teljes felépítésének egyik időszerű, központi feladataként jelölte meg, amelyet úgy kell megoldani, hogy közben erősödjék a központi hatalom, növekedjen a kormányzati szervek munkájának hatékonysága, s ezzel párhuzamosan a helyi szervek önállósága és a lakosság tevékeny részvétele az állami munkában. E feladat végrehajtásának fontos része és feltétele — a tanácsok tevékenységének fejlesztése, népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szerepkörük folyamatos növelése. Az 1971. évi I. számú törvény (mely sorrendben a harmadik tanácstörvényünk) megalkotását társadalmunk fejlődése tette lehetővé. Ha az azóta eltelt három és fél esztendő tanácsi munkájáról megállapíthatjuk, hogy a törvény jelentős állomás a tanácsok életében: megőrizte és a szocialista fejlődés követelményeihez igazodva új elemekkel gazdagította a már bevált alapelveket és szabályokat, figyelembe véve a többi szocialista országok gazdag tapasztalatait is. Pártunk X. kongresszusának határozata hangsúlyozta: a tanácsok munkáját úgy kell fejleszteni, hogy erősödjék mind népképviseleti-önkormányzati jellegük, mind pedig államigazgatási funkciójuk. A tanács önállóságának növelése, hatáskörük bővítése, felelősségük fokozása — a szocialista osztálypalitika fontos része. Társadalmunk általános fejlődése, a közügyekért érzett állam- polgári felelősség növekedése olyan feltételeket teremtett, amelyek lehetővé és időszerűvé U Októberben tették a tanácsok tevékenységének fejlesztését. Hatáskörük növelésének szükségességét maga az élet igazolta. Melyek azok a legfontosabb pozitív tapasztalatok, amelyek az 1971-es törvény hasznosságát, korszerűségét bizonyítják? A tanácsok munkájában mind határozottabban tükröződnek a tanácstörvény követelményei: a tanácstestületek meghatározó szerepe, az önállóság és felelősség fokozódása, a kezdeményezőkészség, a lakosság részvétele a helyi feladatok megoldásában, a tisztségviselők szerepkörének megváltozása, illetve bővülése — hogy csak a leafontn—'-^mkat említsük. TAPASZTALATOK BIZONYÍTJÁK, hogy a tanácsok többségükben jól éhnek megnövekedett önállóságukkal, hatáskörükkel és tervszerűbbé vált ugyanakkor a központi célkitűzések megvalósítása is. A testületek általában jól élnek a kibővített hatáskörrel: a legfontosabb kérdésekre koncentrálva és mindinkább érdemben foglalkoznak a település, a terület fő kérdéseivel, a lakosság gondjaival. Javult a testületi munka tervszerűsége, a tanácsi tervek megalapozottsága is, bár még nem ritka, hogy az előterjesztéseket esetenként nem készítik kellően elő, nem tárják fel a helyi adottságokból eredő tényleges lehetőségeket. Nyilván elsősorban ezzel függ össze, hogy azután a megoldás javasolt módozatai sem mindig helyesek, nem eléggé reálisak. Jayítani- való van azon a téren is, hogy a helyes döntések végrehajtását nagyobb felelősséggel szervezzék meg, illetve ellenőrizzék. Az 1971-es tanácstörvény új vonása, hogy meghatározta a tanácsok népképviseleti-önkormányzati feladatainak ellátásához szükséges gazdasági hatáskörüket és önállóságot, amely e téren is növelte a kezdeményezési lehetőségeiket. A felesleges kötöttségek megszüntetése növelte a tanácsok önállóságát és kezdeményezőkészségét,, fokozta a megyei tanácsok felelősségét területük összehangolt, arányos fejlesztését. A pénzügyi szabályozórendszer elősegítette a tanácsok gazdasági önállóságának kibontakozását. Különösen fontos ebből a szempontból, hogy a költségvetési törvény öt évre előre meghatározta pénzügyi forrásaikat, az azokból való részesedés mértékét, valamint az állami hozzájárulás összegét. A helyi tanácsok bevételeit ugyanilyen rendszerben a megyei tanácsok állapították meg. Ezzel a tanácsok gazdálkodása megalapozottabbá, perspektívlkusabbá vált. Az elmúlt három és fél esztendő alatt mindjobban megvalósult a tanácstörvénynek az a célkitűzése, hogy növekedjék a tanácsok szerepe a lakossági igények kielégítésében és hogy hatékonyabban használják fel az erre szolgáló, a népgazdaság adott lehetőségeihez mérten rendelkezésükre álló anyagi eszközöket. A helyi tanácsok kezdeményezőkészsége, együttműködése a nem tanácsi szervekkel szintén kedvező irányban fejlődik. A tanácsoknak ezeket a kapcsolatokat és minden lehetséges helyi forrást is fokozottan fel kell használniok annak érdekében, hogy az elmúlt években hozott, a közoktatás, a közművelődés fejlesztésével a, népesedés-, az ifjúságpolitikai határozatokkal körvonalazott követelményeknek a maguk részéről meg tudjanak felelni. ÖSSZEGEZVE, elmondhatjuk, hogy 1971. évi tanácstörvényünk jó keretet, lehetőséget biztosít a tanácsok még eredményesebb tevékenységéhez. Három év tapasztalatai alapján ez a célkitűzés reális, hiszen megvalósításának legfontosabb feltételei adva vannak. ÚJLAKI LÁSZLÓ Szekszárdon, a város költő szülöttének. Babits Mihálynak az emlékére az idén hetedik alkalommal rendezik meg a Babits versmondóversenyt, amely az elmúlt évtől egyben a dunántúli versmondók versenye. Vasárnap a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ volt a színhelye a megyei selejtezőnek. Versenyre 15, egyenként 3 tagú csoport nevezett be. Sajnos a jelentkezők közül csak nyolc csoport érkezett meg. Az iparitanulóintézetek, az ifjúmunkás-csoportok képviselői nem jelentek meg a megyei selejtezőn Tolna megye gimnáziumai közül a szekszárdi Garay Gimnázium három csoporttal indult a versenyen. A többi gimnázium egy-egy csoporttal képviseltette magát. Paksról, Tamásiból és Bonyhádról érkeztek a versenyzők. Dombóvárt a megyei selejtezőn az Újdombóvár klubkönyvtár irodalmi színpadának három tagja képviselte. A résztvevőknek a megyei vetélkedőre három Babits-ver- set kellett megtanulniuk, amelyet ki-ki saját ízlése, elképzelése szerint választhatott ki. A versenyzők ezenkívül három ma élő magyar költő versét tolmácsolták. A versek közül a versenyzők szabadod választhatták ki azt az egy verset, amelyet a zsűri előtt mondtak el. A zsűri az elhangzott versek előadása alapján döntötte el, melyik az a három legjobb csoport, amelynek tagjai október 25—26-án a megyék közötti középdöntőben versenyeznek a döntőbe jutásért. A döntő október 27- én lesz. A győztesek az eddigi versenyektől eltérően ezúttal nemcsak értékes tárgy- jutalmakat kapnak, hanem közülük kerülnek ki azok is, akik a Babits Mihály dunántúli versmondóverseny döntője után az országos Radnóti versmondóversenyen is részt vesznek. A megyei selejtező első két helyezettje a Garay Gimnázium két csoportjának tanulói, Németh Éva, Aradék Jolán, Bakonyi Éva. Bíró Ildikó, Király Ágnes és Rácz Katalin lettek. A harmadik csoportot a három legjobb egyéni versenyzőből választották ki, Bakonyi Ágota tamási gimnázium, Kiamik Aranka a bonyhádi gimnázium és Kiszler Klára a megyei művelődési központ, ök kilencen indulnak Tolna megye színeiben az 1974. évi Babits dunántúli versmondóverseny középdöntőjén. Mi újság a Szovjetunióban? A ,. Szovjetunió" című képes havi folyóirat e havi számában érdekes tájékoztatás olvasható a szovjet Afrika-kutató Intézet osztályvezetőjének, J. Tabarinnak tollából: „Afrika a 70-es években” címmel. A „Világnézetünk” rovatban E Bagramov egyetemi tanár vitázik azokkal a Nyugaton az utóbbi években megjelent könyvekkel, melyek azt állítják, hogy a történelmi materializmus képtelen feltárni a nacionalizmus természetét, és azt jósolják, hogy a Szovjetunióban a nemzeti probléma mind jobban éleződni fog. Kirgiziában ötven éve még ismeretlen volt az írásbeliség. Képes riport mutatja be. hogyan képe-' zik itt most a fiatal diplomásokat. Mindkét utóbb említett cikkre főleg a „Világnézetünk alapjai” című tantárgy oktatóinak figyelmét hívjuk fel, akik azt munkájukban jól hasznosíthatják. A Kínai Népköztársaság megalakulásának negyedszázados évfordulója alkalmából a folyóirat áttekinti az új kínai állam létrejöttét és fejlődését, valamint a Szovjetunió kezdeményezéseit, melyek arra irányulnak, hogy elhárítsák az akadályokat a Kínai Népköztársaság vezetői részéről megrontott szovjet—kínai kapcsolatok megjavítása elöl. Műszaki könyvnapok Gyógyszerészeink a YI. gyógysz;erész-koiigresszusról A Műszaki Könyvkiadó, a MTESZ, az SZMT Központi Könyvtára és a megyei könyvtár az idén október 9—31. között együttesen rendezik meg a műszaki könyvnapokat. Az elmúlt évtől eltérően a könyvkiállítással egybekötött megyei megnyitót nem Szekszárdon tartják. Ezúttal a műszaki könyvnapok esemény- sorozatát Bonyhádon október 10- én 12 órakor Fejes István, a Tolna megyei Népújság főszerkesztője nyitja meg. A megyében ezekben a napokban 13 rendezvény lesz, főként Bonyhádon, Szekszárdon és Tamásiban. Október 10-én a bonyhádi megnyitó után a magyar gazdaságpolitika időfzerű kérdéseiről tart előadást Juhász János, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa. ,, Pneumatikus vezérlés” címmel előadássorozat lesz Szekszárdon a műszaki szakemberek ré- * szere, akik a négyórás előadáson a gyakorlatban felmerülő kérdéseikre kapnak választ. Ezen az előadássorozaton az MMG szekszárdi gyáregységének szakem1974. október 1. béréi is részt vesznek. Nekik két évvel ezelőtt már hasonló témakörben tartottak előadást. Az SZMT és a MTESZ Szekszárdra Tokár Pétert, az Újítók Lapja fő- szerkesztőjét hívta meg, aki a vállalatok és üzemek dolgozóinak az országos újítási konferencián elhangzottakról számol be, Tamásiban pedig rendhagyó földrajzórát rendeznek. Az idei műszaki könyvnapok rendezvényein minden szakember megtalálhatja azt a témát, ami leginkább érdekli, mert az előadásokon többek között ismertetik még a Nándor-csatorna rendezési tervét is. De külön előadást tartanak a minőségről és minőségellenőrzésről az iparban. Foglalkoznak a munkaszervezés problémáival. A műszaki könyvnapok rendezvényeit segíti a Műszaki Könyvkiadó azzal, hogy ebből az alkalomból több műszaki könyvet jelentetett meg. Most jelent meg Becske Ödön népszerű könyve, a „Kishajók szerkesztése és építése", ami segítséget nyújt a kishajóépítéshez az amatőrök népes táborának. A Finommechanikai kézikönyvben a finommechanika-optika-elektronika szakemberei szakmájuk legfontosabb elvi és részletkérdéseire kapnak választ. A rendezvényeket szakíró-olvasó találkozókkal kötik egybe. A műszaki könyvnapok ideje alatt az üzemekben természetesen könyvvásár is lesz, amit az üzemi könyvbizományosok bonyolítanak le, Nagyon frissek még az impressziók és sok kézben fordul meg az a gyönyörű kivitelű bronzplakett, melyet a Magyar Gyógyszerészek Társasága megalapításának 50. évfordulója alkalmából Budapesten szeptember 24—27 között megrendezett VI. gyógyszerészkongresszus résztvevői kajJtak. Megyénk gyógyszerészei közül hatan lettek birtokosai ennek a becses emléknek, ugyanennyién rendezgetik most gondolataikat, jegyzeteiket, hiszen a nagy nemzetközi nyilvánosságú kongresszus programja a bőség zavarába kergethette a szakma magyar és külföldi résztvevőit egyaránt. Négy nap alatt 300 előadás hangzott el, öt plenáris ülés foglalkozott csak a Magyar Gyógyszerészek Társasága 50 éves tevékenységével. Szó volt az MTA dísztermében és előadótermeiben elhangzott előadásokon a gyógyszer- és gyógynövénykutatásról, a gyógyszertechnológiáról, gyógyszerellenőrzésről, gyógyszerügyi szervezésről, a gyógyszerellátás jogi, valamint a gyógyszerészképzés kérdéseiről. Mint azt a megyei főgyógyszerész, Fejér István elmondotta, a Tolna megyében dolgozó gyógyszerészeknek körülbelül kétharmada tagja a Magyar Gyógyszerészek Társaságának. De, akárcsak az ország többi megyéi, mi sem tudtuk biztosítani, hogy valahányan részt vegyenek a VI. kongresszuson, így a bennünket képviselő hattagú csoport vezetőkből és há. lózati gyógyszerészekből verbuválódott. E kis létszámú csoport is úgy tudta csak megoldani küldetését, hogy mozgásban volt és nem mindenki volt jelen a kongresszus mind a négy napján, hanem az őt leginkább érdeklő témák előadásain vett csak részt. — Gyógyszerészeinket dr. László Viktor, a megyei Gyógyszertárközpont igazgatója, Rieder Gyula osztályvezető, Nagy Örs László és Kovács János gyógyszertárvezetők és Boros Éva beosztott gyógyszerész képviselték velem együtt, úgy gondolom, ki-ki magával hozta a kongresszusról azt, ami munkájában hasznosítható. Rangunk a világban További kérdéseinkre a megyei főgyógyszerész elmondotta még, hogy a magyar gyógyszertudomány és gyógyszer- ipar fejlődésének tulajdonítható az a nagy külföldi érdeklődés, ami a VI. kongresszus iránt megnyilvánult. Húsz ország 300 szakembere vett ezen részt és nemcsak hallgatóként. Azt. nemcsak a megyei főgyógyszerész, a Tolna megyeiek csoportjának tagjai is nagy jelentőségűnek vélik, hogy hazánk számos gyógyszerkutató intézete működik együtt, főleg az NDK hasonló intézeteivel. Különösen kiterjedtek ilyen vonatkozásban a kapcsolatai .a szegedi egyetemnek, ami számunkra azért érdekes, meri szűkebb hazánk leendő gyógyszerészei itt nevelkednek és mindinkább megfiatalodó gyógyszerészi karunk tagjainak zöme is Szegeden végzett. Végül arra hivatkozva, hogy a kongresszus szembetűnően sokat foglalkozott a gyógynövény-kutatással — holott már-már fényét vesztette a régi mondás, miszerint „fűben, fában orvosság” — azt kérdeztük, vajon „rehabílitálhat- juk”-e a gyógynövényeket? — Ez a „rehabilitáció”, ha már így nevezte, több, mint 10 évvel ezelőtt elkezdődött, akkor tehát, amikorra sikerült kidolgozniok az ezzel foglalkozó szakembereknek a legmegfelelőbb kutatási módozatokat A gyógynövények változatlanul fontos alapanyagokat adnak a gyógyszeriparnak, hadd utaljak csak egyes vérnyomáscsökkentőkre, hashajtókra, érgörcsoldókra, vérképzőkre. Az alkaloidák jelentős részét a gyógynövényeknek köszönhetjük. Ennyit a kérdés válaszául. Hadd jegyezzem még meg, hogy véleményem szerint a VI. kongresszusnak a hasznát elsősorban a gyógyszeripar veszi, utána következik mindjárt a gyógyszerészképzés, majd utoljára, de nem utolsósorban a gyakorló gyógyszerészet, hiszen a súlyosabb szakmai problémák mellett még arról is szó volt, milyen a korszerű gyógyszertár, vagy, milyen jogi kérdései vannak a gyógyszerellátásnak.
